Finnországi levelek 144. Augusztus II.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

144.levél Augusztus II.                                                                         2015 augusztus 20

Kedves Olvasók !

Elöször is köszöntöm Önöket ma, augusztus 20.-án, Magyarország nemzeti ünnepén .

2013-10-16-887 123

Az eddig írt 143 levelem és több rövid bejegyzésem közül a legnagyobb sikere a finnországi kolbászverseny témájának  volt.  A Helsinkiben rendezett kolbászverseny magyar  gyöztesével Vilisics Ferenccel  azóta már sok interjú is készült és szinte minden alkalommal felmerült a finn konyha és különösen a füszerek használata.

Ezért mai levelemben a Finnországban használt füszerekröl lesz szó. A finn füszertermesztéshez egy magyar kutató és szakember életmüve kapcsolódik, róla alább többet is olvashatnak.

 

Egy kis történelem

A  Kalevalában  olvashatunk egy esküvöi ünnepi asztalról, de füszerekröl nem esik említés.

Finnországban sokáig szinte kizárólag sót használtak, aminek legfontosabb célja  a tartósítás volt. A só az 1600-as években vált általánossá , elöször  a kátránykereskedök hozták magukkal  partmenti városokba, innét terjedt el Észak- és Keletfinnország területeire.

Európában  a füszereket elöször föleg a romlott ételek szagának elfedésére használták. Mivel a füszerek drágák voltak – jó részük Ázsiából és Indiából származott-  használatuk föleg a tehetösebbbek körében terjedt el.

A középkorban azok az országok, melyek tengerjárással  is foglalkoztak füszermonopóliumokat hoztak létre, ezek közé tartoztak: Spanyolország, Anglia, Portugália és Hollandia .

A finn agrártársadalomban a földmüvesek  élete kemény és egyszerü volt. Egyszerü  volt az étkezés is, a só és hagyma elegendönek bizonyult az ételek ízesítéséhez. A bors, szekfüszeg és a  gyömbér csak patikák  polcain volt elérhetö, ezeket a drága füszereket inkább gyógyszernek tekintették.

Az ételek ízesítésehez használt növényeket régebben a finn  természet adta. A partvidéki sziklák mélyedéseiben és a partokon vadon nö a metélöhagyma.

dsc_4213_villi_ruohosipuli_netti

A magyarul mezei mimózának vagy gilisztaüzö vadrádicsnak hívott növény ( pietaryrtti, Tanacetum vulgare ) szárított leveleit palacsintatészta izesítésere használták. A pásztortáskát ( lutukka , Capsella bursa-pastoris) és a cickafarkot ( siankärsämö , Achillea millefolium) nemcsak gyógynövényként, hanem mint ételízesítöt is kedvelték.

Idövel az egyes vadon növö gyógynövényeket a települések közvetlen környezetében termeszteni is kezdték, ilyen pl. a  kakukkfü (kangasajuruoho , Thymus serpyllum) .

Füszernövények termesztése Finnországban

A XX.  században megélénkült a füszernövények iránti érdeklödés és ezzel együtt fejlödésnek indult a termesztés is. A legnagyobb változás az 1980-as évek elején kezdödött. Az addig ritkán használt füszerek ”divatossá” váltak, a konyhakultúra fejlödésével együtt nött az érdeklödés a füszernövények iránt.

A termelés részben melegházakban részben a földeken történik. A szántóföldeken termelt füszerek 99 %-át a kömény teszi ki.

Az üzletekben a füszernövényeket kis cserepekben lehet kapni, ilyenek pl. a petrezselyem, kapor, oregano, rozmaring. Az ország kb. 40 vállalkozójának üvegházaiból évente 14-16 millió! cserepes füszernövény kerül a finn piacra. A legutóbbi idöben elterjedt a cserepes termelés a városi lakások balkonjain is.

DSC_8643

Finnországban föleg Pohjanmaa és Savo tájegységén termesztik  a legtöbb füszer – és gyógynövényt és ez egy magyar kutató szakember, a mezögazdaságí tudományok doktora,

Dr. Galambosi Bertalan nevéhez füzödik.

Az 1984-es év fordulópontnak számít a finnországi füszer- és gyógyszernövény kutatásban. Ebben az évben érkezett Dr. Galambosi Bertalan   Finnországba, nevezetesen a Helsinki Egyetem szakértöjének, kutatójának és oktatójának. Az ö vezetésével  indult meg Puumala-ban a különbözö füszernövények próbatermesztése.

Galambosi 1

Dr.Galambosi Bertalan

A rövidre tervezett látogatásból évtizedek lettek, Dr. Galambosi Bertalan úttörö munkát végzett Finnországban a  Mikkeli- ben levö  Földmüvelés- és élelmiszerügyi gazdaság központi kutatóintézet részlegében ( Maa- ja elintarviketalouden tutkimuskeskus , MTT ).

Megismertette a finneket olyan gyógynövényekkel, amikröl itt nem tudtak, felelevenítette az országban ismert, de már-már elfelejtett növények termesztését. Ezen kívül számos ujságcikkben és elöadásokon végzett felvilágosító munkát.  Oktatta az ország kutatóit és több könyvet is írt a témában. Munkássága nem volt hiábavaló, míg 1984-ben 101 hektáron termesztettek füszer- és gyógynövényeket, ez a szám 2006-ra 22 600 hektárrá változott !

Tudományos munkássága sok területre kiterjed a füszernövényektöl a gyógynövényekig, söt a kozmetikai iparban felhasználható növények termesztésével is foglalkozik.

A legfontosabb és legnagyobb mértékben termesztett füszernövény a kömény .

Kömény

A kömény Finnországban vadon nö, a legészakibb Lappföld kivételével szinte mindenütt. Termesztése kisebb mértékben az 1990-es években kezdödött és Dr. Galambosi Bertalannak – aki a mezögazdasági tudományok doktora, föagronomus –  oroszlánrésze van abban, hogy jelenleg több mint 20 000 hektáron történik.

kuminapelto

A világ köménytermelésének 28 %-át Finnország adja, az ország jelentös elönye több államhoz viszonyítva abban van, hogy  a hosszú. világos évszaknak köszönhetöen a finn  köménymag illóolajtartalma magas és a füszerként használt köménymag íze intenzívebb .

Csalántermesztés

Önök közül bizonyosan sokan tudják, hogy a csalán sokoldalú növény. A finn konyhában a spenóttal lehet leginkább összehasonlítani, a leforrázott fiatal csalán izes,  használjuk  levesbe, lepénytésztába, rántottába,  palacsintatésztába  keverve is. Tejszínnel vagy/és  vajjal  keverve az íze még jobb lesz, vajjal keverve halételekhez fínom.

Nokkosmuhennos

A csalánnak magas a C vitamin tartalma ( magasabb mint a narancsé) , sok vasat és kalciumot is tartalmaz ( többet mint a tej).  Talán ezt tudják egyes lepkék is (Nymphalis urticae  finnül nokkosperhonen –csalánlepke, magyarul rókalepke )melyek petéiket a csalán levelére rakják és a hernyóik azt eszik.

A csalán szárítottan gyógyteák alapanyaga, régóta használatos gyógyszerként  kivonatok formájában.

A csalán szárának rostjaiból papírt és  a textilipar ruhaanyagot is készített  még a XVIII: században is.  Használata akkor szorult háttérbe amikor a gyapot lett általánossá. Mivel a csalán rostjai jól bírják a nedvességet, Finnországban felhasználták vitorlaszövetekben és halhállókban is.

Van még egy felhasználási terület is és ez a növényi kártevök elleni használata. Többféle módja is van ennek, ilyen az öntözövízbe áztatott csalánból nyert oldat, vagy egy süritett formája is, amikor a vizbe áztatott csalánt napos helyen több hétre állni hagyják, majd leszürik és ezt a tömény oldatot használják higítás után öntözésre. Egyetlen  hátránya, hogy rendkívül kellemetlen szaga van.

Dr. Galambosi Bertalan kísérleteiben a csalán egy áron ( 100 m2) 150-300 kg friss termést hozott, ebböl 20-40 kg. szárított levél lesz.

A sok sok Dr. Galambosi Bertalan által tanulmányozott növény közül még kettöt emelnék ki, az egyik a finnül ruusujuuri-rózsagyökér-nek (Rhodiola Rosea),magyarul illatos rózsásvarjúháj-nak nevezett .

Ruusujuuri / Rhodiola rosea /Illatos rózsásvarjúháj

Ez a növény nevét arról kapta, hogy a félbevágott  gyökere rózsaillatot terjeszt. Régóta ismert, kozmetikumként és gyógyszerként is használták. A történelmi ismeretek szerint már a vikingek is használták eröforrásként.

Ruusujuuri

Tavaly- 2014-ben- a rózsagyökérböl készített párlatot választották a legjobb un. superfood / csúcsétel termékké.

Ruusunjuuri uute

A zsüri indoklása szerint a ” rózsagyökér  elösegíti a pozitiv lelki állapotot, csökkenti a stresszt, segít abban, hogy a dolgokat megfelelö megvilágításban lássuk. Zseniális termék, mely a hagyományos népi gyógyászatban használt gyógyfüvet  rendkívül hatásosan alkalmazza a modern ember javára.”

Ezért hívják más néven Észak ginseng- jének.

Dr. Galambosi Bertalan 1994-2001 között fejlesztette a rózsagyökér termesztésének technikáját és kutatásai alapján Finnországban manapság üzleti célokra termesztik ezt a régebben csak vadon növö gyógynövényt.

Dr. Galambosi Bertalan munkássága olyan  sok területre terjed ki, hogy azok ismertetése egy ilyen rövid és felületes  levél formájában lehetetlen.

Ezért befejezésül de nem utolsó sorban egy érdekes kerti növény szántóföldi termesztéséröl írok egy pár sort.

A Maaseudun Tiede/ A vidék tudománya nevü ujságban Dr. Galambosi Bertalan részletesen ír a

 Vuorenkilpi / Bergenia / Bergenia cordifolia – Börlevél

szántóföldi termesztéséröl.Ez a nagylevelü, örökzöld , pompás virágú növény sok kertnek dísze. leveléböl készített tea Oroszországban régi varázsitalnak számított.

dscn3895

A hiedelem szerint a tea fokozza az oxigénfelvételi képességet, enyhíti a gyulladásokat, erösíti a kis vérereket söt mi több csökkenti a vérnyomást is.

A növény nevét egy német orvos-botanikustól kapta, Karl August von Bergen-töl.

Manapság szárított leveleiböl nyert arbutin a kozmetikai ipar keresett alapanyagainak egyike.

A Mikkeliben levö kutatóintézet földjein Dr. Galambosi Bertalan vezetésével 2005-2007 között vizsgálták a Finnország különbözö területeiröl összegyüjtött bergenia fajták szántóföldi termesztését.

vuorenkilpi istutus

Az  ültetés utáni 2. évben 84 kg levél termett 1 áron, de ha csak az ültetés utáni 3. évben  gyüjtötték be a leveleket, a termés 238 kg volt egy ár után. A felaprított,  ,vastag, börszerü levelek szárítása Oras szárítót használva 40C fokon 48 órát vett igénybe.

Kedves Olvasók !

Sajnos, az  általánosan is elterjedt  hiedelem szerint a finn konyha nem elég ízletes és  nem elég füszeres. Aki azonban a felszínnél kissé mélyebbre megy az jobb és föleg hitelesebb képet nyer a finnországi konyháról.

pente szakácskönyv

Az ilyen olvasóknak ajánlom Pente Bernadett: Rokon népünk konyhájában – Finn ételek szakácskönyve c. nagysikerü kötetét, mely már a 2. kiadást is megérte.

Judit Mäkinen

Reklámok

8 thoughts on “Finnországi levelek 144. Augusztus II.

  1. Judit, köszönöm a megint az.alaposan összeszedett információkat. Ezekből szinte minden nő az udvarunkban (kivéve a köményt), de én nem merem őket használni.

    Kedvelés

    • Ági azt hiszem, hogy a természetes gyógy- és füszernövények gyüjtése egy kicsit olyan mint a gombászás Finnországban. Csak olyasmit gyüjts amit biztosan ismersz az elején olyan társaságában akitöl megtanulod, hogy mit lehet /szabad gyüjteni és hogyan kell azt felhasználni.

      Kedvelés

  2. A növények gyűjtögetésénél nem árt az óvatosság.Tavaly történt eset,hogy valaki medvehagymával akarta ízesíteni az ételét,de helyette gyöngyvirág levelét sikerült begyűjteni.Sajnos az volt az utolsó vacsorája.
    Mostanában a homoktövis került az érdeklődés középpontjába,sok helyen termesztik,lekvárt,italt készítenek belőle; vajon Finnországban is használják?
    Szabó György füvesember Magyarországon él, mindent tud a növények gyógyhatásairól és felhasználásukról.

    Kedvelés

  3. Visszajelzés: Füszernövények termelése Finnországban / Yrttien viljely Suomessa | Finnországi Levelek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s