Finnországi levél 159.

Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

 

159.levél  Nemzeti szimbólumok: Kalevala                            2016 február 21

Kedves Olvasók !

Mai levelemnek témája  ismét Finnország egyik  nemzeti szimbóluma mégpedig a nemzeti eposz, a

Kalevala

A Kalevaláról egy korábbi levelemben már írtam, de ez egy olyan téma ami minden évben aktuális, mivel február 28.-a a Kalevala napja zászlós ünnepnap nálunk. Ez a tény felhívja a figyelmet arra, hogy Finnországban a nemzeti szimbólumokat milyen tisztelet veszi körül.

Egy kis történelem

Kalevala napját az 1860-as évek óta ünnepli az ország, mégpedig Savokarjala diákszövetségének kezdeményezésére.

Elias Lönnrot 1835 február 28.-án írta alá az elsö kiadás  – Vanha Kalevala un. Régi  Kalevala – elöszavát és február 28.-át,  mint az  eposz ” születésnapját” már az 50. és 75. évfordulóján is  nagy ünnepségek fémjelezték. A zászlók az 1920-as évek végétöl lobognak ezen a napon, rendelettel megerösítetten 1978-óta .

A Kalevala kiadása idején Finnország – autonom hercegségként –  Oroszország része volt. Az eposz a finn nyelvü kultúrára terelte a figyelmet , söt külföldön is érdeklödést keltett. Az elsö svéd nyelvü fordítás hat évvel az elsö kiadás után 1841-ben látott napvilágot. A fordító Mattias Alexander Castrén ( 1813-1852) a Helsinki Egyetem finn tanszékének elsö professzora volt.

A Kalevalának köszönhetöen fokozódott a finnek nemzeti  önérzete és saját nyelvükbe valamint kultúrájukba fektetett hite,  Európában az eposzt Finnország nemzeti eposzának hívták.

De kinek is  köszönhetö a Kalevala ?  A finn népköltészet talán soha nem látott volna napvilágot, Elias Lönnrot nélkül.

Ki volt Elias Lönnrot ?

Röviden összefoglalva Elias Lönnrot ( 1802-1884)  a Kalevala és a Kanteletar  verseinek gyüjtöje, szerkesztöje  és kiadója ,  orvos,  a finn nyelv kutatója, szótárak szerkesztöje, az elsö finn nyelvü újság kiadója és újságírója, ezen kivül a finn botanika úttöröje is volt. Ezen kívül öt gyermek édesapja is volt, feleségenek neve  Maria Piponius . Öt gyermekéböl csak egy : Ida érte el a felnött kort a többit a járványos betegségek vitték el.

 

Elias_Lönnrot21

Helsinkitöl nem messze , Sammattiban  született, szegényes szülöházának neve

Paikkarin torppa

Ezzel a névvel kapcsolatban egy kis fejtegetés : Paikkarin torppa  magyarul a paikkari kunyhóját /viskóját jelenti.

Lönnrot édesapja Fredrik Johan Lönnrot szabó volt. A szabók mindenféle munkát csináltak, szabtak,varrtak, söt  foltoztak is  A paikka szó finnül nemcsak helyet, hanem többek között foltot is jelent a torppa szó pedig magyarul  kunyhó vagy viskó. Így a paikkari szó valószínüleg az ott lakó  szabó foglalkozására utal, paikkari jelenthette közbeszédben a szabót. 

Ha ránézünk ennek az 1800-ban épült háznak a képére megértjük miért hívták Paikkarin torppa-nak ugye?

DSCF0097

Elias Lönnrot szülöháza  a Valkjärvi nevü tó partján egy kis dombon áll – jelenleg nyaranta nyitva tartó múzeum, aközel hozzá egy kis kiemelkedésen 1952 óta áll Lönnrot szobra, mely Eino Räsänen szobrászmüvész alkotása.

DSCF2880

Elias a család negyedik gyermeke volt. Legidösebb bátyja , Henrik Johan Lönnrot segítségével elöször Tammisaari városában tanult , innét került Turku híres iskolájába a katedraalikoulu-ba. Itt tanult meg latinul és svédül. Pénzhiány miatt kénytelen volt abbahagyni az iskolábajárást . A Sammatti káplán, Johan Lönnqvist segítségével 1820-ban Porvoo liceumában tanult, majd Hämeenlinna-ba költözött, ahol az ottani patikus Lorenz Johan Bjugg alkalmazta latin tudása miatt gyógyszerészsegédnek. Hamarosan jobbra fordult a sorsa, mivel a körorvos, Johan Erik Sabeli és egy  hämeenlinnai iskolaigazgató, Henrik Långström segítégével abbahagyhatta a munkát és teljes erejével tanulhatott tovább. Tanulmányait Turku Akadémiáján folytatta, a szükséges pénzt házitanítóként kereste meg. Több családnál is dolgozott, ezek közül Lönnrot életében  kiemelkedö szerepet kapott a sebészet és szülészet turkui professzora Johan A. Törngren családja. Itt ébredt fel érdeklödése a költészet és a finn nyelv iránt.

A filozófia kandidátusi címet 1827-ben szerezte meg Väinemöinen-röl írt munkájával. Ezután orvostudományt tanult elöször Turkuban, majd Helsinkiben.

Elsö versgyüjtö körútjára 1828 áprilisában indult. Ekkor találkozott egy énekesként is ismert munkásemberrel  Juhana Kainuulainen-nel ( 1788-1848). A vele töltött két nap alatt 50 verset jegyzett fel Lönnrot, ezek legnagyobb részét varázsigék és ráolvasások tették ki. Kainuulainennek fantasztikus emlékezöképessége volt, mindenre pontosan emlékezett amit az édesapjától tanult és hallott. Neki  Aimo Turunen állított emléket  Juhana Kainuulainen – runonlaulaja ja tietäjä/  versénekes és táltos címü, 1991-ben megjelent könyvében.

A Kalevala verseit összesen 9 különbözö úton gyüjtötte össze. Többen is énekeltek, ezek között van  Arhippa Perttunen aki 1834-ben 4000  strófával gazdagította Lönnrot gyüjteményét.  A verseket általában összekapcsolt kezekkel  énekelve  adtak tovább egymásnak a Kareliában élö generációk. A versekre jellemzö az, hogy minden sor 8 szótagból áll . Az összekapcsolt kezek szimbóluma megtalálható pl. az 1911-ben alapitott Kalevala társaság logojában is, melyet Finnország egyik legjelentösebb müvésze Akseli Galén-Kallela tervezett.

Kalevalaseuran_tunnus

 Ez a  szimbólum a Magyarországon müködö Kalevala Baráti kör facebook oldalát is díszíti.

Eljas Lönnrot alapító tagja és elsö titkára  volt az 1831-ben életre hívott Finn Irodalmi Társaság- nak, a Suomalainen Kirjallisuuden Seura-nak.  A társaság támogatta a népdalok gyüjtését és kiadását.

Orvosi diplomát 1832-ben kapott és olyan munkahelyre vágyott, mely mellett folytathatja versgyüjtö körútait. Így került az akkor 400 lakosú Kajaani nevü  városba, mely észak-karélia tájegységének városa, jelenleg 37650 lakosa van. A városban akkor nem volt kórház, Lönnrot körzeti orvos volt. Abban az idöben dúltak a járványos betegségek, kolera, skarlát és hastifusz, melyben Lönnrot is megbetegedett.

Kiadta a Suomalaisen Talonpojan Koti-Lääkäri kirja / A   Finn Paraszt Házi-orvos könyvét hangsúlyozva a tisztaság és a helyes étkezés jelentöségét a betegségek megelözésében.Emlékét Kajaaniban szobor örzi

elias_lonnrotin_patsas kajaani

Ez a szobor Mauno Oittinen szobrász müve és  1942 óta emlékezteti az elhaladókat Kajaani körorvosára, a Kalevala verseinek gyüjtöjére.

A Kajaaniban  körorvosként töltött húsz év ( 1833-1853)  után Eljas Lönnrot  1854-1862 között a Helsinki Egyetem finn nyelv tanszékének professzoraként dolgozott. Bár leginkább a Kalevala verseinek gyüjtöjeként ismeri a világ, irodalmi munkássága rendkivül sokoldalú volt és sok minden másra is kiterjedt.

A zsoltárbizottság tagjaként aktívan részt vett  több zsoltárszöveget írt, és 64 zsoltárt fordított finn nyelvre. Mivel a finn hangszer, a kantele pengetéséhez is értett,  fejlesztette a finn nyelvü zenei nyelvet is .Lönnrot kanteleje szülöházában látható, mely manapság múzemként látogatható a nyári szezonban.

Lönnrotin kantele

 Eljas Lönnrot 82 éves korában halt meg Sammattiban . Nyugdíjbamenetele után költözött vissza szülöhelyére ahol utolsó éveit  az un. Lammin talo nevü házban töltötte. Sírja a Sammatti  templom temetökertjében van, a sír képe Matti Henrik felvétele.

Lönnrotin hauta

A fekete gránitból készült obeliszket a Finn Irodalmi társaság/ Suomalaisen Kirjallisuuden Seura  állítatta Gustaf Nyström tervei szerint 1886-ban. A sírt, mely Eljas Lönnrot feleségének is nyugvóhelye évente többezren látogatják adózva a finn irodalom kimagasló alakjának emléke elött.

Kalevala a világban

A Kalevala a finn irodalomnak az a képviselöje melyet a legtöbbször fordítottak le idegen nyelvekre. Svédül 1841-ben jelent meg, azóta összesen 60 nyelen olvasható a Kalevala.

Öt magyar fordítása létezik a Kalevalának, az elsö Barna Ferdinánd müveként 1871-ben jelent meg. Ezt követték Vikár Béla fordítása 1909-ben, Nagy Kálmán munkája 1972-ben Rácz István fordítása 1976-ban és Szente Imre müve 1987-ben.

Mindenféle Kalevala

A Kalevala a finn iskolások kötelezö olvasmánya volt  és mint ilyen nem tartozott a szívesen olvasandók közé. Kirsti Mäkinen a finn nyelv és irodalom tanára modernizálta a régies szöveget, ennek eredménye az Otava könyvkiadó gondozásában  2002-ben megjelent

Suomen lasten Kalevala/ A finn gyerekek Kalevalája

Suomen lasten Kalevala 

A mai , modern nyelven írt izgalmas kalandozásról  szöveget már a hatévesek is szívesen hallgatják.A szerző  itt-ott a régi szövegből is megtartott részleteket. Míg a  Kalevalát Finnország  egyik  legnagyobb művésze Akseli Gallen- Kallela illusztrálta, a finn gyerekek Kalevaláját Pirkko-Liisa Surojegin  rajzai díszítik.

Egy másik mü is közelebb hozza a Kalevalát a gyerekekhez és ez a

Kutyák Kalevalája  (Koirien Kalevala)

Mauri Kunnas, Finlandia díjas író és illusztrátor alkotta ezt a könyvet, ami szintén az Otava könyvkiadó gondozásában jelent meg 1992-ben, nagy sikert aratva.

Nagysikerü magyar fordítása Kutya egy Kalevala címmel  Jankó Szép Yvettnek köszönhetö

covers_156965

 A Cartaphilus Kiadó  Kft gondozásában 2011-ben jelent meg sok-sok örömet szerezve már a 4-6 éves  magyar gyerekeknek is  A mese arról szól,  hogy két nép él a sötét északon, a vad és szabad kutyák törzse és a garázda, szemtelen farkasok népe. A két nép között egy kicsi, de szívós nép él, a macskák népe. Ezek a népek kalandoznak, sőt össze is tűznek egymással. A történet új lelket lehelt a nemzeti eposz eseményeibe.A könyvet az író, Mauri Kunnas illusztrációi  díszítik, Finnországban óriási sikere volt és van, több kiadást is megért.

Eljas Lönnrot emlékét nemcsak könyvek örzik.

A Kalevala társaság mellett kiemelendö a

Kalevalai Nők Szövetsége (Kalevalaisten naisten liitto)

Egy kis történelem:

Elsa Heporauta írónő (1883-1960) ötlete volt a Kalevala százéves ünnepségének idején 1935-ben, hogy kellene valamit tenni a finn népi kultúra és népi hagyományok érdekében. Az ötletre az adott okot, hogy a rendezett ünnepségeken ö volt az egyedüli  – a sok frakk és estélyi ruhás ünneplő között  – aki ünnepi öltözékül finn népviseletet választott.

elsaheporauta2

Kezdeményezésére egy bizottságot alapítottak melynek feladatául azt tűzték ki, hogy szobrot emeljenek a Kalevala verseit  éneklő nők emlékére. A szobor tárgyául  Louhi-t a Kalevala erös asszonyát választották. Rácz István így ír róla Kalevala fordításának eligazítójában: ”  Pohjola népének uralkodója Louhi, Észak úrasszonya “. Hogy a szobor költségeit fedezni tudják elkezdték gyártani az ősi –  archeológiai leletekben talált –  finn ékszerek másolatait. Így született meg az egyik legismertebb finn márka, a

 Kalevala Koru (Kalevala Ékszer) vállalat.

Louhi szobrát Emil Halonen szobrász készítette el  1942-ben,  a bronz  szobor a Kalevala Koru gyárának aulájában,   Helsinkiben látható.

louhi Emil Halonen

A Kalevala koru ékszerei  bronzból, ezüstből és aranyból készülnek. Az ékszertervezöktől elvárják a történelem ismerete mellett az alkotó tehetséget is, az alapító Elsa Heporauta mottója szerint:

“Sen, joka kopioi, on myös luotava uutta” azaz :  Az aki másol, annak újat is kell alkotnia.

Ebben a szellemben készültek és készülnek mind a mai napig a modern, jellegzetesen finn ékszerek. A választék a nyakláncok, karkötők, melltűk, fülbevalók, csattok,  mellett a férfiakra is gondol; nyakkendőtűk, ing-gombok nagy választékban kaphatók.Gazdag a  gyűrűk választéka, melyekhez a legkülönbözőbb finn féldrágaköveket – amiket újabban csak ékszerköveknek neveznek –  is felhasználják.  Ilyenek pl. az ametiszt, a rózsakvarc, a hegyikristály vagy a spektrolit.

A régi mintákat utánzó ékszerek főleg bronzból és ezüstből készülnek. Ilyen pl. a mellékelt képen levő  Euran sydän = Eurai szív másolata látható. Az eredetit  Eura helység Pappilanmäki / Paplak dombja nevü helyén találták az archeologusok, a viking idökböl származik Kr.utáni 800-1050 évekböl.

Euran sydän

Jelenleg ezüst és bronz változata kapható, rendkívül kedvelt ajándék minden alkalomkor és mindenkinek, akinek ” helyén van a szíve”.

 

Kedves Olvasók!

Ha valaki Önök közül Helsinki szívében  az  Eljas Lönnrotról elnevezett utcán a Lönnrotinkatu-n sétál az un. Vanha Kirkko /Öreg templommal szemben egy kis parkban egy szoborral találkozik. A szobor Emil Wikström müve, 1902 óta emlékezteti az arrajárót a finn nyelv és  kultúra egyik elévülhetetlen érdemeivel rendelkezö alakjára  Eljas Lönnrotra.

250px-Elias_Lönnrot_Helsinki

Finnország nemzeti szimbólumairól írt rövid levélsorozatom lassan a végéhez közeledik. Azzal a reménnyel irom ezeket a leveleket, hogy közelebb hozom Önökhöz a finn nemzeti értékeket .

Judit Mäkinen

Források:

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.