134. levél – Március II. – Húsvét elött 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

134. levél – Március II.Húsvét elött – 2015 március 27

Kedves Olvasók!
Mai levelem a közelgö húsvéttal kapcsolatos.

Mikor van Húsvét?
Míg a legtöbb ünnepnek meghatározott napja van, Húsvét változó ünnep. Hogy mikor van Húsvét azt a Kr.utáni 325. évben a Nikeában tartott egyháztanácsi ülés döntötte el így: Húsvét a tavaszi napéjegyenlöség utáni elsö teliholdat követö Vasárnap ünnepe.
Ez március 22 és április 26 közé esik, a legtöbbször április valamelyik napjára.
A húsvéthoz nálunk sok, régi orosz szokás is kapcsolódik, hiszen Finnország 1809-1917 között Oroszország része volt. Ezen kívül az orthodox vallás itt az evengélikus mellett un. államvallás is.
A szokások nemcsak a szertartásokban érvényesülnek, hanem sok minden másban is, pl. a húsvéti édességek között több régi, hagyományos orosz étel is van, ilyenek pl. a pasha és a gulitsa.

Pääsiäinen (kiejtés peezieinén) finnül a Húsvét neve.
Egy kis finn nyelvlecke: päästä = szónak több jelentése is van, többek között megszabadulni vmitöl, túl lenni vmin, kikerülni vmiböl. Ebben az összefüggésben a Húsvét elötti böjttöl való megszabadulást, a böjt végét jelenti.
Pääsiäinen keresztény, egyházi ünnep. Ez az az ünnep amihez a legnagyobb ünnepkör kapcsolódik, az elötte levö 40 napos böjt, a nagyhét és a többnapos ünneplés. A látható ünneplés egy héttel elöbb Virágvasárnappal kezdödik, ezt finnül
Palmusunnuntai ( pálmavasárnap)- nak hívják.
Virágvasárnap = Palmusunnutai = Pálmavasárnap az a nap, amikor a Biblia szerint Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe és a nép pálmaleveleket lengetett elötte az út mentén.
Finnországban húsvét idején még tél van, az egyetlen élö ág vagy a szobában kihajtatott nyírfagaly vagy pedig a barkás füzfavesszö. Oroszul a füzfa = vérba és az orosz idökböl ezt a vasárnapot finnül virpa- vagy virposunnuntai néven is ismerjük.

Ide vezethetö vissza az un. Virpominen szokása.
A megszentelt ágak lengetésének a régiek a rosszat elüzö hatást tulajdonítottak. Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy a Nagyhét elötti Vasárnap a fiatalok korán felkeltek és feldíszített füzfaágakkal meglegyintették a még alvó családtagokat miközben a helyzetnek megfelelö versikét mondtak. Ezt nevezték virpominen-nek, mely az orthodox egyház húsvéti szertartásaihoz is hozzátartozott – és a mai napig is hozzátartozik. A pap megáldja a feldíszített, barkás füzfaágakat és azokat szétosztják a szertartáson résztvevök között. Az alábbi képen Skandinávia legnagyobb orthodox katedralisa a Helsinkiben levö Uszpenszkij katedrális látható.

250px-Catedral_Uspenski,_Helsinki,_Finlandia,_2012-08-14,_DD_03 (1)

Sokféle formája ismeretes a verses köszöntönek. A régebben hosszabb versike manapság legtöbbször egy mondatos lett és így szól:
“Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövöre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.

A települések fiataljainak szokása volt, hogy Virágvasárnap házról házra járva kívántak jó egészséget és jó termést az elkövetkezendö évre. Feldíszített, barkás füzfaágakat vittek magukkal, melyek a meglátogatottaknál maradtak. A Nagyhét elteltével – amikor vége lett a böjtnek – visszamentek azokhoz a házakhoz ahol jártak és ilyenkor tojást vagy más élelmiszert, eseteleg egy jó ebédet kaptak a virpominen – ért cserébe.
A kapott, díszes ágakat szokás volt megörizni lehetöleg látható helyen, pl. az orthodox vallású családoknál a kis, házi ikon-oltárral kapcsolatosan.
Vidéki gazdaságokban ezekkel a virpa- ágakkal a gazdasszonyok a teheneket és a birkákat is meglegyintették , az egyidejüleg elmondott versben elöforduló ”egészség” szóval egyben jó tejhozamot és termékenységet kívántak az állatoknak – és hasznot maguknak. Az ágakat az istállóban vagy az akolban egy biztos helyre tették, hogy véletlenül se egyék meg azokat az állatok és tavasszal, amikor elöször hajtották ki az állatokat az új legelöre, ezekkel legyintett a pásztor az ajtón a legelöre kimenö állatok felé.
A II. világháború után – amikor tömegesen érkeztek az elvesztett karéliai területekröl az evakuáltak Finnországba – ez a szokás az egész országban elterjedt. Idövel természetesen változott a virpominen formája, manapság boszorkányoknak – akik ugye gyakran repdesnek seprünyélen húsvét táján az égen – öltözött gyerekek járják a szomszédságot, feldíszített füzfaágakkal, minden jót kívánva. A füzfaágakat régen színes rongycsíkokkal díszítették, újabban már színes tollak lebegnek ezeken az ágakon.
Az alábbi képen egy otthon barkácsolt csokor látható, ezeket viszik magukkal a család gyerekei ha Virágvasárnap meglátogatják a szomszédokat.

virpomisoksia2

Ha kinyitják nekik az ajtót elmondják a virpominen-hez tartozó versikét, meglegyintik az így megtiszteltet, akitöl ajándékot kapnak, csokoládét, színes tojást vagy esetleg egy kis pénzt is. A kis ajándékot a régi szokásoktól eltéröen nem egy hét múlva, hanem azonnal kapják.
Nem mindenki nézi jó szemmel a mostani virpominen-t. Vannak olyanok, akik a becsengetést zaklatásnak veszik, a gyerekek megjelenését és az adandó, semmitmondó, kis ajándékot a kéregetés modern formájának tartják. A társadalom tagjainak többsége azonban örömmel fogadja a csillogószemü gyerekeket és örömmel várja az érkezésüket.

671048

Húsvéti boszorka / Trulli
Húsvét azért is érdekes ünnep Finnországban, mivel egyesíti a pogány és keresztény szokásokat. A pogányoknál a tavasz a varázslatok idejét jelentette, melyhez a boszorkányok természetszerüen hozzátartoztak.
Finnország egyes részein, Pohjanmaa, Satakunta és Savo – ban húsvét táján a boszorkák úton voltak A ”trulli” szó a svéd nyelvböl került hozzánk, régiesen svédül a boszorkány = trull/troll. Ennek finnes formája a trulli, Nyugatfinnországban: rulli.
A boszorkányjárással kapcsolatos finnországi hiedelmekhez hasonlókkal találkozunk más országok szokásai között is, így pl. Svédországban, Németországban és Angliában is repdesnek boszorkányok a húsvéti égen.

påsktopp__b468h569m

Ezek az élet árnyékos oldalán élö öregasszonyok a jobb sorsban élökre irígykedve igyekeztek mindenféle bajt okozni azoknak abban a hitben, hogy azzal ellophatják az irigyelt szomszéd boldogságát. Beosontak az istállóba, egy kis darab bört kivágtak a tehenek oldalából azzal a céllal, hogy ne tejeljenek vagy kapjanak valami veszélyes betegséget és pusztuljanak el.
Megnyírták a birkákat ott, ahol soha nem szokás nyírni ezeket az állatokat, mint pl. a homlokukon vagy a lábukon abban a tévhitben, hogy így meg lehet akadályozni az új bunda növését.
Abban is hittek a trulli-k, hogy a szomszédtól ellopott boldogság a saját javukra szolgál majd.
A régiek hittek a seprünyélen repdesö rosszindulatú boszorkányokban, akik föleg Nagypéntek éjszakáján az ördöggel való találkára repültek, útközben mindenféle kárt okozva. Az emberek ilyenkor védtelennek érezték magukat és mindent megpróbáltak, hogy a jószágtól távoltartsák a kártevöket. Az istállókat jól bezárták, szénnel, krétával vagy kátrány segítségével keresztet rajzoltak az istállóajtó fölé. A boszorkányok féltek az istálló tetejére kiszögezett bagoly tetemétöl vagy egy döglött ragadozómadártól is és elkerülték az így ” díszitett” istállókat.
Finnországban ilyen ”boszorkányok” húsvét táján váratlan helyeken is felbukkanhatnak, egyszer egy Helsinkibe érkezö külföldi vendégemet ámulatba ejtette a repülötéren az érkezöket üdvözlö csinos boszorkány. 🙂

Nagyhét /Piinaviikko
A finn nyelvben a Nagyhét hétköznapjainak külön nevük van, ezek a következök:
Hétfö: Malkamaanantai, kedd: tikkutiistai, szerda: kellokeskiviikko, csütörtök: kiirastorstai, péntek: pitkäperjantai, szombat: lankalauantai.
Ezek közül itt most a Nagycsütörtökkel (Kiirastorstai) és a Nagypéntekkel (Pitkäperjantai) foglalkozunk egy kicsit többet.
Nagycsütörtök finnül: Kiirastorstai = Tisztítócsütörtök.
Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát. Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová, lehetöleg mélyen az erdőbe. Kiirastorstai napján tűzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyűlt szemetet és azt égő, kátrányos fáklyával a kézben, körbehúzták az udvaron.

Kiira

A fenti képet Samuli Paulaharju készítette az 1910-es években. Kaisa Takalo húzza a kiira-t az udvaron Paavola-ban, Forssa városában.

Ezzel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztítótűz, azaz purgatórium finnül: kiirastuli ( tuli = tűz) szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási, tisztitó csütörtököt jelent.

Nagycsütörtökkel kapcsolatban Finnországban, mindenféle babonában is hittek. Tilos volt pl. a fonás és a liszt őrlése, sütni is tilos volt. Az ország különbözö vidékein különbözőek voltak a szokások, de szinte mindenütt ez volt a nagytakarítások napja és mindenki a saját tisztaságára is ügyelt pl. haj- és körömvágással. Ilyenkor vágták le a tehenek farkának túl hosszúra nőtt szőrét. A halászok ilyenkor kívántak maguknak jó időt, ami az egész nyár jó időjárását is jelenthette.
Különben ha nagycsütörtökön hideg volt, azaz fagyott akkor ez 40 napos hideget jelentett, egészen Pünkösdig hidegre lehetett számítani.

Nagypéntek neve finnül: Pitkäperjantai = Hosszúpéntek
Nagypéntek, a protestáns, egyházi világ legnagyobb ünnepnapja, itt munkaszüneti nap. Az üzletek zárva lesznek, elcsendesül a forgalom. Mivel az év ezen időszaka a legjobb síszezon az ország északi részein, sokan síznek, azaz szabadságon vannak, hiszen mivel a hétfő is ünnepnap, egy pár nap hozzátételével már majdnem egy héten át lehet élvezni a finn tél legjobb oldalát, azaz hosszú és világos napokat, remek sílesiklópályákat és gondozott – géppel előre kitaposott – sífutásra alkalmas pályákat. Az iskolákban Nagypéntektől húsvét keddig van tanítási szünet.

Kedves Olvasók!
Legközelebbi levelemben továbbra is a Húsvéttal fogunk foglalkozni, hiszen ez egy olyan nagy téma amiröl még több levelet is lehetne írni.
Addig is kívánok Önöknek napsugaras ünnepeket!

DSCF0107

Judit Mäkinen

Források:
http://www.kysy.fi/kysymys/mista-tulee-paasiaisviikon-eri-paivien-nimet
http://www15.uta.fi/yky/arkisto/historia/noitanetti/lentavanoita.html
http://neba.finlit.fi/tietopalvelu/juhlat/paasiainen/kiirastorstai.htm
Képek:
Virpomisoksia: http://low.fi/~karmar/roskaa/?cat=1&paged=13
Virpojat: http://www.mtv.fi/uutissilma/index.shtml/julkaisut/1386852
Uszpenszkij katedralis: http://en.wikipedia.org/wiki/Uspenski_Cathedral,_Helsinki
Boszorkányok: http://www.huuto.net/kohteet/paasiaisnoita-aiheinen-kortti/351416995
Húsvéti üdvözlö lap: saját felvétel

Reklámok

One thought on “ 134. levél – Március II. – Húsvét elött 

  1. Visszajelzés: Finnországi levél 162 | Finnországi Levelek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s