Finnországi levél 149. Október III. Népviseletek folyt.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

149.levél Október III. Lappföldi népviseletek 2015 október 30

Kedves Olvasók !

Elözö levelem a finnországi népviseletekkel foglalkozott . Levelem hiányos volt , mivel a Lappföldön használatos viseletekröl nem esett említés. Ennek oka, hogy nem találtam pontos irodalmat arról, hogy az 1885 augusztus 5.-én a cár látogatása alkalmakkor bemutatott ”Lappföld viselete” pontosan melyik viselet volt a lappföldi viseletek közül. Vagy esetleg számi viselet volt ?

Mai levelemben a lappföldi viseletekkel ismerkedhetnek a téma iránt érdeklödök. A számi és az ahvenanmaai öltözetekkel egy következö levelemben fogunk találkozni.

Egy kis történelem

A jelenleg ismert finnországi népviseletek száma eléri a 400-at. Ezek az öltözékek kb. 100 év alatt jöttek létre úgy, hogy lelkes emberek összegyüjtötték az egyes tájvidékeken használt viseletekre jellemzö vonásokat és ezekböl állították össze a kérdéses tájvidékre jellegzetes népviseletet. A viseletek elsösorban ünnepi ruházatok.

A népviseleteket elöször Theodor Schvindt ( 1851-1917) filozofiai doktor, archeologus gyüjtötte össze . Nyolc viseletröl számolt be a Koti ja Yhteiskunta / Otthon és Társadalom nevü újság 1899-ben megjelent kézimunkamellékletében. Késöbb Uuno Taavi Sirelius (1872-1929) adott ki két könyvet 1921-ben és 1922-ben Suomen kansallispukuja I. ja II. /Finnország népviseletei I. és II. címmel. Ezekben újabb 16 viseletet mutatott be az olvasóközönségnek.

Az 1930-1950 –ig terjedö idöszakban Tyyni Vahter (1886-1966) végzett rendkívül értékes kutatásokat összegyüjtve kb. 100 különbözö viseletet.

Mit fejeznek ki a lappföldi viseletek ?

Ezekben a viseletekben a tervezök remek színérzékén és kézimunkamüvészetén kívül sok minden kifejezésre jut. A vallásra és a családi állapotra a fejfedök utalnak, a jómódról a felhasznált anyagok között a drága selyem és csipke árulkodik.A Lappföld területén ötféle különbözö viselettel találkozhat az érdeklödö. Ezek közül legrégibb

Perä-Pohjola viselete

Hol is van Perä-Pohjola? A svédül Nordbottennek nevezett terület Pohjanmaa tájegységének északi részét jelenti. Sokáig Oulu megyéjéhez tartozott, legkeletibb része 1944-ben a Szovjetunióhoz került.

A tájvidék viseletét elöször Uuno Taavi Sirelius 1922-ben megjelent müvében ismerhette meg a közönség. Abban az évben az országos házi-ipari kiállítás Tampere-ben volt, a ruha akkor készült el.

Megjegyzés : U.T.Sirelius a Helsinki egyetem elsö finn-ugor folklorisztika professzora rendkivül sokoldalú ember volt. Ismeretesek mint a különbözö halászati módszerekkel foglalkozó vizsgálatai, mint pedig az egyik legrégibb finn kézimunkával a ryijy-vel foglalkozó müve is. Doktori disszertációja: ”Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern ” a finnugor népek egy halászati módszerének összehasonlítása. Jankó János magyar etnográfussal 1896-ban az Ob vidékének népeit kutatta Oroszországban.

A perä-pohjolai viselethez tartozó ing piros fonallal hímzett gallérja alacsony állógallér. A föleg kékkel csíkozott szoknyához kapcsolódó mellény kékeszöld. A mellényt zsinórral kötik össze. Az öltözethez sötétzöld kötény tartozik. Az övhöz piros-fehér színekkel szött szalag két kis táskát kapcsol. A ruhát egy élénkszínü kockás kendö egészíti ki, ennek anyaga vagy pamutszövet vagy selyem. A fejfedö piros kis kalap – tykkimyssy kiejtés: tükkimüsszü – mely flitterekkel díszített, vagy a mellény anyagából készített szalag. A fiatal lányok fejükön narancsszínü szalagot hordanak. Az öltözethez kis ezüst tü tartozik. A harisnya fehér, a cipö lehet fekete füzös vagy csattos, esetleg festetlen börböl készült cipellö.

A lappföldi ruhák egy másik képviselöje az

Alatornio viselete

Az 1915-ben megjelent Kansanpukuja / Népviseletek c. kiadvány színes rajzon mutatta be Alatornio öltözetét. A ruha leírását és modelljét Kaarina Kari orvostanhallgató rögzitette 1913-ban Alatornioban.

A fehér ing csónak formájú gallérja keskeny. A szoknya szürke, többszínü csíkokkal díszitett. Az öltözethez szürke mellény , és fekete, fehér vagy kockás kendö tartozik.A hosszú , berakott kötény fekete, mintásan szött selyemböl készült. A rövid, fekete kiskabát gyapjúszövetböl készül, tük fogják össze.A konfirmáció ideje elötti korban – 15 év- levö kislányok piros, a hátuk közepéig érö selyem hajszalagot viselnek. Az asszonyok fejfedöje egy kis kalap, lehet fekete vagy fehér selyem, keresztöltéses hímzéssel és vert csipkével díszített.A harisnya fehér, esetenként piros, kék vagy zöld. A viseletet fekete cipö egésziti ki.

Rovaniemi öltözete

Ez a viselet Tyyni Vahter nevéhez füzödik 1953-ban hozta nyilvánosságra az öltözék jellemzöit.

A fehér ing egyszerü , elöl nyitott kis állógallérja és steppelt válla van. Az nyakkivágást középen ezüstböl készült ,díszes tü fogja össze. A csíkos szoknya fö színe:kék. A kötény fehér. Az övhöz egy kis táska és kulcstartó is tartozik – kulccsal. A testre símuló mellény sötétkék, hátul a deréknél kis berakásokkal díszített. A mellényt elöl lappföldi mintára készített kapcsok fogják össze.A fiatal lányok fejét két kék selyemszalag díszíti, a felnött asszonyok fehér vert csipkés, flitterekkel és keresztöltéses hímzéssel díszített kis kalapot ( tykkimyssy) viselnek. Fehér harisnya és fekete füzös- vagy csattos cipö tartozik az öltözékhez. A cipö lehet festetlen börböl készült lábbeli is.

Tervolai viselet/Tervolan kansallispuku

Ezt az öltözéket a tervolai járásban 10 éves munka eredményeként 1977-ben hozták nyilvánosságra. Alli Jestilä vezette a munkát, mely azzal kezdödött, hogy az Ylipaakkola-ban levö múzeum holmijai között egy szoknyát találtak. Kiderült, hogy a szoknya anyagát 1922-ben egy kézimunkatanfolyamon szötték a Mäkiraatikka család házában Sanna Palo tanítónö vezetésével. A helybeliektöl kérdezösködve gyüjtöttek össze az ottani vieletekre vonatkozó ismereteket és ezek összegezésével született egy egész család minden tagjának öltözete.

Az asszonyok fejét díszítö kis kalap sötétkék selyem, piros és fehér hímzéssel és vert csipkével díszített. A lányok a fejükön piros és kék selyemszalagot hordanak.A bö, fehér ing álló gallérja elöl nyitott, bross fogja össze, mely a Nemzeti Múzeumban örzött régi , Tornioban talált ékszer másolata. A kék gyapjúszövetböl készült mellény szoros, zsinóros. Az öltözethez tartozó nagy gyapjúkendö a kabátot helyettesíti, viselhetö fejkendöként és vállkendöként is. A kék alapszínü, a derékon kissé berakott szoknyát színes csíkok élénkítik. A fehér kötény csipkékkel díszített. A csipke mintája az 1800-as évek végén élt Hilma Jestilä asszony kötényének horgolt csipkéje. Az öltözethez a szoknya anyagából készült, a derékon viselt kis táska tartozik.Fehér harisnya és fekete füzös vagy csattos cipö, esetleg festetlen börböl készült cipellö egészíti ki ezt a viseletet.

Az ezen a tájon viselt öltözékek közé tartozik

Tornionlaakso öltözete

Az öltözet, mint minden más öltözet is az errefelé régen viselt holmik alapján jött létre. Torniolaakso népviseletének ötletét a Kalevalaisten Naisten Liitto /Kalevalai Nök Szövetsége nevü egyesület helybeli szervezetének tagjai vetették fel 1978 január 26.-án tartott összejövetelükön. Ebben segítségükre voltak a Wetterhoff nevü kézimunka és iparmüvészeti intézet gyüjteményeiben levö, az 1800-as évekböl erröl a területröl származó svédországi és finnországi ruhadarabok.

Az eredetileg Ylitornio viselte néven bemutatott öltözet neve 1983 óta torniolaaksoi viselet.

A kis selyem kalap lehet vajszínü, aranyosan csillogó, acélszürke, esetleg fekete, sötétkék söt lazacpiros színü is. Száröltéssel hímzett és raumai vert csipke díszíti. A fiatal lányok selyem szalagot hordanak a fejükön. Az ing gallérja és a csuklók feletti részén azsúrozás látható, régi minta szerint készül. A díszes csatt a számik ékszereihez hasonlít, ilyeneket svéd aranymüvesek készitettek elöször. A szoros, épphogy a derékig érö mellény a szoknyához is használt kékcsíkos szövet, elöl középen zsinórokkal fogják össze. A ruhához kockás kendö tartozik, mintája a Nemzeti Múzeumban örzött kendö, amit Sofia Aho szött az 1880-as években. A csíkos szoknya mintája 1850-böl származik, a régi szövethez használt fonalat – ez is szövöszéken szött anyag – eredetileg növényekböl nyert festékekkel festették. Ezt a kék árnyalatot az ipari úton elöállított festékekkel rendkivül nehéz elérni, a neve: Ylitornio kék.A fehér kötényt ugyanolyan azsúrozás díszíti, mint az inget. Az öltözékhez kulcstartó , a gyerekek viseletéhez e helyett kis táska tartozik.Fehér harisnya és fekete füzös vagy csattos cipö egészíti ki ezt a viseletet.

Mennyibe kerülnek a népviseletek ?

A népviseletekhez tartozó anyagokat, és egyes ruhadarabokat Helmi Vuorelma (1886-1948) textilmüvész kezdte forgalmazni saját válallkozásának keretei között az 1910-es években. Cége – mely évtizedekig Lahti városában müködött – gyorsan fejlödött és 1939-ben már 300 embert foglalkoztatott. Sajnos a cég 2014-ben csödbe ment, megmaradt vagyonát Kari M. Kuronen vette meg és az ö vállalkozása Suomen Perinnetekstiilit Oy / Finn Hagyományos Textilek rt. néven viszi tovább a népviseletek kultúráját.

Árulnak kész ruhákat és a ruhák hozzávalóit is, ha valaki maga akarja elkészíteni az öltözetet. Nem olcsó mulatságról van szó. A lappföldi öltözetek közül kettönek találtam meg az árát : Perä-Pohjola öltözetének tartozékai 750 euroba kerülnek, a kész ruha ára 1657 euro. Ugyanez a Rovaniemi öltözetnél 1030 és 1708 eurot tesz ki. Ezekben az árakban nincsenek benne a cipök, kalapok és az ékszerek. Utóbbiakat a Kalevala koru nevü vállalkozás készíti.

Jelenleg számos munkástanintézetben vannak népviseletekkel foglalkozó tanfolyamok. A felhasznált anyagokat kézi szövöszéken szövik, a varrás aprólékos és rengeteg türelmet igénylö munka. Egy-egy viselet elkészítése egy évnél is tovább tarthat.

Mikor hordanak népviseletet ?

A népviseletek elsösorban ünnepi viseletek. Finnország függetlenségének ünnepén – december 6.-án- az elnöki fogadáson több szép viseletet is láthatunk. Az ünnepeken kívül sokszor használják énekkarok , népzenészek és tánccsoportok is ezeket a viseleteket.

Idén júliusban Jyväskylä városának Vox Aurea nevü gyermek- és ifjúsági kórusa aranyérmet nyert Kaliforniában San Franciscoban a Golden Gate nevü nemzetközi kórusversenyen. Az alábbi képen a népviseletekbe öltözött kórus látható.

Kedves Olvasók !

Mai levelemmel arra szerettem volna egy kicsit rávilágítani, hogy mennyire tisztelik és milyen gondos szeretettel örzik a finnek hazájuk hagyományait.

Judit Mäkinen

Források:

2 thoughts on “Finnországi levél 149. Október III. Népviseletek folyt.”

Tobiás Klára

október 27, 2015 - 11:22 de.

Juditkám! Csak ámulok, mennyi fajta pompázatos öltözék! Talán még ma is sokan viselik is főleg ünnepi alkalmakkor!? Ez egy heroikus munka volt. Nagyszerű összeállítás, gratulálok hozzá. Ölellek Klári

KedvelésKedvelés

Válasz
- finnorszagilevelek
  
  október 27, 2015 - 1:26 du.
  
  Klári, köszönöm sokszor soraidat. Nézz be az elözö levélbe itt:https://finnorszagilevelek.com/tag/nepviseletek/
  ott kezdödik a népviselet sorozat- még nincs vége . Szeretettel üdvözöl:
  Judit
  
  KedvelésKedvelik 1 személy
  
  Válasz