Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

 155. levél                                    2016 január 1.

Újévi köszöntö. Nemzeti szimbólumok: Himnusz

Kedves Olvasók !

Mai, idei elsö levelemet egy kis  újévi köszöntövel, Arany János Alkalmi versének elsö szakaszával  kezdem:

Arany János ALKALMI VERS

Az új évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik,
Poharat emelnem.
Mit van mit kívánni még
Ily áldott időben? –
Adjon Isten, ami nincs,
Ez új esztendőben.

Hogy  Finnországban mit hoz magával az új év, az egy kicsit odább fog kiderülni, arról egy késöbbi levelemben lesz szó.

Mai levelemben folytatom a megkezdett sorozatot Finnország nemzeti szimbólumairól, közelebbröl a finn himnusz születéséröl  írok ma .

Finnország himnusza

Egy kis történelem:

Az 1800-as évek forrongó Európájában a nemzeti öntudat kérdése az akkor Oroszországhoz tartozó  Finnországban is felmerült.

Johan Vilhelm Snellman (1806-1881)  filozófus, iró és államférfi a fennománia egyik legjelentösebb képviselöje által kiadott Saima nevü újság volt az, mely az európai politikai nézeteket terjesztette Finnországban. Az újságot föként a helsinki egyetemi körökben olvasták, elsö száma 1844 január 4.-én jelent meg svédül.

Finnország nemzeti költöje Johan Ludvig Runeberg 1846 tavaszán írt hazafias ,  Vårt land /A mi országunk címü svéd nyelvü vers a Väänrikki Stoolin tarinoita /Sztól zászlós regéi  címü müvét bevezetö vers volt,  1847-ben hozta nyilvánosságra. A hosszú vers elsö és utolsó szakaszát énekeljük finn himnuszként.

Az eredeti svéd szöveg Paavo Cajander fordításában finnül  alább olvasható. Magyarra  Bán Aladár (1871-1960)   magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista  fordította le a Maamme verset. Bán Aladár többek között a Finn Irodalmi Társaság és  a Kalevala Társaság levelezö tagja  volt, többször is  járt Finnországban

Vårt land / Maamme   két fordításban :

Paavo Cajander fordítása

Oi maamme, Suomi, synnyinmaa!
Soi sana kultainen!
Ei laaksoa, ei kukkulaa,
ei vettä rantaa rakkaampaa
kuin kotimaa tää pohjoinen.
Maa kallis isien.

Sun kukoistukses kuorestaan
kerrankin puhkeaa;
viel’ lempemme saa nousemaan
sun toivos, riemus loistossaan,
ja kerran laulus, synnyinmaa
korkeimman kaiun saa.

 

Bán Aladár fordítása

Nincs bérc, egekre felnyúló,
Se völgy, se part oly bájoló
Sehol, mint itten északon,
Öledben ősi hon.

Kinyílik egykor, érzem én,
Virágod bimbaja.
Szeretetünk örök tüzén
Fakad számodra üdv, remény:
Fennen csapong még valaha
A mi hazánk dala!

A Wikipedia magyar nyelvü, a finn himnuszról irt cikkében ez olvasható :

” Runeberg célja a finn nemzeti érzések felélesztése volt. A mű megírására valószínűleg  valószínűleg Vörösmarty Mihály 1836-ban írt „Szózat”  című költeménye ihlette, mely magyar nemzeti ének lett.”

Ezt  az állítást semmilyen konkrét  forrással nem támasztja alá a cikk írója! Annak idején többször is beszélgettem erröl megboldogult finn tanárommal Viljo Tervonen-nel – Öt Önök közül kedves Olvasók,  többen is ismerték személyesen. Szerinte semmilyen tény nem bizonyította ezt az állítást. Azt tudjuk, hogy Runeberg latinul, görögül és svédül tudott. Vörösmarty Mihály a Szózat c. versét 1836-ban írta, magyarul. Nincs tudomásom arról, hogy a verset lefordították volna valamilyen, Runeberg által ismert nyelvre, ö a Vårt land c. versét svédül írta.  Minthogy a fenti állítás szerepel a magyarul elérhetö forrásokban nagyon hálás lennék, ha Önök közül valaki  kommentálná ezt az állítást lehetöleg pontos forrásmunkát  megjelölve .

A  verset  Runeberg maga is megzenésítette. A vers azonban  Fredrik Pacius zenéjével terjedt el 1848 május 13.-án, az egyetemisták Flora napján tartott elsö elöadása után.

Itt hallható:

https://www.youtube.com/watch?v=J3bLSpX8e3o

A szólista neve Tarja Turunen, a felvétel egy  dec. 6.-i függetlenségi ünnepségen készült.

Finnországban a Maamme – ének elsösorban a kórusok és az iskolák segítségével terjedt. A nemzeti érzelem ébredésével egyidöben az iskolai énekoktatáshoz hozzátatozott ennek a dalnak az oktatása és ez volt a leginkább oktatott dal a finn elemi iskolákban 1869 – 1881 között.

Az észt himnusz: Mu isämaa dallama is ez!

Észt nyelven Johann Voldemar Janssen írt verset  Pacius 1848-ban szerzett zenéjére. Az észt  költemény így kezdödik: Mu isamaa, mu önn ja rööm , finnül:  Minun isänmaa, onneni ja riemuni . Elöször Tarto városának zeneünnepsége kapcsán 1869-ben  énekelték és  1920 –as kezdettel volt Észtország himnusza Itt hallható:

https://www.youtube.com/watch?v=35vFDFBabkU

A felvétel Észtország dalfesztiválján készült 2008-ban.

Miért egyforma Finnország és Észtország himnusza?

 A kérdés valószínü magyarázata személyes, emberi kapcsolatokra vezethetö vissza. Erre Aki Mäkinen világit rá, cikke a források között utolsóként- de nem utolsó sorban-  található.

A finnségmozgalom ( suomalaisuusliike)  egyik jelentös finn vezetöje Yrjö Sakari Yrjö-Koskinen ( 1830-1903) egy ismert észt újságíró, Johann Voldemar Jannsen (1819-1890) ismeröse volt. Amikor Janssen az 1869-ben  rendezendö dalfesztiválra Finnországból is kért énekkari dalokat Yrjö-Koskinen három zenemüvet ajánlott, ezek közül az egyik  Pacius müve volt. A mü a Tartoban rendezett  dalfesztiválon nagy sikert ért el és az észt nemzeti ébredés idején egyre kedveltebbé vált.

Így történt, hogy amikor Észtország az I. világháború után függetlenné vált, ez lett az észt himnusz dallama is.

Az észt himnuszt az ország  szovjet megszállása  alatt  a Szovjetunió himnuszával helyettesítették, de 1990 óta ismét ez hangzik el Észtország himnuszaként.

Biafra állam himnuszának is Pacius müve volt a zenéje.

Afrikában 1967 – 1970 között létezett egy Nigeriától elszakadt állam, a neve Biafra volt. Hivatalosan ezt az államot kevés ország,  csak Gabon, Haiti az Elefántcsontpart, Tanzánia és  Zambia ismerték el. Ennek az államnak a himnusza szintén Pacius zenéjé volt.Itt hallható :

https://www.youtube.com/watch?v=70Xd63wBQSw

Miután Biafra katonai vezetése megadta magát Nigeriának, megszünt ennek az államnak a létezése .

Legyen-e más zenemü a finn himnusz ?

 Finnországban többször is felmerült a finn himnusz kérdése. Az emocionalis és politikai töltésü verset Runeberg  svédül írta és azt egy német bevándorló Fredrik Pacius zenéjével énekeljük. Vajon miért? A finn törvények nem rendelkeznek a himnuszról, szemben pl. a másik nemzeti szimbólumunk a zászló használatával, mely törvényesen szabályzott. Finnek enyhén szólva furcsának találják, hogy ha pl. egy  sportversenyen észt sportoló  a  gyöztes, az észt himnuszt hallgatják ugyanolyan zenekari elöadásban, mint a finn himnuszt.

Legyen-e Sibelius Finlandia himnusza Finnország himnusza? 

Az elmúlt évtizedben többször is felmerült, hogy Sibelius Finlandia himusza alkalmasabb lenne az ország himnuszának, mint a jelenlegi himnusz.A Finlandia himnusz  itt hallható az egyetemi kórusok elöadásában a 2013-ban tartott függetlenségi napi ünnepségen.

https://www.youtube.com/watch?v=6YV0rgHhGn4

A szöveget V. A. Koskenniemi írta. Okvetlenül érdemes zenekari elöadásban is meghallgatni itt:

https://www.youtube.com/watch?v=5pQMW8UQYZw

A felvétel Helsinki zenepalotájának (Musiikkitalo) megnyitó koncertjén készült 2013-ban. A Helsinki Filharmonikusok zenekarát Jukka-Pekka Saraste vezényli. Szövegét Veikko Antero Koskenniemi írta 1940-ben.

A Finlandia himnuszról mint Finnország esetleges hivatalos  himnuszáról  szóló törvényjavaslat az eltelt évtizedek során sokszor volt aktuális.

Leopold Stokowski karmester ( 1882-1977) már az 1900-as évek elején  az egész világ himnuszaként szerette volna hallani.  Az alábbi linken a Finlandia  himnusz a  világ számos zenekarának elöadásában hallható.  Sokféle hangszeren is megszólaltatták a gitártóll az ukuleleig. Ha Önök közül ez érdekelne valakit, akkor ide érdemes benézni:

http://www.hs.fi/kulttuuri/a1305906113312

A finnül tudók sokat profitálhatnak Vesa Sirén kísérö szövegéböl is.’

Legutóbb azzal kapcsolatban merült fel ez a kérdés, hogy mivel az önálló Finnország 2017-ben lesz 100 éves ismét meggondolandó lenne a Finlandia himnusz használatba vétele az ország hivatalos himnuszaként.

A himnusz megváltoztatására tervezett beadandó állampolgári kezdeményezéshez szükséges ajánlások gyüjtését Eetu Joonas Ranta-aho IV. éves Sibelius zeneakadémiai hallgató kezdte el 2014 október 23.-án. Az ajánlások gyüjtése 2015 Április 23.-án fejezödött be. Sibelius rokonsága vegyes érzelmekkel fogadta a kezdeményezést, ami nem ért el olyan támogatottságot, hogy véleményezésre az országgyülés  elé kerülhetett volna.

 

Kedves Olvasók !

Az egyre globalizálódó környezetben a  nemzeti identitás örzése és ápolása  nemzeti szimbólumok segítségével Finnországban becsületbeli ügy.  Ehhez a nemzeti szimbólumok ismerete és tisztelete szervesen hozzátartozik és nincs ellentétben az európia identitással, melyet Finnország szintén a sajátjának érez.

 

Judit Mäkinen

 

• Források:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Saima_(lehti)
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Maamme
• http://www.kotikielenseura.fi/virittaja/hakemistot/jutut/2008_84.pdf
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g_himnusza
• http://www.magyarulbabelben.net/works/sv-hu/Runeberg,_J._L.-1804/biography
• http://www.magyarulbabelben.net/works/fi/Koskenniemi%2C_V._A.-1885/Finlandia/hu/32209-Finlandia%2A
• http://www.slideshare.net/sunnycesilia/suomen-historiaa-taiteen-nkkulmasta
• https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1n_Alad%C3%A1r
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Mu_isamaa,_mu_%C3%B5nn_ja_r%C3%B5%C3%B5m
• http://www.av-arkki.fi/teokset/maamme-vart-land/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Biafra
• http://www.hs.fi/kulttuuri/a1305906113312
• http://ingeb.org/songs/oisuomik.html
• https://www.kansalaisaloite.fi/fi/aloite/961
• http://old.krudylib.hu/helyism/e-konyv/szemely/banalad/banalad.htmhttp://www.hely.info/kirjoituksia.2006.maamme.html