Finnországi  levél hazámból Finnországról  szülöhazámba,  Magyarországra

147.levél  Október I.                                                     2015 október 1.

Kedves Olvasók !

Rohan az idö, már  ismét átléptük  egy új hónap küszöbét. Ennek a hónapnak a neve finnül :

Lokakuu/Október

Mint régebben már említettem Finnország nem követi  a  világ sok országában használt római,  latin eredetü hónapneveket.  A finn hónapok nevei a természettel  függenek össze, mint a régi magyar naptárban is megfigyelhetö.

Egy kis finn nyelvlecke: loka = sár,  lucsok, szenny, piszok. Kuu jelenti a holdat is, és a hónapot is. Minden finn hónap nevében benne van a kuu szó, tammikuu=január, helmikuu=február, stb.

Az idöjárás már erösen öszies, nemcsak esös hanem hüvös is. Az ország legdélibb részein –  Helsinkiben- az októberi  középhömérséklet 6.6 C fok , az ország  legészakibb részén – Sodankylä – 0.1 C fok.

A régiek lokakuu idöjárásából a télre következtettek. Ha  az ablakok befagytak októberben, az januárra esöt jelentett, azaz enyhe telet. Ugyanazon a napon amikor a falevelek lehullanak októberben olvad el majd a hó májusban, vagy ha már szeptemberben kopaszok a fák, akkor a hó már áprilisban olvad. Ha az elsö hó akkor  esik le, amikor  még levelesek a fák, az hosszú telet jelent.

A madárberkenye fa terméséböl  is a télre következtettek Ha sok piros bogyó volt a fán  az azt jelentette, hogy enyhe lesz a tél, mivel a fa ” nem hord két terhet” = nem hordja a bogyók és a sok hó terhét is egyszerre.

Ezzel ellentétben azt is gondolták,  hogy azért van a berkenyefán olyan sok bogyó, hogy a madarak ne éhezzenek majd a hosszú télen.

Amikor lehül a föld és fagyosak már a mezök, az élet befelé húzódik a házakba, de egyben messzebbre is távolodik, az erdök felé. A mezei munkák végetértek és ilyenkor, télen dolgoznak a favágók és a ” hivatalos” tél is elkezdödik oktober 14.-én, azaz Calixtus napján.

 Történik-e valami októberben?

Helsinkiben 1743 óta ! rendezik október elején a

Silakkamarkkinat/ heringvásár nevü hagyományos eseménysorozatot.

Talán nem sokat gondolunk arra, hogy az elmult évszázadokban sok ország teljesen  önellátó volt. Ez Finnországban  – ahol az ország alapterületének kevesebb mint 10 %-a alkalmas mezögazdasági termelésre – azt jelentette, hogy a hosszú télre mindenféle raktározott élelmiszerre volt szükségük. Az élelmiszerek eltartásának  egyik és legfontosabb módja a száritás mellett  a sózás volt.

Sokan viccelödnek ” halszagú rokonainkról” a finnekröl, ehhez az un.  humorhoz nagy adag tudatlanság járul – hiszen az illetö viccfaragók nem tudják, hogy a táplálkozásban a különféle halaknak milyen óriási szerepük volt és van is mind a mai napig. Az élelmiszerek  nagy választékától eltekintve, manapság  is ajánlatos kétszer hetente halat enni. Az állati zsiradékok közül a halzsir az egészséges zsirokhoz tartozik. Mivel Finnországban nem minden gazdaságnak telt arra, hogy teheneket tartson, de halászni szinte mindenütt lehetett, ez a tény nagyban befolyásolta a hagyományos táplálkozási szokások kialakulását.

Idén  október 4-10 között  gyülekeznek a  halászok a déli kikötöben levö piac elé,hogy többezer kiló heringet adjanak el. Az eladás egyenesen a halászbárkákból történik a piac partján.

Nem nyers halat árulnak, hanem a legkülönbözöbb módon elkészített halat /halkonzervet.  A piacon több nagy lacikonyha is müködik, a forró, ropogós heringet a látogatók egyenesen ott kóstolhatják meg.

A heringvásár idején müködik egy birálóbizottság , melynek tagjai eldöntik, hogy mi az év legjobb heringkészítménye. Kitüntetik azt a hering ételt ami új, meglepetésszerü, eddig nem készített.

Idén a piac melletti téren  álló Havis Amanda szobor körül október 9.-én táncolhat  majd a tisztelt közönség.

A heringen kívül hagyományos kézimunkákat, a szigetvilágban sütött jellegzetes fekete kenyeret  és különbözö  ételeket is fognak majd árulni.

Októberi, zászlós ünnepnap

Október elsö felében nevezetesen 10.-én magasan lobognak a finn zászlók. Az ország Aleksis Kivire emlékszik az ö születésnapján. Ez a nap egyben a finn irodalom napja.   Ki is volt Ö?

Aleksis Kivi  volt az elsö olyan írója Finnországnak, aki finn nyelven írta magasszintü szépirodalmi müveit. Ezért nevezik öt Finnország nemzeti írójának. Több, késöbbi  jelentös irónak és költönek volt példaképe, ezek között vannak Eino Leino és Väinö Linna.

Aleksis Kivi igazi nevén Alexis Stenvall

október 10.én született 1834-ben Nurmijärvi-ben  és  38 éves korában halt meg 1872- ben Tuusula- ban. A kis faház, melyben a költö meghalt ma múzeum, Helsinkitöl kb. 35 km.-re van.

Kivi  müveiben egyaránt megtalálhatók a romantikus és realista vonások, ö az elsö föfoglalkozású  finn író, müveinek reneszánsza  az 1900-as évek eleje óta tart. Elsö irodalmi sikerei közé számítjuk a Kullervo címü drámát, mely a Finn Irodalmi Társaság díját nyerte el 1860-ban.Több versét is megzenésítették, színmüvei  nagy sikernek örvendenek. A Helsinki Egyetemi felvételéhez  egy díjnyertes komédiája : Bröllopsdansen på Ljungheden/ Lakodalmi tánc Ljunghedenben  is hozzájárult. Nummisuutari / A pusztai vargáék címü színdarabja a mai napig szerepel finn színházak müsorában.

Kivi elsösorban egy regényéröl : Seitsemen veljestä /Hét testvér ismert. Ez a mü két magyar fordítást is megért,  Kodolányi János 1942-ben, Rácz István pedig 1955-ben fordította magyarra.  A mü 1869-ben készült el, de August Ahlqvist irodalmár professzor lesujtó kritikája miatt csak az író halála után -1873 –  jelent meg könyvalakban.

Az író egészségi állapota már fiatal korában erösen megromlott és 1871-ben ”melankólia” diagnózissal kezelték egy helsinki elmegyógyintézetben. Miután betegségét – több mint valószínü sizofrénia volt –  gyógyíthatatlannak nyilvánították, bátyjához  Alberthez költözött Tuusula-ba, ott érte a halál 1872 december 31.-én.

Aleksis Kivi emléke

Finnország nemzeti írójának emlékét számos szobor örzi. Ezek közül az egyik legismertebb Wäinö Aaltonen alkotása, mely Helsinkiben a Nemzeti Színház elötti téren áll 1939 október 10.-e óta.

Tuusula temetöjében A.Kivi síremléke Erland Stenberg szobrász müve.

Több mint 15 városban van róla elnevezett út vagy utca, iskola is viseli az ö nevét. De talán a legjelentösebb az emlékére,  1941-ben alapított

Aleksis Kivi seura/Aleksis Kivi társaság

Ennek a 151 tagot számláló társaságnak fö célja az író emlékének örzése, valamint az ö életszemléletének és nemzeti értékének hangsúlyozása. A társaság gondozásában újították fel Kivi szülöházát, rendeztek zeneszerzési versenyt verseinek megzenésítésére. Ennek a társaságnak köszönhetö, hogy Kivi müveivel kapcsolatos kiállítások kerültek megrendezésre, születésének 150. évfordulója alkalmából emlékérmet verettek. A társaság tagjai között nemcsak irodalmárok vannak, hanem többek között  müvészek, tanárok és  ujságírók is.

A finn posta az író születésének 100. évfordulóján, 1934 október 10.-én bélyeggel emlékezett meg róla.

Kivi jelentös müvében, a Nummisuutari-ban a föhös, Esko nevét viseli az a díj, melyet évente osztanak ki

Eskon puumerkki / Esko ujjlenyomata néven.

Ezt a díjat az kapja, aki valamilyen formában kifejezésre juttatta Esko jellemének -és egyben a finn jellemnek – fö vonásait –  a szívós kitartást és a szinte már majdnem  makacsságig vitt állhatatosságot. Az érmet Raimo Heino szobrász tervezte. A díj nyertese nem okvetlenül író vagy irodalmár, vannak közöttük  szinészek, politikusok és még sokan mások is. Aki Önök közül tud finnül és kedve lenne  megismerni az 1975 óta kiosztott díj nyerteseit,  az nézzen be a források közötti utolsó címre.

Kedves Olvasók !

Elözö levelemben a munkásakadémiákról írtam és nagyon  reméltem, hogy  a körmendi olvasók kiegészítik majd  hozzászólások formájában  Körmend testvérvárosáról, Heinävesiröl írt soraimat, hiszen többszáz körmendi járt már az évek során Heinävesi-ben.  Sajnálattal vettem észre,  hogy egyetlen egy hozzászólás sem érkezett Körmendröl.

Soraimat zárva napsugaras öszi napokat kívánok  minden kedves Olvasónak.

Judit Mäkinen

Források:

Vilkuna K.Vuotuinen ajatieto Otava 1992 273-278 old.

• http://ilmatieteenlaitos.fi/lokakuu
• http://www.nimikot.fi/nimikkoseurat/aleksis-kivi/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Aleksis_Kivi
• Képek:
• Madárberkenye:saját felvétel
• Heringvásár: saját felvétel és
•  http://www.visithelsinki.fi/fi/nae-ja-koe/nahtavyydet/stadin-silakkamarkkinat-2015
• A.Kiven kuolinmökki: http://www.museot.fi/museohaku/index.php?museo_id=21879
• szobrok: https://fi.wikipedia.org/wiki/Aleksis_Kiven_muistopatsas
• http://www.turku.fi/vapaa-aika/museo/kokoelmat/ulkoveistokset/waino-aaltonen-aleksis-kiven-muistomerkki
• bélyeg: http://www.aleksiskivi-kansalliskirjailija.fi/fi/index.php?option=com_content&task=view&id=146&
• Esko: http://www.aleksiskivi-kansalliskirjailija.fi/fi/index.php?option=com_content&task=view&id=169&Itemid=205