Finnországi levél 157.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba,  Magyarországra

157.levél     Nemzeti szimbólumok:Kantele                                        2016 január 25

 

Kedves Olvasók !

Folytatva Finnország nemzeti szimbólumainak bemutatását mai levelemben nemzeti hangszerünkröl a

 Kantele-röl írok.

A szónak nincs egyenes magyar fordítása, a Finn-magyar szótár legújabb kiadásában : ”citeraféle finn hangszer ” néven szerepel.

Finnország nemzeti eposzában a Kalevala-ban három énekben is emlitésre kerül a kantele, melyet Väinemöinen egy óriási csuka állkapcsából csinált. Ezt a 40. énekben Rácz István fordításában így olvashatjuk:

”Hangszekrényét honnan  vette ? Csuka állának csontjából. Hát a szegét hol szerezte? Halnak hegyes fogsorából. Hárfa húrját honnan húzta? Hisz fakójának farkából.”

vainamoinen (1)

 Egy kis történelem

A kantele húros hangszer, nemcsak Finnországban ismert. Föleg a Balti tenger partjain fekvö országok hangszere, Lengyelországban Opole és Gdansk  környékén talált  archeologiai leletek a 900-1400-as évek hangszereiröl tanúskodnak. A kangtele korát lehetetlen pontosan megállapítani,a finnországi irodalmi adatok as 1500-as évekre nyúlnak vissza.Hogy honnét ered ez a hangszer arra több elmélet is  van, a feltevések szerint Bizáncból került az oroszokon át a Keleti tenger partjaira. Azt is feltételezik, hogy öse az arab országokban használt citera / ganun volt.  Maga a kantele szó feltehetöen egy indogermán szó ”kan” = húrok szóból származik. A számos országban használt hangszernek minden országban saját neve is van, ezek a következök:lett: kokle vagy kokles, lengyel: gesle, orosz : gusli, észt: kannel. Ez a hangszer szól azonban a liv, mari, csuvas, udmurt söt a vót, tatár, ukrán népek körében is.

Finnországban a nemzeti romantika korszakában –  az 1800-as években – a kantele szinte misztikus hangszerré vált, de az 1900-as évek iparosodó országában szinte feledésbe merült.Jelenleg Finnországban a kantele kultúrája virágzik és élöbb mint valaha. Nemcsak népzenei hangszer, a nagy koncertkanteleken bármilyen zenét elö lehet adni.

Koistinen konserttikantele

Milyen hangszer a kantele ?

A legegyszerübb kantele 5 húros, a nagy koncertkantele 39 húros. A hangszer maga fából készül, a húrok a régi hangszereken lószörböl vagy inakból voltak, azonban már az 1700-as évektöl fémböl készültek a húrok. Ezek lehettnek sárgarézböl vagy bronzból. Az un. vaskikantele húrjai fémkeverékböl készültek. Az mai hangszerek húrjai acélból vannak.

A  régi hangszereket fából vájták ki, lehetett egy darabból, vagy két darabból, amikor a kivájt fa vázat egy fából készült fedölappal kapcsolták össze. A felhasznált fa : lucfenyö, éger-, nyár- esetleg  erdei fenyöfa volt. Nyirfát csak a húrok felerösítéséhez – és a hangszer hangolásához elengedhetetlen-  szükséges csapszegekként használtak.Kantele Nurmeksen museostaA képen Nurmes város múzeumában örzött kantele látható, mely  jól mutatja a nyírfából készült csapszegeket ( finnül : tappi a neve az ilyen ”szeg”-nek )

A kivájt fa helyett a deszka használata  az 1800-as években kezdödött.Az öthúros kantele formája nem változott nagyon sokat. Az alábbi képen egy régi és egy új hangszer látható, az újat  1984-ben Jussi Laasanen készítette.

uusi ja vanha kantele

 Kantelekészítés Finnországban

A kantelekészítés – finnül rakentaminen = építés-  egyik  hazája Keski-Pohjanmaa tájegysége, közelebbröl a Perhonjoki folyó völgyének települései híresek erröl. Nem egyszer apáról-fiúra száll a hangszer építésének tudománya, mint pl. a Laasanen családban, ahol Jussi Laasanen már a harmadik generációt képviseli nagyapja Leander Laasanen és édesapja Kullervo Laasanen után.

Petäjävesi-ben élt Jalo Saarinen (1918-1974), az ö nevéhez kb.  1000 ! hangszer készítése füzödik.Az ö hangszerei Jalokannel néven váltak ismertté. (Egy kis finn nyelvlecke: jalo = nemes). Jalo Saarinen szinte mindent tudott, saját házát is ö építette, de még a cipöjét és a gyalupadot is maga csinálta. Sarinen édesapja – asztalos volt-  is készített kantele-ket, édesanyja játszott a hangszeren. Jalo eredeti foglalkozása is az asztalos szakma volt.

Pohjois-Karjala tájegységének kantelekészítöje a Koistinen Kantele néven ismert családi vállalkozás Rääkkylä-ben. A kanteleépítést 1957-ben kezdték, amikor Otto Koistinen elsö hangszerét építette. Ö hamarosan ismert lett, több díjat is nyert hangszereivel. Különösen a nagy, koncertkantele-kkel szerzett nemzetközi hírnevet. Ezen a képen egy modern Koistinen koncertkantele látható.Koistinen konserttikantele.jpg 1Koistinen kantele követi a legújabb trendeket. A  világviszonylatban sikeres finn cég: Rovio dühös madarai: Angry birds a két cég együttmüködése következtében már a modern öthúros kanteleken is láthatók:

Gyerek-kantele
Pohjois-Savo-ban közelebbröl Leppävirta-ban van egy Soitinrakentajat AmF néven ismert vállakozás, melybe  több hangszerkészítö tömörült. Ök többféle kantele-t is építenek az 5-húrostól a 40 húrosig.

A fenti  rövid bemutatás töredéke a kanteleépítés mestereinek Finnországban. Végül de közel sem utolsó sorban említem meg az  északon, Ylitornioban levö kantelegyárat, melyet Pekka Lovikka alapitott . Ö 30 éve készít kantele-ket , az én hangszerem is töle származik. Lovikka néven ismertek az ö hangszerei. Nemcsak kantele-vel foglalkozik, szakértöje a hárfáknak is, azok konzerválásának és javításának is.

A mi napjainkban nemcsak elektromos gitárok, ilyen kantelek is vannak. Ezek új lehetöségeket nyitottak a zenészek elött, mivel ezzel a kantele bevonult a pop-zene világába.

Kantele, mint a férfiak hangszere

A kantele Väinemöinen hangszere volt, elöször ugye az öreg férfi játszott rajta. A kantele egyben a nép hangszere volt, elkészítése nem volt nagyon kacifántos és zeneiskolába sem kellett járni a kantele megszólaltatásának tanulására, a finnek közül nagyon sokan muzikálisak.  Pekka Halonen festö ismert képe mesterien ábrázolja az öreg férfit, aki nehéz fizikai munkában deformált ujjaival kantelet penget.

Kantelensoittaja Pekka Halonen

 Az ismert kantelemusikusok között sok férfi volt/van, ezek mesterei ennek a hangszernek. A Shemeikka nevü család híres volt énekes versmondóiról, ennek a családnak tagja volt Teppo (Teppana) Jänis is. Az alábbi képen Sortavala-ban 1896-ban rendezett zeneünnepségre meghívott énekesek/zenészek láthatók – legtöbbjük férfi.

Runonlaulajat Sortavala 1896Finnországban van egy kis város, a neve Haapavesi, mely különösen híres a kantelezenéröl. Haapavesi a Pyhäjoki folyó menti , Pohjois-Pohjanmaa tájegységi város, lakosainak száma  7182 ( 2015-ös adat).

Haapavesi-ben  született a modern kantelezene atyjának tekintett Martti Pokela ( 1924-2007).

Martti Pokela

Pohjois –Pohjanmaa a kantelezene egyik otthona. Professzor Erkki Ala-Könni ( 1911-1996) a finn néphagyományok kutatója volt az, aki Martti Pokela-val felelevenítette a finn népzenei hagyományokat az 1960-as években. Az ö nevéhez füzödik a ma már nemzetközi hirü Kaustinen- ben évente megrendezett népzeneünnepség. Erkki Ala-Könni listát készített Pohjois-Pohjanmaa kantelemuzsikusai közül azokról akik a hagyományos öthúros kantele-vel zenéltek. Húszhoz közel volt az ilyen zenészek száma, köztük sok neve ismert Finnországban.Ennek a tájvidéknek ismert kantelezenészei közé tartoznak: Antti Rantonen ( 1877-1961) és Pasi Jääskeläinen (1869-1920) is.

A mai, fiatalabb korosztály képviselöi közé tartoznak többek között  Hannu Saha, Timo Väänänen és Hannu Syrjälahti kantelemüvészek és zeneszerzök.

Kantele nemcsak a férfiak,  a  nök hangszere is

Az 1800-as évek elején született Kreeta Haapassalo ( 1813-1893) egyike a legismertebb  nöi kanttelemuzsikusoknak. A Kaustinen-ben élö kislány 6 éves korában a szomszéd bácsitól tanulta meg, hogy hogyan kell játszani ezen a hangszeren. Kreeta 11 gyermek édesanyja volt,  nagy családja fenntartásához szükséges pénzt részben a szomszédos járásokba tett útjain kereste meg, házaknál zenélt a családok örömére.

300px-R_W_Ekman_Kreeta_Haapasalo_1868

Ezeken az utakon nem egyszer a férje és a gyerekek közül is néhányan elkísérték.  Helsinkiben 1853-ban járt, akkor Zachris Topelius írt róla a svédül megjelenö Helsingfors Tidningar nevü újságban. A cikk ismertté tette Kreetát  a tehetösebb polgári körökben. Kreeta Haapasalo külföldre is eljutott, Szt. Péterváron és Stockholmban is játszott. Az életéröl Lilli Lilius írt könyvet 1887-ben. Kreeta Haapasalo 1800-ban komponálta az egyik legszebb szerzeményét: Mun kanteleeni kauniimmin taivaassa kerran soi ( Kantelem a legszebben egyszer a mennyben szól ) itt hallható  Helli Syrjäniemi elöadásában:

https://www.youtube.com/watch?v=hqHxZDBrrsA

Sokan ismerik a nemzetközi sikereket is elért Värttinä nevü együttes alapítóját Sari Kaasinen-t, aki már a modern kor zenésze. A Sibelius Akademián végzett népzene szakon 1994-ben és ugyanott  doktorált 2009-ben .

Vilma Timonen a Sibelius Akadémián tanít népzenét, de az 1977-ben született müvésznö együttese: Vilma Timonen Quartett már a régit az újjal is egyesíti, a régi kantelezenét és a modern jazz-t.  Öket itt lehet hallani:

https://www.youtube.com/watch?v=bfuMHh-fNNA&list=PLevT-zxOv1WI6UzSdOpkD2hAQzLKMnXii&index=1

A fiatalabb  generáció kantelemüvészei közé tartoznak  a Sibelius Akademia népzene szakán végezettek közül Maija Kauhanen, Emmi Kujanpää és  Senni Eskelinen aki a Strinpurée Band együttes tagjaként sikeresen egyesíti a népzenét a rockzenét és a jazzt. Ök itt hallhatók:

https://www.youtube.com/watch?v=ExXl-BiVezM

A  Sibelius Akademián 1987 óta lehet fötárgyként kantelevel  foglalkozni és ezt a szakot az elsö 25 évben 25 hallgató végezte el sikeresen.

Kantele a finn óvodákban

Az elsö zenóvoda alapítása – 1958-ben Helsinkiben-  Sirkka Valkola-Laine nevéhez füzödik. A zeneiskolákban az 1960-as évek óta oktatják ennek a hangszernek a tudományát. A kantele az elsö hangszer, melynek segítségével a finn gyerekeket bevezetik a zene világába. A mellékelt kép Rovaniemiben készült

kannel

A kantelezene hagyományát Finnországban aktívan örzik és ápolják. Ehhez hozzájárul a Kanteleliitto/Kanteleszövetség és a Jyväskylä városában müködö Suomen Kantelemuseo/ Finn Kantelemúzeum.

 Kantelezene Finnország határain túl

Idövel a kantele a világ több országában is hódított. Ezek közé elsösorban Japán tartozik. Vajon ki hinné, hogy Finnország után Japánban van a legtöbb kantelezenész. Japán kanteleszövetségének Nihon Kantele Tomonokai-nak 200 tagja van, 2008 óta müködik. Hogy ez hogyan történt az összefügg egy kantelemüvésszel, a neve Eva Alkula. Mint Sibelius Akademiai diák egy évet töltött Japánban 1999-2000-ben, hogy a kantelevel rokon, japán hangszerrel a koto-val ismerkedjen így:

evakoto

Akkoriban Japánban voltak már kantelevel foglalkozók és a Hokkaido-Suomi társaságnak kantelecsoportja is volt. Velük ismerkedett meg Eva és kapcsolata Japán zenészeivel azóta is tart. Finnországban tanulnak japán diákok, akik a kantele hazájában ismerkednek ezzel a hangszerrel.

A kantele terjedését elösegítik a Finnországban, nyaranta  több helyen rendezett kantele-táborok, ezek közül Pohjois-Karjala-ban, Ilomantsiban 2015 juniusában  már 43. alkalommal volt ilyen egyhetes  zenei rendezvény nemzetközi résztvevökkel.

Soraimat egy zenés kantelebélyeggel zárom. Hogy ez mi ?A bélyeg ilyen:europa2014_kanteleSanna Mander grafikus tervezte ezt a modern bélyeget 2014.-ben. A bélyegen elrejtett kód nyitja meg azt a zenevideot, melyet okostelefonon lehet követni . A zeneszám egy legendás finn kantelemüvész Konsta Jylhä kompoziciója, elöadja a Sibelius Akademia 30 tagú Folk Big Band nevü társulata . Itt láthatók és hallhatók:

https://www.youtube.com/watch?v=mdybfeVGo4g&feature=youtu.be

A bélyeg az európai nemzeti hangszerek bélyegsorozatában jelent meg, sajnos nekem nincs ilyen bélyegem. Ez a zene remekül illusztrálja a régi és új  kapcsolatát. A fenti linken több szám is van, közelröl is látni lehet, hogy játszanak a fiatalok a nagy kanteleken és azt, hogy mennyire élvezik a zenét.

Jó szórakozást kívánva:

Judit Mäkinen

Források:

 

Reklámok

5 thoughts on “Finnországi levél 157.

  1. Szerencsésnek érzem magam, hogy olvashatom ezeket a leveleket, egy életre szóló élményt adnak. A nagypapámnak volt kanteléje, saját maga készítette, őrzöm a szép emléket gyerekkoromból.

    Kedvelés

      • A kantelét elajándékoztuk sok évvel ezelőtt, megközelítőleg olyan volt, mint a 4.képen a jobb oldali hangszer, csak egy kicsit hosszabb, üreges, fém csapszegekkel és ha jól emlékszem 7 húros volt. Finnország már gyerekkoromban is körülvett véletlenül, csak akkor még nem vettem észre a jeleket 🙂

        Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s