132. Levél – Február II. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

132. levél – Február II. – 2015 február 28.

Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom a februári, finn kultúrával kapcsolatos eseményekröl szóló rövid beszámolót. Két müvész születésének 150. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Az egyik a legismertebb finn zeneszerzö Jean Sibelius, a másik egy rendkívül sokoldalú müvész, Akseli Gallen-Kallela.

Jean Sibelius ünnepi év Jean Sibelius 1865 december 8.-án született Hämeenlinna városában. Róla részletesebben írtam a 125.levelemben, itt: https://finnorszagilevelek.com/2014/12/04/125-level-tuusulanjarvi-i-sibelius/ Az idei év Sibelius ünnepi éve, számos kultúrális esemény is fémjelzi ezt az évet.

Ünnepi pénz : Január végén bocsátotta ki a pénzverde a Sibelius tárgyú ünnepi érmet aranyból és ezüstböl. Az arany pénz egyik oldalán Sibelius otthonának Ainolának fái és a csillagos égbolt látható – itt sétált sokszor a zeneszerzö a ház körüli erdöben. A pénz másik oldalán a legkedvesebb hangszer, egy hegedü kapott helyet.

Sibelius arany pu00E9nz

A pénz névértéke 100 euro. Február 18.-án bocsátotta ki a pénzverde az ünnepi 2 eurós aprópénzt.

Sibelius múzeumok Finnországban több helyen is van Sibeliusról elnevezett múzeum. Az egy ilyen a Sibelius múzeum Turkuban , a katedrális közelében található. Ez egy zenemúzeum, a világ sok részéröl összegyüjtött hangszereket láthatunk itt. Ezen kívül Sibelius kézzel írt kottái, levelei és hangversenyprogramok is láthatók ebben a modern épületben. A múzeum épületét Woldemar Baeckman építész tervezte, 1968 óta látogatható.

Sibelius szülöháza, Hämennlinna Sibelius szülöházát Hämeenlinna városának központjában – Sibeliuskatu 10 alatt – 1965-ben nyitották meg múzeumként a közönség elött.

Sibeliuksen koti

Az itteni múzeális anyag a zeneszerzö gyermekkorával és ifjúságával ismerteti meg a látogatót. Ez a múzeum az év minden napján látogatható.

Sibelius- múzeum, Ainola A Tuusula tóhoz közel, Helsinkitöl nem mesze, 1904-ben elkészült családi házat Lars Sonck épitész tervezte, nevét Sibelius feleségétöl Aino-tól kapta : Ainola / Aino lak

Ainola

Sibelius özvegye egészen haláláig – 1969 – itt lakott. A családi házat az utódok eladták a finn államnak és mint múzeum 1974 óta látogatható május elejétöl szeptember végéig. Sajátos hangulat fogja meg itt a látogatót, miközben a szobákat járja szinte érezhetö néhai lakóinak szellemisége. A ház melletti erdöszélen fejet hajthatunk Jean és Aino Sibelius örök nyugvóhelye elött.

Sibeliuksen_hauta_JR

Február utolsó napján , 28.-án ünnepli Finnország a finn kultúra napját, nemzeti eposzunk, a Kalevala napját.

Kalevalan päivä / Kalevala nap Mint Önök közül sokak elött ismert, a Kalevala verseinek összegyüjtése egy orvos: Elias Lönnrot ( 1802-1884) nevéhez füzödik. De vajon hányan tudják, hogy a Kalevala-t többen is fordították magyarra? Az elsö fordító Reguly Antal volt 1841-ben, ö részleteket fordított az eposzból. Ezek sokáig csak kéziratban léteztek, a fordítás csak 1985-ben jelent meg nyomtatásban. Hunfalvy Pál , akit Elias Lönnrothoz baráti kapcsolatok füztek, szintén fordított részleteket. Az elsö teljes Kalevala fordítást Barna Ferdinánd készítette, de ö németböl fordította le az eposzt ezért ezt a munkát – a fordítás fordítását – nem értékelték az irodalmi körök úgy, mint az elsö, teljes finn nyelvböl fordított kötetet. Vikár Béla húsz évig dolgozott a fordításon, mely 1909-ben jelent meg elöször Budapesten. Ez a fordítas tíz kiadást ért meg. Vikár Béla évekig tanulmányozta Karéliában a hagyományokat, a nyelvjárást és a népdalokat azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön a finnek nemzeti eposzának légköréhez. A legközelebbi Kalevala fordítás évtizedekkel késöbb, 1972-ben Nagy Kálmán müveként jelent meg Bukarestben. Rácz István neve fémjelzi a nekem legértékesebb fordítást – Pista bá kedves barátom volt. Az Európa könyvkiadó gondozásában ,1980-ban a Kner nyomdában, Gyomán jelent meg ez a kötet.

Racz Kalevala

Ennek a könyvnek borítója tükrözi a fordító szerénységét: neve nem szerepel a borítón. De ez a kötet rendkívül érdekes , mivel Rácz István kiváló fényképész is volt. Míg a többi fordítást modern illusztrációk díszítették, az ö Kalevala fordítását számos, saját felvételü színes kép kíséri, ezekröl a fordító a könyv végére írt magyarázatában így mesél: ”Kalevala fordításomat én is Ilmarinen remekmüveivel: régmult idök mesés gazdagságát bemutató kincsekkel kívántam ékesíteni. A helsinki Nemzeti Mùzeum ezernyi leletet közül válogattam össze azokat az ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat, amelyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magasrendü volt annak a kornak az anyagi müvészete is, amikor a kalevalai runók keletkeztek.” A Kalevala ötödik, teljes fordítása Szente Imre munkája. Ez a kötet 1987-ben jelent meg Münchenben.

A finn kultúra napja Február 28. Finnországban 1860 óta ünnepnap. Manapság zászlós ünnepnap, a finn kultúra napja. A februári szélben lobogó kék-keresztes zászlók a finnek egészséges nemzeti öntudatát és kultúrájuk tiszteletét valamint örzését jelképezik ezen a napon.

A Kalevala-val szorosan összefügg Finnország egyik legjelentösebb festöjének neve: Akseli Gallen-Kallela születésének 150. évfordulóját idén ünnepeljük. A finn nemzeti romantikai stilus képviselöje 1907-ben változtatta meg svéd nevét: Axel Waldemar Gallén – finn formájú névre , Akseli Gallen-Kallela. Kalevala illusztrációi világszerte ismertek, talán az egyik legismertebb ezek közül a fia holtteste mellett gyászoló: Lemminkäisen äiti = Lemminkäinen édesanyja képe.

640px-Gallen_Kallela_Lemminkainens_Mother

Gallen-Kallela nevét az 1900-ban rendezett párizsi világkiállítás tette ismertté a nemzetközi porondon, ö festette a finn pavillon freskóit két arany és egy ezüstérmet nyerve. Egy nagyméretü freskója Helsinkiben a Nemzeti Múzeum kupolájában látható. Finnországban Gallen-Kallela egyik legismertebb müve Pori városában van, a Käppärä nevü temetöben. A Juselius család 11 éves korában elhunyt kislánya, Sigrid mauzóleumának freskóit különös figyelemmel festette Gallen-Kallela, hiszen ö is elvesztette az egyik kislányát gyermekkorában.

images86XTO6JT

A kislány fehér márványból készült szarkofágja felett az erkély falán látható freskók a müvész életbe vetett hitét tükrözik a halál felett. Akseli Gallen-Kallela sokoldalú müvész volt, érdekelte a festésen kivül többek között a grafika és az iparmüvészet is. Két barátjával – Louis Sparre és Alfred William Finch – alapítója volt a Porvooban müködö Iris nevü mühelynek, a finn iparmüvészet egyik bölcsöjének. A müvész a világ sok táján megfordult Párizstól Afrikáig. Bizonyára Önök közül sokak elött ismert, hogy Akseli Gallen_Kallela Magyarországon is élt 1907-1908 között. Budapesten rendezett tárlatán közel 500 ! alkotását láthatta a magyar közönség. Emlékét Budapesten 1978 óta egy relief örzi. A Lánchíd budai hidföjétöl nem messze, a Duna folyásának irányában sétálva a partmenti sétány fái alatt találjuk Madarassy Walter alkotását, a finn és magyar barátság egyik emlékeztetöjét.

640px-Budapeu0161u0165_0394

Akseli Gallen-Kallela hazafias érzelmeit nemcsak nevének finn formára való változtatásával bizonyította. A finnországi 1918-as polgárháború idején Mannerheim tábornok oldalán harcolókhoz csatlakozott és kezdetben térképrajzolóként dolgozott. Késöbb a föhadiszálláson Mannerheim tábornok egyik adjutánsa lett. Számtalan alkotása közül az ö müvészetét örzik az akkori katonai egyenruhák , valamint az egyik legnagyobb finn állami kitüntetés, a Suomen Valkoisen Ruusun Ritarikunta /Finn Fehér Rózsa Lovagrend érmei.

Valkoinen ruusu

Akseli Gallen-Kallela életével és müveivel két finnországi múzeumban is ismerkedhet a látogató. Az egyik Espooban van, Helsinki központjától nincs messze, neve : Tarvaspää. Ez a család ateljee-otthona volt, a müvész tervezte és építtette. A róla elnevezett út mentén egy erdös dombon áll, kilátással egy tengeröbölre, 1961 óta múzeum.

Tarvaspu00E4u00E4 JM

A másik Gallen-Kallela múzeum a Ruovesiben levö ateljee, ezt is a müvész tervezte. A magas épület a Näsijärvi partján áll. A család 1895-1900 között lakott itt állandóan, késöbb csak nyaranta tartózkodtak Ruovesi – ben.

Ruovesi Kalela

Gallen –Kallela legfontosabb Kalevala témájú müveit itt festette, itt tervezte az 1900-ban Párisban tartott világkiállítás finn pavillonjának freskóit, textileit és bútorait.

Kedves Olvasók! Finnországban sokat tesznek azért, hogy a régi kultúra élö maradjon, hogy a mai fiatalság ismerje, szeresse és tisztelje öseit és velük együtt hazája kultúráját. Ennek egyik szép bizonyítéka a Kalevalaseura/ Kalevala társaság Lánglelkü hazafiak: Akseli Gallen-Kallela, Eino Leino, Jean Sibelius, Emil Nestor Setälä, Matti Äyräpää és Väinö Salminen alapították ezt a társaságot 1911-ben, de hivatalosan csak 1919-ben – amikor Finnország már nem volt Oroszország része ! – jegyezték be. A társaság jelenleg Kalevala társaság alapítványa néven müködik, feladatául többek között a finn kultúrális hagyományokhoz kapcsolódó ismeretek terjesztését, kutatását és nyilvánosságra hozatalát, valamint a Kalevala témájú müvészet és tudomány elösegítését tüzte ki. A Kalevala társaság egyedülálló, mivel ez az egyetlen társaság a világon, mely egy nemzeti eposz köré alakult.

Kalevalaseura_logo1-150x150

A társaság logoját Akseli Gallen-Kallela tervezte. A logo a kalevalai szellemet tükrözi. Ezt Rácz István a Kalevala elsö énekében így mutatta be: “Kapcsoljuk most kezünk egybe, fogas ujjunk fogjuk össze, úgy dalolgassuk danánkat, énekeljünk ékes verset: fiatalok figyelhessék, tudnivágyók tanúlhassák.”

A társaság válaszol a modern idök kihívására is, a finnül tudó érdeklödök a szociális médiában a facebook-on itt találják meg öket : https://www.facebook.com/kalevalaseura?_rdr

Kedves Olvasók! Soraimat azzal a reménnyel zárom, hogy egy kis lépéssel közelebb hoztam Önökhöz Finnországot.

Judit Mäkinen

Források: http://www.ainola.fi/ http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/kalevala/html/magyar.html http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/kalevala/html/vikar.html Kalevala, Rácz István fordítása. Európa Könyvkiadó 1980. 5. és 407.oldal. http://fi.wikipedia.org/wiki/Akseli_Gallen-Kallela http://fi.wikipedia.org/wiki/Kalela http://kalevalaseura.fi/ http://kalevalaseura.fi/kalevalaseurasta/kalevalaseuran-historia/ http://www.kalevalaseura.fi/kaku/sivu.php?n=p2a1&s=p2a1s6&h=hp2a1&f=fp2s

Képek: Sibelius pénz : http://www.suomenrahapaja.fi/fin/info/jean_sibelius?gclid=CIuBvbr76MMCFSjncgod_rEASQ Sibelius szülöháza Hämeenlinna: http://www.hamewiki.fi/wiki/Sibeliuksen_syntym%C3%A4koti Arany pénz: http://www.suomenrahapaja.fi/fin/jean-sibelius-juhlaraha-kulta-100-/17946/dp?openGroup=315 Sibelius sír: http://www.urhoklubi.net/Historiaa28sibelius.htm Budapesti Gallen relief: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Akseli_Gallen-Kallela#mediaviewer/File:Budape%C5%A1%C5%A5_0394.jpg Tarvaspää: saját felvétel Ruovesi ateljee: http://fi.wikipedia.org/wiki/Kalela Valkoinen ruusu ritarimerkit: http://www.ritarikunnat.fi/kunniamerkit/valkoinen_ruusu.html Kalevalaseuran logo: http://kalevalaseura.fi/kalevalaseurasta/kalevalaseuran-historia/ Juselius mauzoleum freskoi: http://www.hs.fi/matka/a1369370750567

Reklámok

3 thoughts on “ 132. Levél – Február II. 

  1. SALVE 1

    Megint egy érdekes és részben magyar vonatkozású tájékoztatás a finn kultúra nagyjairól.
    Biztos vagyok benne, hogy az ott élő magyarok jó részének is sok újat mond.

    BBBH.Károly

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra | Finnországi Levelek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.