141.levél – Július I. Kuhmo: kamarazene, Pori: jazz, Savonlinna: opera 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

141.levél – Július I. Kuhmo: kamarazene, Pori: jazz, Savonlinna: opera – 2015. július 8.

Kedves Olvasók! Mai levelemben július hónappal és a júliusi eseményekkel foglalkozunk röviden, az általános tájékozódás szempontjából.

Heinäkuu = Július Július finn neve, heinäkuu ( kiejtés:héinekuu) szénahónapot jelent, hasonlóan a régi magyar névhez: Aratás hava. Idén annyi esö esett májusban és júniusban, hogy az ország egyes részein vetni sem tudtak eddig, így aratásról sem lesz szó! Júliusban a meleghez általában nagyfokú páratartalom is társul, ilyenkor gyakoriak a viharok különösen Dél- és Középfinnországban. Az egész év viharainak fele júliusban képzödik. Ilyenkor érjük el a melegrekordot is, ami a + 30 Celius fok körül van,ez azt jelenti, hogy az éves höingadozás eléri a 60 fokot , a téli és nyári hömérséklet között ennyi a különbség Délfinnországban is. Úgy általában elmondható, hogy elsöre úgy tünik, Finnországot bezárták júliusban mivel a legtöbben ilyenkor vannak szabadságon. Ez a benyomás csalóka, mert júliusban rengeteg aktivitás van az ország különbözö részein. A világos esték idején mindenki élénkebb, kevesebbet alszunk, mindenkire hatnak a fehér éjszakák. Ebben a levélben a zenei élet kiemelkedö júliusi eseményeivel foglalkozunk. Hogy a felsorolás ne jelentsen minöségbeli felsorolást, abc sorrendben nézünk rá egy-egy eseményre.

Kuhmo: Kamarazenefesztivál: 2015 júl. 12-25. Egy kis történelem A Helsinkitöl 600 km-re északkeletre fekvö Kuhmo – 8945 lakosú város- Kainuu tájegységéhez tartozik, alapterülete kb.5456 km2, ebböl 650 km2 vízterület.

140px-Kuhmo_sijainti_suomi_2010_svg

A település hivatalosan csak 1986 óta város, Oroszországgal határos és ez a határ a legrégibb, a mai napig is érvényben levö finn-orosz határvonal. Finn oldalon a hozzá legközelebb levö nagyobb város: Kajaani. Magyarországi testvérvárosa Oroszlány. Történelmi adatok szerint Kuhmo területén a kökorszak óta élnek emberek. Az itt élt számik emlékét több archeologiai lelet is örzi. A határon fekvö helység történelmében a különbözö háborúk játszottak jelentös szerepet, ilyenek voltak a svéd-orosz háború az 1600-as évek elsö felében, majd ezt követöen a nagy északi háború (Suuri Pohjan Sota ) 1700-1721 között, melyben Svédországon kívül többek között Oroszország, Lengyelország, Litvánia, Dánia és Poroszország is részt vett. Az átvonuló svéd és orosz csapatok mind nyomokat hagytak Kuhmo történelmében. Az elsö kamarazenefesztivált Seppo Kimanen csellómüvész szervezte 1969-ben és az évente megrendezésre kerülö eseménysorozatnak egészen 2005-ig ö volt a vezetöje.

Seppo_Kimanen

Kimanen után Vladimir Mendelssohn lett a fesztivál vezetöje. Ö romániai brácsamüvész, aki az 1980-as évektöl rendszeresen szerepelt a kuhmoi fesztiválon. Így invitálja a vendégeket: ”Kannattaa tulla paikalle, sillä tämä ei toistu enää koskaan samalla tavalla samojen tähtien alla.” magyarul: Érdemes eljönni, mert ez soha nem ismétlödik ugyanúgy, ugyanazon csillagok alatt. A kuhmoi fesztivál látogatóinak száma szinte minden évben gyarapszik és a 70 hangversenyböl álló rendezvénynek nagy külföldi visszhangja is van. A hangversenyek közül 30 ingyenes. Az eseménysorozatnak külön része a gyerekek részére rendezett hangverseny és egy képzömüvészeti kiállítás is megrendezésre kerül. A hangversenyek legnagyobb részét az un. Kuhmo talo / Kuhmo ház 668 féröhelyes Lentua termében tartják, melynek remek az akusztikája.

Kuhmo talo

Az épület a Lammasjärvi (Birkató) nevü tó partján van, tervezöje Matti Heikkinen oului építész, az ö nevéhez ezen kívül több zenei központ tervezése füzödik. A Kuhmo talo 1993-ban készült el. Az épületnek eddig több mint egy millió látogatója volt. A számos hangverseny közül több kerül megrendezésre a helybeli iskolában és a templomban is. A hangversenyek helyei egymástól sétatávolságra vannak. A közönség akármilyen nyári öltözékben látogathatja a hangversenyeket, a zenészek sincsenek frakkban . A müvészek és a közönség kötetlenül is találkozik tábortüz vagy vendéglöi asztal mellett, ahol közvetlen kapcsolatra és beszélgetésekre is mód van. Kuhmoról rengeteget lehetne írni, akiket jobban érdekel a téma nézzenek be ide: http://www.kuhmofestival.fi/. Ez az oldal a finnen kívül olvasható több nyelven is, a kinyitott oldal jobb felsö sarkában lehet a nyelvet kiválasztani a kiválasztott ország zászlójára való kattintással.

Egy egészen más jellegü, óriási tömegeket megmozgató nyári, zenei esemény a Pori jazzfesztivál : 2015 július 11-17. Pori városában, Helsinkitöl északkeletre Satakunta tájegységében a Kokemäenjoki nevü folyó közepén levö zátony parkjában : Kirjurinluoto-ban idén kerül 49. alkalommal megrendezésre ez a nagyszabású jazz fesztivál.

aluekartta_PJ2015_kirjuri_web_iso

A fesztivált rendezö Pori Jazz r.y nevü = Pori Jazz regisztrált egyesületet Helsinkiben alapították 1966 tavaszán a Satakunta Diákszövetség könyvtárában, mint Tapani Kontula – az egyesület elsö elnöke – visszaemlékszik. A hangulattal itt lehet ismerkedni, ez a felvétel tavaly készült:

Az 1966-ban tartott elsö koncertek után a Pori Jazz egyike lett Európa legnagyobb jazz fesztiváljainak, a jazzen kivül nemzetközi sztárok elöadásában elhangzanak a blues, hip-hop, reggae, rock, soul és swing müfajokat képviselö zeneszámok is.

PJ15_Asa_Lassy_Somi_Fatima_577x322

A sokezres tömeg idén júl 11- 19 között élvezheti a zenét Poriban. Megjegyzendö, hogy a fesztivál területén alkoholtilalom van, amit ellenöriznek a rendfenntartók. Aki ismeri a finneket tudja, hogy ez miért tanácsolt.

285px-Pori_Jazz_2012_2

A Pori Jazz-nak van magyar vonatkozása. Pleszkán Frigyes 1976-ban, 17 évesen jazzzongoristaként lépett fel Poriban a Jazz fesztiválon. A már 11 éves korában önnálló hangversenyt adott müvész 19 éves korában második díjat nyert Lengyelországban a Miecyslaw Kosz-ról elnevezett III.Nemzetközi Jazz zongorista versenyen. A 80-as években elköltözött Magyarországról, Svájcban elegáns szállodák bárzongoristájaként tartotta el magát. Életének önkezével vetett véget 51 évesen 2011-ben Budapesten.

Végül de közel sem utolsó sorban említendö az a jelentös finnországi kultúresemény, melynek szintén nagy nemzetközi visszhangja van. Ez a Savonlinna városában levö Savonlinna/ Olavinlinna Operafesztivál : 2015 júl. 3.- aug.2. Elöször egy pár szót Savonlinnáról. ( A szó jelentése magyarul : Savo vára) Savonlinna városa kb. 334 km-re van Helsinkitöl északkeletre. Savonlinna az operakedvelök közül sokaknak ismert, az itt levö várban már évtizedek óta folynak a nyári, szabadtéri operaelöadások. Nemcsak finn énekesek attrakciójáról van szó, a címszerepeket nemzetközi énekesgárda adja elö. A vár neve finnül Olavinlinna, Olavi férfinév a skandináv Olaf név finn változata. ( Olaf, Svédország elsö keresztény királya volt 993-1024 között)

Olavinlinna 1

Egy kis történelem: Olavinlinna épülésekor ezen a tájon nagyon kevesen laktak. Politikailag azonban jelentös volt ez a térség, mivel itt ment át a kezdetben Svédország és Novgorod közötti majd a Svédország és a moszkvai orosz Nagyhercegség határa. Amikor Moszkva terjeszkedni próbált fenyegetve a svéd-orosz határvonalat, egy új védövárra volt szükség. Erre a célra épült Olavinlinna. A vár építése Erik Akselinpoika ( = Akselfia) Tott nevéhez füzödik, aki akkor Viipuri ( = Vyborg ) városának helytartója volt. A helyet nagy gonddal választotta ki, egy sziklás sziget, erös sodrású víz közepén, két viziút keresztezödésénél. Elöször a három toronyból álló rész készült el a sziget legmagasabb pontján, majd az 1400-as évek végére elkészült mind az öt torony. Az oroszok nem nézték jó szemmel az építkezést és a várat már 1495-ben támadás érte. Ezt több háború is követte mind az 1500-as mind az 1600-as években. A vár az oroszok kezébe került 1714-ben, de a háború után, az 1721-ben megkötött béke újra svéd kézre juttatta az erödítményt. A svéd uralom csak átmeneti volt, 1743-ban újra az oroszok lettek itt az urak, akik nagy építkezésbe kezdtek: a szögletes bástyák ebböl az idöböl származnak. Egészen 1846 -ig katonaság állomásozott Olavinlinna-ban, majd egy átmeneti idö után – amikor a vár börtön szerepét töltötte be – a vár üresen maradt.

Savonlinnai Operafesztivál Olavinlinnában Az elsö Operaünnepségeket 1912-ben rendezték Olavinlinnában. Az ünnepség ötlete egy világhírt aratott finn énekesnö: Aino Ackté nevéhez füzödik. Ö igazi finn patrióta volt, akinek egy 1907-ben Olavinlinnában rendezett hazafias ünnepségen való részvétel után támadt ez az ötlete. Az elsö Operaünnepségeken 4 finn operát mutattak be és egy külföldi müvet, nevezetesen Charles Gounod Faust c. operáját, melyben a nöi címszerepet: Margaretát Aino Ackté énekelte.

Aino_Ackté_standing

Az I. világháború, majd az ezt követö nehéz gazdasági helyzet és a finn polgárháború az operaünnepségek befejezödését jelentette. Csak 1967-ben éledt ujjá a savonlinnai operafesztivál, mely azóta minden évben megrendezésre kerül. Ezeken, az egy hónapig tartó elöadásokon évente többtízezer ( kb 60 000) látogató fordul meg, ezek egytizede külföldröl érkezik Savonlinnába. 1987 óta nemzetközi szereplöi is vannak a savonlinnai operafesztiválnak, megfordultak itt többek között az Estonia színház (Tallin), a Marinski színház (Szt. Pétervár), a Covent Garden (London), a strassbourgi Operaház, a New Israeli Opera, a Los Angeles-I Operaház, a Deutsche Oper am Rhein, valamint a Chile-i Operaház, a Lett Operaház, a Bolshoi Színház (Moszkva) söt a Teatro Comunale Bolognából és a Shanghai-I Operaház társulatának tagjai is. Aino Ackté álma valóra vált, a gyönyörü környezetben levö , középkori vár falai között felcsendülö dallamok felejthetetlen emlékei maradnak azoknak, akik Olavinlinnában jártak. El lehet mondani, hogy idén magyar ünneppel kezdödik a müsor: Az elsö nap újtípusú program lesz, Lehár Ferenc: Víg özvegy c. klasszikus operettjét egy klasszikus társulat, a bécsi Volksoper Wien mutatja be.

A másik német nyelvü vendég a Semperoper Dresden felel az elöadásra kerülö Mozart müvekért. Finnország egyik legjobb operaénekese Matti Salminen testesíti meg Boris Godunovot. A savonlinnai operakórust és zenekart Leif Segerstam mester vezényli. Bemutatásra kerül a Figaro házassága és a Tosca c. opera és sor kerül a Timo Mustakallio énekversenyre is. A müsor teljes egészében itt látható: http://www.operafestival.fi/fi/Ohjelmisto/Ohjelmisto-2015

Kedves Olvasók! A fenti levél egy töredékét ismerteti a finnországi, júliusi kultúrkínálatnak. Vannak Finnországban komikus, világviszonylatban egyedülálló nyári események is, azokról a következö levelemben lesz szó. Mindnyájuknak élménydús, szép nyári napokat kívánva:

Judit Mäkinen

Források : Wikipedia/heinäkuu https://fi.wikipedia.org/wiki/Kuhmo Vilkuna K. : Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 s. 190-191. https://fi.wikipedia.org/wiki/Kuhmon_kamarimusiikki http://www.kuhmofestival.fi/ http://www.reijoheikkinen.fi/kainuu/041.htm https://fi.wikipedia.org/wiki/Pori_Jazz http://yle.fi/uutiset/tiesitko_pori_jazzia_ei_perustettukaan_porissa/8059208?ref=leiki-uu https://fi.wikipedia.org/wiki/Frigyes_Pleszk%C3%A1n www.nba.fi/fi/olavinlinna http://www.operafestival.fi/Suomeksi/Etusivu/footermenu/Historia.iw3 http://www.operafestival.fi/fi/Ohjelmisto/Ohjelmisto-2015?gclid=COSasZ-mt8YCFWHbcgodMKYH2w

Képek: Olavinlinna – saját felvétel Aino Acktee: https://fi.wikipedia.org/wiki/Aino_Ackt%C3%A9 Seppo Kimanen: https://fi.wikipedia.org/wiki/Seppo_Kimanen Kuhmo zenészek: http://www.kuhmofestival.fi/tiedotteet.htm Kirjurinluoto: http://porijazz.fi/fi/info Pori jazz : http://porijazz.fi/en/ és https://fi.wikipedia.org/wiki/Pori_Jazz Víg özvegy: http://www.operafestival.fi/fi/Ohjelmisto/Ohjelmisto-2015/Iloinen-leski

Reklámok

3 thoughts on “ 141.levél – Július I. Kuhmo: kamarazene, Pori: jazz, Savonlinna: opera 

  1. Ilyenkor Olavinlinna talán a legszebb hely Finnországban. Kaustisen kansanmusiikijuhlat címszavak alatt is rengeteg érdekes rendezvényről lehet olvasni, gyönyörű ünnepi népviseletekről, tehetségkutató versenyekről is. Tetszik ez a találékonyság, ami nagyon jellemző tulajdonsága a finneknek : ) Hyvää viikonloppua!

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Finnország a zenei fesztiválok országa.  238.levél | Finnországi Levelek / lLetters from Finland.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.