Finnországi levél 161. A Saimaa tó fókái

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

161.levél   Saimaannorppa /A Saimaa tó  fókái            2016 március 17

 

Kedves Olvasók !

Mai levelem témája egy világviszonylatban egyedülálló finnországi  állat: az édesvizi fóka. Finn nevét arról a tóról kapta, melyben elöfordul, ez a tó a Saimaa nevü tó. Latin nevét is innét kapta:

Pusa hispida saimensis

Miina Auttilan kuva

 

 Vajon milyen tó is ez  a Saimaa?

A Saima tó Európa 4. legnagyobb és Finnország legnagyobb tava. A Vuoksi nevü vízrendszer fö tava, vizét a Vuoksi folyó viszi a Ladoga tóba, ahonnét részben a Neva folyóval kerül a Balti tenger finn öblébe. A Saimaa csatornán át egyenes összeköttetése is van a Balti tengerrel.  Mélysége átlagosan 17 m, legmélyebb pontja az Yövesi nevü tóban  84 m mély,  partjainak hossza 13 770 km. Tengerszint feletti magassága 76 m. Legnagyobb  hosszúsága 194 km.

Saimaa

Tulajdonképpen egy tórendszerröl van szó, a tó egyes helyeken szinte tenger benyomását kelti, mivel a tulsó partot nem lehet látni, máshol szük, mély öblök szaggatják a partvonalat a norvégiai  fjordokra emlékeztetve. A legszélesebb ponton 138 km.-re van a tulsó part,  a partok a meredek sziklás partoktól a finom,  homokos partokig mindenfélék lehetnek. Az egyes tavaknak saját nevük van, ilyenek pl. A Suursaimaa néven is ismert Etelä-Saimaa,   Pihlajavesi , Haukivesi, Puruvesi, Kolovesi  vagy a Pyhäselkä.  A legtöbb fóka a Haukivesi, Pihlajavesi, Puruvesi és az Yövesi területén él.

A Saimaa tó alapterülete 4400 km2,  összehasonlítás képpen a Balaton alapterülete 592 km2. Partjain több finn város fekszik, ezek a következök: Lappeenranta, Mikkeli, Savonlinna, Joensuu, Imatra. Több város között van hajóközlekedés is a nyári szezonban és a Saimaa csatorna mentén is lehet ismerkedni a tó partjaival.

Saimaan kanava

A tórendszer víztükrét 5484 sziget töri meg, ezek együttes alapterülete kb. a fele a tó alapterületének. Nemcsak apró  szigetecskékröl van szó, a szigetek közül 65-nek több mint 100 hektár az alapterülete.

img_saimaa-1

A víz hömérsékletét hivatalosan 1916 óta regisztrálják egy bizonyos helyen, mely a Saimaa csatorna kezdetéhez közel van. Az azóta eltelt 100 év alatt a víz átlagos hömérséklete júliusban volt  a legmagasabb : 18.8 C fok.

A Saimaa tó minden évben befagy. Erre vonatkozóan 1885 óta vannak hivatalos adatok.A jégpáncél ezalatt az idö alatt a legvastagabb 1960 márciusában volt: 69 cm .

Hogy kerültek a fókák egy tóba ?

Az utolsó jégkorszak végefelé 11500-12500 évvel ezelött a jelenlegi Keleti tenger területén már éltek fókák. A jég olvadásával az állatok  elérték a jelenlegi Ladoga és Saimaa tavak területét, melyek akkor összefüggö víztükröt  alkottak. A földkéreg emelkedése – kb. 9000-95000 évvel ezelött-  azt hozta magával, hogy az összefüggö területböl két tó lett és a fókák ezekbe  mint bezárt ”foglyok” maradtak.

Minden  valószínüség szerint a Saimaa tóban többezer állat élt. Számuk azonban gyorsan csökkent részben azért, mivel  az 1800-as évek végén az állam pénzt is fizetett minden elejtett állat után.

Milyen állat a saimaai fóka ?

A felnött állat kb. 140 cm hosszú, súlya kb. 60 kg. Szine sokféle,  a világos barnásvöröstöl a szine feketéig. Az alábbi kép júliusban készült. a fóka szöre akkor változik a téli bundából a könnyebb nyári szörzetre. A fókák szeretik a helyüket, visszajárnak a kedvelt köveikre pihenni, nézelödni, élvezni a friss levegöt.

norppa_5383-630x400 karvaanvaihtokivi Kuvalehti

Mivel a fóka élete nagyobb részét a víz alatt tölti, vérének oxigénkötöképessége magas, hemoglobínértéke 260 g /l. ( Összehasonlításképpen: a férfiak normális értéke 134-167g/l a nöké 117-155 g/l ) .

Sok érdekes tulajdonsága is van a saimaai fókának: Amikor a víz alá merül a normális 80-90 /perc pulzusa leesik 10-20 /perc értékre. Vérkeringését úgy tudja szabályozni, hogy az oxigéndús vér csak a szívet és az agyat látja el.  A hideg télhez jól alkalmazkodnak, de szenvednek a nyári höségtöl. A hideg vízhez vastag – kb. 10 cm – b ör alatti zsírréteggel alkalmazkodott.

Víz alatt általában percekig van, majd feljön a felszínre lélegezni, de esetenként 20 percig is tud egyfolytában víz alatt maradni.

norppa

Télen a befagyásban levö tó jegére lélegzölyukakat csinál magának.

A bajusza szörszálainak segítségével érzékeli a víz mozgását, a nyomást, mélységet és a megtett út hosszát. Jól lát, sötét vízben is. Az anyaállatok hanggal is hívják az újszülötteket és a felnött állatok egymással is kommunikálnak hang segítségével.

A fóka életkora 20 év körül van, a legöregebb ismert állat 33 évig élt. Életének kb. 80 %- át a vízben tölti,  búvárkodik, átlagban 10-15 m méyre megy le. Így találja meg a lefontosabb táplálékat a halat, melyböl egy felnött állat kb 3 kg-t eszik naponta.

Hogyan szaporodik a fóka ?

Amikor tavasszal közeledik a fészkelés ideje, a fóka a köves és sziklás  partokhoz közeli hóbuckákba váj magának fészket . A fészek hosszúkás – kb. 1,8 m x 1 m 70 cm magas.  – a széltöl és hidegtöl véd és az ujszülöttet óvja a ragadozóktól. A fészekbe léken keresztül lehet bejutni, az állat azt elsö uszonyainak éles körmeivel kaparja ki. Kívülröl a fészket nem lehet észrevenni, mivel a hóbucka eltakarja. Az ujszülöttet az anyaállat eleinte  a fészekben szoptatja, késöbb a jégre húzódnak.

kuutti

A fészkek április-májusban az olvadással egyidöben összeomlanak, ilyenkor a kis fóka is elpusztulhat a ráomló hó nyomása alatt. Az állatokat veszélyeztetheti télen az alacsony vízállás is. Ez történt 2012-2013 telén, amikor  víz szintje a nyári vízállásnál 40 cm-rel alacsonyabb volt .

A saimaai fóka 1955 óta védett állat, de sajnos ez a tény nem állította meg az állatok számának csökkenését. Ennek több oka is van: az állatok egy része belekeveredik a manapság már nagyon erös halászhálókba és megfullad, a környezetböl mérges anyagok kerülnek a vízbe és a téli idöszakban szokásos Saimaa vizének folyattatása és az ezzel járó  alacsony vízszint  a fókák számának olyanfokú  csökkenéséhez vezetett, hogy 1950-1980 között kevesebb mint 200 állatról volt tudomásunk. Az állományt fenyegeti a beltenyészet is.

Állatvédelem

A saimaai fóka jelenleg a rendkívül veszélyeztetett állatok közé tartozik. A 2013-as adatok szerint a tóban 310 állat él, ezek közül a  szaporodóképes egyedek száma 120-170 között van. Az állatokat tavasszal a fészkelés idején számolják meg, a munkát a Mezö-  és  Erdögazdasági minisztérium irányítja. A keletfinnországi egyetem és a különbözö természetvédelmi társaságok tagjainak önkéntesei is részt vesznek az állatvédelemben. Az Államtanács szabályzatai tiltják tavasszal – fészkelés idején- a hálóval történö halászatot ezen felül a különbözö csapdákkal történö halászatot is szabályozták.

Az önkéntesek a partokon hóbuckákat halmoznak fel ezzel is segítve az állatokat  a fészkek építésében.

kolataan pesiä

Ugye észreveszik,kedves Olvasók, hogy milyen vastag hóréteg van a befagyott tavon !

A fókával kapcsolatos tudományos kutatómunka

Kelet-Finnország Egyetem –én már  több mint 20 éve folyik a Saimaa fókáival kapcsolatos tudományos kutatómunka. A témák közé tartozik a fókák mozgásának megfigyelése és a szaporodással kapcsolatos kutatás. Az eredmények azt mutatják, hogy a fóka hü az otthoni tájhoz, attól csak tízkilométerekre távolodik el és fészkelni visszajár az otthoni partok közelébe.. Zavartalan körülmények között ugyanott fészkel évekig és ugyanazon a tóparti kövön hüsöl .

A fókák mozgását a hátukra erösített rádióleadó segítségével követik.

radiolähetin

A leadó súlya 20-40 gramm , antennája 15 cm hosszú, az egészen   fiatal  állat szöréhez ragasztóval rögzítik. A kutatók szerint a rádióleadó nem felelös a halászhálókba begabalyodást követö egyes állatok elpusztulásáért, hiszen ilyesmi elöfordul rádióleadó nélkül is. Idövel a leadó leesik a szörzetröl és csak ritkán tart ki tavasztól ( az állat születésétöl ) a következö télig.

A fókákkal kapcsolatos komoly kutatómunka eredményeként Miina Auttila 2015 november 13.-án védte meg a biologia területéhez tartozó nagydoktori disszertációját Joensuu-ban az egyetemen. A disszertáció címe: Saimaannorpan sopeutumista muuttuvaan ilmastoon voidaan auttaa azaz: Segíthetjük  a Saimaa- i fóka alkalmazkodását a változó klímai viszonyokhoz.

Fókáról írt dal

Juha Vainio ( 1938-1990) az immár legendás zeneszerzö és dalszövegíró 1982-ben énekelte egyik legismertebb dalát:  Vanhojapoikia viiksekkäitä (szabadon fordítva Bajuszos agglegények ) .

Ebben emléket állít egy öreg bajuszos fókának, aki a Saimaa tó egyik szigetén elö bajuszos öreg bácsi,  Nestori Miikkulainen barátja lett. Általában a parton találkoztak és  úgy tünik, hogy mindkettöjüknek ugyanaz volt a sorsa: nem találtak menyasszonyra …

Nem kizárt, hogy részben  ez ihlette a

Nestori säätiö/Nestori alapítvány létrehozóját Arto Freyt.

Az alapító gyülést Savonlinna városában tartották 2000 május 20.-án. Ezen több erdész is résztvett , az ötletgazda Frey-en kívül Kari Pelkonen, Seppo Manninen és Tapani Pirinen. Rajtuk kívül jelen voltak Markku Vickholm, Tero Sipilä  és Tuomas Henttula. Az alapítvány tökéjét teljes egészében Arto Frey adta, az ö  alapitványba fektetett részvényeinek értéke akkor 4.2 millió finn márka volt, ami ma megfelel kb. 700 000 eurónak.

Nestori säätiö

A Nestori alapítvány önnálló,  elsödleges célja , hogy elösegítse és támogassa a saimaai fóka védelmét életkörülményeinek javításával és biztosításával , valamint az, hogy támogassa a fókával kapcsolatos tudományos kutatást. Ösztöndíjakat adnak a fenti célok elérésére  és együttmüködnek  az Erdészeti igazgatósággal ( Metsähallitus ) is.

Egy évvel a Nestori säätiö alapitása után jött létre egy egyesület, a neve :

Saimaan Norppaklubi ry /Saimaa Fókaklub regisztrált egyesület

A fenti névvel 2001 szeptember 6.-án  három fókarajongó barát , Veikko Kilkki Mikkeliböl, Kaiku Marttinen Lappeenrantaból és Juha Taskinen Savonlinnaból klubot alapított  a saimaai fóka védelmét tüzve ki célul.

Norppailta-Juliste

Jelenleg a klubnak kb. 100 tagja van föleg a Saimaa tó környékének lakosai tartoznak ebbe az aktiv egyesületbe.

Kedves Olvasók !

Befejezésül hallgassák meg Juha Vainiot aki a fent említett dalt itt adja elö https://www.youtube.com/watch?v=Zi99Bz_-_No

Finnül a szöveg itt olvasható , melegen ajánlom a finnül tudóknak és a finnül tanulóknak.

https://www.musixmatch.com/lyrics/Juha-Vainio/Vanhojapoikia-viiksekk%C3%A4it%C3%A4

Soraimat ma azzal a reménnyel zárom, hogy talán Önök között lesznek a nyáron olyan szerencsések , akiknek a Saimaa tó  partján alkalmuk lesz megismerkedni ezzel az egyedülálló , kedves állattal.

 

Judit Mäkinen

Forrás:

Reklámok

2 thoughts on “Finnországi levél 161. A Saimaa tó fókái

  1. Nagyon csinos a képen látható fóka bundája, olyan mintha egy mintás ruhában volna! Van egy ismerősöm,akinek a lába előtt hullámzik a Saima,majd kikérdezem fóka ügyben. A fókák pulzusát vajon hol mérik? A Saima szigeteit lehet látogatni?

    Kedvelés

    • Liljana, a fókákat ugye a bundájuk miatt is vadászták. Hogy hol mérik a pulzust azt nem tudom, de ha pl. a szivet hallgatják orvosi hallgatóval akkor a szívverések számából könnyü megállapítani a pulzust. Fókák nem nyüzsögnek az óriási Saimaa tóban, mindenütt nem lehet velük találkozni. A levelemben felsorolt tavak közül talán Haukivesi a legismertebb otthona a fókáknak.
      A Saimaa szigeteit lehet látogatni, de azokon a szigeteken, ahol nyaralók- mökkik- is vannak közvetlen a házak elötti parton vagy a szaunastégeken nem szabad kikötni, mivel azok a részek priváttulajdonban vannak.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.