Finnország nemzeti szimbóluma : zászló 153. levél

Finnországi  levél hazámból Finnországból  szülöhazámba,  Magyarországra  

153.levél  Finnország nemzeti szimbólumai : zászló           2015 december 12

Kedves Olvasók !

A világ egyre globalizáltabb lesz, az egyes országok egyre multikulturálisabbak lesznek. Egyre több a máshonnét jött, az utcai kép egyre színesebb lesz,  egyre több nyelvet hallhatunk egyre több vallást vallanak Európa országaiban élök. De mint Finnország elnöke Sauli Niinistö mondta egyet nem szabad elfelejteni:  Azoknak  akik Finnországban szeretnének letelepedni el kell fogadniuk a finn társadalom központi értékeit, mint a demokráciát, az egyenjogúságot és az emberi jogok tiszteletét.

A finnek a szó jó értelmében vett nacionalisták, örzik, tiszteli és védik nemzeti értékeiket és azok szimbólumait. Ezért a mai levelemmel egy sorozatot kezdek Finnország nemzeti szimbólumairól.

 

Mai levelemben a nemzeti szimbólumok közül

A finn zászló– val foglalkozunk.

00044

Egy kis történelem:

Finnországnak csak 1918-tól van  hivatalos zászlója, hiszen egészen 1917 december 6.-ig Finnország nem volt önálló állam. Ennek ellenére már sokkal régebben is voltak Finnországban használt zászlók.

Az 1581-es évek végén – Finnország akkor Svédország része volt az akkori  nemzeti színeknek megfelelöen arany és piros volt a zászló színe.

Az 1860-as években élénkült meg az az ötlet, hogy Finnországnak legyen  saját  zászlója. Akkoriban több vázlat is készült az esetleges  zászlóról. Ezek között volt  Zachris Topelius javaslata . Az ö elképzelése szerint a zászló három kék sávja közül a középsöben egy  ötágú csillag volt.

LIPPUK2

A svéd nyelvü napilap:  Helsingfors Dagbladet javaslata piros alapon sárga keresztet mutat, melyet kék csík vesz körül.

LIPPUK1

Minthogy nem született megegyezés arról, hogy milyen színeket használjanak, a zászlótervezetek közül egy sem került a parlament elé. Ennek az lett az eredménye, hogy Finnországban többféle zászlót is használtak.

Még a függetlenség elérése elött a tengerjárási szövetség vezetösége kéréssel fordult a szenátus felé . Saját, a kereskedelemben használandó zászlót akartak. Egy háromtagú zászlóbizottságot alapítottak erre a célra, tagjai Eliel Saarinen építész, Lars Krogius kereskedelmi tanácsos és Uuno Sirelius filozófiai doktor voltak. Kétféle zászlót ajánlottak. Az általuk ajánlott  állami zászló  sötétvörös alapon aranysárga- fehér  oroszlánt  ábrázolt, a kereskedelem céljára tervezett zászló szintén vörös alapon egy sárga keresztet mutatott, a zászló bal felsö sarkában 9 fehér rózsával.

LIPPUK5

A zászlótervezetet követö szenátusi vita oda vezetett, hogy a parlament versenyt hirdetett müvészek számára  Finnország zászlajának tervezésére. A javaslatok olyan lassan érkeztek, hogy elhatározták : egészen 1918 május elejéig egy olyan zászlót használnak majd, amiben két egyforma vastag, egy fehér és egy kék csík van.

LIPPUK6

A sok vita és a finn polgárháború lezajlása után két müvészt bíztak meg zászlótervezéssel . Ök – Eero Snellman és Bruno Tuukkanen – a katonai öltözetbizottság rajzirodájának müvészei voltak. A finn alaptörvény választmánya az ö terveiknek megfelelöen két zászlótervet terjesztett a parlament elé.  Mind a kettö fehér alapon kék keresztet ábrázolt. A hivatalos állami zászlóban a kereszt közepén Finnország címere van, míg a tengerjárás és kereskedelmi zászló címer nélküli kék kereszt fehér mezöben.

LIPPUK8

Ezeket a tervezeteket Finnország országgyülése 1918 május 28.-án fogadta el. Késöbb – 1920 február 12- én- egy változást eszközöltek és ez a címer felett levö korona eltávolítása volt a zászlóból – lévén Finnország köztársaság és nem királyság.

 A finn zászlóhoz füzödö szabályokról

A finn zászló ”szent ”-  használatát számos rendelkezés szabályozza. Ez azért is fontos, mivel Finnországban szinte minden ház homlokzatán  vagy udvarán felállított zászlórúdon sokszor lobog a zászló.

Vannak hivatalos ünnepnapok, amikor az állami épületeken is leng a zászló – és olyan napok, amikor kívánatos a zászló használata. Ezen kívül magánszemélyek ünnepein is használnak zászlót, ilyen lehet pl. egy nagy családi ünnep- kerek, nagy születésnak, keresztelö, haláleset stb.stb.

A hivatalos zászlós ünnepnapok a következök:

Február 28: Kalevala napja, a finn kultúra napjaMájus 1. Vappu, a finn munka napja Május 2. Vasárnapja : Anyák napja Június 4: A hadsereg zászlós ünnepnapja :  Mannerheim tábornok születésnapja Junius  20-26 közötti szombat: Juhannus:December 6  : Finnország függetlenségének ünnepe.

A fentieken kivül több hivatalos  zászlós ünnepnap is létezik, ezek az állami választások napjai, az Európai Unió parlamenti választási napja és az a nap, amikor beiktatják Finnország államelnökét.

Ahvenanmaa autonom szigetvilágának van három saját, hivatalos zászlós ünnepnapja is, ezek

Március 3: Ahvenanamaa demilitarizálásának ünnepnapja,Április utolsó vasárnapja : Ahvenanmaa saját zászlójának napja

images

Junius 6: Ahvenanmaa önrendelkezésének ünnepe.

A számi kisebbségnek 1986 óta van hivatalosan is jóváhagyott saját zászlója. Ebben a számi nemzeti viselet, a gakti színei ismétlödnek .

250px-Sami_flag.svg

A Belügyminiszterium sok napot javasolt zászlós ünnepnapként, ezek manapság  már használatban levö zászlós ünnepnapok. Ilyenek : februárban a nemzeti költö L. Runeberg napja, márciusban Minna Canth napja mely az egyenjogúság ünnepe, áprilisban Mikael Agricola napja a finn nyelv ünnepe és ugyancsak áprilisban a veteránok napja. Májusban több zászlós ünnepnap is van Európa napja,  J.V. Snellman napja a finnség ünnepnapja, és a függetlenségi háborúkban elesettek emléknapja.

Juliusban  Eino Leino napján a vers és nyár  ünnepén lobognak a zászlók. Októberben A finn irodalom napját Aleksis Kivi napján ünnepli az ország, október 10.-én pedig az Egyesült Nemzeteket szövetségét tisztelik Finnországban. November a svédség napja 6.án Gustav Adolf király halálának napja. Ez a nap egyben annak az ünnepe is, hogy Finnországban a svéd nyelv is hivatalos nyelvként használatos. Az utóbbi években Apák napja is van, november 8.-án. Az évi zászlós  ünnepnapokat a finn zene napja, Jean Sibelius születésnapja zárja be december 8.-án

Hogyan kell kezelni  finn zászlót ?

Számos utasítás van arra, hogy a zászlót hogyan kell/szabad  használni:  ne érintse meg a földet fel- és lehúzáskor, ha több zászló   is lobog egymás mellett a finn zászló mindíg a legfontosabb helyen legyen – középen.   Hogy hogyan kell a zászlót hajtogatni, hogyan és hol  kell örizni mind meghatározott módon történik.

És még egy pár dolog a finn zászlóval kapcsolatban.

Míg pl. nem egyszer látjuk, hogy az amerikai zászló mintájából ruhadarabok is készülnek ilyesmi a finn zászlóval kapcsolatban nem fordulhat elö.

December 6.-án a függetlenség napján Helsinkiben a csillagvizsgáló dombján  tartott ünnepi zászlófelvonáskor és a különbözö helyeken tartott hivatalos ünnepségeken mindíg van egy kiválasztott személy, aki egy un. Lippupuhe = Zászlóbeszéd- et tart.

A finn zászló a legfontosabb nemzeti szimbólumok egyike. Hogy milyen más nemzeti szimbólumok vannak Finnországban, arról a legközelebbi leveleimben lesz szó.

Kedves Olvasók !

Az elmult Vasárnap lesz ádvent 3. vasárnapja. Sibelius ünnepi emlékéve  a végéhez közeledik. Ezért mai levelemet egy olyan karácsonyi dallal zárom, melynek szerzöje Jean Sibelius. A szöveget Z. Topelius írta, finnül tudók itt olvashatják : http://suomalainenjoulu.fi/joulun-perinteet/joululaulut/en-etsi-valtaa-loistoa

Ez a dal a finn templomokban minden együttes ádventi  dalünnepségen felcsendül.

images (1)

Itt hallható:

https://www.youtube.com/watch?v=bi8Imt6P5iM

Ezzel a dallammal kívánok Önöknek békés ádventet és Karácsonyvárást:

 

Judit Mäkinen

Források:

Reklámok

2 thoughts on “Finnország nemzeti szimbóluma : zászló 153. levél

  1. Azoknak akik Finnországban szeretnének letelepedni el kell fogadniuk a finn társadalom központi értékeit, mint a demokráciát, az egyenjogúságot és az emberi jogok tiszteletét.
    Igen ez nagyon fontos! Itt az NGO-knak is nagy szerep jut, mert a letelepedőket aktívan segíteni kell a beilleszkedésben. Ügyelni kell arra, hogy Finn közösségekbe kerüljenek. Mentorokkal segíteni a minél tökéletesebb beilleszkedésüket. Meg kell velük értetni hogy mik a helyi szokások és elvárások. Ezek hogy és miért alakultak ki.
    Nem szabad több családot ugyan abba a környékre telepíteni mivel az csak a beilleszkedést gátolja.
    Nagy szerencsém volt hosszabb ideig Finnországban ÉLNI ( igen csupa nagybetűvel)
    és végig furcsa de nagyon jó érzés volt hogy akár Magyarországról mentem Finnországba akár fordítva mindég “otthonról mentem haza”. Ezért köszönet a Finn ismerős és ismeretlen barátaimnak. Sok országban jártam és éltem de Finnország az a hely ahol soha nem éreztem magam idegennek. Ne hagyják, hogy ez változzon ez pedig csak úgy valósulhat meg ha ezt a letelepedők is elfogadják.
    “Ha Rómában vagy tégy úgy mint a Rómaiak” !

    Kedvelik 1 személy

    • Kedves Gyula Schél !
      Sokszor köszönöm a hozzászólását Nagyon igaza van.
      Tudja, a dolog nagyon bonyolult. A legutolsó idökben Finnországba érkezettek nemcsak magukat hozzák, hanem a kultúrájukat és a háborújukat is. Nem az itteni viszonyokba igyekszenek beilleszkedni, hanem azokat az ö képükre akarják formálni. Nem nagy ritkaság, hogy a különbözö vallási irányzatokat képviselök összecsapnak a menedékhelyeken egymással. A finn rendörséget annyira foglalkoztatják, hogy egyes központokat be kellett zárni – mivel nem voltak elég közel az elérhetö rendörséghez ! Itt ugye nagyok a távolságok és minden településen nincs rendörség – mert eddig nem kellett. Ha egy menedékhelyen többen is kikezdenek egymással, az egyetlen környékbeli finn stráfkocsi két rendörrel semmit nem tud csinálni….
      Sajnos úgy tünik, hogy az embercsempészek félretájékoztatják az ide igyekvöket . A legutolsó napok ujsághírei szerint több mint 2000 ! ide jött ”menekült ” visszavonta a kérvényét és igyekszik haza Irakba. Mert nem azt találták itt amire számítottak: itt hideg van, sötét van, rossz a koszt és piszkosak a mellékhelyiségek—amiket ugye ök használnak ! Nem kaptak azonnal letelepedési jogot, fizetést, lakást és szegények – márkás farmerben és okostelefonnal a kezükben- még nagyszámú családjukat sem tudják hamarosan Finnországba hozni.
      Hogy miért jöttek ide ezrével föleg egyedülálló iraki fiatal férfiak Svédországból az rejtély elöttem- Svédország itteni fogalmak szerint nem tarozik a veszélyes országok közé. Hogy miért jönnek ide olyanok, akik évek óta Oroszországban laktak az is a rejtélyek közé tartozik.
      Az azonban sajnálatos tény, hogy minél több menedékjogot kérökkel kapcsolatos rendörségi ügy lát napvilágot, annál kedvezötlenebb lesz a finn társadalom menekültkérdéssel kapcsolatos viszonya. Ez sajnos hat azokra a szerencsétlenekre is, akik tényleg segítségre szorulnak és az életüket féltve kényszerültek arra, hogy elhagyják hazájukat.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.