Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

136. Levél – Április II. Áprilisi ünnepnapok – 2015 április 24.

Kedves Olvasók!
Mivel már április végén járunk egy pár szó ennek a hónapnak a finn nevéröl és a finnországi, áprilisi ünnepnapokról.

Huhtikuu/ Április
Több mint valószínü, hogy ez a név összefügg a tavaszi, mezö- és erdögazdasági munkákkal. Ilyenkor kellett régen az erdöirtást megkezdeni az országszerte még havas erdökben.
Huhta= irtás-t jelent.
A munkát azért kezdték meg ilyen korán, mert ilyentájt a hideg éghajlat miatt a fákban még nem indult meg a nedv áramlása, ilyenkor a kidöntött nagy fatörzsek gyorsabban száradtak meg.
Az idöjárast illetöen huhtikuu a tavasz kezdetét is jelentette Finnországban. A tavaszt az jelenti, hogy a nappali középhömérséklet 0 C fok fölé megy fel. Ez a termikus tavasznak nevezett idöpont az ország különbözö részeiben változó, Helsinkiben április 4 táján kezdödik a tavasz, míg az ország északibb részein pl. Rovaniemiben ez az idöpont április 22 környékén van, Inariban pedig május elsö napjaiban kezdödik a termikus tavasz.
A túl meleg áprilist a régiek nem szerették, erröl több mondás is létezik, pl: “Jos hatutta päin huhtikuussa halkoja hakataan, niin turkin päällä toukoja tehdään “ szabadon fordítva: Ha sapka nélkül vágjuk a fát áprilisban, májusban bundában vetünk.

Àprilisi ünnepnapok
Áprilisban két zászlós ünnepnapot ismer a finn naptár, ezek április 9 és április 27.
Mikael Agricola napja, április 9.
Ki volt Mikael Agricola?
Röviden összefoglalva : ö volt a finn írott nyelv és egyben a finn nyelvü irodalom szülöatyja.
Mikael Agricola( 1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az elsö nyomtatott formában megjelent, finn nyelvü könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fö vezetöjének Martin Luther-nek és Erasmus Rotterdam-nak volt a tanítványa.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festöje, Albert Edelfelt rajzolta róla :

Ugyancsak viszonylag keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három névszerint ismeretlen leánytestvére volt. Elsö tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak elöjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulnivágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földmüves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvü környék volt akkoriban. Feltehetö azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzöek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt. Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult, emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla örzi.

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola vaolt az elsö az olyan papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendöket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki. Résztvett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínü, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentösebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvü egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetövé kellett tenni. Ebböl lett Mikael Agricola életmüve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettöl eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból . Agricola munkáját dícsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhetö szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is elöfordult, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érzödik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentöségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erösödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangelikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyü támaszpontja az ellenség bombázóinak.
Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

A Suomen pipliaseura/Finn bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére.
Ezzel a kedves Olvasó a budapesti finn nagykövetség internetes oldalán ismerkedhet itt:
http://www.finland.hu/public/default.aspx?contentid=324374&nodeid=39291&culture=hu-HU

Április másik zászlós ünnepnapja:
Április 27- A Háborús veteránok emléknapja

Egy kis történelem:
Finnország függetlenségének 70. évében 1987-ben, az akkori miniszterelnök Kalevi Sorsa javaslatot tett arra, hogy a II. világháborúban a hazáért harcoltakra ünnepélyes keretek között emlékezzen az ország. Április 27-re azért esett a választás, mert 1945-ben ezen a napon fejezödött be a II. világháború eseménysorozatának un. lappföldi háborúja. Aznap délután ½2-kor lépte át az utolsó német katona Finnország és Norvégia határát Kilpisjärvi-nél.

Az idei év – 2015 – elején a veteránok közül 15 000 férfi és 11 000 nö van az élök sorában, átlagos életkoruk 90 év.
Az emléknap idén 29.alkalommal kerül ünneplésre, a nap jelszava az ország két hivatalos nyelvén:
Tämä maa ei koskaan sortua saa – eläköön Suomi !
Aldrig förtryckas skall detta land – leve Finland!
azaz szabadon fordítva:
Soha nem bukhat el ez az ország – éljen Finnország!

Országos ünnepségeket több városban is rendeznek, a fö ünnep Hämeenlinna városában lesz. Az ünnepséget a televizió elsö csatornája ( YLE 1) egyenes adásban közvetíti finn idö szerint 13.00 órai kezdettel (magyar idö szerint 12.-kor) Az ünnepséget utólag meg lehet nézni az Yle Areena csatornán, itt:
http://areena.yle.fi/tv/2448924
Az ünnepség délelött 10-kor kezdödik ünnepélyes zászlófelvonással és ájtatossággal. Ezután a vendégek ebéden vesznek részt.
Délután a program a Jääkärimarssi / Vadászok indulója – val folytatódik. Ezt itt lehet meghallgatni :

A hazafias induló zenéjét Jean Sibelius szerezte, szövegét Heikki Nurmio írta.
Aki a szöveget angol fordításban szeretné látni az énekkel egyidejüleg, ide kattintson:

Ezután több beszéd és zeneszám is is elhangzik majd, beszél a finn hadsereg tábori püspöke Pekka Särkiö, veteránok és mai fiatal katonák is beszélnek a szabad és független haza jelentöségéröl és arról, hogy mit jelent minden körülmények között szolgálni a hazát. Az ünnepi szónok Finnország érdemes orvosa, arkkiatri Risto Pelkonen lesz.
A város nevében a polgármester Timo Kenakkala tart üdvözlö beszédet és az államtanács képviselöje is köszönti a jelenlévöket, akik között nagy számban lesznek meghívott vendégekként a veteránok és hozzátartozóik .
Az eseményt az együttesen elénekelt finn himnusz zárja be, a Maamme laulu / Hazánk dala. Ezt itt lehet meghallgatni:

Kedves Olvasók! Áprilisban még egy zászlós ünnepnap volt, az országgyülési választások napja, április 19.-én. Erröl bizonyára a magyarországi sajtóból is lehet tájékozódni.
Legközelebbi levelemet már a következö hónapban, májusban írom. Addig is maradok szivélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

Források:
Kustaa Vilkuna: Vuotuinen Ajantieto. Otava kiadó 1992, 100 – 112 old.
http://fi.wikipedia.org/wiki/Mikael_Agricola
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kansallinen_veteraanip%C3%A4iv%C3%A4
http://www.ksml.fi/mielipide/mielipidekirjoitukset/jaakarimarssin-sanoitus-oli-moni-vaiheisempaa-kuin-savellystyo/1946245
http://www.hameenlinna.fi/Kaupunki-info/Kansallisen-veteraanipaivan-paajuhla-2015/Ohjelma/

Képek:
Edelfelt képe , az emléktábla és az Újtestamentum címlapja: http://fi.wikipedia.org/wiki/Mikael_Agricola
Agricola templom: http://fi.wikipedia.org/wiki/Mikael_Agricolan_kirkko
A.szobor: http://fi.wikipedia.org/wiki/Oskari_Jauhiainen
Katonák a finn zászlóval: http://fi.wikipedia.org/wiki/Kansallinen_veteraanip%C3%A4iv%C3%A4
Veteraanipäivät logo: http://www.hameenlinna.fi/Kaupunki-info/Kansallisen-veteraanipaivan-paajuhla-2015/