Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

137. levél – Májusi ünnepnapok – 2015 május 8

Kedves Olvasók ! Mai levelemben május finn nevével foglalkozunk, majd május elsö felének finnországi ünnepnapjairól lesz szó.

Finnül május neve:
Toukokuu
Május: Toukokuu = Vetéshónap
A touko szó magyarul vetést, tavaszi földmunkákat jelent és a kuu pedig holdat és hónapot is.
A finneknek egy pillanatig nem kétséges miért hívják ezt a hónapot toukokuunak ; most kezdödnek a tavaszi földmunkák. Igaz, idén az elmult enyhe tél miatt már április végén vetettek az ország legdélibb részein.
Mikael Agricola ( 1507-1577) , turkui püspök , vallás- és nyelvújító, egyben az elsö finn nyelvü könyv irója adott imakönyvében tavaszra vonatkozó tanácsokat a népnek, szabadon fordítva körülbelül igy:
Az egész természet most feléled
A tenger, föld és ég örömre gerjed
Örüljetek hát fiatalok és öregek
Dalolnak a madarak és friss a föld
Vess és ne takarékoskodj a füszerekkel
A kezet most ne köpüld meg.

Az utóbbi két sor egészségügyi tanácsadás, ugyanis abban az idöben sokmindent gyógyítottak érvágással és köpülyözéssel.

Május elseje – régesrégen…
Valburg –finnül Vappu- napján nem szabadott dolgozni, de még halászni sem, ha valaki akkor halászott, nem fogott semmit, ha akkor vetett a vetés nem kelt ki.Ezek a tilalmak az ország északi részén terjedtek el, délebbre a babot vetették el Vappu napján. A teheneket és a lovakat a hosszú téli bezártság uitán Vappukor engedték ki elöször a szabadba, akkor is, ha még havas volt a táj. Ha Vappukor délröl fujt a szél és meleg volt a levegö, az a teheneknek jó tejelést igért, ha a lovakat ilyenkor úsztatták elöször, akkor nyáron nem csipték öket a bögölyök. Ha az ember ezen a napon úgy lépett ki az ágyból, hogy vasra lépett – pl. az ágyhoz készített balta fokára, akkor biztos volt, hogy nem fájdult meg a dereka a nyári, nehéz mezei munkában. Ha május elsején még hó volt, az a következö télre enyhe telet igért.
Volt még egy szokás: Conflictus veris et hiemis = A nyár és tél párbaja, amikor valaki a telet és valaki a nyarat képviselve párbajszerüen összecsapott – természetesen a nyár gyözött. Egy ilyen emlékezetes ”csatát” örökitett meg a történelem, mely 1557-ban zajlott a turkui várhoz közel. A nyarat a lovasok által választott Juhana herttua= Juhana herceg képviselte, aki a gyöztes ”párbaj” után hat hordó sörrel vendégelte meg a jelenlévöket.

Vappu /Május elseje
Május elseje és az ahhoz tartozó ünnepségek Finnországban föleg a fiatalság és a tavasz ünnepe, egyben a finn munkásosztály ünnepe is. Hivatalos zászlós ünnepként 1979 óta ünnepeljük ezt a napot. Május elseje karneváljellegü, a hosszú tél elmúlása felett érzett öröm és a tavasz beköszöntésének, a természet megújulásának ünnepe. Városszerte vannak felvonulások is és több politikus is köszönti a felvonulókat.

Mit jelent a Vappu név?
Finnországban ezt a napot a középkorban is ünnepelték, ui. ezen a napon nyilvánitották szentté a Valburg nevü abedisszát. Valburg – Szt. Richard király lánya 710-ben született Angliában – északon nagy hirre tert szert, mivel testvérével Willibalddal Angliából Németországba költözött és Thüringenben terjesztették együtt a Krisztushitet. Valburg 780-ban halt meg Németországban , ahol ö volt a Heidenheimben levö kolostor abedisszája .Vappu ennek a névnek finn változata. II.Hadrianus pápa 870 május elsején avatta szentté Valburgot/Vapput.

Képén Valburgot egy kis olajos üvegkancsóval és könyvvel ábrázolják, fejét korona díszíti.
Május elseje Valburg /Vappu névnapja is egyben. Vappu napja az északi országokban régi ünnepnap.
Vappu egyben finn nöi név is , a mai napig használatos.

Egy kis történelem:
Május eleje a tavaszi- és nyári napéjegyenlöség között, középen van, Európában a kelták és a germánok is ünnepelték mint a tavasz kezdetének ünnepét. Ehhez a nagy máglyák égetése szervesen hozzátartozott, attól a hiedelemtöl vezetve, hogy a máglyák távoltartják a rossz szellemeket és ezzel a háziállatok termékenységére jó hatással vannak.

Àltalában ilyentájt engedték ki a háziállatokat a hosszú, téli istállófogság után . A máglyák – ezeket a máglyákat finnül helavalkeat vagy toukovalkeat néven ismerik – körül táncoltak és házilag készített üditö italt sima-t iszogattak. Ezt az italt manapság gyárilag is készítik, otthon is olcsó és könnyü az elöállítása. Finnországban a Tornionjoki nevü folyó völgyében levö településeken manapság is égetnek május elsejei máglyákat.
Mióta ünnepeljük máus elsejét?
Az általános hiedelemmel ellentétben május elseje mint a munkásosztály ünnepe nem szovjet szülemény, hanem amerikai , ui. az Amerikai Egyesült Államokban -ban rendezték azokat a nagy felvonulásokat 1886 május 1.-én, melyeken a gyári munkások a nyolcórás munkanapot követelték. A tüntetök és a rendörök közötti összecsapásoknak halálos áldozatai is voltak. A munkások 2. Internacionaleja döntött 1889-ben úgy, hogy ezekre az áldozatokra 1890 töl minden május elsején fognak emlékezni világszerte.

Finnországban 1944 óta érvényes az a törvény, mely biztosítja a május elsejei szabadnapot. Itt május elseje a tavasz kezdetét jelenti elsösorban és ennek megfelelöen vidám, sajnos nem egyszer korlátlan ünneplést hoz magával. Míg régen az alkohol tilos volt nyilvános helyeken, manapság szinte patakokban folyik a pezsgö a parkokban, bármilyen is az idö.

Ezen a képen egy Helsinkiben rendezett Vappupiknik látható, a hely: Kaivopuisto, a déli kikötö mögötti nagy park.
Az idöjárás itt május elsején még nem garantáltan tavaszias, nem egyszer vannak átmeneti havas-esö záporok, a hóesés sem tartozik a legnagyobb ritkaságok közé. Még itt Délfinnországban is lehet ilyen idö május elsején! Idén hüvös és esös volt az idö, de ez nem akadályozta az üneplést, mely Helsinkiben hivatalosan a Havis Amanda nevü szobor habfürdöjével és az egyetemisták fehér sapkájának üunnepélyes fejretételével kezdödik.

Ez a vidám ünnepség többtizezres tömeg részvételével történt.

Május elejének második nagy ünnepe május 2. Vasárnapja:
Anyák napja Finnországban
Ez a nap 1918 óta ünnepnap nálunk, 1947 óta hivatalosan is zászlós ünnepnap. Vajon Önök közül kedves Olvasók ki gondol arra, hogy
hogyan is kezdödött az anyák napjának ünneplése?
Az út ismét Amerikába vezet. Az amerikai Anna Jarvis édesanyja 1905-ban halt meg. Anna akkor gondolt arra, hogy társadalom az anyák szerepét csak kevéssé értékeli. Az ö javaslatára rendezték elöször 1907-ben az édesanyák emléknapját. Május 2. Vasárnapját az Egyesült Államok elnöke Woodrow Wilson nyilvánította nemzeti ünnepnappá 1914-ben.
Egy finn tanár és jelentös népnevelési munkát végzö parlamenti képviselö, nevezetesen Vilho Reima ( 1867-1948) 1910-ben Amerikában járt és ott ismerkedett meg az Anyák napjának ünneplésével.

Amerikából hazatérve Reima kétszer is – 1912 és 1913-ban – felvetette az Anyák napjának ünneplését, de az ötlet nem talált visszhangra. Öt évvel késöbb, 1918-ban a Koti ( otthon) nevü ujságban újra írt erröl és egy helység : Alavieska vezetöinek tetszett az ötlet. Ott, a helybeli népiskolában tartották az elsö finnországi anyáknapja ünnepet 1918 július 7.-én. Késöbb tették át az ünneplést május 2. Vasárnapjára.
A folytatólagos háború idején, 1942 május 10.-én a finn hadsereget vezetö Carl Gustav Emil Mannerheim marsall napiparancsot adott ki, mellyel minden finn anyának együttesen a Szabadság keresztje kitüntetést adományozta. Ennek a napiparancsnak a másolata díszes keretben olvashatóan sok finn templom falát díszíti mind a mai napig.

Anyák napjának ünnepén a mindenkori finn államelnök kitüntetést adományoz több, kiemelkedö nevelési munkát végzett édesanyának. A kitüntetés a Finn Fehér Rózsa lovagrend elsöosztályú érme aranykereszttel.

Kedves Olvasók!
Finnország Anyák napjának ünnepén én is csatlakozom azokhoz, akik az édesanyák elött hajtanak fejet ezen a napon: 2015 május 10.-én.

Judit Mäkinen
Finnország

Források:
http://fi.wikipedia.org/wiki/Helavalkeat
Vilkuna K: Toukokuu. Vuotuinen ajantieto, Otava 1992
http://fi.wikipedia.org/wiki/Vappu
http://fi.wikipedia.org/wiki/Vilho_Reima

Képek:
Helavalkeat: http://www.taivaannaula.org/2011/04/kevaan-tervavalkeista/
Valborg: http://sv.wikipedia.org/wiki/Heliga_Valborg
Vappupicnic: http://www.panoramio.com/photo/71276074
Amandan lakitus : http://www.iltasanomat.fi/kotimaa/art-1288561456931.html
Vilho Reima: http://fi.wikipedia.org/wiki/Vilho_Reima
Äitienpäivän kunniamerkki:
http://www.talouselama.fi/uutiset/kunnian+kukko+laulaa+tanaan/a2006292
Päiväkäsky:
http://www.tyrvaansanomat.fi/Uutiset/1194782902403/
artikkeli/esitys+paivakasky+pois+pyhalta+olavilta.html