Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

139.levél – Június , fehér éjszakák – 2015. június 15.

Kedves Olvasók! Mai levelemben elöször június hónap finn nevével foglalkozunk, a neve finnül Kesäkuu – Nyárhónap A kesä szó ( kiejtés: kéze) a modern nyelvhasználatban nyarat jelent, de régen ez a szó összefüggött a kesanto = tarló, parlagon hagyott ”pihenö” szántóföldet jelentett. Ebben a hónapban vágták le elöször a szénának szánt füvet ezekröl a földekröl. Ez a hónap volt az, amikor a dél-finnországban élö finn földmüves “becsukta a tenyerét”, azaz befejezte a zab, árpa, bab és borsó vetését (akkoriban itt is ugyanúgy szórták a magot, mint máshol). Régen a Juhannus = nyári napéjegyenlöség azaz Szentiván elötti idöt Rövidnyárnak vagy Kisnyárnak (pikkukesä) nevezték az azután következö idöszakot pedig Hosszúnyárnak azaz Nagynyárnak hívták. A finn mondás szerint három dolog szép a nyárban, a zöld fü a földön, a levél a fákon és a májusfa virágzása.

A kisnyár idöjárása sokat jelentett az egész nyárra és a termésre vonatkozóan, ha akkor sokat esett az esö, jó termést vártak. Amikor a finnek még kizárólag abból éltek, ami az itteni viszonyok között termett, ilyenkor Kisnyár idején nagy volt az éhinség, mert a téli raktárak már kifogytak és még nem termett semmi. Ezért használtak sok vadnövényt , pl. a csalánt, a nyirfa nedvét itták, ezekben sok vitamin volt, de az éhséget nem vitték el. Az idöjárás szempontjából a Kisnyár a Nagynyár ellentéte volt, ha akkor hideg volt a nyár közepén meleg lesz majd és forditva, hangzott az idöjárásjelentés. Megjegyzés: a friss csalánt ma is használják, mint a spenótot, leforrázás után nem csip, magas vitamin és vastartalmú. A leforrázott és apróra mint a petrezselymet összevágott csalánt palacsintatésztába is szokás keverni, mint pl. reszelt sárgarépát is. Természetesen a csalánt nem szabad forgalmas utak mellöl szedni, mert a kipuffogógázok ólomtartalmát ugyanúgy magába szivja, mint pl. a saláta és más zöldségek. Ma már az ólommentes benzin világában ez a tanács nem aktuális. A nyírfa nedve: mahla az exportcikkek közé tartozik.

Finn nyárhónap Ha nyárhónapról beszélünk érdemes egy kicsit megismerkedni azzal, hogy mit is jelent a nyár Finnországban. A júniusi középhömérséklet ebben az észak-dél irányban 1300 km hosszú országban rendkivül változó. Az ország déli részén Vantaa városában a júniusi középhömérséklet kb. 15 C fok, ettöl észak-keletre Kuopioban 14 C fok, míg Helsinkitöl 600 km-rel északabbra Ouluban 13,5 C fok. Sodankylä -ben a júniusi középhömérséklet 11 C fok. Június vége felé emelkedik a hömérséklet úgy, hogy Dél-Finnországban eléri a kb. 20 C fokot. A tavak vize még hideg, északon a befagyott tavak júniusban olvadnak fel teljesen. Ez azt jelenti, hogy a júniusban errefelé utazók mindenképp hozzanak magukkal kabátot, meleg pullovert és esernyöt valamint megfelelö lábbelit. A hömérséklet egy napon belül is ingadozhat 10-15 fokot ! Finn felfogás szerint azonban rossz idö nincs, csak elégtelen öltözködés. Ritkán,de elöfordulnak melegebb napok júniusban, Finnországban kánikulának hívják a 25 C fok fölötti hömérsékletet. Dél-Finnországban az ilyen finn kánikulának nevezett júniusi napok száma átlagosan kb.5 nap, a Lappföldön2-3 ilyen nap van júniusban. Ugyanakkor lehetségesek még a havasesök is.

Fehér éjszakák / Yöttömät yöt Finnországban, mint minden északi országban van egy idöszak, amikor a nap nem nyugszik le a horizont alá. A jelenség megfigyelhetö többek között Kanadában, Alaszkában,Izlandon, Norvégiában, Svédországban és Oroszországban is. Ezt az idöszakot finnül úgy hívják, hogy yötön yö ( kiejtés : üötön üö. Yö= éjszaka, tön=fosztóképzö azaz éjszakátlan éjszakaa szószerinti fordítás). Ez a kaamos- a téli sötét idöszak- ellentéte, így ha az idöjárásra gondol az ember,akkor el lehetne mondani, hogy Finnország fekete-fehér ország. A fehér éjszakák ideje annál tovább tart,minél közelebb megyünk az északi sarkkörhöz. Így pl. Finnország északi részén Nuorgam -ban május 16 és július 29 között – 74 napig – egyáltalán nem nyugszik le a nap.

Ez egy érdekes és kissé mágikus idöszak,melyhez mondák is füzödnek. Így pl. a hiedelem szerint aki úgy lépi át az északi sarkkört telihold idején , hogy a zsebében egy nyúlláb, a kezében egy lóherevirág van és tudja az igazi varázsszavakat- hogy azok mik az titok !- az olyan erös lesz mint a rozsomák, olyan jól fog látni mint a hóbagoly és olyan gyorsan tud majd futni mint a rénszarvas. Hogy mikor látszik a telihold akkor amikor a nap nem megy le azt csak a Mikulás tudja, a legjobb öt megkérdezni 🙂 A nap látása ilyenkor nagy élmény. Egy magyar oldalon – Zalai Kilátó – érdekes finnországi útibeszámolót olvashatunk: Láttam a napot éjjel címmel – itt: http://www.zalaikilato.hu/nagyvilag/128-lattam-a-napot-ejjel-finnorszagi-utinaplo-.html#comments

Nyári alvászavarok Vannak olyanok, akik alvászavarokkal küzdenek az évnek ebben a szakában, ez elsösorban a külföldröl ide érkezö látogatókra vonatkozik. De elöfordul finn kisgyerekeknél is, hogy este nehéz öket lefektetni, hiszen még este 10-kor is hétágról süt a nap. A Magyarországon ismert rolók itt nem ismertek, de vannak nagyon jó függönyök amikkel el lehet sötétiteni a hálószobákat és a gyerekek hálóhelyét sok képes motivum – köztük már az Angry birds/Dühös madarak is – teszi vonzóvá.

Megfigyeltö tény azonban, hogy nyáron kevesebbet alszunk mint télen, az esti 10 órai napfényben a legtöbb ember még nem álmos. A korai reggeli felkelés sem okoz általában semmilyen gondot.

Finn eper Finnországban az eper csak június végén -júliusban érik, de a finn eper édesebb a méznél is, ennek oka az, hogy a hosszú nyári napokon a hosszú ideig tartó, erös napsütés gyorsítja a gyümölcsben a cukor képzödését.

Mint érdekességet említem, hogy a piacokon az epret kis dobozokban árulják, ezek mértéke nem kiló hanem liter! A fenti képen látható kis dobozokban lévö epret tavaly július közepén árulták a helsinki piacon, egy-egy dobozban 1 liter eper van ez megfelel kb. ½kg-nak. Egy ilyen doboz ára 5,50 euro volt. Ez ugye azt is jelenti, hogy ilyen árú eperböl nem nagyon tudunk sokat befözni. Finnországban a legtöbb háztartásban van mélyhütö, az eper is így, hütve kerül eltevésre. Nagyobb üzletekben 5 kg-s ládákban árulják az epret, ennek ára minden évben erösen változó és az ár leginkább az idöjárás függvénye. Az eper termesztése föleg az ország keleti részein történik, Finnországban összesen kb. 3 000 hektáron termesztenek epret.

Napsütés Minthogy más szögböl esnek a napsugarak itt, mint tölünk sokkal délebbre és a tengerparti strandokon állandó enyhe szélfúvás van ezért nagyon kell vigyázni a napozásnál arra, hogy a finn fehér bör ne égjen le. Azújabb napvédö kenöcsök/olajak – amik az ultaibolya sugarak káros hatásától védik a napozókat – ebben sokat segítenek. Az ismert nemzetközi márkákon kivül a finn Lumene kozmetikai sorozat napvédö kenöcsének sok kedvelöje van.

A tubuson látható nap képe és a szám 30 azt jelzi, hogy ezt a kenöcsöt használva 30-szor annyi ideig lehet a napon lenni leégés nélkül, mintha a napozó nem használna védö kenöcsöt. Vannak ennél sokkal magasabb faktorú védökenöcsök is és az érzékeny börü , délre utazó finn túristáknak ajánlatos az 50-60 számmal ellátott kenöcsök használata.

Vége az iskolaévnek Május utolsó hetével véget ér az iskolai év. Ezen talán sokan csodálkoznak, de ezzel kapcsolatban megemlítendö, hogy az új iskolai év augusztus közepén kezdödik. Igy a finn iskolásoknak nincs sokkal hosszabb nyári szünetük, mint sok más európai ország iskolásainak. Az iskolai évet és ezzel a bizonyítványosztást vidám ünnepléssel zárják a tanárok és diákok. Az érettségizettek ilyenkor tehetik elsö alkalommal fejükre az északi országokra jellemzö érettségi szimbólumát a fehér sapkát.

Az iskolai ünnepélyeket bezáró közös éneklésen egy régi dal hangzik el, amit diákok, tanárok és az ünneplö közönség együtt énekelnek el, ennek neve: Suvivirsi/ nyári zsoltár ( suvi= nyár) . Itt hallható: https://www.youtube.com/watch?v=ZPUrdCpec2g

Ez a zsoltár az itteni evangelikus zsoltárkönyvben az 571-es szám alatt található. Szerzöje ismeretlen, a dal Svédországból származik 1697-böl. Általában úgy tartják, hogy ez egy svéd népdal, neve svédül: Den blomstertid nu kommer = A virágok ideje most eljön. A szöveg hat versszakának elsö három részét Svédország és Finnország minden iskolájában évszázadok óta éneklik az iskolai év végén. A legutóbbi években általános vitára adott alkalmat, hogy lehet-e/kell-e/szabad-e/tanácsos-e egy vallásos tartalmú zsoltárt- mert a szöveg Isten jóságára utal – ebben a multinacionális, globaziált világban énekelni, hiszen az iskolások egy része nem követi a keresztény vallásokat. Finnországban az iskolaigazgatók döntenek arról, hogy az ö iskolájukban milyen keretek között tartják a hagyományos, évszázados multra visszatekintö iskolai ünnepségeket. Ennek értelmében a legtöbb finn iskolában továbbra is hüek maradtak a régi hagyományokhoz, azaz a Suvivirsit továbbra is éneklik. A szülök pedig maguk döntenek arról, hogy a nem keresztény vallást követö gyermekük résztvesz-e egy ilyen iskolai ünnepségen. Általában részt vesz.

Zászlós ünnepnap: Június 4. Június elején, nevezetesen június 4-én ismét ünnepel az ország. Június 4.-e a finn történelem kiemelkedö alakjának C.G.E. Mannerheim –nek a születésnapja. Amikor Mannerheim 75 éves lett- 1942-ben – ünnepélyes keretek között ünnepelt az ország. Ebben az idöben Finnország Németország szövetségese volt és a finnországi ünnepi parádén Adolf Hitler is részt vett. Ettöl az évtöl kezdve Mannerheim születésnapja, június 4.-e hivatalos zászlós ünnepnap. A napot 1950-ben nevezték el a finn hadsereg ünnepnapjává. Két évvel késöbb, Mannerheim halála után egy évvel, 1952-ben rendezték a hadsereg díszes felvonulását ezen a napon és ettöl kezdve ez a parádé az ország különbözö városaiban kerül megrendezésre. Finnország függetlenségének kerek évfordulóin és az azok után következö minden 5. évben a föváros ünnepli az ország függetlenségének kivívásában nagy szerepet játszott Mannerheimet és a finn hadsereget. Idén az ország fö ünnepe Ouluban volt június 4.-én

Hogy Mannerheimnek milyen szerepet tulajdonítanak a finnek manapság, arról beszélhet az a népszavazás, melyet Suuret suomalaiset/ Nagy finnek néven 2004-ben rendezett a finn Yleisradio a 100 legfontosabb finnröl. Ezen a népszavazáson az elsö három helyezett nevei ezek voltak: 1. Carl Gustaf Emil Mannerheim, 104 244 szavazat 2. Risto Ryti, 80 790 szavazat 3. Urho Kekkonen, 57 456 szavazat

Kedves Olvasók! Júniusban van egy nagy, finnországi ünnep ez Juhannus, a nyári napéjegyenlöség ünnepe. Ennek az ünnepnek a hagyományaival ismerkedhetnek Önök a következö levelemben. Mai soraimat egy olyan  finn jókívánsággal zárom, ami ezzel az évszakkal kapcsolatban használatos:

Hyvää kesää ! Jó nyarat!

Judit Mäkinen

Források: Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto. Otava 1992 s.145-6. http://fi.wikipedia.org/wiki/Kes%C3%A4kuu http://fi.wikipedia.org/wiki/Keskiy%C3%B6n_aurinko http://www.santaclausvillage.info/fi/joulunayttely/joulupukin-tarina/ http://www.zalaikilato.hu/nagyvilag/128-lattam-a-napot-ejjel-finnorszagi-utinaplo-.html#commentsht http://fi.wikipedia.org/wiki/Aurinkovoide http://fi.wikipedia.org/wiki/Suvivirsi http://fi.wikipedia.org/wiki/Puolustusvoimain_lippujuhlan_p%C3%A4iv%C3%A4 http://fi.wikipedia.org/wiki/Suuret_suomalaiset

Képek: Májusfa:saját felvétel Mahlapullo: http://ellit.fi/liikunta-ja-terveys/terveys/koivunmahla-uusi-aloe-vera Gyerekszobafüggöny: http://www.netanttila.com/shop/fi/netanttila/pimentava-rullakaihdin-9266768–malli Eper: http://www.hs.fi/kaupunki/a1405565507837 Lumene: http://www.rantapallo.fi/matkailijan-terveys/aurinkotuotetesti-2013/ Lakkiaiset: http://lehti.hellu.info/?p=2886 Keskiyön aurinko http://www.visitrovaniemi.fi/sites/visitrovaniemi.fi/files/styles/extra_large/ public/rovaniemen_matkailu_ja_markkinointi/get_inspired/midnight-sun-2_0.jpg?itok=OOxwt5np Lippujuhla: http://www.kaleva.fi/uutiset/oulu/puolustusvoimain-lippujuhla-tuo-laajat-liikennejarjestelyt-ouluun/698266/