Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra

 152.levél                                                        2015 december 1

December I.Ádvent. A  legszebb karácsonyi énekek

Kedves Olvasók !

Ma elkezdödött az év utolsó hónapja, ezért elöször egy pár szó arról. hogy mit is jelent a finn

Joulukuu/December szó

 Joulukuu szószerinti fordításban Karácsonyhónapot jelent. Ez egy viszonylag új név, a XVII.  században még Talvikuu = Télhónap volt ennek a hónapnak a neve. Ez az egyetlen olyan hónapnév, melyben  a svéd nyelvböl átvett szó szerepel : Jul = Karácsony .

A régiek rendkívül pontosan figyelték a természetet és abból vontak le a  várható idöjárásra utaló  következtetéseket.  Az enyhe december erös márciusi fagyok elöjele volt. Mivel Finnországban nagyok a távolságok föleg a változó idöjárás jelei voltak nagyon fontosak,  hiszen Karácsonykor és annak táján kissé megélénkült  a ” forgalom”, a családok összejöttek és a hosszú ünnepnapok idején az egymástól   távol lakó családtagok is látogatták egymást. Lovasszánokkal közlekedtek. Ezt a hagyományt újították fel Rautalampi-ban-  2014-ben a karácsonyi istentiszteletre lovasszán0kkal mentek.

A kezdödö hóvihar elsö jeleit a madarak viselkedése jelezte,  azaz ha a kis madarak az ablakon kopgtak –  ez föleg a cinkék szokása –  akkor hóviharra lehetett számítani. A nyulak nyomait a hóban megfigyelve észrevették, hogy hóvihar elött a nyúl a körmeit végighúzza a havon és a körmök nyoma a szabályos tappancsnyomok között jól látható.

Az egyik legbiztosabb jel az un: Idän irvistys, magyarul keleti grimasznak hivott jelenség volt,   ez azt jelentette, hogy a felkelö nap fényesen, vörösen világított a keleti horizont felett.

Ezt a képet Ari Moilanen fényképezte 2009-ben.

Erös , bekövetkezendö fagyra utalt még sok jel, pl. a Tejút csillagainak tiszta, fényes ragyogása, a lépések alatt csikorgó hó , a sokáig tartó északi szél és az is, ha a ház macskája a padkára igyekezett.

Ebben a hónapban elkezdödött az

Ádvent/ Adventus Domini

A karácsonyra való készülés . Ehhez az idöszakhoz négy karácsony elötti vasárnap tartozik.Ádventet Kr. után 300-400 táján kezdték ünnepelni Dél-Európában, elsösorban annak nyugati részén. Az elsö vasárnap  november-december fordulóján az ünnepé, ezzel kezdödik az egyházi év. Ilyenkor megtelnek a finn templomok és a szertartáson résztvevök együtt éneklik a ”Hoosianna Davidin poika” c. zsoltárt. Az alábbi felvétel 2003-ban készült Tampere város székesegyházában. Itt hallgatható:

https://www.youtube.com/watch?v=HcglATPatgU

Ádvent Finnországban az év legrövidebb sötét napjainak ideje és  az ádventi gyertyák elengedhetetlen velejárói az egész ádventi idöszaknak. Àdvent vasárnapjain az ádventi koszorún itt is  egyesével égnek  a gyertyák, az utolsó ádventi Vasárnapon mind a négy ünnepnapot szimbolizáló gyertyák lángja fényesedik.

A városokban több utca is ünnepi kivilágitást kap, az alábbi képen Helsinki Aleksanterinkatu nevü utcája látható :

Tudvalevö, hogy a finnek között nagyon sokan muzikálisak. A különben üresen kongó templomok ádvent idején megtelnek. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor együttesen  éneklik az egyházközségekben a legszebb karácsonyi énekeket. Nemcsak az egyházközségek hívö tagjai, mások is. Nemcsak protestánsok, más vallásúak is. Nemcsak öregasszonyok, fiatal családok is. Ilyen alkalmakkor sokszor kórusok is hozzájárulnak az ünnepi hangulat fokozásához.

Kauneimmat joululalut/ A legszebb karácsonyi énekek

Egy kis történelem

Régebben is szokás volt, hogy karácsony táján az egyházközségekben együtt énekeltek a hívök. Nem istentiszteletek idején, hanem külön, ilyen célból rendezett estéken.

Negyvenkét évvel ezelött, 1973-ban történt,  hogy a Suomen Lähtysseura/ Finn Hittérítö társaság zenész titkára Martti Kauppinen és a kántor Matti Heroja együtt tervezték a hittérítö munka és az énekes esték összekapcsolását.Az estéken perselyezést  is kezdeményeztek, melynek bevételét a hittérítö munka javára fordítják. Eredetileg az volt az ötlet, hogy Finnország minden evangelikus egyházközségében  a legcsendesebb ádventi vasárnapon, a 3. vasárnapon rendezzenek együttes énekléseket. Hogy mindenki könnyen résztvehessen, kis füzeteket nyomtattak, amikben a dalok kottája és szövege is olvasható . Idén ez a füzet így néz ki:

Már az elsö alkalommal –  42 évvel ezelött- 140 egyházközségben volt ilyen dalest. Újabban  ezek az esték az egyházközségek leglátogatottabb rendezvényei.

Itt említeném meg, hogy a finn karácsonyi dalok nemcsak egyházi szellemü, vallásos zeneszámok. A dalok között nagyon sok vidám gyerekdal is van, ezeknek nincs vallási színezete. Ilyen az alábbi linken hallgatható Joulupukin maa= A Mikulás országa.

Az egyház aktívan törekszik a fiatalok bevonására is . Ez történhet a dalesték segítségével úgy, hogy a különbözö korúak részére külön alkalmakat szerveznek. Figyelmet fordítanak a svéd anyanyelvüekre is. Erre példaként a turkui Henrikinkirkko idei rendezvényei szolgáljanak.

 

A képen látható  turkui templomban  idén dec. 12.-én szombaton svéd müsorral kezdödik az adventi idöszak együttes énekléseinek sorozata. Fellép itt  a turkui  Aurorakorus is.

Vasárnap, december 20.-án  a gyerekek legszebb karácsonyi dalait énekelhetik a résztvevök , velük  gyerek- és kislánykórusok is énekelnek.

Turkuhoz közel, Kaarina templomában dec . 15.-én az  ifjúság énekel zenekari kísérettel.

Az ádvent idején történö együttes éneklés szokása  nagyon régen  túllépte az országhatárokat.  A  külföldön élö finnek  már  2004-ben 40 országból rendeltek énekfüzeteket.

Az együttes éneklés célja nemcsak az ádventi hangulatkeltés hanem az is, hogy erösítse  a finn kultúrát és az összetartozás érzését, egyben hangsúlyozza  a finn kultúra keresztény mondanivalóját is . Az utóbbinak véleményem szerint a mai , rohamosan változó körülmények között egyre nagyobb jelentösége  van.

Kedves Olvasók !

Ádvent a karácsonyi készülödés ideje is egyben. Mint minden országban itt is vannak olyan sütemények, melyek velejárói a finn karácsonynak. Ezért mai levelemben egy pár receptet is teszek. Ezek közül a datolyás kuglófot Önök közül régebben már többen is kipróbálták – sikerrel. Datolya helyett lehet aszaltszilvával is készíteni, azzal  is nagyon finom.

Ime a recept:

Datolyás/aszaltszilvás  kuglóf

Mi kell hozzá?

• 250 g mag nélküli datolya ( Finnországban kis, összepréselt datolya-csomagokat mindenütt lehet kapni ) vagy ugyanennyi  aszaltszilva
• 3 dl viz
• 1 dl cukor
• 20 dkg margarin
• 2 tojás
• 2 kávéskanál sütöpor
• 2          ”         vaniliáscukor
• 3½ dl liszt

Hogy csináljuk?

A datolyát ( vagy az aszaltszilvát )  darabokra vágjuk, a cukorral és vizzel összekeverjük és puhára fözzük ( kb. 10 perc) . A forró masszába beletesszük a margarint, hagyjuk elolvadni és  ha elolvadt, kihütjük a keveréket.

Hozzákeverjük  egyesével a tojásokat , majd  a lisztet , a sütöport és a vaniliáscukrot.

Margarinnal  kikent  és zsemlemorzsával  behintett kuglófformába önjük az elég folyékony tésztamasszát és közepesen meleg sütöben ( kb. 175 fok) kb.  45 percig sütjük.(Megjegyzés: A tészta nagyon jól emelkedik, a formát nem szabad egészen színig megtölteni a tésztával.)

Tipp: Tegyük  hideg sütöbe és hagyjuk  , hogy a sütövel együtt,  lassan melegedjen fel a tésztamassza. Akkor nem ” ugrik meg” és nem is fog összeesni  ha kivettük a sütöböl.Hogy mikor kész azt úgy próbáljuk  ki, hogy beleszúrunk  egy kést és ha nem ragadt rá semmi a tésztából  akkor készen van a kuglóf.

Ha készen van, ne vegyük ki azonnal a sütöböl, hanem zárjuk  el a sütöt és nyissuk ki az ajtaját, igy lassabban hül  le  a tészta  és nem esik össze , mint esetleg akkor ha hirtelen kerül ki  a meleg sütöböl.

A kész kuglóf a mellékelt képen látható. Akinek tetszik, az a kihült kuglófot porcukorral szórhatja be. Ha a még langyos kuglófra szórjuk a porcukrot az elolvad és beszívódik a tésztába, nem látszik majd a tetején.

Nagyon jól eláll, 2-3 nappal a sütés után jobb mint azonnal akkor, ha kész lett. Mélyhütöben  hónapokig eltartható. Ha sok vendég van és akkor szinte biztos, hogy egyszerre elfogy a kuglóf, tálaláskor a közepén levö ”lyukba” tejszínhabot tehetünk. Így szeleteléskor minden szelethez jut egy kis tejszínhab is.

(Megjegyzés: Én többször sütöttem ezt a kuglófot krácsonyi ajándéknak olyan családok részére, ahol a szülök dolgoznak, kicsik a gyerekek  és nincs sok idö a karácsony elötti sütés-fözésre. És ha esetleg probléma az, hogy mit is adjunk karácsonyra valakinek, egy ilyen kuglóf mindíg jó ajándék.)

A másik mai recept klasszikusnak számít Finnországban. a finnül tudók itt találják meg: http://www.valio.fi/reseptit/perinteiset-lusikkaleivat/

Ez a

Kiskanalas sütemény

Mi kell hozzá?

• 20 dkg vaj vagy margarin
• 1 ½ dl cukor
• 2 teáskanál vaniliáscukor
• 4,5 dl liszt
• 1 teáskanál szódabikarbóna
• Valamilyen lekvár az összeragasztáshoz, pl. alma- málna-eper, a tetejére porcukor

Hogy csináljuk ?

A vajat/margarint  nagyon  kis lángon /alacsony hömérsékleten  kb. 10 percig fözzük. Vigyázzunk NE égjen meg , figyelni kell és ha a forró vaj  kezd halványan színesedni levesszük a tüzröl.A  meleg vajhoz hozzátesszük a cukrot, összekeverjük és hagyjuk kihülni langyosra.

Hozzákeverjül a lisztet és a szódát.

Vegyünk elö  egy teáskanalat, kanalazzuk tele a tésztával, majd laposra símítjuk a tetejét és  a süitöpapirral kibélelt tepsire nyomjuk a tésztát pl. egy késsel, esetleg ujjal.  A domború fele legyen felfelé .

LEGFONTOSABB A KANÁL FORMÁJA ! A legjobb az olyan kiskanál, ami mély és nem lapos , ilyenek a régi teáskanalak errefelé.

Sütés: 175 fokon 10-12 percig.

Ha kihültek a sütemények, kettöt összeragasztunk lekvárral és meghempergetjük porcukorban.

Hogy mennyi lesz ebböl az adagból, az ugye attól függ hogy mekkora a kiskanál.Lehet mélyhüteni zárt dobozban töltelék nélkül.  Szobahömérsékleten gyorsan felolvad.

Kedves Olvasók !

Ennek a hétnek a végén Magyarországon a Mikulás látogat a gyerekekhez.

Finnországban december 6.-án a legnagyobb nemzeti ünnepünket a Függetlenség Ünnepnapját ünnepeljük. Erröl a napról már többször is írtam itt: http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48007

és itt: http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=49959&nyelv=0

A mai világ váratlan, megdöbbentö  eseményei közepette a függetlenség egyre nagyobb jelentöségü. December 6.-án Finnország újra emlékszik arra, hogy az óriási áldozatok árán kivívott függetlenség, annak örzése és tisztelete a legnagyobb nemzeti  érték.

 

Judit Mäkinen

• Források:
• Vilkuna K.: Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 s. 318
• http://www.evl2.fi/sanasto/index.php/Adventti
• http://www.kolumbus.fi/~kj2731/kirkot/turku_henrikinkirkko2.htm
• http://www.ruokatieto.fi/keittokirja/sesonkien-ja-juhlien-herkut/joulu/jouluperinteita
• https://www.turunseurakunnat.fi/portal/7462
• http://www.reseptiohje.com/resepti/lusikoita-ja-koukeroita/13192
• http://m.iltalehti.fi/uutiset/2011112014786877_uu.shtml
• http://yle.fi/uutiset/talviruokinta_houkuttelee_janistakin/7540603
• Datolyás kuglóf: saját felvétel.