Finnországi levelek 144. Augusztus II.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

144.levél Augusztus II.                                                                         2015 augusztus 20

Kedves Olvasók !

Előszór is köszöntöm Önöket ma, augusztus 20.-án, Magyarország nemzeti ünnepén .

2013-10-16-887 123

Az eddig írt 143 levelem és több rövid bejegyzésem közül a legnagyobb sikere a finnországi kolbászverseny témájának  volt.  A Helsinkiben rendezett kolbászverseny magyar  győztesével Vilisics Ferenccel  azóta már sok interjú is készült és szinte minden alkalommal felmerült a finn konyha és különösen a fűszerek használata.

Ezért mai levelemben a Finnországban használt fűszerekről lesz szó. A finn fészertermesztéshez egy magyar kutató és szakember életműve kapcsolódik, róla alább többet is olvashatnak.

 

Egy kis történelem

A  Kalevalában  olvashatunk egy esküvői ünnepi asztalról, de fűszerekről nem esik említés.

Finnországban sokáig szinte kizárólag sót használtak, aminek legfontosabb célja  a tartósítás volt. A só az 1600-as években vált általánossá , előszór  a kátránykereskedők hozták magukkal  partmenti városokba, innét terjedt el Észak- és Keletfinnország területeire.

Európában  a fűszereket előszór fölég a romlott ételek szagának elfedésére használták. Mivel a fűszerek drágák voltak – jó részük Ázsiából és Indiából származott-  használatuk főleg a tehetőbbek körében terjedt el.

A középkorban azok az országok, melyek tengerjárással  is foglalkoztak fészermonopóliumokat hoztak létre, ezek közé tartoztak: Spanyolország, Anglia, Portugália és Hollandia .

A finn agrártársadalomban a földmívesek  élete kemény és egyszerű volt. Egyszerű  volt az étkezés is, a só és hagyma elegendőnek bizonyult az ételek ízesítéséhez. A bors, székfűszeg és a  gyömbér csak patikák  polcain volt elérhető, ezeket a drága fűszereket inkább gyógyszernek tekintették.

Az ételek izésítéséhez használt növényeket régebben a finn  természet adta. A partvidéki sziklák mélyedéseiben és a partokon vadon nő a metélőhagyma.

dsc_4213_villi_ruohosipuli_netti

A magyarul mezei mimózának vagy gilisztaűző vadrádicsnak hívott növény ( pietaryrtti, Tanacetum vulgare ) szárított leveleit palacsintatészta izésítésére használták. A pásztortáskát ( lutukka , Capsella bursa-pastoris) és a cickafarkot ( siankärsämö , Achillea millefolium) nemcsak gyógynövényként, hanem mint ételizésítót is kedvelték.

Idővel az egyes vadon növő gyógynövényeket a települések közvetlen környezetében termeszteni is kezdték, ilyen pl. a  kakukkfű (kangasajuruoho , Thymus serpyllum) .

Fűszernövények termesztése Finnországban

A XX.  században megélénkült a fűszernövények iránti érdeklődés és ezzel együtt fejlödésnek indult a termesztés is. A legnagyobb változás az 1980-as évek elején kezdődött. Az addig ritkán használt füszerek ”divatossá” váltak, a konyhakultúra fejlődésével együtt nőtt az érdeklődés a fűszernövények iránt.

A termelés részben melegházakban részben a földeken történik. A szántóföldeken termelt fűszerek 99 %-át a kömény teszi ki.

Az üzletekben a fűszernövényeket kis cserepekben lehet kapni, ilyenek pl. a petrezselyem, kapor, oregano, rozmaring. Az ország kb. 40 vállalkozójának üvegházaiból évente 14-16 millió! cserepes fűszernövény kerül a finn piacra. A legutóbbi időben elterjedt a cserepes termelés a városi lakások balkonjain is.

DSC_8643

Finnországban fölég Pohjanmaa és Savo tájegységén termesztik  a legtöbb füszer – és gyógynövényt és ez egy magyar kutató szakember, a mezőgazdasági tudományok doktora,

Dr. Galambosi Bertalan nevéhez fűződik.

Az 1984-es év fordulópontnak számít a finnországi füszer- és gyógyszernövény kutatásban. Ebben az évben érkezett Dr. Galambosi Bertalan   Finnországba, nevezetesen a Helsinki Egyetem szakértőjének, kutatójának és oktatójának. Az ö vezetésével  indult meg Puumala-ban a különböző fűszernövények próbatermesztése.

Galambosi 1

Dr.Galambosi Bertalan

A rövidre tervezett látogatásból évtizedek lettek, Dr. Galambosi Bertalan úttörő munkát végzett Finnországban a  Mikkeli- ben levő  Földművelés- és élelmiszerügyi gazdaság központi kutatóintézet részlegében ( Maa- ja elintarviketalouden tutkimuskeskus , MTT ).

Megismertette a finneket olyan gyógynövényekkel, amikről itt nem tudtak, felelevenítette az országban ismert, de már-már elfelejtett növények termesztését. Ezen kívül számos újságcikkben és előadásokon végzett felvilágosító munkát.  Oktatta az ország kutatóit és több könyvet is írt a témában. Munkássága nem volt hiábavaló, míg 1984-ben 101 hektáron termesztettek fűszer- és gyógynövényeket, ez a szám 2006-ra 22 600 hektárrá változott !

Tudományos munkássága sok területre kiterjed a fűszernövényektől a gyógynövényekig, sót a kozmetikai iparban felhasználható növények termesztésével is foglalkozik.

A legfontosabb és legnagyobb mértékben termesztett fűszernövény a kömény .

Kömény

A kömény Finnországban vadon nö, a legészakibb Lappföld kivételével szinte mindenütt. Termesztése kisebb mértékben az 1990-es években kezdődött és Dr. Galambosi Bertalannak – aki a mezőgazdasági tudományok doktora, főagronómus –  oroszlánrésze van abban, hogy jelenleg több mint 20 000 hektáron történik.

kuminapelto

A világ köménytermelésének 28 %-át Finnország adja, az ország jelentős előnye több államhoz viszonyítva abban van, hogy  a hosszú. világos évszaknak köszönhetően a finn  köménymag illóolajtartalma magas és a fűszerként használt köménymag íze intenzívebb .

Csalántermesztés

Önök közül bizonyosan sokan tudják, hogy a csalán sokoldalú növény. A finn konyhában a spenóttal lehet leginkább összehasonlítani, a leforrázott fiatal csalán ízes,  használjuk  levesbe, lepénytésztába, rántottába,  palacsintatésztába  keverve is. Tejszínnel vagy/és  vajjal  keverve az íze még jobb lesz, vajjal keverve halételekhez finom.

Nokkosmuhennos

A csalánnak magas a C vitamin tartalma ( magasabb mint a narancsé) , sok vasat és kalciumot is tartalmaz ( többet mint a tej).  Talán ezt tudják egyes lepkék is (Nymphalis urticae  finnül nokkosperhonen –csalánlepke, magyarul rókalepke )melyek petéiket a csalán levelére rakják és a hernyóik azt eszik.

A csalán szárítottan gyógyteák alapanyaga, régóta használatos gyógyszerként  kivonatok formájában.

A csalán szárának rostjaiból papírt és  a textilipar ruhaanyagot is készített  még a XVIII: században is.  Használata akkor szorult háttérbe amikor a gyapot lett általánossá. Mivel a csalán rostjai jól bírják a nedvességet, Finnországban felhasználták vitorlaszövetekben és halhálókban is.

Van még egy felhasználási terület is és ez a növényi kartevők elleni használata. Többféle módja is van ennek, ilyen az öntözővízbe áztatott csalánból nyert oldat, vagy egy sűrített formája is, amikor a vízbe áztatott csalánt napos helyen több hétre állni hagyják, majd leszűrik és ezt a tömény oldatot használják hígítás után öntözésre. Egyetlen  hátránya, hogy rendkívül kellemetlen szaga van.

Dr. Galambosi Bertalan kísérleteiben a csalán egy áron ( 100 m2) 150-300 kg friss termést hozott, ebből 20-40 kg. szárított levél lesz.

A sok sok Dr. Galambosi Bertalan által tanulmányozott növény közül még kettőt emelnék ki, az egyik a finnül ruusujuuri-rózsagyökér-nek (Rhodiola Rosea),magyarul illatos rózsás varjúháj-nak nevezett .

Ruusujuuri / Rhodiola rosea /Illatos rózsásvarjúháj

Ez a növény nevét arról kapta, hogy a félbevágott  gyökere rózsaillatot terjeszt. Régóta ismert, kozmetikumként és gyógyszerként is használták. A történelmi ismeretek szerint már a vikingek is használták erőforrásként.

Ruusujuuri

Tavaly- 2014-ben- a rózsagyökérből készített párlatot választották a legjobb un. superfood / csúcsétel termékké.

Ruusunjuuri uute

A zsűri indoklása szerint a ” rózsagyökér  elősegíti a pozitív lelki állapotot, csökkenti a stresszt, segít abban, hogy a dolgokat megfelelő megvilágításban lássuk. Zseniális termék, mely a hagyományos népi gyógyászatban használt gyógyfüvet  rendkívül hatásosan alkalmazza a modern ember javára.”

Ezért hívják más néven Észak ginseng- jének.

Dr. Galambosi Bertalan 1994-2001 között fejlesztette a rózsagyökér termesztésének technikáját és kutatásai alapján Finnországban manapság üzleti célokra termesztik ezt a régebben csak vadon növö gyógynövényt.

Dr. Galambosi Bertalan munkássága olyan  sok területre terjed ki, hogy azok ismertetése egy ilyen rövid és felületes  levél formájában lehetetlen.

Ezért befejezésül de nem utolsó sorban egy érdekes kerti növény szántóföldi termesztéséről írok egy pár sort.

A Maaseudun Tiede/ A vidék tudománya nevű újságban Dr. Galambosi Bertalan részletesen ír a

 Vuorenkilpi / Bergenia / Bergenia cordifolia – Börlevél

szántóföldi termesztéséről. Ez a Nagylengyel, örökzöld , pompás virágú növény sok kertnek dísze. leveléböl készített tea Oroszországban régi varázsitalnak számított.

dscn3895

A hiedelem szerint a tea fokozza az oxigénfelvételi képességet, enyhíti a gyulladásokat, erősíti a kis vérereket sót mi több csökkenti a vérnyomást is.

A növény nevét egy német orvos-botanikustól kapta, Karl August von Bergen-töl.

Manapság szárított leveleiből nyert arbutin a kozmetikai ipar keresett alapanyagainak egyike.

A Mikkeliben levő kutatóintézet földjein Dr. Galambosi Bertalan vezetésével 2005-2007 között vizsgálták a Finnország különböző területeiről összegyűjtött bergenia fajták szántóföldi termesztését.

vuorenkilpi istutus

Az  ültetés utáni 2. évben 84 kg levél termett 1 áron, de ha csak az ültetés utáni 3. évben  gyűjtötték be a leveleket, a termés 238 kg volt egy ár után. A felaprított,  ,vastag, borszerű levelek szárítása Oras szárítót használva 40C fokon 48 órát vett igénybe.

Kedves Olvasók !

Sajnos, az  általánosan is elterjedt  hiedelem szerint a finn konyha nem elég ízletes és  nem elég fűszeres. Aki azonban a felszínnél kissé mélyebbre megy az jobb és fölég hitelesebb képet nyer a finnországi konyháról.

pente szakácskönyv

Az ilyen olvasóknak ajánlom Pente Bernadett: Rokon népünk konyhájában – Finn ételek szakácskönyve c.  kötetét, mely már a 2. kiadást is megérte.

Judit Mäkinen

9 thoughts on “Finnországi levelek 144. Augusztus II.

  1. Visszajelzés: Mindenféle finn export – kereklevelü harmatfü.   279.levél | Finnországi Levelek / lLetters from Finland.

  2. Visszajelzés: Füszernövények termelése Finnországban / Yrttien viljely Suomessa | Finnországi Levelek

  3. A növények gyűjtögetésénél nem árt az óvatosság.Tavaly történt eset,hogy valaki medvehagymával akarta ízesíteni az ételét,de helyette gyöngyvirág levelét sikerült begyűjteni.Sajnos az volt az utolsó vacsorája.
    Mostanában a homoktövis került az érdeklődés középpontjába,sok helyen termesztik,lekvárt,italt készítenek belőle; vajon Finnországban is használják?
    Szabó György füvesember Magyarországon él, mindent tud a növények gyógyhatásairól és felhasználásukról.

    Kedvelés

  4. Judit, köszönöm a megint az.alaposan összeszedett információkat. Ezekből szinte minden nő az udvarunkban (kivéve a köményt), de én nem merem őket használni.

    Kedvelés

    • Ági azt hiszem, hogy a természetes gyógy- és füszernövények gyüjtése egy kicsit olyan mint a gombászás Finnországban. Csak olyasmit gyüjts amit biztosan ismersz az elején olyan társaságában akitöl megtanulod, hogy mit lehet /szabad gyüjteni és hogyan kell azt felhasználni.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.