138. levél – Májusi ünnepnapok II. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

138. levél – Májusi ünnepnapok II. – 2015 május 23.

Kedves Olvasók!
Mivel még mindíg májusban járunk még két májusi zászlós ünnepnappal ismerkedhetünk a mai levelem alapján. Ezek a májusi, zászlós ünnepnapok, J.V.Snellman napja más néven Suomalaisuuden päivä/Finnség napja, május 12.-én és az Elesettek emléknapja május 17.-én.

Johan Vilhelm Snellman napja/ Suomalaisuuden päivä a Finnség napja
Ki volt J.V. Snellman?
Johan Vilhelm Snellman államférfi, filozófus és újságíró egyike volt az un. fennománoknak.A fennománia vagy más néven finn érzelmiség az 1800-as évek elején született nacionalista mozgalom neve. Az akkori Orosz nagyhercegségben – Finnországban – feléledt egy mozgalom, melynek célja az volt, hogy a finnséget és ezzel együtt a finn nyelvet meghatározó szerepbe hozza. Ennek ellentéte volt az un. svekomania, a Finnországban élö svéd anyanyelvüek ellentétes mozgalma, ennek tagjai fenyegetettnek érezték identitásukat a megerösödö fennománokkal szemben.
Snellman Stockholm kikötöjében született 1806-ban a Patience nevü hajón. Édesapja Christian Henrik Snellman hajóskapitány volt, édesanyjának leánykori neve Maria Magdalena Röring.
A szülök 1813-ban a finnországi – akkor Oroszország ! – Kokkola nevü városba költöztek, ahol Snellman 3 évig élt.

Ez a ház 1950 óta a védett épületekhez tartozik.
Édesanyja 34 évesen, hatodik gyermekének születésekor meghalt. Az ifjú Snellman 1816-ban a nagynénjéhez Anna Piponiushoz költözött Ouluba és az addig svéd nyelvü tízéves kisfiú ott tanult meg finnül az iskolatársaitól.
Tizenhatéves korában Turkuban folytatta tanulmányait a Keisarillinen Turun Akatemia = Császári Turkui Akademia nevü föiskolán.

Itt a diákok érdeklödése a svéd nyelvtöl a finn felé fordult . Snellman teologiát, történelmet, görög-és latin nyelvet, világirodalmat és természettudományokat is tanult, fötantárgyként a filozófiát választotta. Tanulmányainak költségeit házitanítói munkával fedezte.
Turkuban nagy tüzvész pusztított 1827-ben és egy évvel késöbb I. Nikolai cár parancsára az akadémiát Helsinkibe helyezték Császári Aleksanteri Egyetem néven. Snellmann itt fejezte be tanulmányait és 1835-ben írta disszertációját: Dissertatio academica absolutismum systematis Hegeliani defensura címmel.
Az útja Svédországon és a németországi Tübingenen át vezetett és itt jelent meg fömüve: Versuch einer speculativen Entwicklung der Idee der Persönlichkeit címmel.
Sikertelenül próbált professzori állást kapni a Helsinki egyetemen és 1943-ban Kuopioba költözött, ahol mint iskolaigazgató dolgozott. Innét képes volt arra, hogy befolyásolja az egész ország kultúrális életét, az általa alapított újságokon – Saima, Maanmiehen Ystävä – keresztül. Ezekben az újságokban nemzeti szellemü felvilágosítást és társadalomkritikát folytatott.
Johanna Lovisa Wennberg-el kötött házasságából öt gyermeke született.
A család 1849-ben költözött Helsinkibe, ahol II.Alexander cár uralkodásának idején szabadabbak lettek a viszonyok. A Helsinki egyetemen Snellman 1856-ban lett az erkölcstan és tudományos rendszertan professzora.

300px-Helsingin_yliopiston_päärakennus

1866-ban Snellman nemesi rangot kapott, és ö képviselte a finn nemességet az 1867-es országgyülésen.
A Finn Irodalmi Társaság felelös igazgatójaként Snellman 1870 – 1874 között dolgozott.
A nemzeti öntudat és ezzel a finn kultúrának felemelését Snellman újságok segítségével hozta létre, ö adta ki Kuopioban a Saima nevü hetilapot- svéd nyelven – melynek jelentös befolyása volt a politikai-kultúrális életre. Az akkortájt Oroszországhoz tartozó Finnországban a lap feltünést keltett liberális nézetek nyilvánosságrahoztalával, ezért az orosz kormányzó Mensikov a lapot 1846-ban betiltatta.Ezután Snellman barátja, Elias Lönnrot segíségével újabb újságot szerkesztett, ez a svédül, havonta megjelenö lap Litteraturblad för allmän medborgerlig bildning / Irodalmi lap az általános népmüvelésre címmel segítette elö a kultúra terjedését.
Snellman finnül kiadott újsága Maamiehen ystävä – A földmüves/ gazda barátja címen nagy olvasókörnek örvendett. Irodalommal foglalkozó újság volt.

Snellman – 1863-1868 között szenátor – munkásságának két legkiemelkedöbb eredménye a finn pénzzel és a finn nyelvvel kapcsolatos.
Snellman és a finn márka
Finnország saját pénzét, a finn márkát 1860-ban vették használatba, ezt az uralkodó, II.Alexander engedélyezte. A finn márka értéke egy negyede volt az orosz rubelnek, ami akkoriban forgalomban volt Finnországban, ezüst és papírpénz formájában. Snellman munkájának hatására 1865 november 4.-én írták alá azt a manifesztumot, melynek értelmében az ezüstböl vert márka lett a finn nagyhercegség egyetlen, hivatalos pénze.

1305884201050

Snellman és a finn nyelv
Snellman felfogása szerint a finn nép csakis a finn nyelven keresztül fejlödhet. Az ö idejében gyakorlatilag svéd volt az egyetelen hivatalos nyelv az orosz nagyhercegségben, Finnországban. A cél érdekében Snellman egyenesen az uralkodóhoz fordult és sikerült kihallgatást nyernie az uralkodónál annak finnországi látogatása alkalmával Hämeenlinna-ban.
Snellman alapitó tagja volt a tíz évig müködö Lauantaiseura- Szombat-társaság nevü kultúrális egyesületnek a kor legkiemelkedöbb humanistáival együtt, ezek között J.L. Runeberg, J.J.Nervander és Z. Topelius
1863 augusztus elsején írta alá öfelsége II.Alexander az un Kielireskripti-t , melynek értelmében a finn nyelvet a svéddel egyenrangúnak nyilvánította . Ez lehetövé tette – 20 éves átmeneti idöt engedélyezve – a finn nyelv használatát hivatalos nyelvként.

Snellman és az utókor
Snellman emlékét számos szobor, festmény és létesítmény – -iskolák, intézetek, utcák, nyári egyetem- is örzi.
Már kisfiúkorában sokat olvasott, erre emlékeztet Pekka Jylhä 2006-ban leleplezett müve Kokkola központjában. Egy jégkorszakból ittmaradt, nagy szikladarabon ülö , olvasó kisfiút ábrázol, Snellman így olvasott kisfiú korában, egy nagy kövön üldögélve, ölében a könyvvel.

Kuopioban Johannes Takanen müve, Turkuban Harry Kivijärvi szobra örzi Snellman emlékét. Talán a legismertebb szobor Helsinkiben van, a Finn Bank föépülete elött, a városközpontban.

Ez a szobor Emil Wikström szobrász müve. A szobor talpazatán látható sérülések a II. világháború idején Helsinkit ért szovjet bombázás emlékei.
J.V.Snellman születésének 200 évfordulóján a finn posta több bélyeget is kiadott, ezek közül egy itt látható:

fi1798

Snellman 1881-ben halt meg Kirkkonummi-ban síremléke Helsinki Hietaniemi nevü temetöjében van.

Kedves Olvasók!
A fenti ismertetö rendkívül felszínes és hiányos. Akik többet szeretnének olvasni – és tudnak finnül – erröl a rendkívüli emberröl, azok kattintsanak a források közötti elsö hivatkozásra.

Május 17-én Finnország zászlói újra lobognak, az Elesettek emléknapja ez a nap.

Május harmadik Vasárnapja : Kaatuneiden muistopäivä/Elesettek emléknapja
A Világháborúkban elesettek emlékét több országban is tisztelet veszi körül, hiszen ezek az emberek a legdrágábbjukat , az egyetlen életüket adták a hazájukért. Ünneplik öket Angliában ( Remembrance day novemberben, Izraelben április-májusban, Németországban (Volkstrauertag) novemberben, az Egyesült Államokban (Memorial Day ) májusban.
Finnországban Gustaf Mannerheim marsall, a finn hadsereg vezetöje, 1940 május elsején adta ki azt a napiparancsot, melyben május harmadik Vasárnapját jelölte ki az elesettek emléknapjaként: “a most befejezödött háború hösi halottainak és az 1918-as polgárháborúban mindkét oldalon harcolt elhunytak emlékére, akik meggyözödésükért az életükkel áldoztak.”
Ezzel a napiparanccsal Mannerheim a nemzet felbomlott egységének újrateremtésére törekedett.
Az elsö években a zászló délelött 10 és délután 2 között félárbócon lógott, újabban egész nap a zászlórúd csúcsán leng.
Az ország sok részén vannak temetök, melyekben azok a katonák nyugszanak, akik a kérdéses környéken laktak. Ezek a hösi halottak temetöi elgondolkoztatóak és egyben meghatóak : Az egyházközségek gondozzák ezeket a temetöket és az ott nyugvókra egyforma, kis sirkövek emlékeztetik a hálás utókort a legnagyobb áldozatra, amit valaki a hazájáért hozhatott.

sankarihaudat

Ezen a képen az 1760 lakosú Längelmäki nevü helység hösi halottainak temetöje látható.

A legnagyobb ilyen temetö Helsinkiben van, ahol Mannerheim tábornok sírja körül katonái alusszák örök álmukat.
A távoli harcmezökön meghalt katonák hazahozatala az otthoni földbe becsületbeli ügy Finnországban. Az 1939-1945 közötti háborúknak kb. 95 000 finn áldozata volt ezek közül 13 000 katona maradványait nem találták meg.
Több szervezet is létezik, melyek tagjai aktívan keresik a külföldön maradt honvédek földi maradványait azzal a céllal, hogy örök nyugalomra hazahozzák öket a szülöhaza megszentelt földjébe. Föleg a jelenlegi Oroszország területének kutatásairól van szó, Kareliában. A hadügyminisztérium fennhatósága alatt müködö egyesület – Sotavainajien muiston vaalimisyhdistys/ Háborús halottak emlékét örzö egyesület – 1992-ben Oroszország és Finnország közötti államközti szerzödés keretein belül lehetöséget kapott az oroszországi sirok felkutatására.
Az 1992-2014 évek között összesen 1180 elhunyt katona földi maradványait hozták vissza Finnországba, ezek közül a Helsinki Egyetem törvényszéki orvostani intézetében 340 katona személyazonosságát sikerült DNA vizsgálatokkal megállapítani.
A sírok keresése továbbra is folytatódik a tervek szerint még 10 évig.
Lappeenranta városában az ottani Maria templom körül van az a temetö, ahol az ismeretlen hösi halottakat örök nyugalomra helyezik. Ez ünnepélyes keretek között zajlik, az utókor tisztelettel adózik azok elött akik a hazáért adták életüket.

Kedves Olvasók!
Május hónapja nemsokára véget ér. Nálunk most hosszabbodnak a napok, rövidülnek az éjszakák. Észak- Finnországban elkezdödött az az idöszak amikor a nap nem nyugszik le, ez a fehér éjszakák ideje. Erröl a legközelebbi levélben majd egy kicsit többet is írok.

Judit Mäkinen

Források:
http://fi.wikipedia.org/wiki/Fennomania
http://www.kansallisbiografia.fi/kb/artikkeli/3639/
http://fi.wikipedia.org/wiki/J._V._Snellman
http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_markka
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kielireskripti
http://neba.finlit.fi/oppimateriaali/kielijaidentiteetti/main.php?target=lauantaiseura
http://snellman-instituutti.fi/s/
http://www.iltalehti.fi/uutiset/2015051719706813_uu.shtml
http://www.lappeenranta.fi/fi/Palvelut/Ymparisto/Puistot-ja-viheralueet/Sankarihautausmaa
Finnországi levél no 19/2010

Képek: Snellman ház- Kokkola : http://www.jukkajoutsi.com/suomikuvat16.html
Elsö finn márka: http://www.hs.fi/kotimaa/a1413252416623
Hki egyetem: http://fi.wikipedia.org/wiki/Helsingin_yliopisto
Kokkolai szobor: http://fi.wikipedia.org/wiki/J._V._Snellmanin_muistomerkki_(Kokkola)
Turku akademia: http://fi.wikipedia.org/wiki/Turun_akatemia
Snellman szobor Helsinki: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cb/Snellman_Statue_Helsinki.jpg
Bélyeg: http://www.datafun.fi/postimerkki/luettelo/luettelo1/2006.

Reklámok

8 thoughts on “ 138. levél – Májusi ünnepnapok II. 

  1. aerdekes es alapos eletrajz. Erdekes, hogy a nemzeti onallosag gondolata mas sved szarmazasu finneket. pl. Runebergeti is lelkesitette.

    ________________________________________

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Május 12. A “finn Széchenyi “napja | Finnországi Levelek

  3. Visszajelzés: Május 12. Snellman és a finnség napja | Finnországi Levelek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s