Finnországi levél 162. Húsvétkor.

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

162.levél  Húsvétkor                                                      2016 március 24 Nagycsütörtök

Kedves Olvasók !

Már mélyen benne járunk  a húsvét hetében , amit sokféle néven hívnak finnül, ezek a hiljainen viikko = csendes hét, piinaviikko =szenvedéshét.Tavaly két levelemben írtam erröl, ezek a 134. Húsvét elött:

https://finnorszagilevelek.com/2015/03/27/134-level-marcius-ii-husvet-elott/

és a 135.levél Húsvét után  itt:

https://finnorszagilevelek.com/2015/04/13/135-level-aprilis-i-husvet-utan/.

Mai levelemben ismét a húsvéttal foglalkozunk, a nagyhéttel és a finnországi ,hagyományos húsvéti ételekkel.

A Nagyhét minden napjának saját neve van a finn nyelvben, az elözö leveleimben csütörtökräöl írtam részletesebben, mai levelemben a nagyhét többi napjairól lesz szó. Úgy általában elmondható, hogy ezen a héten nem szabadott hangosan és illetlenül viselkedni, utóbbihoz az is hozzátartozott, hogy fütyülni vagy nevetgélni sem volt illendö.

A nagyhetet megelözö Vasárnap – Virágvasárnap- finnül

Palmusunnuntai  azaz Pálmavasárnap Virágvasárnap

Nevét arról az eseményröl kapta, melyröl mind a négy evengelista beszámolt a bibliában: Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálembe és az öt üdvözlök pálmaleveleket tettek elé az útra.

300px-Meister_der_Palastkapelle_in_Palermo_002

Ezen a napon járják Finnországban  a házakat a kis boszorkányoknak öltözött gyerekek , akik egy köszöntö  verset elmondva kívánnak minden jót a következö évre.

virpoijat

Erröl  a finül virpoominen- nek nevezett szokásról a húsvét elöttröl szóló, fent emitett  134.  levelemben lehet többet olvasni.

 Malkamaanantai a  Nagyhét Hétföjének neve

Malk , mai néven inkább hirsi vastag fát jelent, gerendát. Jézust, a büntetlent bünökkel vádolták azaz a vádlók látták a szálkát más szemében, de nem látták a gerendát a sajátjukban. A finn szónak van egy olyan magyarázata is, hogy ”Jeesusta malkattiin ” azaz csipkedve, gúnyosan beszéltek hozzá.

Tikkutiistai  a nagyhét keddjének finn neve

Tikku finnül szálkát vagy vékony faágat is jelenthet. A régiek ezen a napon hasítottak  vékony forgácsokat alágyujtósnak,  amikkel a kányhákban a tüzet gyorsan meg lehetett gyujtani. A hiedelem szerint ezen a napon faragott alágyujtóshoz különös szerencse is társul.

Kellokeskiviikko  a nagyhét szerdájának fin neve

A  ”kello” szó finnül nemcsak órát, hanem harangot és kolompot is jelent. Ezen a napon tették fel a gazdák a tehenek nyakára a kolompot a hosszú tél után és gyakran ilyenkor engedték ki az állatokat elöször az istállóból a téli ” fogság” után  a szabadba.

Kiirastorstai– A nagyhét csütörtöke, ezzel   részletesen foglalkoztam a  fent említett 134. levelemben.

Pitkäperjantai  azaz Nagypéntek

A protestáns világ legnagyobb egyházi ünnepnapja, Jézus szenvedésének és halálának napja. Finnországban ilyenkor teljes a csend, régebben még a szomszédbe sem volt szabad átmenni. Tilos volt az éneklés, nevetés, tüz gyujtása ( ezért pl.  az ételek is hidegek voltak, ha egyáltalán szabadott enni valamit – azt is csak napnyugta után.

Ennek teljes ellentétére került sor a reformáció idején, nagypénteken okvetlen friss húslevest kellett enni még akkor is, ha a gazdaság egyetlen  birkájának levágását jelentette ez.

Régi feljegyzések szerint : ” Toisilla oli tapana aamulla aikaisin pitkänäperjantaina piiskata  kaikki lapsensa ” = Egyeseknek szokása volt nagypénteken reggel az összes gyereket elverni. Ez annak emlékére történt, hogy Jézust is bántalmazták ok nélkül. Ez a szokás nem korlátozódott Finnországra, irodalmi adatok szerintNémetországban és Svédországban is volt hasonló gyakorlat az 1600-as években. . Különben a nap böjtöléssel és imádkozással telt, nagyon hosszú nap volt ez, innét is kapta nevét , pitkä =hosszú finnül.

Lankalauantai  a nagyszombat finn neve

Ez a nap neve arra vezethetö vissza,  hogy ilyenkor mosták és festették a télen font fonalakat.

Mai  húsvéti  szokások

Finnországban húsvét idején nem zöldül a fü , nincsenek virágok  és csupaszak  a fák és a bokrok. A Lappföldön ilyentájt van a legjobb síszezon, sok család  tölti ott az ünnepeket.

Lappi pääsiäisenä

Szokás füzfaágakat behozni a lakásba, ez az egyetlen ami ilyenkor már hajt és barkás. Az ágakat színes tollakkal lehet diszíteni, ilyen ágakat visznek magukkal Virágvasárnap a kis boszorkányok.

Virpomisoksat2A

 

A hatvanas években kezdödött el egy szokás, azaz fümag ültetése a lakásban egy lapos edénybe, a frissen kikelt fü élénkíti az ünnepi  asztalt vagy az ablakpárkányt.

ruoho590

 Nagypéntek Finnországban munkaszüneti nap. Egészen az idei évig az üzletek is zárva voltak, idén azonban sok üzlet nyitva tart majd. Az iskolák húsvéti szünete csütörtökön kezdödik és keddig tart.

Finnországban a húsvétot nem elözi meg egy hosszú böjti szakasz – nagyböljt-  de  ettöl függetlenül húsvétkor – mintha böjt végén lennénk –  sokszor fínomságok kerülnek az asztalra.

Húsvéti ételek Finnországban

A legismertebb és legrégibb hagyományokra visszatekintö finnországi étel a

Mämmi (kiejtés: memmi)

Ezt az ételt már a reformációt megelözö katolikus idöben is készítették  Krisztus keletlen kenyere emlékére. Amikor a zsidóknak  sietve  kellett menekülniük Egyiptomból, nem volt idö a kenyér kelesztésére. Ezért a kelesztett kenyér – mint a rossz képviselöje – alkalmatlan az ünnepi asztalra.  A katolikus idökben a mämmi nagypéntek étele volt és egészen az 1700-as évekig  kenyérre kenve ették.

MI a mämmi és hogyan  készül ?

A mämmi tulajdonképpen egy édes  kása, ami vízböl, rozsmalátából és rozslisztböl készül Az édesítés úgy történik, hogy a  megfelelö hömérsékleten állni hagyott ételben az enzimek a keményítöt maltózzá bontják és attól az étel édes ízü lesz. Cukrot nem tesznek hozzá, füszerként keserünarancs reszelt héját tartalmazza.  A mämmi készítése hosszú folyamat, egy egész napot vesz igénybe . A massza lehütése után hosszasan sütni kell a dobozokba töltött mämmit és a sütés kb. 4 óráig tart.

Az eredmény egy sötétbarna , csokoládészínü, süru, édes kása. Régen nyírfahéjból készült dobozszerü edényekben volt, ezek manapság már sajnos csak papírdobozokká változtak.

Mämmi

Azok a finnül tudók, akiket érdekel a mämmi elkészítése, nézzenek be ide : http://shl.fi/2013/03/23/mammi-maustuu-tuokkosessa/

Manapság már nagyon ritkán föznek-sütnek otthon mämmit, ebböl is nagyipari termék lett. A mämmit sokféleképp lehet fogyasztani, legáltalánosan tejszínnel öntik le és esetleg megcukrozzák. A mämmi egyike azoknak a finn étlekelnek, amik erösen megosztják a véleményeket, egyesek nagyon szeretik, mások utálják. Én szeretem, de nem csak én.

Úgy 40  évvel ezelött Tunéziából Finnországba érkezett egy szakács, a neve Ahmed Ladarsi. Helsinkiben Olaszország nagykövetségén dolgozott és a 70-es években evett elöször mämmit. Ki hitte volna, hogy ennek meghatározó szerepe lesz  az életében? Érdekelte a mämmi , szerette és terjeszteni akarta a mämmikultúrát. Az ö kezdeményezésére jött létre 2004-ben a

Mämmiseura ry. azaz a Mämmitársaság regisztrált egyesülete.

Ladarsi , aki a társaság elnöke nemcsak megszerette a mämmit, hanem népszerüsítette is úgy, hogy  kb. 80 receptet hozott létre, melyekben a mämmit használta fel. Ezdeket a recepteket tartalmazza a  2009-ben  született egy mämmi receptkönyv , a

Mämmikirja

Mämmikirja

Nem akármilyen könyv ez, mert a The Gourmand World Cookbook Awards vesenyen Ladarsi könyve aranydíjat nyert egy olyan osztályban – az egy nyersanyagot felhasználók osztályában –  melyen 41 ország versenyzöi vettek  részt. A receptek kisérleti nyulai elöször a szerzö szomszédai voltak, ök kóstólták meg elöször a fínomságokat. Róluk nevezték el a recepteket is.

Mivel Finnország jó száz évig Oroszország része volt, a finn konyhában nem egy olyan étel van, ami ebböl az idöböl származik. Ilyen az egyik legfinomabb édesség, a

Pasha

A pasha egy édesség, túró,tejszín,cukor,vaj, tojás van a receptben, de van benne vanilias vagy mandula esetleg mazsola és citromlé is. Számtalan recept olvasható az interneten. Ez az Oroszországban hagyományos desszert elöször a határ közelében Kareliában terjedt el, az 1970-es évektöl kezdve azonban egész Finnországban ismert lett. Ezt az édességet egy édes kalácstésztából készült  orosz  kenhyérrel a kulitsa- val együtt fogyasztották. Mindkét ételt az orosz abc. bwetüivel díszitették, ezek XB, amik a  liturgia szláv  nyelvén: Xristos voskrese= Krisztus  feltámadt szavak rövidítése.

kulitsa250px-Paskha2

 

Más, hagyományosan húsvét táján fogyasztott ételek voltak a véreshurka, a házi sajt és a különbözö lepények. Újabban általános a birka/bárány hús, elkészítésére  számtalan recept áll rendelkezésre.

Húsvéti tojás

Természetesen a tojás is szervesen hozzátartozik a finn húsvéti ételekhez. A tojás, mint az élet és egyben a feltámadás forrása is , az elrejtett életé, mely kitör a tojásból. A húsvéti tojásban talált meglepetés  egyben  emlékezteti az utókort arra a meglepetésre is,  ami az asszonyokat érte, amikor Jézus sírját üresen találták.

A húsvéti tojások díszítésenek története egy egész levél anyagát képezhetné. Az elsö írásos emlék a 900-as évekböl beszámol arról, hogy a tessaloniki kolostor elöljárója húsvétkor festett tojásokat ajándékozott a szerzeteseknek. Egy legenda elmodndja, hogy Mária Magdaléna  felkereste Tiberius császárt, hogy beszámoljon Jézus feltámadásáról. A császár hallva ezt azt mondta, hogy a feltámadás ugyanolyan lehetetlen, mint az, hogy az asztalon levö tojás pirossá váljon. Abban a pillanatban piros lett a tojás és ez volt az elsö húsvéti tojás.

Az orthodox vallásúak a húsvétot megelözö böjt idején nem fogyasztottak tojást így az ünnepekre sok tojás gyült össze. Finnországban a tojások díszítését orthodox szokásnak tartották és Kareliában akkor kezdték díszíteni a tojásokat – az 1800-as években – amikor a tyúkok tartása általánossa vált . A tojásokat természetes festékekkel festették, pl. forró vízbe áztatott vöröshagymalevél – szép színt adott. A kék színt a vöröskáposzta adja, a pirosat a paprikapor, a sárgát a kurkuma

varjatyt_munat luonnonvärit

 Ha Önök közül Kedves Olvasók valaki nem ismeri a kurkumat és szeretne megismerkedni vele,  nézzen be Megyeri Szabolcs kertész blogjába, aki részletesen ír  az ” élet porá”- nak nevezett növényröl itt:

http://kertesz.blog.hu/2012/10/01/az_elet_pora

A húsvéti nyuszi

A nyúl a termékenység és új élet szimboluma volt  már a kereszténység elötti idöben is.  Irodalmi adatok szerint Németországban kapcsolták össze a nyuszikat a húsvéttal az 1500-as években. A elsö nyuszisüteményeket is egy német cukrász sütötte az 1700-as években.  Német bevándorlókkal került a húsvéti nyuszi Amerikába az 1600-as években.

A nyuszi nem tojja a tojásokat, hanem eldugja azokat, ezen alapszik az, hogy a gyerekek a kertek aljában keresik a  húsvéti tojásokat.

Finnországban ezt a szokást csak a legujabb idökben vezették be egyes ovodákban. A hozzám közeli napközi udvarán szénát szórnak le a hóra és a gyerekek abban kereshetik az oda eldugott tojásokat. Ezen az izgalmas eseményen a legkisebbek is részt vesznek- szülöi segítséggel !

IMG_1146

Kedves Olvasók !

Mint a fenti szövegböl is kiderül Finnországban keverednek a különbözö kultúrák szokásai. Ez nemcsak az étkezésre érvényes. A két fö keresztény  vallás – evangelikus és orthodox- mellett a pogány világra emlékeztetnek a

Pääsiäisvalkea-t vagy pääsiäskokot / Húsvéti máglyák

Ez a szokás föleg Finnország Pohjanmaa nevü északnyugati ré´szén terjedt el. Az óriási máglyákat lankalauantai/nagyszombat – on gyujtják meg.A máglya fekete, csipös füstje elkergeti az ilyentájt repdesö boszorkányokat. A t¨zet a környék lakosai nagy számban figyelik , ha 200-al több személyt várnak a tüzhöz akkor rendörségi engedélyre és esetleges veszélyre számítva menekülési tervezetre is szükség van.

kokko pääsiäiskokko pääsiäisvalkea valakia

Ezt a képet Päivi Rautanen fényképezte , a tüzet Jokipii-Aho falutársaság gyujtotta tavaly húsvétkor.

Passio a templomokban

 Finnország számos kórusa lép fel húsvétkor a templomokban elsösorban J.S. Bach Matteus és Johannes passioit énekelve.

Ezek között talán az egyik legpatinásabb a Suomen laulu / Finnoszág  dala  nevü kórus, melyet 1900-ban alapítottak férfikórusként. Heikki Klemetti vezetérsével 1907 óta vegyeskórus. Ez a kórus azóta minden évben nagycsütörtökön  – a világháború éveinek kivételével –  elöadta Helsinki Johannes templomában  Bach Matteus passioját és ez történik ma este  is.

cropped-image

 A kórust több más kórus is kiegészíti, ezek a Finn barokk-kórus és a Helsinki konzervatorium fiatal énekesei valamint a Kannelkello nevü kórus és a CandoMini kórus is. Így az énekesek száma megközelíti a 300-at.

Az A.E. Menader   tervezte neogotikus stilusban  1888-1891 között épült , 2600 féröhelyet számláló templom Helsinki központjában van, ez a templom Helsinki legtöbb féröhelyével rendelkezö kötemplom.

A zenekedvelök itt hallgathatják a Matteus Passio központi témáit:https://www.youtube.com/watch?v=g3ujMSrysI4

Kedves Olvasók !

Soraimat zárva kívánok Önöknek békés és napsugaras húsvéti ünnepeket !

 

Pääsiäsitervehdys unk.

 

Judit Mäkinen

 

Források:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s