Finnországi levél 149. Október III. Népviseletek folyt.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra

 149.levél Október III. Lappföldi népviseletek                                      2015 október 30

Kedves Olvasók !

Elözö levelem a finnországi népviseletekkel foglalkozott . Levelem hiányos volt , mivel a Lappföldön használatos viseletekröl nem esett említés. Ennek oka, hogy nem találtam pontos irodalmat arról, hogy az 1885 augusztus 5.-én a cár látogatása alkalmakkor bemutatott ”Lappföld viselete” pontosan melyik viselet volt a lappföldi viseletek közül. Vagy esetleg számi viselet volt ?

Mai levelemben a lappföldi viseletekkel ismerkedhetnek a téma iránt érdeklödök. A számi és az ahvenanmaai öltözetekkel egy következö levelemben fogunk találkozni.

Egy kis történelem

A jelenleg ismert finnországi népviseletek száma eléri a 400-at. Ezek az öltözékek kb. 100 év alatt jöttek létre úgy, hogy lelkes emberek  összegyüjtötték az egyes tájvidékeken használt viseletekre jellemzö vonásokat és ezekböl állították össze a kérdéses tájvidékre jellegzetes népviseletet. A viseletek elsösorban  ünnepi ruházatok.

A népviseleteket elöször Theodor Schvindt ( 1851-1917) filozofiai doktor, archeologus  gyüjtötte össze . Nyolc viseletröl számolt be a Koti ja Yhteiskunta / Otthon és  Társadalom nevü  újság 1899-ben megjelent kézimunkamellékletében. Késöbb Uuno Taavi Sirelius (1872-1929) adott ki két könyvet 1921-ben és 1922-ben Suomen kansallispukuja I. ja II.  /Finnország népviseletei I. és II.  címmel. Ezekben újabb 16 viseletet mutatott be az olvasóközönségnek.

Az 1930-1950 –ig terjedö idöszakban  Tyyni Vahter (1886-1966) végzett rendkívül értékes kutatásokat összegyüjtve kb. 100 különbözö viseletet.

 Mit fejeznek  ki a lappföldi viseletek ?

Ezekben a viseletekben a tervezök remek színérzékén és kézimunkamüvészetén kívül sok minden kifejezésre jut. A vallásra és a családi állapotra a fejfedök utalnak, a jómódról  a felhasznált anyagok között a drága  selyem és csipke árulkodik.A Lappföld területén ötféle különbözö viselettel találkozhat az érdeklödö. Ezek közül legrégibb

Perä-Pohjola  viselete

Hol is van Perä-Pohjola? A svédül Nordbottennek nevezett terület Pohjanmaa tájegységének északi részét jelenti. Sokáig Oulu megyéjéhez tartozott, legkeletibb része 1944-ben a Szovjetunióhoz került.

160px-Peräpohjola.suomi.svg

A tájvidék  viseletét elöször Uuno Taavi Sirelius 1922-ben megjelent müvében ismerhette meg a közönség. Abban az évben az országos házi-ipari kiállítás Tampere-ben volt, a ruha akkor készült el.

Megjegyzés : U.T.Sirelius a Helsinki egyetem elsö finn-ugor folklorisztika professzora  rendkivül sokoldalú ember  volt. Ismeretesek  mint a  különbözö halászati módszerekkel foglalkozó vizsgálatai, mint pedig az egyik legrégibb finn kézimunkával a ryijy-vel foglalkozó müve is. Doktori disszertációja: ”Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern ”  a finnugor  népek  egy halászati módszerének  összehasonlítása. Jankó János magyar etnográfussal 1896-ban az Ob vidékének népeit kutatta Oroszországban.


Perapohjola_10271_02

A perä-pohjolai viselethez tartozó ing piros fonallal hímzett gallérja alacsony állógallér. A föleg kékkel csíkozott szoknyához kapcsolódó mellény kékeszöld. A mellényt zsinórral kötik össze.  Az öltözethez sötétzöld kötény tartozik. Az  övhöz piros-fehér színekkel szött szalag két kis táskát kapcsol. A ruhát egy élénkszínü kockás kendö egészíti ki, ennek anyaga vagy pamutszövet vagy selyem. A fejfedö piros kis kalap –  tykkimyssy kiejtés: tükkimüsszü – mely flitterekkel díszített, vagy a mellény anyagából készített szalag. A fiatal lányok fejükön narancsszínü szalagot hordanak. Az öltözethez kis ezüst tü tartozik. A harisnya fehér, a cipö lehet fekete füzös vagy csattos, esetleg  festetlen börböl készült cipellö.

A lappföldi ruhák egy másik képviselöje az

Alatornio viselete

Az 1915-ben megjelent Kansanpukuja / Népviseletek c. kiadvány színes rajzon mutatta be Alatornio öltözetét. A  ruha leírását és modelljét Kaarina Kari orvostanhallgató rögzitette 1913-ban Alatornioban.

Alatornio_10266_01

A fehér ing csónak formájú gallérja keskeny. A szoknya szürke, többszínü csíkokkal díszitett. Az öltözethez szürke mellény ,  és fekete, fehér vagy kockás kendö tartozik.A hosszú , berakott  kötény fekete, mintásan szött selyemböl készült.  A rövid, fekete kiskabát gyapjúszövetböl készül, tük fogják össze.A konfirmáció ideje elötti korban – 15 év-  levö kislányok piros, a hátuk közepéig érö selyem hajszalagot viselnek. Az asszonyok fejfedöje egy kis kalap, lehet fekete vagy fehér selyem, keresztöltéses hímzéssel és vert csipkével díszített.A harisnya  fehér, esetenként piros, kék vagy zöld. A viseletet fekete cipö egésziti ki.

 Rovaniemi öltözete

Ez a viselet Tyyni Vahter nevéhez füzödik 1953-ban hozta nyilvánosságra az öltözék jellemzöit.

rovaniemi_np_vuorelma (1)

 A fehér  ing egyszerü , elöl nyitott kis állógallérja  és steppelt válla van. Az nyakkivágást  középen ezüstböl készült ,díszes tü fogja össze.  A csíkos szoknya fö színe:kék. A kötény fehér. Az övhöz egy kis táska és kulcstartó is tartozik – kulccsal.  A testre símuló mellény sötétkék, hátul a deréknél kis berakásokkal díszített. A mellényt elöl lappföldi mintára készített kapcsok fogják össze.A fiatal lányok fejét két kék selyemszalag díszíti, a felnött asszonyok fehér vert csipkés, flitterekkel és keresztöltéses hímzéssel díszített kis kalapot ( tykkimyssy) viselnek. Fehér  harisnya és fekete füzös- vagy csattos cipö tartozik az öltözékhez. A cipö lehet festetlen börböl készült lábbeli is.

 Tervolai  viselet/Tervolan kansallispuku

Ezt az öltözéket a tervolai járásban  10 éves munka eredményeként 1977-ben hozták nyilvánosságra. Alli Jestilä vezette a munkát, mely azzal kezdödött, hogy az Ylipaakkola-ban levö múzeum holmijai között egy szoknyát találtak. Kiderült, hogy a szoknya anyagát 1922-ben egy kézimunkatanfolyamon szötték a Mäkiraatikka család házában Sanna Palo tanítónö vezetésével. A helybeliektöl kérdezösködve gyüjtöttek össze az ottani vieletekre vonatkozó ismereteket és ezek összegezésével született egy egész család minden tagjának  öltözete.

Tervola_10275_02

Az asszonyok fejét díszítö kis kalap sötétkék selyem, piros és fehér hímzéssel és vert csipkével díszített. A lányok a fejükön piros és kék selyemszalagot hordanak.A bö, fehér ing álló gallérja elöl nyitott, bross fogja össze, mely a Nemzeti Múzeumban örzött régi , Tornioban talált ékszer másolata. A kék gyapjúszövetböl készült mellény szoros, zsinóros. Az öltözethez tartozó nagy  gyapjúkendö a kabátot helyettesíti, viselhetö  fejkendöként és vállkendöként is. A kék alapszínü, a derékon kissé berakott  szoknyát színes csíkok élénkítik. A fehér kötény csipkékkel díszített. A csipke mintája az 1800-as évek végén  élt Hilma Jestilä asszony kötényének horgolt csipkéje. Az öltözethez a szoknya anyagából készült, a derékon viselt  kis táska tartozik.Fehér harisnya és fekete füzös vagy csattos cipö, esetleg festetlen börböl készült cipellö egészíti ki ezt a viseletet.

Az ezen a tájon viselt öltözékek közé tartozik

Tornionlaakso öltözete

Az öltözet, mint minden más öltözet is az errefelé régen  viselt  holmik alapján jött létre. Torniolaakso népviseletének ötletét a Kalevalaisten Naisten Liitto /Kalevalai Nök Szövetsége nevü egyesület helybeli szervezetének tagjai  vetették fel  1978 január 26.-án tartott összejövetelükön. Ebben segítségükre voltak  a Wetterhoff nevü kézimunka és iparmüvészeti intézet gyüjteményeiben levö, az 1800-as évekböl erröl a területröl  származó svédországi és finnországi ruhadarabok.

Az eredetileg Ylitornio viselte néven bemutatott öltözet neve 1983 óta torniolaaksoi  viselet.

Tornionlaakso_10277_02

A kis selyem kalap lehet vajszínü, aranyosan csillogó, acélszürke, esetleg fekete, sötétkék söt lazacpiros színü is. Száröltéssel hímzett és  raumai vert csipke díszíti. A fiatal lányok selyem szalagot hordanak a fejükön. Az ing gallérja  és a csuklók feletti részén  azsúrozás látható, régi minta szerint készül. A díszes csatt a számik ékszereihez hasonlít, ilyeneket  svéd aranymüvesek készitettek  elöször. A  szoros, épphogy a derékig érö  mellény a szoknyához is használt kékcsíkos szövet,  elöl középen zsinórokkal fogják össze. A ruhához kockás kendö tartozik, mintája a Nemzeti Múzeumban örzött kendö, amit Sofia Aho szött az 1880-as években. A csíkos szoknya mintája 1850-böl származik, a régi szövethez használt fonalat – ez is szövöszéken szött anyag – eredetileg növényekböl nyert festékekkel festették. Ezt a kék árnyalatot az ipari úton elöállított festékekkel rendkivül nehéz elérni, a neve: Ylitornio kék.A fehér kötényt ugyanolyan azsúrozás díszíti, mint az inget. Az öltözékhez kulcstartó , a gyerekek viseletéhez e helyett kis táska tartozik.Fehér harisnya és fekete füzös vagy csattos cipö egészíti ki ezt a viseletet.

Mennyibe kerülnek a népviseletek ?

A népviseletekhez tartozó anyagokat, és egyes ruhadarabokat Helmi Vuorelma (1886-1948) textilmüvész kezdte forgalmazni saját válallkozásának keretei között az 1910-es években. Cége – mely évtizedekig Lahti városában müködött – gyorsan fejlödött és 1939-ben már 300 embert foglalkoztatott. Sajnos a cég 2014-ben  csödbe ment, megmaradt vagyonát Kari M. Kuronen vette meg és az ö vállalkozása  Suomen Perinnetekstiilit Oy / Finn Hagyományos Textilek rt. néven viszi tovább a népviseletek kultúráját.

Árulnak  kész ruhákat és a ruhák hozzávalóit is, ha valaki maga akarja elkészíteni az öltözetet. Nem olcsó mulatságról van szó. A lappföldi öltözetek közül kettönek találtam meg az árát : Perä-Pohjola öltözetének tartozékai 750 euroba kerülnek, a kész ruha ára 1657 euro. Ugyanez a Rovaniemi öltözetnél 1030 és 1708 eurot tesz ki. Ezekben az árakban  nincsenek benne a cipök, kalapok és az ékszerek. Utóbbiakat a Kalevala koru nevü vállalkozás készíti.

Jelenleg számos munkástanintézetben vannak népviseletekkel foglalkozó tanfolyamok. A felhasznált anyagokat kézi szövöszéken szövik, a varrás aprólékos és rengeteg türelmet igénylö munka. Egy-egy viselet elkészítése egy évnél is tovább tarthat.

Mikor hordanak népviseletet ?

A népviseletek elsösorban ünnepi viseletek. Finnország függetlenségének ünnepén – december 6.-án- az elnöki fogadáson több szép viseletet is láthatunk. Az ünnepeken kívül sokszor használják énekkarok , népzenészek  és tánccsoportok is ezeket  a viseleteket.

Idén júliusban Jyväskylä városának Vox Aurea nevü  gyermek- és ifjúsági kórusa aranyérmet nyert Kaliforniában  San Franciscoban a Golden Gate nevü nemzetközi kórusversenyen. Az alábbi képen a népviseletekbe öltözött kórus látható.

vox aurea golden gate kuorofestivaali kuorolaulukilpailu

Kedves Olvasók !

Mai levelemmel arra szerettem volna egy kicsit rávilágítani, hogy mennyire tisztelik  és milyen gondos szeretettel örzik a finnek hazájuk hagyományait.

Judit Mäkinen

Források:

Reklámok

2 thoughts on “Finnországi levél 149. Október III. Népviseletek folyt.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.