Finnországi levél hazámból Finnországból,  szülöhazámba Magyarországra

148.levél  Október II.  Finn népviseletek.                                         2015 október 15

Kedves Olvasók !

Finnországban augusztus 5.-én ünnepelték a népviseletek 130.születésnapját. Ezért mai  levelemben a finnországi  népviseletekröl lesz szó. Közelebbröl egyes  nöi viseletekkel ismerkedhetnek Önök. Hogy miért csak a nöi  viseletekröl lesz most  szó, annak okát az alábbi történelmi háttér magyarázza meg.

Egy kis történelem:

Az itteni népvisletek gyökereit az 1700-1800-as években találjuk meg, a nemzeti  romantikus stilusirányzat idején születtek.  Európában ez  elsösorban 1890-1910 közötti idöt jelenti. Erre az idöszakra jellemzö volt a nacionalizmus. Akkoriban a  különbözö müvészeteket összekötötte a hazai táj és kultúra megismerésére való törekvés. Ez észrevehetö volt mind a költészetben, mind a festészetben és más müvészetekben is.

 A finnországi népviseletek ünnepi ruházatot jelentenek , ezeket nem használták/használják a hétköznapi, munkás életben. Ezért a ”népviselet” szó kissé félrevezetö. Mivel azonban az öltözékek tájvidékek szerint változóak , nemzeti viseletröl sincs szó. Jelenleg többszáz népviseletet ismer a finn kutúrtörténet, ezek egy része 130 évvel ezelött került elöször nyilvánosan bemutatásra  akkor,  amikor III.Alexander  orosz cár és dán származású  neje – dán neve Dagmar volt – Maria Fjodorovna meglátogatták az alattvalókat 1885-ben Lappeenranta városában.

 A finnországi viseletekre jellemzö, hogy egy –egy bizonyos tájegységen használt öltözékek vonásait egyesítik. A viseletek nemcsak felsö ruhát jelentenek, az öltözék minden része jellegzegtes, az alsónemütöl a fejfedökig. Természetesen  vannak férfiak és fiúk részére készült viseletek is.

 Megjegyzés: –  Azt ugye Önök mind tudják, hogy Finnország 1809 – 1917-ig Oroszország része volt .

 III. Alexander nyolc alkalommal  járt  finn területeken, lappeenrantai  látogatásnak célja  hivatalos katonai parádé volt és ezért érthetöen nagy nyilvánosságot kapott. Az 1885 augusztus 5.-én megjelent Turun Lehti  nevü újság részletesen  beszámolt a keletfinnországi  Lappeenranta városába történt látogatásról. Mivel ekkor mutatták be elöször nyilvánosan a különbözö tájegységek ünnepi viseleteit, ezt a napot – 1885 augusztus 5.-ét – tekintik a finn  népviseletek születésnapjának.

 Az  alkalommal egy evezöscsónakot ajándékoztak cár nejének,  melyben 8 fiatal lány evezett különbözö finn tájegységek népviseleteibe öltözve. Az ajándékcsónakot adományokból állították elö, összesen 7000 nö  –  nöi szervezetek tagjai, minden társadalmi osztályt képviselve – gyüjtötte össze a díszes csónakra a pénzt.  Az evezöket forgató lányokat érdemes polgárok családjaiból választották. A  képen az  ajándékcsónakban evezö fiatal lányok egy része látható népviseletben:

A kormányos  a Kuopioban állomásozó  katonai ezred parancsnokának felesége Emelie de Pont asszony  volt, délkaréliai viseletben nevezetesen a

Jääski járás ruhájában

Jääski sajnos már nincs Finnország területén, 1944-ben a Szovjetunió része lett Lesogorsk néven.Ezen a képen a Jääski viselet látható.

Az ing fehér, szük az ujja, a keskeny állógalléron piros hímzés van. Az inget felül egy nagy, ezüst bross fogja össze.  A fekete gyapjúszoknya anyaga kézzel szött. A kötényen –anyaga szintén kézi szövöszéken készül – piros és kék csíkok váltakoznak, a kötény lehet fehér is. A kötény szélét kék csipke díszíti. A mellény a szoknya anyagából készül .Az asszonyok fehér fátylat, a lányok piros hajszalagot viselnek. Az öltözethez díszes öv és fehér harisnya tartozik. A cipö vagy fekete füzös cipö vagy festetlen börböl készült topánka.

Megjegyzés: Finnország legnagyobb nemzeti ünnepén a Függetlenség napján december 6.-án az állam elnöke és neje ünnepélyes fogadásán a vendég hölgyek közül többen is viselnek népviseletet.  Ezt a Jääski  öltözetet  a TV egyenes adásából fényképeztem 2013 december 6.-án.

 Kedves Olvasók !

Az alábbiakban azokkal az öltözékekkel ismerkedhetnek, melyeket a fiatal evezös kisasszonyok viseltek 1885-ben a cár látogatása alkalmával.

Megjegyzés : Elöre is bocsánatot kérek a finn szavak hiányos magyar megfelelöiért. Ennek legföbb oka, hogy a népviseletek ruhadarabjainak és a kiegészítö fejfedöknek , cipöknek, táskáknak, csattoknak, melltüknek és öveknek saját nevei vannak.  Irodalmi források után kutatva nem találtam olyan magyar nyelvü irodalmat, melyben a finn népviseleteket ismertetnék magyarajkú szerzök. A finnül tudók ezen a címen ismerkedhetnek a népviseletekhez tartozó finn szótárral: http://www.kansallispuvut.fi/sanasto.htm#vyölliset

 Uusimaa népviselete

Uusimaa nagy terület , többféle viselet létezik ebben a térségben. A cár látogatásakor Hanna Andersin kisasszony Askola viseletét hordta.

A hosszú ing , gyolcsszerü anyaga lenvászon. A négyszögletes nyakkivágás elöl nyitott, széleit keskeny vert csipke szegélyezi. A kivágást egy összehúzó szalaggal lehet szükiteni. A csuklót és a vállakat egy fehér szállal hímzett finom hímzés díszíti.A paumtbársonyból készült szoknya dísze a széles sötétkék-piros-sötétzöld csikozás . A széles  csíkok között keskeny csíkok haladnak, ezek színeihez a fehér és a sötétvörös társul. A berakott szoknya 3 m anyagból készül.A mellény hosszú, részben berakott és szépen fekszik rá a szoknyára. A mellény anyaga  a szoknyához hasonlóan csíkozott.

A nagy kötény fehér fátyolszövet. A kötényen elöl  középen egymással  szembe menö hajtások vannak.

A mellény felett nyitott fekete kiskabát van, ezt fémgombok díszítik. A felnöttek egy különleges kis kalapot viselnek – tykkimyssy- a lányok hajában piros selyemszalag van. A tykkimyssy magában véve müvészi alkotás,  selyemböl készül, hímzés díszíti.Az öltözéket piros, sötétzöld, sötétkék vagy fekete harisnya egészíti ki, a cipö fekete, csattal díszitett.

A nök ezüstböl készült szoros  nyakláncot viselnek.

Varsinaissuomi tájegységét Ellen von Troil kisasszony képviselte. Ö Turkuban lakott és  Houtskär szigetének öltözetében evezett. Ez a sziget a Turku elött elterülö, nagy szigetvilág külsö szigeteinek egyike.

A nök hajukat  szoros kontyba viselik, a konty körül  üveggyöngyökkel díszített selyemszalagot, fejükön fehér,  csipkés kis fejfedöt  hordanak.  A blúz fehér pamutgyolcsból készül, bö ujjal. A blúz csipkegallérja a vállra ér le. Az öltözékhez zöld füzö tartozik, ezt sokszor sárga selyemszalaggal szegik be és többszínü hímzett virágok díszítik.  A szoknya anyaga piros gyapjúszövet. A csipkés, hosszú vászonkötény színe fehér. A rövid kabátot fehér báránybör dísziti. Az öltözethez selyemböl készült vállkendö tartozik.  A viseletet fehér vagy piros harisnya és fekete cipö teszi teljessé.

Satakunta tájegységének viseletét Helmi Stenbäck kisasszony hordta, rajta

 Säkylä viselete volt

A hosszú , bö ujjú ing alsó része berakott. A gallér keskeny, az ing  válla hímzéssel díszített. A szoknya zöld-piros csíkos, berakott. A szoknyánál csak egy kicsit rövidebb hosszú, fehér kötény szintén rakott.

Az öltözékhez az övhöz csatolt kis, lefelé szélesedö  táska tartozik , melynek széleit szarvasbör  díszíti.  A mellény alapszíne ugyanolyan piros, mint a szoknyáé, de másképp csíkozott, sötétzöd, kék és sárga vékony csíkok díszítik. A mellényt három pár zsinór fogja össze, ezekkel lehet a böséget szabályozni a viselönek megfelelöre. Az öltözéket fekete kabát és  egy vert csipkével díszitett, fehér vállkendö egészíti ki.Säkylä viseletéhez ezüst nyakék és a kendöt összefogó, díszes  sárgaréz  csatt tartozik.Az asszonyok fejfedöje egy magas selyemkalap, fliterekkel és csipkével gazdagon díszítettAz öltözékhez  piros, a bokánál díszített harisnya és fekete cipö tartozik, utóbbi lehet füzös vagy csattal díszített.

Erröl a ruháról sajnos nem találtam képet.

Pohjanmaa viseletét Emmi Cannelin kisasszony mutatta be Lappfjärd járásának ruhájában evezett. Ez a járás- finnül Lappväärti – jelenleg Kristiinankaupunki városának  része.

A füles, sapkaszerü  fejfedöt piros selyemszalagból készült ”rózsák” díszitik, az áll alatt selyemszalaggal kötik össze.A hosszúujjú fehér lenvászon  blúz gazdagon hímzett  és csipkével díszített.   A fekete, elöl két gombbal csukódó  mellény olyan rövid, hogy deréknél kilátszik a fehér blúz anyaga. A szoknya alapszíne piros, rajta  térd alatt egy 5-10 cm széles  keresztben haladó hajtás van.A kötény ugyanolyan színü, mint a szoknya, térd alatt ezen is keresztben haladó hajtások  vannak. A harisnya fehér vagy esetleg fekete, a cipö fekete, pántos börcipö.

A Lappföld viseletét Anni Junttila kisasszonyon láthatta a tisztelt közönség.

Tudnivaló, hogy a Lappföldön 5 különbözö népviseletet hordanak, ezek: Peräpohjola, Rovaniemi, Alatornio,Tervola és Torniolaakso öltözetei. Sajnos nem találtam pontos adatot arról, hogy Junttila kisasszony melyik öltözetet viselte. Ö Ouluban lakott- ez a város nincs a Lappföldön.

Ha van rá érdeklödés egy legközelebbi levélben ismerkedhet majd  a kedves Olvasó ezekkel az öltözetekkel .

Karjala népviseletében Lydia Haaranen kisasszony evezett. Rajta Äyräpää öltözete volt.

Äyräpää az elvesztett karéliai területeken van a  jelenlegi Oroszországban. A ruha pontos leírását sajnos  nem találtam meg.

Savo tájegységét Alma Ahnger kisasszony képviselte Pohjoissavolainen ( északszavoi)  öltözetben

Az öltözet világos, kézzel szött csíkos és kockás anyagokból áll. Ehhez az öltözékhez nem tartozik mellény. Az ing egyszerü, fehér gallér nélküli, rövidujjú. A fehér alapszínü hosszú, böven rendözött szoknyát keskeny piros és kék csíkok díszítik. A ruhához tartozó kiskabát alapszíne ugyanolyan mint a szoknyáé, de a színes csíkozás más. A  hosszú, fehér  kötényen   kék csíkozás látható. Az övhöz egy kis  táska tartozik. Az övön vagy a kötényhez kapcsolódva  kulcstartó van.

A múzeumokban örzött ruhákon  vékony   kockás kendöket is  láthatunk.  A kendöt lehetett  fejkendöként vagy vállkendöként is hordani. Ha fejkendöként használták, akkor egyben a kis, hímzéssel díszített  selyem fejfedöt ( tykkimyssy) is védte.

Ékszerként a kendöt vagy kiskabátot összefogó díszes ezüstbross szolgált.

Az öltözéket kézzel kötött piros-fehér csíkos  vagy tiszta fehér harisnya és fekete füzös cipö, esetleg festetlen börböl készült lábbeli teszi teljessé.

Ida Ahlberg kiszasszony hordta Häme tájegységének, nevezetsen szülöhelyének,  Janakkalának öltözékét. Ö akkor 27 éves volt és valamivel késöbb Finnország egyik legismertebb színésznöjeként lépett a nagy nyilvánosság elé.

Hämeen Janakkalan puku

Az alábbi képen az a ruha látható, melyet Tyyni Vahter tervezett régi adatok alapján 1953-ban.

Az ing gallérját és az ujakat azsúrozás díszíti. A gallért vert csipke szegélyezi. A piros  szoknya csíkozott, elötte azsúrozással díszitett fehér kötény  van. A fekete mellényt ezüst kapcsok tartják össze. Fejüket  a fiatal lányok  piros selyemszalagokkal díszitik, a felnött nök selyemböl készülöt, gazdagon díszített kis selyemkalapot hordanak. Az öltözékhez fehér harisnya és fekete csattos  cipö tartozik.

Kedves Olvasók !

Az utóbbi évtizedekben Finnországban ismét nagy az érdeklödés a népviseletek iránt. Minthogy az ezekhez tartozó anyagok kézzel szöttek, áruk a csillagokban van.  A felnöttoktatással foglalkozó intézetekben – työväenopistot-  több helyen is oktatják a  népviseletek készítését. Annak , aki   a hagyományoknak megfelöen akar népviseletet készíteni nagy türelemre és hosszú ideig tartó, szorgalmas munkára van szüksége. Egyben megszünik az a problémája, hogy mivel is töltse a szabadidejét.

Az öltözetekhez tartozó régi motivumokkal díszített ékszereket  a Kalevala koru nevü cég készíti.

Azzal a reménnyel zárom soraimat, hogy nemcsak a nöi olvasók érdeklödnek a finn népviseletek iránt.

Judit Mäkinen

•  Források: https://fi.wikipedia.org/wiki/Kansallispukuhttp://digi.kansalliskirjasto.fi/sanomalehti/binding/459511#?page=1
• http://www.craftmuseum.fi/kansallispukukeskus/brage.htm
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Kansallisromantiikka
• http://museoliitto.fi/museoviikko/listaus.php?nayttely_id=4557
• http://www3.lappeenranta.fi/museot/verkkonayttelyt/keisarinmatkasivut/lappeenranta.html
• http://www.kansallispuvut.fi/puvut/jaaski_np.htm
• http://www.craftmuseum.fi/nayttelyt/12_karjalaisia_kansallispukuja.htm
• http://draktbyra.brage.fi/brage/folkdrakter/view-47835-43
• http://www.kansallispuvut.fi/puvut/sakyla_np.htm
• http://elamanitilkkutakki.blogspot.fi/2015/08/suomalainen-kansallispuku-130-vuotta.html
• http://www.taitolappi.fi/raanunetti/index.php?k=8474
• http://www.karjalanliitto.fi/index.phtml?s=1019
• http://www.kansallispuvut.fi/puvut/kuopio_np.htm
• http://www.kansallispuvut.fi/puvut/janakkala_np.htm
• Képek:
• Régi kép : http://www.kansallispuku.com/index?page=5
• Jääsken puku: http://www.kansallispuvut.fi/puvut/jaaski_np.htm és
• saját felvétel
• Askolan puku: http://www.kansallispuvut.fi/puvut/askola_np.htm
• Houtskärin puku http://draktbyra.brage.fi/brage/folkdrakter/view-47835-43
• Satakunnan maakuntapuku: http://www.satakuntaliitto.fi/maakuntatunnukset
• Äyräpään puku: http://www.karjalanliitto.fi/index.phtml?s=2140
• Pohjoisssavolainen puku ( Kuopio) : http://www.kansallispuvut.fi/puvut/kuopio_np.htm
• Janakkalan puku: http://www.kansallispuvut.fi/puvut/janakkala_np.htm