140. levél – Juhannus – Nyár közepe 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

140. levél Juhannus – Nyár közepe – 2015 június 27

Kedves Olvasók!
Mai levelemben a nyár legnagyobb ünnepéröl, azaz Juhannusról lesz szó. Feltételezem, hogy Önök között többen is vannak olyanok, akik Finnországban töltötték ezt az ünnepet, így nagyon örülnék annak, ha hozzászólások formájában kiegészítenék az én mondanivalómat.

Juhannus a fehér éjszakák ünnepe
A sok zászlós finn ünnepnap közül Juhannus a legkülönösebb, mert ilyenkor a reggel felhúzott zászló egész éjszaka – éjszakátlan éjszaka – a zászlórúdon lobog. Egy jeles írónő, Maila Talvio már 1926-ban javasolta, hogy Juhannus legyen a finn zászló ünnepe és 1934 óta Juhannus Finnországban hivatalos, zászlós ünnepnap.
Egy kis történelem
Az ünnep neve a keresztény egyházak Keresztelő Szt. János ünnepnapjának nevéből ered. Öt Nativitas Johannis baptiste néven már 1316-ban említették Finnország területén. János finn megfelelője Juhani, névnapja a finn naptár szerint június 24.-én van, ugyanezen a napon ünneplik itt Johannes és Johan névnapját is.
A kereszténység előtti időben Ukko-t (svédül: Odin) skandináv mitológiai Öregistent ünnepelték ilyenkor a jó termés és a termékenység biztosításának érdekében. Juhannus ünnepének napja kissé változik, de 1955 óta a nyári napéjegyenlőséghez legközelebb eső hétvégén ünnepeljük. Ez idén viszonylag korán, azaz Juhannus napja június 20.-án volt. Juhannushoz elengedhetetlenül tartozó szokások egy része még a pogányság idejéből származik, ilyen pl. a máglyák égetése.
A juhannusi máglya, finnül Juhannuskokko
Ez a régi hagyomány a tüz tisztitó hatásának erejébe vetett hitre vezethetö vissza. A máglyák nagyok, több méter magasak is lehetnek.
Sok településen mindig ugyanazon a helyen égetik ezeket az óriási máglyákat, ahová az égetendő faanyagot már jóval az ünnep előtt gyűjtik a helybeliek. Ilyenkor szokás pl. régi csónakokat is égetni, és a csónak elsö részének finn neve: koka lehet a kokko szó eredete. A tűz meggyújtása ünnepélyesen történik, körülötte népünnepélyt tartanak, esznek, isznak, táncolnak.

Juhannuskokko Liiansaaressa

A több méter magasan felhalmozott fatörzsek égésének módjából lehetett következtetni arra, hogy mi lesz a falu leányzóinak sorsa. Ha a máglyát támogató nagy fatörzsek csak félig égtek le, az rosszat jelentett: sok lány marad majd vénlánynak.
Mind a mai napig az ország minden részén, számtalan helyen égnek nagy máglyák és a világos éjszakában a környék apraja-nagyja összegyül a tüz körül. Minthogy a máglyák biztonsági okokból általában vízparton vannak számos csónak is érkezik ilyenkor és a környéken nyaralók együtt ünneplik az éjszakátlan éjszakát.
Az alábbi kis filmre kattintva Önök is részesei lehetnek ennek a hangulatnak:

A filmen Punkaharju – Finnország egyik legismertebb helye – máglyája látható , a film tavaly készült.
A Juhannus-máglyák égetése engedélyhez kötött, ha ilyenkor nagy a szárazság a tüzrendészet betilthatja a máglyák égetését. Idén hüvös és esös volt a juhannus táji idö így engedélyekre nem volt szükség.
Helsinkiben a legismertebb juhannusi máglya Seurasaari – a tájmúzeum szigete – partján van. Ide a piactérröl kis vizibusz szerü hajókkal is lehet menni a tüzet nézni.  A hajókon vacsora – asztal mellöl lehet élvezni Juhannus hangulatát.

Juhannus az esküvök ideje
Abban az időben, amikor Finnország még főleg agrár ország volt, az esküvőket leginkább ősszel tartották, amikor vége volt a mezőgazdasági munkáknak és a termést is betakarították. Az 1700-as években a legtöbb esküvőre októberben került sor, akkor volt egy hét szabadsága a béresként dolgozóknak. Száz évvel később, az 1800-as években kezdtek ”divatba jönni” a nyári esküvők, elsősorban a városi nép körében.
Helsinkiben, Seurasaari szigetén egy nagyon szép, régi fatemplom áll, a neve Karunan kirkko/Karuna temploma.

Karunan kirkko

Ebben a templomban minden évben Juhannuskor egy olyan párt esketnek, akiknek az esküvőjén részt vesz a szigeten ünneplő nagyközönség is. A finn televízió egyenes adásban közvetíti az esküvőt és a szertartás után a parti máglyához ünnepélyes keretek között csónakon érkező új házaspár gyújtja meg a tüzet. Ezután a nagyközönség társaságában táncolják a menyasszonytáncot, ami Finnországban mindig keringő.
Az egyik legismertebb és a fiatal generáció körében legkedveltebb finn esküvöi keringö Akseli és Elina keringöje itt hallható:

A zenekart ezen az 1968-as felvételen a zeneszerzö, Heikki Aaltoila vezényli.

Erre a Seurasaariban tartandó esküvőre bármilyen pár jelentkezhet már jó előre, hogy kik választják ki a sok jelentkező közül a Juhannus párt azt nem tudom.
Seurasaari juhannusi ünnepségei sokakat vonzanak, hiszen ilyenkor a szigeten levő máglya mellett népi táncosok is fellépnek. Itt azonban több külföldit látni, mint ”bennszülöttet” ök ugyanis Juhannuskor a legszívesebben messze elkerülik a várost.

Finnország számos táján Juhannushoz elkerülhetetlenül hozzátartozik a
Juhannussalko = Juhannusfa/májusfa
A svédet anyanyelvének valló finnek körében, azaz a partvidéken és Ahvenanmaa szigetvilágában régi hagyomány az un. Juhannussalko felállítása. Ez a szokás Svédországban is általános. Egy 10-25 m magas zászlórúdhoz hasonló rúd ez, melyet virágok és különböző díszek ékesítenek.

Juhannussalko

A díszeknek szimbolikus jelentése van és az időjárásra, a hajózásra valamint a földművelésre vonatkozó utalásokat rejtenek magukban. Az egész falu népe együtt állítja fel a Juhannusfát és körülötte táncolva ünneplik a nyarat, a meleg és szép, világos évszakot. Feltételezhetően a Hansa-kereskedők hozták Európából ezt a szokást Skandináviába. A Juhannussalko egészen a tél beköszöntéig díszíti a településeket.

Juhannus nincs juhannusi varázslatok nélkül.
Juhannustaiat/Juhannusvarázslatok
A legismertebb varázslatok a szerelemhez fűződnek. Ezekkel a varázslatokkal a lányok a jövendőbelijüket akarták kitalálni, vagy legalábbis a közelükbe varázsolni.
Ha a leányzó éjfélkor meztelenül egy forrásba nézett, meglátta a leendő szerelme képét.
Ha a leány a párnája alá legalább 7 fajta vadvirágból kötött kis csokrot tett, akkor a leendő vőlegényéről álmodhatott.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Ha meztelenül hempergett egy olyan szántóföld hajtásai között, ami legényes házé volt, számíthatott arra, hogy a legényben is vágy ébred . Ezen felül az éjszakai harmat meggyógyított minden bőrbetegséget, ezért a lányok egy része virágos mezőkről harmatot gyűjtött a zsebkendőjébe és ezzel törölte le az arcát, hogy szebb és simább legyen a bőre.

Készülödés Juhannusra
Régen Juhannushoz is nagytakarítás tartozott, hasonlóan a karácsonyi nagytakarításhoz. A lakásokat virágokkal és zöld ágakkal díszítették. Vidéken szokás volt a bejárati ajtó mellé két frissen kivágott, fiatal nyírfát állítani. A nyírfaágakból a szaunázáshoz használt virgácsokat ( vasta vagy vihta a neve finnül) is frissen kötötték ilyenkor.

sauna%20vihta%20vasta%20lauteet%20löyly%20kesä%20mökki%20kesämökki%20kesäkuu%20heinäkuu%20juhannus%20rentoutuminen%20loma%20koivu%20perinteet%20perinne

Juhannus táján virágzik egy nagyon szép fehér rózsafajta, finnül: Juhannusruusu =Juhannusrózsa a neve, latin neve: Rosa pimpinellifolia Plena”. Már 4-5 éves korában, magas bokorformában nö, különösebb illata nincs a virágoknak, de a rengeteg fehér virág gyönyörű látvány, mint a mellékelt kép is mutatja.

Juhannusruusu1

Mint minden finn ünnepnek, Juhannusnak is velejárója a szaunázás.
Juhannus-szauna
Régen ilyenkor már napközben szaunáztak az emberek, hogy estére tiszták legyenek. Ezen az éjszakán kevesen alszanak, hiszen teljesen világos van. Szokás barátokkal együtt ünnepelni, lehetőleg valahol vidéken, tóparton egy nyaralóban.
Sajnos ilyen alkalmakkor sokan a kelleténél több alkoholt fogyasztanak, majd bátran elmennek egy éjjeli csónakázásra vagy úszásra/fürdésre melynek végzetes következményei is lehetnek. Sajnos minden évben vannak olyanok akik élete Juhannuskor véget ér.

Juhannussauna

Városi Juhannus
A legtöbb finn valahol vidéken a nyaralójában vagy a rokonai nyaralójában tölti a Juhannust, a városok szinte teljesen kiürülnek ilyenkor.
Ezzel a hétvégével sokan megkezdik nyári, többhetes szabadságukat , sok gyárat bezárnak ami azt eredményezi, hogy Finnországot Juhannus után 4 hétre gyakorlatilag “bezárják”.
Helsinki belvárosában szinte több turistát látni, mint bennszülöttet” a város kihaltnak tűnik. Juhannuskor a legtöbb üzlet is bezár, hiszen az üzletekben dolgozók is szabadságon vannak. A forgalom minimálisra apad, a városi közlekedésben vasárnapi menetrendet tartanak, azaz erősen ritkítottak a busz- és villamosjáratok.
A városból kivezető országutakon már előző nap nagy a forgalom, az autósorok csak lassan haladnak előre.

Juhannus ruuhka

De a városban is lehet ünnepelni. Helsinkiben a belvárosi Esplanadi-n felállítják a Juhannus-fát, Seurasaari szigetén (ez a tájmúzeumi sziget neve Helsinkiben) ünnepség keretében gyújtják meg a város legnagyobb máglyáját és több helyen nyilvános táncünnepségeket is rendeznek. Ezek nem diszkótáncok, hanem a finnek által kedvelt tangó, jenkka és más táncok ünnepe, ahol többnyire az idősebb korosztály táncol zenekari kísérettel. Elengedhetetlen hangszer a harmonika és a hegedű.
Több helyen lehet szaunázni is a város nyilvános szaunáiban, a Helsinki előtti, városi tulajdonban lévő szigeteken grillezni és sátorozni is lehet.
A múzeumok közül több is nyitva tartja kapuit, látogatható a Helsinkihez tartozó állatkerti sziget: Korkeasaari és a Vidámpark is.
Helsinki piacteréről több vízibusz indul este, hogy a közönség élvezhesse a partokon lobogó máglyák látványát. Ezek között olyan vízibuszok is vannak, melyeken kellemesen lehet vacsorázni miközben a vízibusz lassan és csendesen hajókázik a fehér éjszaka nyugodt vizein.

Végül, de nem utolsó sorban a juhannusi ételekről egy pár szót:
Főleg két dolog említésre méltó és ez az újkrumpli és az eper.
Finnország legdélibb részein juhannuskor lehet a legeslegelső újkrumplit felszedni, ami még a mai világban is – amikor minden kapható – ünnepi ételnek számít. Frissen főzve, kaporral, vajjal és heringgel a legfinomabb. A hering százféle formában kapható, frissen, füstölve, különböző páclevekben: hagymával, mustárral, újabban curryval és mindenféle exotikus fűszerrel is.
Az eper még nagyon drága, az igazi eperszezon Finnországban csak júliusban lesz. A finn eper remek ízének titka az itteni, nyári napi 20 órás napsütés, ami olyan finom aromát ad a kisszemű epernek, hogy azzal nem vetekedhet az üvegházi, óriásszemű csak a szemnek, de nem a szájnak ingerét jelentő, importált eper.

Kedves Olvasók! Soraimat azzal zárom, hogy elérkeztünk a finn nyár közepéhez. Ezután lassacskán rövidülnek a napok, beköszöntenek a sötétebb esték. Remélem, hogy Önök közül azok, akik voltak valamikor Juhannus idején Finnországban kiegészítik majd az én felületes ismertetésemet a nyárnak erröl a legnagyobb ünnepéröl.

Judit Mäkinen

Források: Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto. Otava 1992.

Képek:
Saját felvételek: kokko, ruusu,Karunan kirkko
Salko: http://visitaland.exor.net/fi/nae_koe/juhannus_ahvenanmaalla/juhannussalko
Juhannustaika virágcsokor: http://kaatosadekaupunki.blogspot.fi/2012/06/jos-juhannustaiat-toimii-ma-tahdon.html
Juhannus szauna: http://www.skja.fi/?p=3806
Juhannus vasta : http://yle.fi/uutiset/juhannuksen_perinteet_liittavat_suomalaiset_sukupolvien_ketjuun/6698603
Juhannusi forgalom: http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-1288704851975.html

Reklámok

2 thoughts on “ 140. levél – Juhannus – Nyár közepe 

  1. Visszajelzés: Finnországi levél 169. Juhannus: a finn zászló és a nyár ünnepe. | Finnországi Levelek

  2. Visszajelzés: Suomi 100 – 202. levél – Egész Finnország táncol | Finnországi Levelek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s