131. levél – Február I. 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

131. levél – Február I. – 2015 február 12.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatjuk a hónapok finn neveivel való ismerkedést. Ez azért is aktuális, mert új hónapban vagyunk, finnül ennek a hónapnak a neve Helmikuu /Február Február azaz finnül helmikuu =gyöngyhónap. A név egy februárban gyakran látott természeti jelenségre vezethetö vissza, mégpedig a fák és bokrok ágain elöforduló jég-gyöngyökre.

A finnek évszázadok óta figyelik a természeti jelenségeket, ezért pl. a különbözö finn tájszólásokban több kifejezés is van ezekre a jég-gyöngyökre. A ”gyöngy” keletkezését úgy lehet magyarázni, hogy az olvadás után gyorsan következö fagy a lecsöppenöben lévö vizcseppeket jég-gyöngyökké változtatja. Régen azt is megfigyelték, hogy az ilyen jelenség elöfordulásától számított 200 nap mulva lehet a rozst aratni. Ez lehetövé tette a nyári/öszi munkák tervezését. A finn szó gyöngy = helmi nöi névként is szerepel ugyanigy: Helmi és ahogy ezt leirom eszembe jut, hogy hasonló magyar név is van: Gyöngyi. Úgy általában véve helmikuu az év leghidegebb hónapja és gyakoriak a hóviharok is. A nép nem szerette soha az enyhe februárt – régebben is volt ilyen ! – mert azt tartották, hogy ha februárban enyhe az idöjárás akkor márciusban fagyos idö lesz, az egész tavasz hideg lesz és a kora összel elöforduló talajmenti fagyok miatt nem lesz jó a termés. A munkákat illetöen vidéken február a favágás és különösen a halászathoz szükséges hálók javitásának és kötésének ideje volt. A napok hosszabbodása februárban már észrevehetö, az ország északi részén megszünt a kaamosnak nevezett sötét évszak, már a napot is lehet látni.

maisema

Napközben olvad, éjjelent erösen fagy. Ilyenkor a hóréteg egy kicsit összeesik, a tetején vékony jégréteg képzödik. De a tulajdonképpeni hóolvadás csak márciusban kezdödik- az ország déli részén. Északon még májusig tart a síszezon. A napi középhömérséklet az ország különbözö részein változó, míg a legdélibb részeken pl. Vantaa városában kb. minusz 6 fok, a keleti részen Kuopioban minusz 9,5 Celsiust mérnek és északon Sodankylä-ben a középhömérséklet minusz 12,6 Celsius fok. A téli csendet a közelgö tavasz elsö jeleként a cinkék csicsergése töri meg.

Februári sportok Iskolai síszünet Ennek az egyhetes szünetnek hosszú története van. Egy Kouvola városában élö tornatanár, Santeri Hirvonen javasolta 1926-ban a Kasvatus ja koulu = Nevelés és iskola nevü lapban, hogy a hosszú, öszi félév zárt tantermi munkájának ellensúlyozására egy tavaszi szünetet kellene bevezetni. Ezt töltsék a diákok sieléssel – minden finn gyerek tud sielni – a friss szabad levegön eröt és energiát gyüjtve az iskolai év második felére.

hiihtoloma

Önöknek talán furcsán hangzik a tavasz szó kapcsolata a sieléssel. Finnországban azonban a tavaszt a hosszú napok, fagyos éjszakák és a szikrázó hótakaró jelenti. Az indítvány megvalósitása Lauri (Tahko) Pihkala nevéhez füzödik. Ö a helsinki egyetem filozófiai karán végzett, szenvedélyesen népszerüsítette a sportolás jelentöségét. Nevéhez füzödik több ladajáték, többek között a pesäpallo nevü finn csapatjáték létrehozása, ez kissé az amerikai baseball-ra hasonlít. Pihkala érdemei elévülhetetlenek a finn fiatalok sportra való nevelésének terén, emlékét Helsinkiben az Olympia Stadion melletti parkban szobor örzi .

300px-Lauri_Pihkalan_patsas

Lauri Pihkala hatására az Oktatásügyi föigazgatóság (Kouluhallitus) 1933-ban kötelezövé tette az ország iskoláiban a siszünetet. Ezt megelözöen, pontosabban 1927-ben a Kauniainenben levö svéd nyelvü iskola: Grankulla Samskolan már tartott siszünetet, ez az év 8. hetében volt. Minthogy Finnországban a februári idöjárás az ország különbözö részein nagyon változó, jelenleg a síszünet csak a déli országrészen van a 8. héten, Közép – Finnországban a 9. héten és északon a 10. héten tarják az iskolák a síszünetet. A sielésen kívül más sportot is üznek a finnek télen, különösen februárban, amikor a tavakon és a tengeren vastag jégpáncél van. Ezek egyike a halászat. Nem tévedés, igen a finnek halásznak a befagyott tavakon is.

Téli halászat A téli halászatnak több módja van, az egyik a hálóval való halászat a másik pedik a lékeken keresztül történö horgászat. Halászat hálóval /verkkokalastus A hálót a jég alá úsztatják egy deszka segítségével.Két léket vágnak a jégen, az egyiken befelé úsztataják a deszkát megfigyelve annak haladási irányát és annak megfelelöen vágják a másik léket, ahol a jég alá úsztatott hálót ”kifogják”. Hogy ez hogy s mint történik, azt az alábbi kb. 9 perces filmen lehet látni. A halászok a Vanajavesi nevü tavon halásznak.

A finnül tudók/tanulók megpróbálhatják követni a halászok beszélgetését is, tisztán és erösebb tájszólás nélkül beszélnek, magyarázva a téli hálóval történö halászat rejtelmeit és fortélyait.

Téli horgászat azaz pilkkiminen Ez könnyebb és jobban elterjedt mint a nagy szakértelmet kívánó hálóval történö téli halászat. Finnországban sokezren üzik ezt a sportot és minden télen több helyen is rendeznek horgászversenyeket. A gyöztes az, aki egy bizonyos, meghatározott idö alatt a legtöbb halat fogja ki. Ez a horgászat nem kimondottan finn jelenség, horgásznak igy más országokban is, Kanadában, Norvégiában, Oroszországban és Svédországban . Az Egyesült Államok nagy tavainak vidékén finn, svéd és norvég bevándoroltak honosították meg ezt a horgászatot.A vastag jégen egy erre a célra tervezett, kézi fúróval vágnak léket. Minden évben sok helyen rendeznek horgászversenyeket a befagyott tavak jegén. Egy-egy ilyen versenyen többszázan vesznek részt, gyerekektöl a nagypapákig minden korosztály és a nök is képviseltetik magukat ezeken az izgalmas versenyeken.Pilkkikilpailu

Néha eszembe jut, hogy vajon mit gondolnak a halak, amikor hirtelen többszáz lyukon áramlik be a fény a befagyott tó sötétségébe. És egyszeribe finom csemegék is lebegnek a vízben … 🙂

Február azonban nemcsak a sport hónapja, ebben a hónapban több jelentös kultúrális esemény is történik. Ezek között vannak rendszeresen ismétlödök, mint pl. Runeberg napja vagy a Kalevala nap. Idén két jelentös évfordulót is ünnepelünk, az egyik Jean Sibelius zeneszerzö születésének 150. évfordulója, a másik pedig Akseli Gallen-Kallela festö születésének szintén 150. évfordulója. Mostani levelemben a februári ünnepek közül csak kettövel –a hónap elején levökkel – foglalkozunk, a többiröl legközelebb lesz szó.

Február 5. Runeberg napja J.L.Runeberg – akit Finnország nemzeti költőjének neveznek – 1804 febr. 5.én született az északnyugati Pietarsaariban és 1877 május 6.-án halt meg Porvoo városában.

runeberg3_200px

Porvoo-i háza jelenleg múzeum a régi berendezés teljes megtartásával. Ez a ház volt az első olyan otthon Finnországban, melyet múzeumként nyitottak ki a nagyközönség előtt, a költő feleségének halála után két évvel. A ház egyike Porvoo leggyakrabban felkeresett múzeumainak. A múzeumi tárgyak a Runeberg család háztartásában használtak, az eredeti bútorok biedermeier stílusúak. A szobákban látható virágok azok a fajták, amik a család ottani életében is a lakást díszítették és a ház körüli kert egyike a legrégibb megmaradt, finnországi városi kerteknek. Ha Önök közül valaki többet is szeretne olvasni Finnország nemzeti költöjéröl, akkor egy régebbi levelemböl lehet részletesebben tájékozódni itt: http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48292&nyelv=0 Mivel Runeberg már életében is nagy megbecsülésnek örvendett, az ö napját a költö 50. születésnapjától kezdve ünnepli az ország. Maamme = Országunk cimü verse Finnország himnuszának szövege.

Február 6.  Saamelaisten kansallispäivä/A számik nemzeti ünnepnapja Ez a nap a Számiföldön zászlós ünnepnap.

saami lippu

A számi zászlóban az északi fény színei láthatók. Mint Önök bizonyára tudják, a számik Finnország kisebbségéhez tartoznak és Észak – Európa egyetlen öslakosainak számítanak. Saját nyelvük, kultúrájuk, életmódjuk és identitásuk van. A számikat nem szabad összetéveszteni a lappokkal. A számik magukat azon az alapon tartják számiknak, hogy vagy ök sajátmaguk vagy legalább egy a szüleik vagy nagyszüleik közül életük elsö nyelveként a számi nyelvet tanulták meg. A számik szülei közül legalább egynek van szavazójoga a számi bizottság (saamelaisvaltuuskunta) vagy a számi parlament (saamelaiskäräjät) tagjainak választásakor.

Egy kis történelem: A számik Finnországon kivül még három ország – Norvégia, Svédország, Oroszország- területén élnek. Az északi államokban élö számik elsö kongresszusát 1917-ben tartották február 6.-án Trodheim városában, ez a nap lett a számik nemzeti ünnepnapja. Abban az idöben a legnagyobb gond a számik életkörülményeinek fennmaradása képviselte, mivel az országhatárok megakadályozták a számik szabad mozgását és ezzel korlátozták a rénszarvastartás lehetöségeit. Ezen kívül az egyes országok többségben levö lakosai a számiktól egyre több területet hóditottak el.

lappi (4)

A jó vadászati és halászati lehetöségek, valamint a rénszarvasok részére megfelelö legelök mind a mai napig rendkivül fontosak a számiknak. Ezen kívül az egyes országokban élö számik mindíg szoros kapcsolatot tartottak egymással úgy, hogy eközben saját, sokrétü kultúrájukat nem vesztették el. A számik a finnektöl eltéröen sokkal tovább megörizték történelmi életmódjukat minden téren. A számik nemzeti ünnepnapján több esemény is volt az ország különbözö részein. Helsinkiben a Müvészetek központi szervezete forumot rendez a számi müvészetröl és müvészekröl, majd egy számi filmrendezö Paul-Anders Simma filmjét mutatták be.

Természetesen a legnagyobb ünnepséget Inariban rendezték, a számik földjén.Volt itt zene, filmbemutató, mindenféle program reggeltöl estig minden korosztály részére. A finnországban beszélt mindhárom számi nyelv – inarinsaami, koltasaami, pohjoissaami- kapott teret. Végül de nem utolsó sorban egy pár szó a Számi kézmüvességröl. A számi kézimunkák közül a legismertebb a az un. Saamenpuku /Számi ruha /öltözet Ez az öltözet régen mindennapi öltözet volt, jelenleg inkább ünnepi öltözetként használják. Ezzel az öltözettel tisztelik az ünnepi rendezvényt és a számi kultúrát. Az öltözetnek többféle változata is van, Finnországban ötféle számi öltözet használatos. A színek, díszítés, öv, fejfedö és a használt ékszerek a tájról és sok esetben a családokról is adnak információt a számi kultúrát ismeröknek.

Image32

A számi öltözetet mindenféle ünnepi eseménykor használják, ilyenek lehetnek családi ünnepek: esküvö, keresztelö, nagy születésnapi vendégségek, konfirmáció. Állami ünnepnapokon is elökerülnek a számi öltözetek. Finnország függetlenségének ünnepén- december 6.-án- az ország elnöke által rendezett fogadáson is láthatunk számi házaspárt ünnepi öltözetben.

poronhoitaja+Magreta+Sara

A számi öltözet kellékei közé Számi ékszerek is tartoznak A régi számi ékszerek ezüstböl készültek, díszesek és egyediek. Sok ékszert készítettek rénszarvas –szarvból is. Ezek a kendöket összefogó nagy melltük, vagy nyakláncok, fülbevalók és karkötök. ylatsaamen

Vannak fiatal számi müvészek is, akik ékszereket készítenek. Az egyik ilyen müvész Elle Valkeapää, aki a modern számi ékszerekeet nyírfagyökérböl és ezüstböl készíti. juurikoruja

Mint elmondja, egy-egy ékszerhez 2 m nyírfagyökeret használ fel, a tervezéshez az ötleteket a természet adja.

Kedves Olvasók ! Azzal a reménnyel írtam ezt a levelet, hogy bemutassam Önöknek, hogy a hosszú, finn tél nem a sötétség, hideg és a “ téli álom “ ideje. Legközelebbi levelemben február kultúrális életével foglalkozunk. Addig is kellemes perceket kívánok azoknak, akik ennek a levélnek segítségével karosszékböl ismerkednek Finnországgal.

Judit Mäkinen

Források: Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto Otava 1992, s. 40-41. http://jari-pekkateurajrvi.puheenvuoro.uusisuomi.fi/163387-saamelaispuvun-sijasta-lapinpuku-ja-etikettiohjeet http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamenpuku http://www.craftmuseum.fi/poro/poromateriaalina/saamenpuvuista.html http://www.kulttuuriperintokasvatus.fi/opetuksen-tueksi/kulttuurin-vuosikello/kulttuurin-vuosikellon-kuukaudet/helmikuu/ http://fi.wikipedia.org/wiki/Helmikuu http://fi.wikipedia.org/wiki/Hiihtoloma http://fi.wikipedia.org/wiki/Pilkkiminen http://oppiminen.yle.fi/juhlapaivat/saamelaisten-kansallispaiva-62 http://oppiminen.yle.fi/yhteinen-ymparisto/saamelaiskulttuuri-kestava-kehitys

Képek forrásai:Lasten hiihtoloma: Huomio, pääkaupunkiseutulainen: Täällä pääset jo rinteeseen – LomaSuomessa.fi Lauri Pihkala : http://fi.wikipedia.org/wiki/Lauri_Pihkala Helmikuu: http://www.pietariwaldinkilta.fi/sivut/levi1.html Pilkkikilpailu: http://www.tosilappi.fi/tapahtumat/enontekion-pilkkiviikko/ Runeberg: http://www.porvoo.fi/fi/palvelut/kulttuuri/museot_ja_kokoelmat/j_l_runebergin_koti_ja_walter_runebergin_veistoskokoelma Számi házaspár: http://folkcostume.blogspot.fi/2013/05/overview-of-saami-costume.html Saamenpuku: http://www.craftmuseum.fi/poro/poromateriaalina/saamenpuvuista.html Számi viselet az elnöki fogadáson : http://yle.fi/uutiset/govvagalleriija_gavttehasat_presideantta_feasttain/6975312 Porot: http://hepulix.blogspot.fi/2013/06/kuvia-lapista.html Számi zászló: http://www.ts.fi/uutiset/kotimaa/514924/Ihmisoikeuskomitea+haluaa+saamelaisille+lisaa+vaikutusvaltaa Számi ékszerek: http://umami.fi/kulttuuri/mervi/elle-valkeapaa-inarista-juurikoruntekija/

Reklámok

4 thoughts on “ 131. levél – Február I. 

  1. Kedves Judit! Valóban a karosszékből, melegben kényelmesen hagyjuk magunkat, hogy általad virtuálisan élvezhessük a téli sportok és halászat örömeit. Nálunk is ismert a téli és tavaszi, és természetesen a nyári szünet is. Gyermekkorunkban a téli szünet, egy kényszerűségből fakadó un. szénszünet volt, és megesett, hogy kisdiákként szenet vittünk az iskolába, hogy enyhítsük a a tantermek hidegét. Emlékszem Szenthe tanárnőnk, hogyan mutatta miként lehet meggémberedett ujjainkat tarkótájt hajunkba túrva felmelegíteni. Így is boldog gyerekek voltunk. (lehet, hogy szüleink nemigen ).
    Szikrázóan tiszta, szép finnországi ismertetéseid óta megértem és nyilvánvalóvá vált számomra, hogy szereted ezt a hazádat.
    Ölellek. Lia.
    ui. Azt hiszem, holnap halat fogunk ebédelni. L.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.