Tisztelet a háborús veteránoknak !

Április 27: zászlós ünnep. A veteránokat tiszteli Finnország.

Kedves Olvasók !

Április 27.-én magasan lobognak a finn zászlók. Az ország a II. világháború veteránjai elött tiszteleg ezen a napon.

De miért pont április 27.-én ?

Ezen a napon ért véget 1945-ben az un. Lappföldi háború, melyet Finnország vívott a német hadsereg ellen.

Mint Önök közül biztosan sokan tudják Németország nem volt ellensége Finnországnak egészen 1944 szeptember 4.-ig. Ezen a napon kötötte Finnország és a Szovjetunió  azt a fegyverszüneti megállapodást, melynek feltételeihez tartozott az, hogy Finnország kiüzi területéröl a német csapatokat. Ezért tört ki  – formális hadüzenet nélkül –  a finn-német háború, mely a Lappföldön zajlott. A német hadseger a finnekl ellen harcolva kezdte el a visszavonulást, felgyujtva a Lappföld minden települését. Az alábbi képek Rovaniemi pusztulását  mutatják 1944-ben.

A harc embertelen körülmények között csikorgó lappföldi hidegben folyt. A finn katonák föleg sítalpakon mozogtak.

300px-Finnish_troops_in_Lapland_War

A II. világháború Finnország részéröl 1945 április 27.-én  ért véget. Ezen a napon hagyta el az utolsó német katona Finnországot a finn – norvég határon Norvégia felé.

A háborús veteránokat a Valtioneuvosto / Államtanács döntésének értelmében  1987-ben, Finnország függetlenségének 70. évében  ünnepelte elöször az ország,  az ünnepre az akkori miniszterelnök Kalevi Sorsa indítványára került sor. Azóta ezen a napon  minden évben emlékszik az ország hivatalosan is a háborús veteránokra. Idén az országos ünnepséget Ouluban tartották. Az ünnepségen részt vettek:  Finnország elnöke Sauli Niinistö és neje Jenni Haukio, a miniszterelnök Juha Sipilä , valamint a hadsereg képviselöi. A veteránok és hozzátartozóik voltak a díszvendégek.

pic_5_863830_k863831_651

A békének nagy ára volt. Finnország ezzel kapcsolatos hadmüveleteiben- az un. téli-, folytatólagos- és lappföldi háborúban összesen 620 000 katona vett részt. Ezek közül több mint 93 000 adta életét a hazáért, 200 000 – en sebesültek meg, ezek közül 90 000 lett nyomorék egész hátralévö életére.

A 2015-ös adatok szerint a háborúk veteránainak száma 26 000 (15 000 férfi és 11 000 nö) közülük 3200 a sebesültek száma. Átlagos életkoruk 91 év. Az idös veteránok minden nap 40 lélekkel lesznek  kevesebben.

Rájuk emlékeztetnek  a  Veteraanien iltahuuto / A veteránok esti takarodó dalának sorai:

  • Hoivatkaa,kohta poissa on veljet                 Nemsokára elmentek a bajtársak,öket ápoljátok
  • muistakaa,heillä kallis ol`maa,                      drága volt nekik a földünk,emlékezzetek
  • Kertokaa lasten lapsille lauluin,                     Gyerekeiteknek, unokáitoknak dallal meséljetek
  • himmetä ei muisot koskaan saa !                  az emlékeket elhomályosodni soha ne engedjétek !
  •  

 

Ezt a takarodót itt lehet meghallgatni:

https://www.youtube.com/watch?v=arKxCiTZoyQ

A szólista Jorma Hynninen Finnország világhírü operaénekese, a kórus a Veteránok kórusa. A dal szövegének és zenéjének szerzöje: Kalervo Hämäläinen ( 1917-2015).

Kedves Olvasók !

Ezen a napon azokelött hajtunk fejet , akiknek  Finnország szabadságát és függetlenségét köszönhetjük.

 

Judit Mäkinen  

 

Források:

Reklámok

Veszprémi festömüvész, Kulcsár Ágnes kiállítása Helsinkiben

 

Kedves Olvasók !

Április 21.-én nyílt meg Helsinkiben, az  Unkarin kulttuuri- ja tiedekeskus / Magyar Kulturális és Tudományos Központ – ban Kulcsár Ágnes veszprémi festömüvész képkiállítása.

Kulcsár Agnes näyttely

A kiállítás május 19.-ig tart nyitva , a kiállítást Richly Gábor a központ vezetöje és Heli Halla-Aho nyitották meg. A kiállítás egyik szervezöje a veszprémi Magyar-Finn társaság .

Vajon tudják-e Önök, hogy Veszprém- a finnországi Rovaniemi testvérvárosa –  2016-ban egyike a Finnugor Kultúrális Föváros programjainak ?

Mi is ez a program?

A Finnugor rokonnyelvü népek ifjúsági egyesülete (Молодежная Ассоциация Финно-Угорских Народов , azaz Molodezsnaja Assziciácia Finno-Ugorszkih Narodov ) röviden : MAFUN 1990-ben  jött létre, azzal a  céllal, hogy összefogja a különbözö finnugor  népek fiatalságát és azok szerverzeteit képviselve  azokat nemzetközi fórumokon – többek között az ENSZ-ben –  ezzel is erösítve a közös finnugor identitástudatot. . A szervezet évente választ a kérdéses népeket képviselö városokat un. Kultúrális föváros címmel. Ezek a városok Magyarországon idén Veszprém és Iszkaszentgyörgy.

Kulcsár Ágnes festömüvész finnországi kiállítása összefügg ezzel a témával. A kiállított 23 kép témája a természetet,   a kiállítás neve: Unelmien maa, magyarul  az Álmok földje . Már a megnyitón is nagy sikere volt a képeknek, több kép kerül majd  a kiállítás bezárása után finn otthonok falaira.

2016-04-21-111 adj

 

 

Ezúton gratulálok szeretettel  a müvésznönek, további sikereket kívánva .

 

Judit Mäkinen

 

Források:

Finnországi levél 164.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

 

164.levél  Finnországi múzeumok II.                                            2016 április 21

 

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatom a megkezdett, Finnország múzeumairól szólo levélsorozatot.

Elöször az aurópai müvészetet bemutató múzeumról írok, a

Synebrikoff múzeum– ról

Ez a múzeumi épület Helsinkiben van, a Bulevardi nevü úton, közel a tengerparthoz. Az épületet Jean Wik építész (1804-1876) tervezte, Nikolai Synebricoff kereskedö (1786-1848) megbízásából. Lakó- és irodaház volt ez a 26 szobás 1842-ben elkészült épület. Egészen az 1970-es évekig a jelenlegi múzeum épületének egy része  a Sinebrykoff cég reprezentációs céljait szolgálta, egyben  igazgatójának lakása is volt.

sinebrychoffin_taidemuseo_400x

A Synebrikoff család története, szerepük Finnország kultúrális életében külön levélre adna alkalmat, ök alapították Skandinávia legrégibb sörgyárát, élelmiszerekkel foglalkozó vállalkozásuk a legrégibb Finnországban. A lakóház közvetlen közelében levö  sörgyár egészen 1993-ig müködött, elhaladva a környéken nem egyszer éreztem a maláta édes illatát a levegöben.

Az épülethez park is tartozott, mely jelenleg Helsinki városának tulajdonában van, kedvelt oázisa a belvárosi lakosoknak. Ez a park nem egy kis kertecske volt, alapításakor 5 hektáros  alapterületén három  kis tó volt és területén biciklizni is lehetett.

A múzeumban bemutatott tárgyak magja Paul Synebrikoff ( 1859-1917) és felesége Fanny ( 1862-1921) gyüjteménye, mely  végrendelet szerint  lett  a finn állam tulajdona . A kollekció   400 miniatür- festményböl , svéd, flamand és holland  festök müveiböl és az olasz reneszánsz festöinek képeiböl  állt. A gyüjteményhez értékes bútorok, ezüst- és porcellántárgyak is tartoznak.

A múzeumba be is lehet nézni ennek  a virtuális bemutatónak a segitségével itt:http://press.fng.fi/extra/siff/360/index.html

Kedves Olvasók !

Finnországban több modern múzeum is müködik, az alábbiakban most ezek közül ismerkedhetnek egy párral.

Az ország  legnagyobb modern múzeuma  Helsinki központjában, a Mannerheim úton levö

Kiasma nevü múzeum

Ez a modern épület 1998-ban készült el, tervezöje Steven Holl amerikai épitész, a múzeum épületére kiírt  pályázat gyöztese. A pályázatot 1993-ban rendezték.

250px-Kiasma_2

Ez a múzeum már létrejötte elött is sok vitát váltott ki, a helyéröl, az épületröl magáról és a kiállítások tartalmáról is élénk viták folytak. A hely, a város szívében, a föposta massziv épülete szomszédságában és közvetlenül Mannerheim tábornok lovasszobra mellett sokak szerint teljesen alkalmatlan volt  egy ilyen modern épület helyének. Nem beszélve arról, hogy a tervpályázatot egy olyan építész nyerte, aki nem ismeri Helsinkit, irodája New Yorkban van  és az építkezés alatt sem koptatta sokszor a finn föváros aszfaltját. Egy idöben a múzeumot,  mint Helsinki legcsúnyább épületét emlegették.  Vita folyt a múzeum vezetöiröl és az általuk vitt vonalról is.

Mindennek ellenére a múzeum egyben találkozóhely is,  tavaly azaz 2015-ben 235 085 látogatója volt az ott rendezett kiállításoknak.

Nem messze Helsinki központjától – kb 12 km- Espooban 2006-ban nyílt meg az

EMMA ( Espoon Moderni Taiteen museo / Espoo Museum of Modern Art )

néven  ismert múzeum. Ez egy régebben nyomdaként müködö épületben van, alapterülete 5 000 m2, Finnország legnagyobb múzeumai közé tartozik.

EMMA-yleiskuva

A kiállítási tér felét állandó kiállításként  a Saastamoinen alapítvány gyüjteménye foglalja el, melynek 1900 darabjából egyszerre 500-at láthat a közönség. Espoo városának gyüjteményébn kb. 2500 mü van, ehhez tartoznak a város különbözö hivatalaiban és a külterületekern látható alkotások is.

Több ismert finn müvész hagyatékának egy részét is itt örzik, ezek közé tartoznak Raimo Utriainen( 1927- 1994) szobrászmüvész és Osmo Valtonen ( 1929-2001) kinetikus (mozgó) müvei.

Ezt a múzeumot sokan látogatják,  már a 2007-ben rendezett elsö kiállítást 64 000  látogató kereste fel.  Azóta  a látogatottság egyre növekvöben van.

Az épületben található  Skandinávia egyetlen olyan múzeuma  is, mely az idö mérésével és az órákkal kapcsolatos. A neve:

Suomen Kellomuseo/ Finn óramúzeum

A múzeum elsö darabjai  az 1944-ben Lahtiban alapított órás-skolához füzödnek, mivel annak tanárai kezdték gyüjteni az órákat. Az iskola az 50-es évek végén Espooba költözött, vele az óragyüjtemény is.

A gyüjtemény 2006 óta van az Espooi  Modern Múzeummal  közös fedél alatt. Az állandó kiállítás elsösorban a finn órások munkáival ismerteti meg a látogatót ,  bemutat egy régi órásmühelyt _Pentti Hagelberg fotója-  és  az órások finom eszközeit is.

Kellomuseo0

 

Aki a finn modern müvészettel kíván ismerkedni annak Helsinkiben  okvetlenül meg kell látogatnia Finnország legnagyobb privát müvészeti múzeumát, melynek neve

Amos Anderson taidemuseo / Amos Anderson képzömüvészeti múzeum

A múzeum Helsinki központjában van,  Amos Anderson régi lakóházában. Az épületet   W.G.Palmqvist építész ( 1882-1964) tervezte 1913-ban. Kezdetben a múzeum az alsó emeleten volt, Anderson lakása pedig a felsö emeleten. Jelenleg az összes emeletet a múzeum foglalja el.

250px-Yrjönkatu_27-29 Amos Andersson

Amos Valentin  Anderson ( 1878-1961)   lapkiadó, országgyülési képviselö  és mecénás  volt. Végrendeletében vagyonát a  Konstsamsfundet  nevü alapítványra hagyta, mely fenntartja  a jeleneg 6000 darabból álló  gyüjteményt.

Ez a múzeum elsösorban az 1900-2000 évek  finn müvészeinek  alkotásaíval foglalkozik, a festményeken kívül  bemutatják a  kor szobrait, rajzait, grafikáit és fényképeit. A látogatók ismerkedhetnek bútorokkal, textilekkel, üveg- és kerámiatárgyakkal is.

Az állandó kiállítás mellett változó kiállításokat is szerveznek. Az eredeti gyüjteményt többen  megajándékozták különbözö alkotásokkal.

Végül de nem utolsó sorban a

Design museo – ról, az  Iparmüvészeti múzeum ról  egy rövid ismertetö:

A múzeumot 1873-ban alapították, abban az idöben  gyüjteménye az iparmüvészeti oktatást  szolgálta.  Jelenlegi helyén Helsinki központjában 1978 óta székel.  Az 1895-ben elkészült, újreneszánsz   épületet Carl Gustaf Nyström ( 1856-1917) építészprofesszor tervezte, eredetileg iskola volt , svédül oktató, koedukációs   gimnázium: ” Läroverket för gossar och flickor” néven.

Designmuseo_I_Helsinki

A múzeum gyüjti és állandóan bövíti gyüjteményét, iparmüvészettel foglalkozó kutatást is végez.A gyüjteményben jelenleg kb. 75 000 tárgy, 45 000 rajz és 100 0000  fénykép van. Az állandó és változó kiállítások mellett a múzeum külföldi kiállításokon is részt vesz.

Kedves Olvasók !

Itt említeném  meg , hogy Finnországban létezik egy jegyrendszer, melynek birtokában a látogató  az elsö múzeumlátogatástól számított egy év alatt  összesen  220 múzeumot látogathat meg akárhányszor kedve támad múzeumba menni .  Ezek az az ország bármelyik területén  lehetnek. Akár mindennap bekukkanthat valahová a kiállítások után érdeklödö .

museokortti-kasi

A Museokortti- Múzeumkártya ára 59 euro. Az ár talán elsöre drágának tünik, összehasonlításként csak annyit, hogy pl. a Nemzeti Múzeumba a belépö ára felnötteknek 10 euro. Kedvezményesen ,azaz 7 eurós jeggyel mehetnek a múzeumba  a nyugdíjasok, katonák, a diákok  és a munkanélküliek (mindezt a pénztárnál igazolni kell ) . Ingyen csak a 18 év alattiak látogathatják a Nemzeti múzeumot.

Aki tud finnül, angolul vagy svédül  és kíváncsi erre a rendszerre,  az itt ismerkedhet a Museokortti-val közelebbröl: http://www.museot.fi/museokortti

A múzeumok  és a finnek viszonyáról

Kedves Olvasók !

Mindnyájan tudjuk, hogy nem mindenki szeret múzeumba járni, vannak olyanok akik a múzeumokat unalmasnak, szükségtelennek és  a sznobok szórakozásának tartják.  A finnekröl elmondható  azonban, hogy  szeretnek múzeumba járni, erröl röviden az alábbiakban  egy pár adat:

A  Suomen museoliitto / Finnország  múzeumszövetsége  2015 deecember 10.-én nyilvánosságra hozott adatai szerint : Finnország minden második  lakosa jár  évente legalább egyszer  valamilyen múzeumban. Arra a kérdésre, hogy mi a véleményük úgy általában a múzeumokról összesen 1005 személy válaszolt, életkoruk 18-74 év között volt. A  válaszolók 70 %- a múzeumokat szükségesnek, megnyugtató helynek, érdekesnek és könnyen elérhetöknek tartják. A múzeumokat az egész nép kultúrájához tartozóként érzékelik és a választ adók fele  arról számolt be, hogy a múzeumlátogatás kapcsán új dolgokat tanult. A múzeumokat a véleménykutatásra válaszolók  5 %-a tartotta  unalmasnak.

Befejezésül annyit, hogy nincs vége a múzeumokkal foglalkozó levélsorozatomnak. A folytatás a következö levelmben lesz. Addig is kellemes perceket kívánva üdvözlettel:

 

Judit Mäkinen

 

Források:

Nyuszi hopp!

Kedves Olvasók !

Bizonyára sokan emlékeznek Önök közül arra, hogy mennyire szerettek volna gyerekkorukban egy kis élö,  húsvéti nyuszit ajándékba – nemcsak a nyuszi hozta tojásokat, hanem magát a nyuszit is.

Sok gyerek kapott  is ilyen nyuszikat, ez történt Finnországban is a 80-as évek elejétöl kezdve.Húsvét után azonban  a nyuszi már nem olyan érdekes, etetni és gondozni is kell és ezzel terhessé válik.

Mi a megoldás erre?

Az üzletek nem veszik vissza a megunt nyuszikat, a megszeretett kis kedvencet megenni sem szokták. Sok szülö választotta  azt a megoldást, ami a legkönnyebbnek tünt és egy adódó pillanatban  kitették a nyuszikat egy parkba vagy esetleg egy közeli kertbe. A nyuszik egy kis része megunta a fogságot és maga szökött ki a szabadba.

Nos, azt mindnyájan tudjuk, hogy a nyuszik gyorsan szaporodnak, egy év alatt 4 kisnyuszi generáció is születhet, egy fészekaljában 3-10 db kisnyuszi van. Télen a nyuszik a hótakaró alatt átvészelik a hideg idöszakot és tavasszal már vidáman ugrándoznak a füvön.

villikani Töölönlahti Hki citykani kani

Az elvadult nyuszikról már a 80-as évek közepén voltak megfigyelések Finnország fövárosában és annak közvetlen környékén. A nyuszik gyors terjedését az erös telek kissé lassították, de kb. 2010 óta- hála az enyhe teleknek – a nyuszik rohamosan szaporodnak. Jól akklimatizálódtak a városi élethez, a mellettük  elhaladó villamos vagy a gyalogosok  sem zavarják a város központjában a parkokban és nem egyszer az utcaszél zöld sávjain  csemegézö nyuszikat.

Az alábbi képen látható nyuszik Helsinki Operaházának szabadtéri lépcsöin üldögélnek.

1024px-Oryctolagus_cuniculus_Finnish_National_Opera

A kezdeti kis populáció – 4-5 nyuszi-  Helsinki Kyläsaari nevü helyéröl  gyorsan terjedt és manapság már ettöl a helytöl 20-30 km.-re is vannak nyuszik Espoo, Vantaa és Kauniainen városok területén is. Az ilyen elvadult nyuszik Finnország más városaiban is feltüntek már, számuk többezerre rúg.

A nyuszik nemcsak a parkokban laknak, nyugodt lakóhelyükké  a temetöket is  választották, ahol a sirokra is ásnak járatokat. A sírkövek alatti nyuszijáratok a kövek kidölését okozhatják.

Mit eszik a nyuszi a városban ?

Röviden összefoglalva: szinte mindent. Nyáron a kertekben, parkokban a virágokat – pl. a dáliákat-  és bokrokat, a konyhakertekben a zöldségeket, kedvelik a fokhagymát is.Télen a fák kérgét rágják, de szeretik a gyökereket és a rügyeket, söt a fenyötü is ízlik nekik. A kérgétöl megfosztott fa lassan elpusztul. A gyümölcsfák közül szeretik az alma, cseresznye és szilvafák kérgét. A tüskés rózsabokor ága nem akadály a nyuszinak- szívesen eszi azt is.

images Védekezés az elvadult nyuszik ellen

Helsinki parkjaiban a károk óriási összeget tesznek ki, ezért sokféleképp megpróbálják csökkenteni a vadnyuszik számát: csapdákkal, vadászok segítségével, söt szelid görények beengedésével is a n yuszijáratokba remélve, hogy azok kikergetik a nyuszikat egyenesen a járatok nyílásaihoz elhelyezett csapdákba. A fákat védöhálókkal veszik körül, azonban a müanyagból készülteket a nyuszik rövid idö alatt átrágják.

Helsinkiben van egy vadász, a neve Hannu Luoto aki  kb. 10 éve csökkenti az elvadult nyuszik számát. Ebben az évben már 1300 nyuszit ejtett el, ezek az állatkert oroszlánjainak étrendjét gazdagították.

A küzdelem nem hoz kielégítö eredményeket, a furfangos nyuszik az ember eszén  túljárnak. Az ember viszont egyre jobb körülményeket teremt a nyusziknak, a nagy terraszok alatt ”nyusziszálloda” van, ott meleg van, száraz a nyusziotthon, nem fenyeget semmi veszély és a kertben teljes ellátás, ingyen és bérmentve még  ”terített asztal ” is várja a gyorsan és vidáman szaporodó nyuszicsaládokat. A fennt emitett vadász elmondta, hogy Espooban egy családi ház kertjében tavaly összesen 50 nyuszit ejtett el, egy másik hasonló kertböl pedig 32 nyuszi került az állatkerti oroszlánok “asztalára” .

Érdeklödéssel várom, hogy mikor lesz Helsinkiben egy,  a címben említett nevü étterem. Ha így megy tovább, akkor bizonyára nem kell már sokáig várni.

 

Judit Mäkinen

Források:

Finn ötlet: Hogyan lesz a vízböl limonádé ?

Kedves Olvasók !

Hogy a finnek között sokan találékonyak azt bizonyára Önök közül többen is tudják. A finn találékonyság egyik legutóbbi példája  az a kupak, melynek segítségével a vízböl  egy-két perc alatt szénsavas, üdítö ital  lesz.

De hogyan is jutottunk ide ?

Törént 2012-ben, Espoo városában, Kaj Pelamo kisvállalkozó  otthonában, hogy  Kaj felesége ki akarta dobnI a  szénsavas italt  készitö kis gépet, ami nem fért be a konyhaszekrénybe és nem is müködött kifogástalanul. A férj megtiltotta ezt, mert szereti a  szénsavas  italokat és a géppel ezeket sokkal ocsóbban lehetett elöállítani, mint készen venni az üzletben.  A felesége mégis kidobta a gépet és Kaj elkezdett gondolkozi azon, hogy milyen más úton lehetne kedvelt italait elöállítani ?

Rengeteg gondolkodás és sikertelen próbálkozások után a következö ötlete támadt:  legyen a vizesüvegnek olyan kupakja, ami egyben az ital aromáját és a szénsavat is tartalmazza.

 

Limonade_tuotekuva_size-300x171

 

Kaj 15 éve vállalkozó, általában saját termékeit adta el eddig is. Most azonban mindent feltett egy kockára, azaz beletett egy kupakba.

Új vállalkozásának neve: Limonade oy – Limodnade rt.

Hogy lesz a vízböl szénsavas üditö ital ?

A kupak – benne az aroma és a szénsav-  egy,  az üzletben vásárolt egy literes  üditöital müanyag “ üvegére”  jár. Ez azt jelenti, hogy ha egyszer vett valaki egy üzleti üdítöt, utána maga csinálhatja ebbe az üvegbe a saját italait. A kupak kicsi, arra a helyre amit az üzletben kb. 2000 üdítösüveg foglal el, 20 000 kupak fér el. A kis méret nagy elöny a szállítás és raktározás szempontjából.

A kupak müanyagból készült. Az 1 literes vizesüvegre csavarva  az ital kb. 2 perc alatt lesz készen.

A csavarás 2 lépésben történik. Elöször felcsavarva a kupakból  az aroma folyik a vízbe, majd a második lépésben az üveget felfordítva és mégegyszer csavarva egyet a kupakon  a szénsav kerül az italba.

Egyenlöre 3 aromával kapható a szódavízen kívül: : citorm, narancs, és cola.  Az ára még viszonylag  sok: 1.40 euro darabja, a kereslet növekedésével együtt az ár csökkenése várható.

Az érdeklödés világviszonylatú, Kaj Pelamo már 42 országgal tárgyal, ezek föleg arab és ázsiai országok. Finnországban két nagy lánc,  K-  és az – S láncok egyes üzleteiben kapható.

 

Judit Mäkinen

 

A kézimunka ereje – igaz történet egy horgolt tintahalról

Kedves Olvasók !

Egy fiatal, Helsinkiben lakó  finn  anyukának  Annika Pakkanennek 24 hétig tartó  terhessége  egy évvel  ezelött  tavaly márciusban   koraszüléssel végzödött . A kislánya –  Kerttu volt a neve-  csak 640 grammot nyomott . A koraszülött kislánynak édesanyja egy tintahalat horgolt zöld fonalból azzal a gondolattal, hogy a tintahal karjait a pici kis kéz is megfoghatja, biztonságot adhatnak  neki, nem a mindenféle kórházi vezetékekbe és  csövekbe kell kapaszkodnia.  A tintahalnak Simo volt a neve. Az ötletet az az ápolónö adta, aki Kerttuval a legtöbbet foglalkozott és aki Dániában látott koraszülöttosztályon ilyen tintahalakat.

Simo a tintahal Kerttu kórházi ágyának takaróján takaróján ült, vékony, puha, biztonságos  karjait mindenfelöl  Kerttu felé nyujtotta.

turvalonkerot_vauva_503_pr

Annika a koraszülöttosztály több kis lakójának is horgolt tintahalakat. Ezek olyan fonalból vannak, ami nem szúr és nem bolyhosodik, a mosógepben mosható tintahalakban mosható vatta van.

Kerttu csak két hónapig élt.

Kimondhatatlan fájdalmában és bánatában Annika a kézimunkához menekült és elkezdett tintahalakat horgolni. A facebook –on alapított egy  csoportot, ennek a neve: Turvalonkeroita keskosille- Biztonságos karok a koraszülötteknek.  A csoportnak jelenleg már 2282 tagja van, minden nap többen és többen csatlakoznak ehhez a társasághoz, én is közéjük tartozok.

Finnország több városában horgolnak szorgalmas kezek tintahalakat.  Annika maga már 130 –at horgolt, egy tintahal kb. egy óra alatt készül el.

turvalonkerot_kuvitus1_ak_503_pr (1)

Az ötletöl nem lett üzlet, mivel Annika nem horgol eladásra egyetlenegy  tintahalat sem és nagyon reméli, hogy senki nem fog üzletet csinálni abból az ötletböl amit as szenvedés  és segíteniakarás hozott létre.

 

Judit Mäkinen

 

Finnországi levél 163

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

163.levél  Finnország múzeumai I.                                 2016 április 10

 

Kedves Olvasók !

Finnországot mint minden országot is sokféle túrista látogatja. Vannak olyanok akik az erdökben szeretnek bolyongani, vannak olyanok akik a tengerparton vagy egy tóparton  üldögélnek órákig esetleg az üzleteket vagy a piacot derítik fel  és vannak olyanok is,  akik Finnországba érkezve azonnal kijelentik, hogy ”Múzeumba nem akarok menni”.

Mivel Finnországban több mint ezer múzeum várja a látogatókat mostani és a legközelebbi levelemben  ezekröl írok. Ennek önzö oka is van: szeretek múzeumba járni .

Egy kis történelem

A múzeum szó az antik görög világból jött: museion , ami a múzsáknak – a tudományok és müvészetek istennöi –  szentelt helyet jelentette. A  történelem legjelentösebb múzeuma Egyiptomban volt, Alexandriában- ez a római birodalom szétesésekor elpusztult a 300-as években.

A mai múzeumok gyökerit a renesszánsz világban találjuk meg és ezek létrejöttében a katolikus egyház pápáinak volt nagy szerepe. A Museo Capitolino elsö tárgyati IV.Sixtus adományozta és II. Julius alakította át a Belvedere palotát múzeummá. X.Leo pápa  volt az, aki a Belvedere  múzeum gondnokává az olasz reneszánsz egyik legkiemelkedöbb építészét és festömüvészét Raffaellot ( 1483-1520)  alkalmazta .

Az elsö olyan múzeum, mely a nagyközönség elött is nyitva volt Baselben az ottani egyetem múzeuma volt, mely 1671-ben nyitotta meg kapuit. A modern múzeumok létrejöttét a Brittish Museum megnyitásától számíotják, ami 1753-ban történt Londonban.

Finnországban a történelmi emlékek dokumentálását az 1500-as években kezdte el az állam, de a  fejlödés lassabb volt, mint Európa más országaiban. Míg Európában az elsö nemzeti múzeumok az 1800-as évek elején létesültek, a Suomen Kansallismuseo /  Finn Nemzeti Múzeum csak 1916-ban nyitotta meg kapuit. Mivel ez Finnország legjelentösebb múzeuma, most ismerkedjünk ezzel

Suomen Kansallismuseo  Finnország Nemzeti Múzeuma

A múzeum Helsinki föútján a Mannerheimintie-n van, szemben a Finlandia palotával.

240px-Kansallismuseo_Helsinki

Három építész: Herman Gesellius, Armas Lindgrén és Eliel Saarinen nyerték meg  1902-ben a múzeum épitésére  kiirt tervpályázatot. Az épület a korra jellemzö  múzeumépítés példája, finn gránitból épült, zsírkö lapokkal  díszített.  A gyüjtemény alapját  a már  1893-ban létrejött Állami Történelmi múzeum / Valtion Historiallinen museo  anyaga képezte,. kiegészítve több más állami tulajdonban levö gyüjtemény anyagával.

A múzeum falait és a kupolát Akseli Gallén- Kallela freskói díszítik. A Kalevala témáit megörökítö festmények 1928-ból származnak.

Suomen_kansallismuseo_freskot

Vajon hányan tudják Önök közül azt, hogy Gallen-Kallela –nak jelentös magyar kapcsolatai is voltak. Elöször 1907-ben járt Budapesten, akkor már ismert volt Magyarországon és aranyéremmel tüntették ki egy nagy nemzetközi kiállításon.  A következö évben családjával együtt  fél évet töltött Budapesten  ahol rajzait és  vázlatait állították ki. Nagy társaságához ismert magyar müvészek tartoztak.

Emlékét Budapestgen a Lánchíd budai oldalán, a parti sétány mellett 1978 óta emlékmü örzi. Tavaly, azaz 2015-ben  volt a müvész születésének 150. évfordulója. Erre Budapesten is megemlékeztek , emlékmüvét április 24.-én  sok finnbarát jelenlétében koszorúzták meg, ott Finnország akkori nagykövete Pasi Tuominen tartott ünnepi beszédet. Az eseményt az itt  látható képen  Maiju Saari örökitette meg.

Gallen Budapestissä

A Nemzeti  múzeum állandó kiállítása hat részre oszlik, ezek az  archeologiai leletekkel , a középkori társadalmi és kultúrális fejlödéssel, és a nemzeti kultúrával foglalkoznak. Gazdag a pénz- és  éremgyüjtemény is. Bemutatják Finnország  állami kitüntetéseit, itt lehet ismerkedni  ezüst- ékszer és fegyvergyüjteményekkel is.

A Nemzeti múzeumon kivül Finnország minden tájegységének van saját múzeuma.

A tájegységi múzeumok   közül  a legrégibb az 1881-ben alapított Turkuban levö Varsinais-Suomi tájegységének múzeumközpontja, ezt követik a  Kultúrtörténelmi múzeum Kuopioban 1884 – böl és  az 1888-ban alapított  Satakunnan Museo Pori városában. A legfiatalabb múzeum Seinäjoki-ban van, ez az 1980-ban megnyitott Etelä-Pohjanmaa tájegység múzeuma.

A források között megtalálható a tájegységek múzeumainak felsorolása itt: https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_maakuntamuseot  és az egyes címekre kattinta részletesen is lehet ismerkedni az egyes múzeumokkal.

Képzömüvészeti/ Szépmüvészeti múzeumok

Finnország legtöbb városában megtalálhatók ezek a múzeumok. Ezekben a látogató megnézheti  az egyes korok alkotásait  és a változó kiállítások segítségével  ismerkedhet egy-egy müvész anyagával . Finnország legrégibb képzömüvészeti múzeuma Helsinkiben volt,  1882 ben nyitotta meg kapuit,  neve:

Cygnaeuksen galleria

A múzeum alapját Fredrik Cygnaeus  (1807-1881) professzor gyüjteménye  képezte, melyröl  végrendeletében rendelkezett.  A múzeum az ö villájában volt. Ez a villa egyike a ritka , Helsikiben megmaradt  faépületeknek.

Cygnaeuksen galleria

Cygnaeus volt az, aki 1848-ban az egyetemisták tavaszi  ünnepségén tartott  nemzeti  érzelmü beszédével  hazafiasságra serkentette a fiatalságot. Nevét Helsikiben egy utca örzi.

A mai idök szele elérte ezt a régi múzeumot is, a Nemzeti  Múzeum rendelkezett a múzeum bezárásáról és ez 2014-ben megtörtént. Az ok: spórolás ! A gyüjteményben  – jelenleg raktárban !- több mint 450 mü van.

Helsinkiben a város központjában van  az

Ateneum nevü múzeum,  mely Finnország  legjelentösebb képzömüvészeti múzeuma.

Ateneum

Ez a múzeum 1887-ben nyitotta meg kapuit, épültében van a jelenleg Képzömüvészeti  Akademiának nevezett ( régebben: Finn müvésztársaság rajziskolája  volt a neve ) tanintézet. Az újreneszánsz stilusban épült múzeumot Theodor Höijer építész tervezte. Az ö kezenyomát Helsinki központjában számos épület örzi. Az épület díszítése Carl Eneas Sjöstrand , Ville Vallgren és Magnus von Wright  müve. Az épület tervezéséhez és a megvalósításhoz sokféle vita is füzödött, de végül  a különbözö véleményt képviselök megegyeztek. Ennek emlékére az épület homlokzaztát lezáró háromszögbe a következö  latin nyelvü szöveget vésték: Concordia res parvae crescunt, azaz szabadon fordítva : Egyetértésben nönek a kis dolgok naggyá.

fs1000x800px-Ateneum_21

Ez az idézet az elsö része Sallustius római történész aforizmájának,  mely teljes egészében így hangzik:

Concordia res parvae crescunt, discordia maximae dilabuntur  azaz : Egyetértésben nönek  a kis dolgok naggyá, civakodásban a nagy dolgok  megsemmisülnek.

Az Ateneum  múzeum épülete  1985-1991 között teljes felújításon, korszerüsítésen  esett át. .

Az Ateneum épületében számos világhírü festö kiállítása is megrendezésre kerül. A legtöbb látogatója Picasso kiállításának volt 2009 ben. Ezt a kiállítást összesen  382 000 látogató csodálta meg. (Egy kis összehasonlítás: A finn föváros,  Helsinki  összlakossága  2009-ben összesen 630 752 lélek volt. Budapestnek statisztikai adatok szerint 2010 ben 1 721 555 lakosa volt. Mintha Magyarországon egy kiállítást a föváros lakosságának több mint a fele nézett volna meg .) A látogatók természetesen nemcsak Helsinki lakosai voltak, hanem az ország minden részéböl érkeztek erre a fantasztikus kiállításra ).

Kedves Olvasók !

Legközelebbi levelem ismét a finnországi múzeumokról szól majd.  Addig is kellemes perceket kívánok Önöknek mai  levelemmel.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

Finn tavasz : Jönnek a vándormadarak !

 

A finn tavasz legbiztosabb jele: Jönnek a vándormadarak

Kedves Olvasók !

A még mindíg lombtalan fák és éjszakai fagyok országában is megkezdödött a tavasz. Ennek legbiztosabb jelei a rohamosan hosszabbodó napok és a vándormadarak érkezése. A hattyúk és a különbözö libák már itt vannak, de a madarakat  nagy érdeklödéssel és nem kis szakértelemmel figyelök már sokféle madárról számolnak be minden nap.

 

A vándormadarak egy része nem megy messzire,  csak ide a ”szomszédba” Észtországba . Azok jönnek-mennek, ha itt hidegebb lesz felkerekednek újra és akkor jönnek vissza megint ha melegebbre fordul az idöjárás.

Vannak azonban olyan madarak is, amik elképzelhetetlen távolságokat tesznek meg a melegebb éghajlat miatt. Az eddig legmesszebbre repült madarat Henri Selin gyürüzte 2013-ban Kirkkonummiban, Helsinkihez közel. A madár neve finnül: kalatiira , magyarul küszvágó csér, latin neve: Sterna hirundo.

kalatiira

Ez a távolságrekordot tartó madár nem nagy, hossza 34-37 cm, súlya 100-145 gram, szárnyainak fesztávolsága 70-80 cm.  

Idén ezt a madarat Buenos Airesben látták ez kb. 13 000 km utat jelent. Hogy ezek a madarak messzire mennek az ismert, mert Finnországban gyürüzött madarat találtak már Dél-kelet Ausztráliában is. A madár lábán narancssárga gyürü van, a finn madárkedvelök már készülnek a fogadására. A Természettudományi múzeum felkérte a madárfigyelöket  arra, hogy jelentsék ha idén a környékükön fészkel ez a madár.

Kíváncsian várom , hogy mikor lesz itthon ez a tiira.

Judit Mäkinen