Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra
158.levél Nemzeti szimbólumok. Turku katedrálisa 2016 február 8
Kedves Olvasók !
Folytatva Finnország nemzeti szimbólumainak rövid ismertetését mai levelemben az ország szentélyéröl a
Turkui Katedrális-ról lesz szó.
Finnország régi fövárosában, Turkuban az Aura folyó partján egy kis dombon – a neve Unikumpu / Álomdomb – magaslik az ég felé Finnország egyetlen középkori bazilikája a Turkui Katedrális. Még ma is Turku legmagasabb épülete, tornya 86 m magas.
Mivel a székesegyház építése hosszú ideig és több szakaszban történt, az épület több építészeti stilust képvisel.
Sajnos a templom korai idejéröl keveset tudunk, a feltételezések szerint egy fából épült templom állt itt az 1200-as évek végén. Léteznek olyan gondolatok is, hogy a templom már eredetileg is köböl épült, de ez bizonytalan. Knut Drake ( 1927-2013) történész, aki évtizedeken át volt múzeumigazgató Turkuban egész életét a régi várak kutatásának szentelte.
Vizsgálatai szerint a turkui templom magját az 1300-as évek végén köböl építették, az építkezés Johannes püspök nevéhez füzödik és leginkább a svédországi, korai gótikus stilusban épült templomiok mintájára építkeztek.
Markus Hiekkanen ( 1949- ) a Helsinki Egyetem professzora archeologus és ö is vizsgálta Finnország középkori kötemplomait. Eredményei alátámasztják Drake elméletét, de a templom korát kissé fiatalabbra becsüli, azaz állítása szerint a legrégibb, köböl épült részek kora az 1400-as évek elejére vezethetö vissza.
Fennmaradt adatok arra utalnak, hogy a templomot az 1292 – 1296 között szentelték fel, esetleg 1309-ben. A templomot építésének idején Szüz Máriának és Finnország elsö püspökének és egyetlen szentjének, Szt. Henriknek ajánlották.
A történelem beszámol arról, hogy a Novgorodból érkezett fejedelmi csapatok a templomot 1318-ban felgyujtották. A templomot megnagyítva építették ujjá, az építkezés a XIV. században úgy történt, hogy a föhajó köré több, kis kápolnát építettek, a falakat magasabbra húzták fel és azokra ablakok kerültek, hogy a nagy templom megvilágítását segítsék.
Johannes püspök utóda, I. Maunu finn származású püspök lett, aki folytatta a katedrális építkezését egy más stílusnak, a balti építészetnek jegyében. A pompa ellentéteként az egyszerüség került elötérbe.
Turku katedrálisának fénykora a katolikus idöszak végére tehetö, akkor a szentély több nagy adományt kapott és több kápolnát is építettek hozzá, ezekböl a püpökök és a felsö rendbeli családok temetkezöhelyei lettek az adományozó családok neveit viselve, pl. Tavast, Tott, Gezelius. A Gezelius család tagjai között két turkui püpök és egy porvooi püspök is van. Az alábbi képen egy háborús hös Torsten Stålhansken temetkezési kápolnája látható.
Turku katedrálisa többszáz éven át Finnország legjelentösebb temetöje volt. A falakban 90 sírkamra van, becslések szerint a padló alatt többezer ember földi maradványai nyugszanak. A székesegyházban történö temetkezést 1748-ban fejezték be.
A középkorban a katedrálisban a nagy istentiszteleteken kivül folyamatosan is volt szolgálat úgy, hogy a templom 42 oltára közül midegyiknél volt egy-egy pap akik felváltva imádkoztak a hívökkel. Ha valakinek valamilyen betegsége volt, felkereste a templomot és az ott szolgáló pappal együtt egy kápolnában imádkozott a gyógyulásért.Az egyik legszebb kápolna Maunu II Tavast püspök nevéhez füzödik, ö 1412-1450 között volt Turku püspöke . Az ö kápolnájának eredeti neve Pyhän Ruumiin kappeli= A Szent test kápolnája jelenleg Tavast kápolnája néven ismert.
Ez a kápolna arról is ismert, hogy ilyen hosszú,középkori, öntött-vasból készült kerités sehol máshol nincs Skandináviában.
A középkorban 80 pap dolgozott Turku katedrálisában. Összehasonlításképpen a mai adat: a turkui székesegyház egyházközségében 8 pap teljesít szolgálatot, 3 kántor és 3 diakonissza valamint 2 személy akik a fiatalokkal kapcsolatos munkát végzik.
A városon átutazó kereskedök és Turkut látogatók részére a templom mindkét végében a falon kivül is voltak oltárok, melyeknél megállva az átutazók imádkozhattak napközben. Öket az idöröl a templom egyik falán levö napóra tájékoztatta.
A katedrálisban élénk élet folyt, a székesegyház egyben a civilizációt, a biztonságot és az oktatást is jelentette.
Az elsö orgona az 1500-as években került oda, azelött a zenét a fiúkórusok éneklése szolgáltatta.
A turkui katedrális a finn kóruséneklés bölcsöje
A templomban müködö iskola: Scola nevelte az énekeseket az egyszólamú énekléstöl a többszólamú éneklés felé. A kórus vezetöje : inspector chori a kórustagokból szinte hivatásos énekeseket nevelt, a középkorban a zene az iskolákban is egyike volt a legfontosabb tantárgyaknak.
Jelenleg már külföldön is ismert a katedralis wegy másik kórusa, a kamarakórus:
Turun tuomiokirkon kamarikuoro NOVA/ Kamarakórus NOVA
A kórust, mely jelenleg 40 tagot számlál 1993-ban alapították, vezetöjük 1996 óta a katedralis I. kántora Jukka Pietilä. Öket itt lehet meghallgatni:
https://www.youtube.com/watch?v=APfHwizFNa8
A felvétel a kórus 2010-ben adott karácsonyi koncertjén készült.
Turku katedrálisának ifjusági kórusa: Turku Cathedral Youth Choir
22 tagot számlál , vezetöjük Anu Åberg kántor.
2012-ben adták ki elsö CD lemezüket Virgo Maria címmel. Állandó kiséröjük Markku Hietaharju orgonista, védnökük a finn evangelikus egyház püspke: Kari Mäkinen
A reformáció nagyban hatott a katedrálisra, a puritánság eszméivel a templom díszítése nem fért össze.
A templomot számos tüzvész pusztította, 1546-ban a középkori berendezés megsemmisült. Az egyházközség lassan elszegényedett, a svéd király XI. Karl ( 1655-1697) rendelkezésére az egyház javait elkobozták és az egyházi kincseket Svédországba szállították. Az 1827-es nagy turkui tüzvész sok kárt tett a templomban is. A jelenlegi torony teteje azután épült, mégpedig Carl Ludvig Engel német származású építész tervei szerint- ö az az építész aki a Helsinki Katedrálist is tervezte.
Turku katedrálisának harangjai
Régen a harangszónak gyakorlati jelentösége is volt, nemcsak az istentiszteletre hívta a hívöket. A harangozónak minden reggel 4-kor harangszóval kellett figyelmeztetnie a reggeli 5-re iskolákba sietö diákokat
Turku katedrálisának harangjai a templom tornyában vannak, összesen 6 harang van itt. A legrégibb harangról 1488 óta van tudomásunk, ezt a harangot Tallinban öntötték, jelenleg a harang Pietarsaari városában van. A harangszó felhívta a figyelmet az istentiszteltekre, az imádkozás idöpontjára, hírt adott a temetésekröl is. Turkuban az 1600-as években este 8-kor még egy különleges harangszó volt használatban, ez az un. hoivasoitto / szabadon fordítva: gondoskodási harangszó. Ilyenkor a gyerekeknek haza kellett menniük, bemenni az utcákról és udvarokból, ezután tilos volt a konyhákban a sütés és a kocsmákban befejezödött az alkoholos italok felszolgálása.
A jelenlegi harangok mind az 1827-es tüzvész után készültek, akkor ugyanis a templom tornya beomlott és a harangok megolvadtak a nagy höségben.
Megjegyzés: Akik Finnországban jártak bizonyára észrevették, hogy a harangok a legtöbb régi templomnál egy különálló harangtoronyban vannak. Ennek az volt az oka, hogy a harangokat- mint az egyházközségek legértékesebbjét a fatemplomok gyakori tüzvészei idején óvták a lángok olvasztó hatásától. Ha égett is a templom, a harangtorony általában megmenekült.
A fenti megjegyzést illusztrálja a középkori, Espooban levö templom képe.
Mivel a nehéz harangok himbálódzása a templom fából készült részeit fenyegette, idövel a harangokat átalakították úgy, hogy a harangszót nem a harang himbálásával hozták létre, hanem a harangokat egy helybe rögzítették és a harang nyelvét egy ahhoz kötött szíj segítségével a harang egyik széléhez ütve jött létre a harangszó. Ezt a technikát az 1900-as években is alkalmazták attól félve, hogy a nehéz harangok himbálása jelentett terhelést a harangtornyok nem bírják ki.
Turku katedrálisának harangjait az 1970-es években átalakították- megszüntették a himbálást- de egy újabb javítás után a harangtornyot acéllal erösítették meg és három harangot ujra lengövé alakítottak vissza. A katedrális legnagyobb harangjának súlya 3600 kg.
Déli harangszó Turku katedralisából
A finn rádió 1. csatornáján minden nap hallható déli harangszó alkalmával Turku székesegyházainak harangjai szólnak. Ez viszonylag új Finnországban, csak 70 éves multra tekint vissza. A rádió Finnország függetlenségi háborújának végén, azaz az un. folytatólagos háború (jatkosota) idején 1944-ben közvetítette elöször ezt a harangszót. A Szovjetunió vörös hadserege 1944 júniusában óriási túlerövel támadta Finnországot Karéliában. Egy hónappal késöbb, júliusban az ország elnöke Risto Ryti felesége, Gerda Ryti rádióbeszédben fordult a nép felé azzal a kéréssel, hogy a déli harangszó idején mindenki együttesen imádkozzon Istenhez a hazéért, Finnországért.
A Karácsonyi békenyilatkozat kihirdetésének évszázados, töretlen hagyományát is a tukui székesegyház templomának harangjai vezetik be.
Toronyóra
Turku katedrálisa híres órájának lapja 4,8 x 4,8 méteres, egyetlen ! mutatója 3,4 m hosszú. Ez az óra Finnország legrégibb nyilvános órája. Az óra gépezete az 1800-as évek óta müködik – megbízhatóan. Amikor az órákat Finnországban a nyári idöre állítjuk át, a müveletet elvégzö gondnok éjszaka felmászik a toronyba és kézzel állítja át az órát ! Az óra negyedóránként egyszer üt, félkor kétszer, háromnegyedkor háromszor és a teljes órát 4 ütés jelzi.
Elsö pillantásra talán nem tünik fel, hogy ennek az órának csak egy mutatója – nagymutató – van ! Ezért nem csoda, hogy ha valakit megkérnek, hogy rajzolja le a templom óráját, a rajzon két mutató látszik.
Végezetül, de nem utolsó sorban :
Múzeum a turkui katedrálisban
Az évente 10 000 látogatót számláló múzeumot 1929- ben hozták létre. Kincseskamrája Turku történelmének, konkrétan a fennmaradt, évszázados tárgyak segítségével bemutatva a város történelmét. A legrégebbi tárgyak az 1300-as évekböl származnak, a katolikus idökböl. A múzeum tárgyait az un. hátsó sekrestyében örizték, ezért túlélték a templomban pusztító tüzvészeket. Az értékes tárgyakat riasztóberendezés védi, a múzeum ablakait az ultraibolya sugaraktól is óvják.
Kedves Olvasók !
Mai levelem csak felületesen mutatja be Önöknek Turku katedrálisát Finnország egyik legjelentösebb nemzeti szimbólumát. Mégis remélem, hogy levelemmel ma is egy kicsit közelebb hoztam Önökhöz Finnországot.
Judit Mäkinen
Források:
- http://www.histdoc.net/historia/tuomio.html
- http://taloforum.fi/viewtopic.php?t=383&start=840
- http://www.kotimaassa.fi/index.php?article_id=2255&__from_id__=888
- https://www.turunseurakunnat.fi/portal/fi/seurakunnat/tuomiokirkkoseurakunta/tyontekijat/
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_tuomiokirkon_kello_ly%C3%B6_12
- http://tuomiokirkonnuorisokuoro.fi/
- http://www.kasikellot.fi/10
- http://punainenturku.blogspot.fi/2015/01/aikansa-kullakin.html
- https://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_tuomiokirkon_kello_ly%C3%B6_12
- http://forum.netmission.fi/forum/yleiset/yleiset-asiat/8295-gerda-rytin-puheita-ja-rukousvetoomuksia
- http://www.aamuset.fi/naista-puhutaan/kaupunki/kuinka-monta-kellotaulua-turun-tuomiokirkon-seinissa
- http://www.turkulainen.fi/artikkeli/275320-tuomiokirkon-kello-siirretaan-kesaaikaan-kasin
- http://www.turkulainen.fi/artikkeli/274378-talta-turun-keskusta-kuulostaa
- http://www.turkulainen.fi/artikkeli/264342-tuomiokirkko-on-yha-turun-korkein-rakennus
- http://www.ts.fi/uutiset/turun+seutu/79799/Turun+tuomiokirkon+museossa+piilee+tuhansia+tarinoita
- Az espooi templom képe saját felvételem.
