132. Levél – Február II. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

132. levél – Február II. – 2015 február 28.

Kedves Olvasók!

Mai levelemben folytatom a februári, finn kultúrával kapcsolatos eseményekröl szóló rövid beszámolót. Két müvész születésének 150. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Az egyik a legismertebb finn zeneszerzö Jean Sibelius, a másik egy rendkívül sokoldalú müvész, Akseli Gallen-Kallela.

Jean Sibelius ünnepi év Jean Sibelius 1865 december 8.-án született Hämeenlinna városában. Róla részletesebben írtam a 125.levelemben, itt: https://finnorszagilevelek.com/2014/12/04/125-level-tuusulanjarvi-i-sibelius/ Az idei év Sibelius ünnepi éve, számos kultúrális esemény is fémjelzi ezt az évet.

Ünnepi pénz : Január végén bocsátotta ki a pénzverde a Sibelius tárgyú ünnepi érmet aranyból és ezüstböl. Az arany pénz egyik oldalán Sibelius otthonának Ainolának fái és a csillagos égbolt látható – itt sétált sokszor a zeneszerzö a ház körüli erdöben. A pénz másik oldalán a legkedvesebb hangszer, egy hegedü kapott helyet.

Sibelius arany pu00E9nz

A pénz névértéke 100 euro. Február 18.-án bocsátotta ki a pénzverde az ünnepi 2 eurós aprópénzt.

Sibelius múzeumok Finnországban több helyen is van Sibeliusról elnevezett múzeum. Az egy ilyen a Sibelius múzeum Turkuban , a katedrális közelében található. Ez egy zenemúzeum, a világ sok részéröl összegyüjtött hangszereket láthatunk itt. Ezen kívül Sibelius kézzel írt kottái, levelei és hangversenyprogramok is láthatók ebben a modern épületben. A múzeum épületét Woldemar Baeckman építész tervezte, 1968 óta látogatható.

Sibelius szülöháza, Hämennlinna Sibelius szülöházát Hämeenlinna városának központjában – Sibeliuskatu 10 alatt – 1965-ben nyitották meg múzeumként a közönség elött.

Sibeliuksen koti

Az itteni múzeális anyag a zeneszerzö gyermekkorával és ifjúságával ismerteti meg a látogatót. Ez a múzeum az év minden napján látogatható.

Sibelius- múzeum, Ainola A Tuusula tóhoz közel, Helsinkitöl nem mesze, 1904-ben elkészült családi házat Lars Sonck épitész tervezte, nevét Sibelius feleségétöl Aino-tól kapta : Ainola / Aino lak

Ainola

Sibelius özvegye egészen haláláig – 1969 – itt lakott. A családi házat az utódok eladták a finn államnak és mint múzeum 1974 óta látogatható május elejétöl szeptember végéig. Sajátos hangulat fogja meg itt a látogatót, miközben a szobákat járja szinte érezhetö néhai lakóinak szellemisége. A ház melletti erdöszélen fejet hajthatunk Jean és Aino Sibelius örök nyugvóhelye elött.

Sibeliuksen_hauta_JR

Február utolsó napján , 28.-án ünnepli Finnország a finn kultúra napját, nemzeti eposzunk, a Kalevala napját.

Kalevalan päivä / Kalevala nap Mint Önök közül sokak elött ismert, a Kalevala verseinek összegyüjtése egy orvos: Elias Lönnrot ( 1802-1884) nevéhez füzödik. De vajon hányan tudják, hogy a Kalevala-t többen is fordították magyarra? Az elsö fordító Reguly Antal volt 1841-ben, ö részleteket fordított az eposzból. Ezek sokáig csak kéziratban léteztek, a fordítás csak 1985-ben jelent meg nyomtatásban. Hunfalvy Pál , akit Elias Lönnrothoz baráti kapcsolatok füztek, szintén fordított részleteket. Az elsö teljes Kalevala fordítást Barna Ferdinánd készítette, de ö németböl fordította le az eposzt ezért ezt a munkát – a fordítás fordítását – nem értékelték az irodalmi körök úgy, mint az elsö, teljes finn nyelvböl fordított kötetet. Vikár Béla húsz évig dolgozott a fordításon, mely 1909-ben jelent meg elöször Budapesten. Ez a fordítas tíz kiadást ért meg. Vikár Béla évekig tanulmányozta Karéliában a hagyományokat, a nyelvjárást és a népdalokat azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön a finnek nemzeti eposzának légköréhez. A legközelebbi Kalevala fordítás évtizedekkel késöbb, 1972-ben Nagy Kálmán müveként jelent meg Bukarestben. Rácz István neve fémjelzi a nekem legértékesebb fordítást – Pista bá kedves barátom volt. Az Európa könyvkiadó gondozásában ,1980-ban a Kner nyomdában, Gyomán jelent meg ez a kötet.

Racz Kalevala

Ennek a könyvnek borítója tükrözi a fordító szerénységét: neve nem szerepel a borítón. De ez a kötet rendkívül érdekes , mivel Rácz István kiváló fényképész is volt. Míg a többi fordítást modern illusztrációk díszítették, az ö Kalevala fordítását számos, saját felvételü színes kép kíséri, ezekröl a fordító a könyv végére írt magyarázatában így mesél: ”Kalevala fordításomat én is Ilmarinen remekmüveivel: régmult idök mesés gazdagságát bemutató kincsekkel kívántam ékesíteni. A helsinki Nemzeti Mùzeum ezernyi leletet közül válogattam össze azokat az ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat, amelyek szemet gyönyörködtetve bizonyítják: milyen ámulatosan magasrendü volt annak a kornak az anyagi müvészete is, amikor a kalevalai runók keletkeztek.” A Kalevala ötödik, teljes fordítása Szente Imre munkája. Ez a kötet 1987-ben jelent meg Münchenben.

A finn kultúra napja Február 28. Finnországban 1860 óta ünnepnap. Manapság zászlós ünnepnap, a finn kultúra napja. A februári szélben lobogó kék-keresztes zászlók a finnek egészséges nemzeti öntudatát és kultúrájuk tiszteletét valamint örzését jelképezik ezen a napon.

A Kalevala-val szorosan összefügg Finnország egyik legjelentösebb festöjének neve: Akseli Gallen-Kallela születésének 150. évfordulóját idén ünnepeljük. A finn nemzeti romantikai stilus képviselöje 1907-ben változtatta meg svéd nevét: Axel Waldemar Gallén – finn formájú névre , Akseli Gallen-Kallela. Kalevala illusztrációi világszerte ismertek, talán az egyik legismertebb ezek közül a fia holtteste mellett gyászoló: Lemminkäisen äiti = Lemminkäinen édesanyja képe.

640px-Gallen_Kallela_Lemminkainens_Mother

Gallen-Kallela nevét az 1900-ban rendezett párizsi világkiállítás tette ismertté a nemzetközi porondon, ö festette a finn pavillon freskóit két arany és egy ezüstérmet nyerve. Egy nagyméretü freskója Helsinkiben a Nemzeti Múzeum kupolájában látható. Finnországban Gallen-Kallela egyik legismertebb müve Pori városában van, a Käppärä nevü temetöben. A Juselius család 11 éves korában elhunyt kislánya, Sigrid mauzóleumának freskóit különös figyelemmel festette Gallen-Kallela, hiszen ö is elvesztette az egyik kislányát gyermekkorában.

images86XTO6JT

A kislány fehér márványból készült szarkofágja felett az erkély falán látható freskók a müvész életbe vetett hitét tükrözik a halál felett. Akseli Gallen-Kallela sokoldalú müvész volt, érdekelte a festésen kivül többek között a grafika és az iparmüvészet is. Két barátjával – Louis Sparre és Alfred William Finch – alapítója volt a Porvooban müködö Iris nevü mühelynek, a finn iparmüvészet egyik bölcsöjének. A müvész a világ sok táján megfordult Párizstól Afrikáig. Bizonyára Önök közül sokak elött ismert, hogy Akseli Gallen_Kallela Magyarországon is élt 1907-1908 között. Budapesten rendezett tárlatán közel 500 ! alkotását láthatta a magyar közönség. Emlékét Budapesten 1978 óta egy relief örzi. A Lánchíd budai hidföjétöl nem messze, a Duna folyásának irányában sétálva a partmenti sétány fái alatt találjuk Madarassy Walter alkotását, a finn és magyar barátság egyik emlékeztetöjét.

640px-Budapeu0161u0165_0394

Akseli Gallen-Kallela hazafias érzelmeit nemcsak nevének finn formára való változtatásával bizonyította. A finnországi 1918-as polgárháború idején Mannerheim tábornok oldalán harcolókhoz csatlakozott és kezdetben térképrajzolóként dolgozott. Késöbb a föhadiszálláson Mannerheim tábornok egyik adjutánsa lett. Számtalan alkotása közül az ö müvészetét örzik az akkori katonai egyenruhák , valamint az egyik legnagyobb finn állami kitüntetés, a Suomen Valkoisen Ruusun Ritarikunta /Finn Fehér Rózsa Lovagrend érmei.

Valkoinen ruusu

Akseli Gallen-Kallela életével és müveivel két finnországi múzeumban is ismerkedhet a látogató. Az egyik Espooban van, Helsinki központjától nincs messze, neve : Tarvaspää. Ez a család ateljee-otthona volt, a müvész tervezte és építtette. A róla elnevezett út mentén egy erdös dombon áll, kilátással egy tengeröbölre, 1961 óta múzeum.

Tarvaspu00E4u00E4 JM

A másik Gallen-Kallela múzeum a Ruovesiben levö ateljee, ezt is a müvész tervezte. A magas épület a Näsijärvi partján áll. A család 1895-1900 között lakott itt állandóan, késöbb csak nyaranta tartózkodtak Ruovesi – ben.

Ruovesi Kalela

Gallen –Kallela legfontosabb Kalevala témájú müveit itt festette, itt tervezte az 1900-ban Párisban tartott világkiállítás finn pavillonjának freskóit, textileit és bútorait.

Kedves Olvasók! Finnországban sokat tesznek azért, hogy a régi kultúra élö maradjon, hogy a mai fiatalság ismerje, szeresse és tisztelje öseit és velük együtt hazája kultúráját. Ennek egyik szép bizonyítéka a Kalevalaseura/ Kalevala társaság Lánglelkü hazafiak: Akseli Gallen-Kallela, Eino Leino, Jean Sibelius, Emil Nestor Setälä, Matti Äyräpää és Väinö Salminen alapították ezt a társaságot 1911-ben, de hivatalosan csak 1919-ben – amikor Finnország már nem volt Oroszország része ! – jegyezték be. A társaság jelenleg Kalevala társaság alapítványa néven müködik, feladatául többek között a finn kultúrális hagyományokhoz kapcsolódó ismeretek terjesztését, kutatását és nyilvánosságra hozatalát, valamint a Kalevala témájú müvészet és tudomány elösegítését tüzte ki. A Kalevala társaság egyedülálló, mivel ez az egyetlen társaság a világon, mely egy nemzeti eposz köré alakult.

Kalevalaseura_logo1-150x150

A társaság logoját Akseli Gallen-Kallela tervezte. A logo a kalevalai szellemet tükrözi. Ezt Rácz István a Kalevala elsö énekében így mutatta be: “Kapcsoljuk most kezünk egybe, fogas ujjunk fogjuk össze, úgy dalolgassuk danánkat, énekeljünk ékes verset: fiatalok figyelhessék, tudnivágyók tanúlhassák.”

A társaság válaszol a modern idök kihívására is, a finnül tudó érdeklödök a szociális médiában a facebook-on itt találják meg öket : https://www.facebook.com/kalevalaseura?_rdr

Kedves Olvasók! Soraimat azzal a reménnyel zárom, hogy egy kis lépéssel közelebb hoztam Önökhöz Finnországot.

Judit Mäkinen

Források: http://www.ainola.fi/ http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/kalevala/html/magyar.html http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/kalevala/html/vikar.html Kalevala, Rácz István fordítása. Európa Könyvkiadó 1980. 5. és 407.oldal. http://fi.wikipedia.org/wiki/Akseli_Gallen-Kallela http://fi.wikipedia.org/wiki/Kalela http://kalevalaseura.fi/ http://kalevalaseura.fi/kalevalaseurasta/kalevalaseuran-historia/ http://www.kalevalaseura.fi/kaku/sivu.php?n=p2a1&s=p2a1s6&h=hp2a1&f=fp2s

Képek: Sibelius pénz : http://www.suomenrahapaja.fi/fin/info/jean_sibelius?gclid=CIuBvbr76MMCFSjncgod_rEASQ Sibelius szülöháza Hämeenlinna: http://www.hamewiki.fi/wiki/Sibeliuksen_syntym%C3%A4koti Arany pénz: http://www.suomenrahapaja.fi/fin/jean-sibelius-juhlaraha-kulta-100-/17946/dp?openGroup=315 Sibelius sír: http://www.urhoklubi.net/Historiaa28sibelius.htm Budapesti Gallen relief: http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Akseli_Gallen-Kallela#mediaviewer/File:Budape%C5%A1%C5%A5_0394.jpg Tarvaspää: saját felvétel Ruovesi ateljee: http://fi.wikipedia.org/wiki/Kalela Valkoinen ruusu ritarimerkit: http://www.ritarikunnat.fi/kunniamerkit/valkoinen_ruusu.html Kalevalaseuran logo: http://kalevalaseura.fi/kalevalaseurasta/kalevalaseuran-historia/ Juselius mauzoleum freskoi: http://www.hs.fi/matka/a1369370750567

4 thoughts on “ 132. Levél – Február II. 

  1. Visszajelzés: február 28 : Kalevala napja. 292.levél | Finnországi Levelek / Letters from Finland.

  2. Visszajelzés: Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra | Finnországi Levelek

  3. SALVE 1

    Megint egy érdekes és részben magyar vonatkozású tájékoztatás a finn kultúra nagyjairól.
    Biztos vagyok benne, hogy az ott élő magyarok jó részének is sok újat mond.

    BBBH.Károly

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.