136. Levél – Április II. Áprilisi ünnepnapok 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

136. Levél – Április II. Áprilisi ünnepnapok – 2015 április 24.

Kedves Olvasók!
Mivel már április végén járunk egy pár szó ennek a hónapnak a finn nevéröl és a finnországi, áprilisi ünnepnapokról.

Huhtikuu/ Április
Több mint valószínü, hogy ez a név összefügg a tavaszi, mezö- és erdögazdasági munkákkal. Ilyenkor kellett régen az erdöirtást megkezdeni az országszerte még havas erdökben.
Huhta= irtás-t jelent.
A munkát azért kezdték meg ilyen korán, mert ilyentájt a hideg éghajlat miatt a fákban még nem indult meg a nedv áramlása, ilyenkor a kidöntött nagy fatörzsek gyorsabban száradtak meg.
Az idöjárast illetöen huhtikuu a tavasz kezdetét is jelentette Finnországban. A tavaszt az jelenti, hogy a nappali középhömérséklet 0 C fok fölé megy fel. Ez a termikus tavasznak nevezett idöpont az ország különbözö részeiben változó, Helsinkiben április 4 táján kezdödik a tavasz, míg az ország északibb részein pl. Rovaniemiben ez az idöpont április 22 környékén van, Inariban pedig május elsö napjaiban kezdödik a termikus tavasz.
A túl meleg áprilist a régiek nem szerették, erröl több mondás is létezik, pl: “Jos hatutta päin huhtikuussa halkoja hakataan, niin turkin päällä toukoja tehdään “ szabadon fordítva: Ha sapka nélkül vágjuk a fát áprilisban, májusban bundában vetünk.

Àprilisi ünnepnapok
Áprilisban két zászlós ünnepnapot ismer a finn naptár, ezek április 9 és április 27.
Mikael Agricola napja, április 9.
Ki volt Mikael Agricola?
Röviden összefoglalva : ö volt a finn írott nyelv és egyben a finn nyelvü irodalom szülöatyja.
Mikael Agricola( 1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az elsö nyomtatott formában megjelent, finn nyelvü könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fö vezetöjének Martin Luther-nek és Erasmus Rotterdam-nak volt a tanítványa.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festöje, Albert Edelfelt rajzolta róla :

250px-Mikael_Agricola_by_Albert_Edelfelt

Ugyancsak viszonylag keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három névszerint ismeretlen leánytestvére volt. Elsö tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak elöjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulnivágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földmüves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvü környék volt akkoriban. Feltehetö azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzöek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt. Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult, emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla örzi.

250px-Mikael_Agricola_Wittenberg

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola vaolt az elsö az olyan papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendöket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki. Résztvett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínü, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentösebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvü egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetövé kellett tenni. Ebböl lett Mikael Agricola életmüve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

250px-Se_Usi_Testamenti

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettöl eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból . Agricola munkáját dícsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhetö szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is elöfordult, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érzödik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentöségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erösödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangelikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

225px-Helsinki_Mikael_Agricola_church

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyü támaszpontja az ellenség bombázóinak.
Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

Oskarii Jauhiaisen Agricolan patsas

A Suomen pipliaseura/Finn bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére.
Ezzel a kedves Olvasó a budapesti finn nagykövetség internetes oldalán ismerkedhet itt:
http://www.finland.hu/public/default.aspx?contentid=324374&nodeid=39291&culture=hu-HU

Április másik zászlós ünnepnapja:
Április 27- A Háborús veteránok emléknapja

veteraanipv

Egy kis történelem:
Finnország függetlenségének 70. évében 1987-ben, az akkori miniszterelnök Kalevi Sorsa javaslatot tett arra, hogy a II. világháborúban a hazáért harcoltakra ünnepélyes keretek között emlékezzen az ország. Április 27-re azért esett a választás, mert 1945-ben ezen a napon fejezödött be a II. világháború eseménysorozatának un. lappföldi háborúja. Aznap délután ½2-kor lépte át az utolsó német katona Finnország és Norvégia határát Kilpisjärvi-nél.

300px-Kolmen_valtakunnan_rajapyykki_27_4_1945

Az idei év – 2015 – elején a veteránok közül 15 000 férfi és 11 000 nö van az élök sorában, átlagos életkoruk 90 év.
Az emléknap idén 29.alkalommal kerül ünneplésre, a nap jelszava az ország két hivatalos nyelvén:
Tämä maa ei koskaan sortua saa – eläköön Suomi !
Aldrig förtryckas skall detta land – leve Finland!

azaz szabadon fordítva:
Soha nem bukhat el ez az ország – éljen Finnország!

Országos ünnepségeket több városban is rendeznek, a fö ünnep Hämeenlinna városában lesz. Az ünnepséget a televizió elsö csatornája ( YLE 1) egyenes adásban közvetíti finn idö szerint 13.00 órai kezdettel (magyar idö szerint 12.-kor) Az ünnepséget utólag meg lehet nézni az Yle Areena csatornán, itt:
http://areena.yle.fi/tv/2448924
Az ünnepség délelött 10-kor kezdödik ünnepélyes zászlófelvonással és ájtatossággal. Ezután a vendégek ebéden vesznek részt.
Délután a program a Jääkärimarssi / Vadászok indulója – val folytatódik. Ezt itt lehet meghallgatni :

A hazafias induló zenéjét Jean Sibelius szerezte, szövegét Heikki Nurmio írta.
Aki a szöveget angol fordításban szeretné látni az énekkel egyidejüleg, ide kattintson:

Ezután több beszéd és zeneszám is is elhangzik majd, beszél a finn hadsereg tábori püspöke Pekka Särkiö, veteránok és mai fiatal katonák is beszélnek a szabad és független haza jelentöségéröl és arról, hogy mit jelent minden körülmények között szolgálni a hazát. Az ünnepi szónok Finnország érdemes orvosa, arkkiatri Risto Pelkonen lesz.
A város nevében a polgármester Timo Kenakkala tart üdvözlö beszédet és az államtanács képviselöje is köszönti a jelenlévöket, akik között nagy számban lesznek meghívott vendégekként a veteránok és hozzátartozóik .
Az eseményt az együttesen elénekelt finn himnusz zárja be, a Maamme laulu / Hazánk dala. Ezt itt lehet meghallgatni:

Kedves Olvasók! Áprilisban még egy zászlós ünnepnap volt, az országgyülési választások napja, április 19.-én. Erröl bizonyára a magyarországi sajtóból is lehet tájékozódni.
Legközelebbi levelemet már a következö hónapban, májusban írom. Addig is maradok szivélyes üdvözlettel:

Judit Mäkinen

Források:
Kustaa Vilkuna: Vuotuinen Ajantieto. Otava kiadó 1992, 100 – 112 old.
http://fi.wikipedia.org/wiki/Mikael_Agricola
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kansallinen_veteraanip%C3%A4iv%C3%A4
http://www.ksml.fi/mielipide/mielipidekirjoitukset/jaakarimarssin-sanoitus-oli-moni-vaiheisempaa-kuin-savellystyo/1946245
http://www.hameenlinna.fi/Kaupunki-info/Kansallisen-veteraanipaivan-paajuhla-2015/Ohjelma/

Képek:
Edelfelt képe , az emléktábla és az Újtestamentum címlapja: http://fi.wikipedia.org/wiki/Mikael_Agricola
Agricola templom: http://fi.wikipedia.org/wiki/Mikael_Agricolan_kirkko
A.szobor: http://fi.wikipedia.org/wiki/Oskari_Jauhiainen
Katonák a finn zászlóval: http://fi.wikipedia.org/wiki/Kansallinen_veteraanip%C3%A4iv%C3%A4
Veteraanipäivät logo: http://www.hameenlinna.fi/Kaupunki-info/Kansallisen-veteraanipaivan-paajuhla-2015/

Reklámok

2 thoughts on “ 136. Levél – Április II. Áprilisi ünnepnapok 

  1. Nagyon érdekes az újabb levél, csupa meglepetés nekem. Ápr.9. E.Lönnrot születésnapja is egyben. Agricola nyelvújítását Lönnrot folytatta, rengeteg új szóval gazdagítva a finn nyelvet. Megnéztem M.Agricola: Abckiria-t is, abban az időben ez nagyon modern lehetett. Trendikäs! A szövege első látásra nehéznek tűnt, de megfejthető, még soha nem olvastam ilyen régi írást.
    “Sille mine annan minun itzen rumin,
    ia sielun,ia caiki tynni,quin minulla
    ombi,sinun haltuus ia kesijs.
    Sinun pyhe Engelis olcon minun cansan,
    ia elken coskan minusta lopucan,
    ettei se paha wihamies Perchele,
    miteken minusta woittaisi.”

    Rakkaiset terveiset ja vappuiloa !

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.