Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

135. levél – Április I. Húsvét után – 2015. április 13

Kedves Olvasók!
Elözö levelemben megígértem a húsvéti témakör folytatását, így most ismét húsvéttal foglalkozunk.
Húsvétkor kissé elcsendesül Finnország, Nagypéntek a csend ünnepe, pirosbetüs egyházi ünnep, munkaszüneti nap. Az üzletek nincsenek nyitva, a tömegközlekedés ünnepi menetrend szerint zajlik. Mivel Húsvét héfö is ünnepnap, ezen a hosszú hétvégén sokan elutaznak egy kis szabadságra.
Húsvét azonban nem mindenütt csendes ünnep, a Lappföldön ilyenkor zajlik az élet. A napok már hosszabbak, sokszor ragyogó napsütésben élvezhetik a sielök a remek állapotban lévö lesiklópályákat, a sifutók a géppel elökészitett/ kitaposott nyomokat. Finnországban gyakorlatilag mindenki tud sielni, ez hagyományosan sífutást jelent. A gyerekeknek a finn Mikulás/Joulupukki kb. két-három éves korukban hozza az elsö sílécet és már óvodáskorukban megtanulnak sielni.

A fenti képen a Päiväkoti Peiponpesä/ Pinty fészke nevü óvoda gyerekei gyakorolják a sielést az óvoda udvarán.

Visszatérve azonban a húsvéthoz, a húsvéti szimbólumok közül elsösorban a
Húsvéti tojásról kell egy pár szót ejteni.
A tojás az élet szimbóluma, a termékenységet és növekvést rejti magában. Már a régi szkita sirokban is találtak különbözö tojásokat, agyagból, márványból . Az etruszk sirokban díszített madártojásokat leltek az archeológusok.
Az embereket minden idökben érdekelte az ”östojás“, vajon mi volt elöbb a tyúk vagy esetleg a tojás?
A tojással mint az élet forrásával találkozunk a Kalevala elsö énekében is, Rácz István fordításában így:
”Tojáshéj alsó feléböl idelent az anyaföld lett,
tojáshéj felsö feléböl magos mennybolt lett odafent,
sárgájábol a tojásnak sziporkázó nap született,
fehérjéböl a tojásnak halavány hold keletkezett,
tojás tarka foltjaiból csupa csillag lett az égen,
tojás fekete foltjából felleg lett a levegöben .”

A keresztény egyházban is találkozunk a tojás szimbolikus jelentöségével.
A tojás héja Jézus sírját jelképezi, a feltört tojásból kikelö új élet az új kezdetet, a feltámadást jelenti.A monda szerint Mária Magdaléna adott elöször tojást ajándékba Tiberius császárnak, elmondva neki Jézus feltámadásának hírét. A pirosra festett tojás színét kapcsolatba hozták Jézusnak a kereszten folyt vérével.
Idövel a húsvéti tojásból az öröm és a köszönet, a feltámadáson át az új élet szimbóluma lett.

Húsvéti tojás az orosz cári udvarban
Erröl azért nagyon érdemes tudni, mivel ennek a témának rendkivül érdekes finn vonatkozása is van. Ez egy ékszerész Alma Pihl nevéhez füzödik, róla alább egy kicsit többet.
Az orosz cári udvar részére készített ékszertojások hire legendás. A manapság mesés értékü tojások egy ékszerész, nevezetesen
Peter Carl Fabergé mühelyéhez füzödnek.
Az ékszerész francia családneve elárulja a család francia gyökereit, ez a család a hugenottákhoz tartozott és a franciaországi reformátusok üldözése miatt menekülésre kényszerült. Feltevések szerint 1545 és 1787 között kb. 160 000 ember menekült Franciaországból más államokba.
Carl Fabergé Szt.Péterváron született 1846-ban édesapja Gustav Fabergé ékszerész volt, édesanyja dán születésü Charlotte Jungstedt. A család 1860- ban Drezdába költözött, Carl ott tanult ékszerésznek. Családja 1864-ben visszaköltözött Szt.Pétervárra, Carl Fabergé édesapja mühelyét 24 évesen 1870-ben vette át. Vele dolgozott öccse Agathon is valamint 1881-ben bekövetkekezett haláláig az a mester is – Hiskias Pendin (Pönttinen) – is aki az ö elsö tanítója volt.
A Fabergé testvérek: Carl és Agathon 1882-ben részt vettek a Moszkvában rendezett nagy pánszláv kiállításon, aranyérmet nyerve ott. Két évvel késöbb III. Alexander cár udvari ékszerésze lett Carl Fabergé és 1884-ben készítette az elsö ajándéktojást Maria Fjodorovna cárnö részére.

Mivel Oroszországban szokás volt húsvétkor tojást ajándékozni, ezután Fabergé mühelye minden évben készített ilyen ajándékot , 1885 és 1917 között a mühelyben 69 díszes húsvéti tojást készítettek. Ezek közül ötven került a cári udvarba.
Fabergé mühelye szállított a svéd királyi udvarba is különbözö dísztárgyakat.
Az 1900-ban Párizsban tartott világkiállításon Fabergé képviselte Oroszországot- nevével jelzett mühelyekben Moszkvában, Kievben, Odesszában és Londonban összesen ötszázan! dolgoztak. Az adatok szerint Fabergé mühelyeiben 1882-1917 között 150 000 tárgyat készítettek az ezekben dolgozó elörangú ékszerészek.
Az orosz forradalommal vége lett Fabergé oroszországi mühelyeinek, Carl Fabegé az utolsó diplomatákat szállító vonattal menekült el a Szovjetunióból. Svájcban halt meg a laussannei Bellevue szállodában 80 évesen 1920-ban.

Finn ékszerészek Fabergé mühelyében
A Szt.Péterváron Fabergé-nél dolgozó finn ékszerészekröl Ulla Tillander- Godenhielm 2011-ben megjelent könyve – Fabergén suomalaiset mestarit/Fabergé finn mesterei címmel a Tammi kiadó gondozásában – ír finnül a legrészletesebben. Több finn ilyen ékszerészröl is tudunk, közöttük Hiskias Pöntinen, Henrik Wigström és Anna Pihl a Fabergé mühely egyetlen nöi tervezöje.
A cári udvar részére készített húsvéti tojások közül kettö
Alma Theresia Pihl munkája.

Élete regénybe illö. Moszkvában született 1888-ban – édesapja Oscar Phil ékszerész volt – és 88 éves korában Helsinkiben halt meg 1976-ban. Alma Pihl pályafutása csak 10 évvel a halála után lett ismert, mivel titkolta mivoltát.
Születésének 120. évfordulója évében 2008-ban dokumentum-filmet mutatott be a finn televizió MTV 3.csatornáján Alma Pihl életéröl. A filmet Ilona Arosalo rendezte.

Az egyik leghíresebb húsvéti ékszertojást az un.
Talvimuna/ Téli tojást 25 éves tervezöje Alma Pihl 1913-ban álmodta meg. Ezt a tojást a cár, Nikolai II. édesanyjának Maria Fjodorovna-nak ajándékozta.

Az áttetszö hegyi kristályból készült, kinyitható tojásban meglepetésként egy platinából készült kis virágkosár van és abban kvarcból csiszolt és gyémántokkal díszített tavaszi szellőrózsa virágcsokor. A tél után következö tavasz az alapgondolat, a szellörózsa az egyik legkorábbi északi virág, anyák napjára szokták a gyerekek édesanyjuknak az elsö csokrokat összeszedni.
Jelenleg a szakértők a drágakövek történelmének egyik legszebb tárgyaként tartják számon ezt a tojást, mely 2002-ben a Christie´s New Yorkban tartott árverésén Quatarba került 9,6 millió amerikai dollár kikiáltási áron. Ezzel a tojás sajnos eltünt a nyilvánosság elöl.

A nagy siker következményeként a cár egy évvel késäbb új tojást rendelt.
A Mosaiikkimuna/Mozaiktojás 1914-ben készült el. Tervezöjét, az akkor 26 éves Alma Pihl-t anyósának keresztöltéses kézimunkája ihlette, mivel a kézimunka a nap fényében, gyémántként csillogott. A Mozaiktojás Nikolai II. cár ajándéka volt feleségének Anna Fjodorovna cárnönek.

A 9,5 cm kinyiható tojás aranyból és platinából, készült, brilliánsok, rózsakvarc, rubin, smaragd, topáz,szafir, gránát, kövek és gyöngyök díszitik. A meglepetés a kinyitható tojásban levö miniatür kép a cári család öt gyermekét ábrázolja. Ez a tojás jelenleg II. Elisabeth angol királynö tulajdona.

Amikor a kommunista forradalom győzött Oroszországban, Alma Phil és férje Nikolai Klee Finnországba menekültek és Alma egy kis, finn városban, Kuusankoskiban lett egy svéd nyelvű elemi iskolában rajztanárnő. Itt 1928-1951 között tanított. Soha nem beszélt a múltjáról, csak a nevelt lánya Lydia tudott arról. Hogy ö volt a két említett Fabergé tojás tervezője az 1980-ban bizonyosodott be minden kétséget kizáróan Ulla Tillander – Godenhielm munkájának következtében, melyben Lydia, Alma nevelt lánya volt segítségére. A hír szenzációnak számított a nemzetközi ékszerészkörökben és az ékszertojások hátterének tisztázása nagyban növelte azok értékét.
Alma Pihl emlékét örzi a finn posta által 2005-ben – a posta fennállásának 150. évében – kiadott bélyegív melyen a Téli tojás látható .

Lassacskán az oroszok is felismerték a Fabergé mühely jelentöségét és annak nemzetközi hírnevével az Oroszországra hozott dicsöséget. Leningrádban 1989-ben volt az elsö Fabergé kiállítás.

A Fabergé múzeum

Szt.Péterváron a Fontanka folyó partján levö Shuvalov palotában nyílt meg 2014 februárjában ez a múzeum mely Carl Fabergé mühelyében készült dísztárgyakat mutatja be a nagyközönségnek.

A múzeum fenntartója egy alapítvány, melynek hátterében Oroszország egyik leggazdagabb embere Viktor Vekselberg áll. Ö 2004 óta gyüjti a világ minden részébe került Fabergé húsvéti tojásokat azzal a céllal, hogy visszahozza azokat Oroszországba és az ö tulajdonában van a legtöbb tojás. Jelenleg még 7 tojásról nem tudni semmit, de am Fabergé tojásokkal kapcsolatos meglepetéseknek még nincs vége.
Körülbelül 10 évvel ezelött egy manapság névszerint ismeretlen amerikai hulladékgyüjtö egy amerikai vidéki kisvárosban 14 000 dollár értékben aranytojást vásárolt azzal a céllal, hogy továbbadja beolvasztásra. Mivel nem talált vevöt a tojásra, a konyhájában tartotta, ott porosodott egészen 2012-ig. Akkor a tulajdonosa az interneten bukkant egy eltünt Fabergé tojás képére, melyet 1902-ben állítottak ki Szt. Péterváron August Holström ( 1829-1903) helsinki születésü aranymüves munkájaként.

A Fabergé szakértök – közöttük Géza von Habsburg !- minden kétség nélkül megállapították, hogy eredeti munkáról van szó, nevezetesen a harmadik elkészült húsvéti tojásról.
Az arany lábakon álló tojás belsejében levö meglepetés egy Vacheron Constantin óra, a tojást
III. Alexander cár adta feleségének Maria Fedorovna-nak 1887 húsvétján. A tojás értékét jelenleg 20 millió angol fontra becsülik.

Kedves Olvasók!
Ha Önök közül valakit jobban érdekelnek a Fabergé húsvéti tojások, akkor érdemes erre a linkre kattintani:
http://en.wikipedia.org/wiki/Archduke_G%C3%A9za_of_Austria
A képeket nézve csak csodálkozni lehet az emberi fantázia leleményességén és az emberi kéz képességein.

Judit Mäkinen

Források:
http://www.peiponpesa.fi/php/peiponpesa.php?sivu=etusivu
http://evl.fi/EVLUutiset.nsf/Documents/634EE6FBFF4072F6C22576EB002F3C22?OpenDocument&lang=FI&print=y
http://www.ortodoksi.net/index.php/P%C3%A4%C3%A4si%C3%A4ismuna
http://fi.wikipedia.org/wiki/Faberg%C3%A9n_p%C3%A4%C3%A4si%C3%A4ismunat
http://fi.wikipedia.org/wiki/Peter_Carl_Faberg%C3%A9
http://www.iltasanomat.fi/matkat/art-1288675910625.html
http://suomenkuvalehti.fi/jutut/kotimaa/fabergen-kultaiset-vuodet/
http://www.tulikivi.com/WWW%5CFaberge.nsf/Lehdistotiedotteet/4C2424E01FAA7DABC22574330024955C?OpenDocument&id=Lehdistotiedotteet&id2=MA3
http://yle.fi/uutiset/pietarissa_avautui_museo_carl_fabergen_paasiaismunille/7079860
http://fi.wikipedia.org/wiki/August_Holmstr%C3%B6m
http://www.telegraph.co.uk/culture/art/10708978/Expert-tips-on-how-to-spot-a-genuine-Faberge-egg.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Archduke_G%C3%A9za_of_Austria

Képek:
Óvodások sielnek: http://www.peiponpesa.fi/php/peiponpesa.php?sivu=arkisto
Talvimuna ja Alma Phil kuva https://siamgempalace.wordpress.com/2013/01/31/alma-pihl-a-woman-in-the-house-of-faberge
Mosaiikkimuna:
https://sites.google.com/site/kultasepanala/henkiloet-yritykset/faberge/fabergen-paeaesiaeismunat/
nikolai-ii-alexandra-fjodorovnalle-tilaamat-munat-v-1895-1916
Fabergé museo Pietarissa: http://www.pietariopas.fi/faberge-museo
Found imperial egg: http://www.mirror.co.uk/lifestyle/you-priceless-masterpiece-your-mantelpiece-3363783
Postimerkki: http://news.cision.com/fi/postimerkkikeskus/r/mauri-kunnaksen-piirroksia-joulupostimerkeissa,c165596