Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

131. levél – Február I. – 2015 február 12.

Kedves Olvasók !

Mai levelemben folytatjuk a hónapok finn neveivel való ismerkedést. Ez azért is aktuális, mert új hónapban vagyunk, finnül ennek a hónapnak a neve Helmikuu /Február Február azaz finnül helmikuu =gyöngyhónap. A név egy februárban gyakran látott természeti jelenségre vezethetö vissza, mégpedig a fák és bokrok ágain elöforduló jég-gyöngyökre.

A finnek évszázadok óta figyelik a természeti jelenségeket, ezért pl. a különbözö finn tájszólásokban több kifejezés is van ezekre a jég-gyöngyökre. A ”gyöngy” keletkezését úgy lehet magyarázni, hogy az olvadás után gyorsan következö fagy a lecsöppenöben lévö vizcseppeket jég-gyöngyökké változtatja. Régen azt is megfigyelték, hogy az ilyen jelenség elöfordulásától számított 200 nap mulva lehet a rozst aratni. Ez lehetövé tette a nyári/öszi munkák tervezését. A finn szó gyöngy = helmi nöi névként is szerepel ugyanigy: Helmi és ahogy ezt leirom eszembe jut, hogy hasonló magyar név is van: Gyöngyi. Úgy általában véve helmikuu az év leghidegebb hónapja és gyakoriak a hóviharok is. A nép nem szerette soha az enyhe februárt – régebben is volt ilyen ! – mert azt tartották, hogy ha februárban enyhe az idöjárás akkor márciusban fagyos idö lesz, az egész tavasz hideg lesz és a kora összel elöforduló talajmenti fagyok miatt nem lesz jó a termés. A munkákat illetöen vidéken február a favágás és különösen a halászathoz szükséges hálók javitásának és kötésének ideje volt. A napok hosszabbodása februárban már észrevehetö, az ország északi részén megszünt a kaamosnak nevezett sötét évszak, már a napot is lehet látni.

Napközben olvad, éjjelent erösen fagy. Ilyenkor a hóréteg egy kicsit összeesik, a tetején vékony jégréteg képzödik. De a tulajdonképpeni hóolvadás csak márciusban kezdödik- az ország déli részén. Északon még májusig tart a síszezon. A napi középhömérséklet az ország különbözö részein változó, míg a legdélibb részeken pl. Vantaa városában kb. minusz 6 fok, a keleti részen Kuopioban minusz 9,5 Celsiust mérnek és északon Sodankylä-ben a középhömérséklet minusz 12,6 Celsius fok. A téli csendet a közelgö tavasz elsö jeleként a cinkék csicsergése töri meg.

Februári sportok Iskolai síszünet Ennek az egyhetes szünetnek hosszú története van. Egy Kouvola városában élö tornatanár, Santeri Hirvonen javasolta 1926-ban a Kasvatus ja koulu = Nevelés és iskola nevü lapban, hogy a hosszú, öszi félév zárt tantermi munkájának ellensúlyozására egy tavaszi szünetet kellene bevezetni. Ezt töltsék a diákok sieléssel – minden finn gyerek tud sielni – a friss szabad levegön eröt és energiát gyüjtve az iskolai év második felére.

Önöknek talán furcsán hangzik a tavasz szó kapcsolata a sieléssel. Finnországban azonban a tavaszt a hosszú napok, fagyos éjszakák és a szikrázó hótakaró jelenti. Az indítvány megvalósitása Lauri (Tahko) Pihkala nevéhez füzödik. Ö a helsinki egyetem filozófiai karán végzett, szenvedélyesen népszerüsítette a sportolás jelentöségét. Nevéhez füzödik több ladajáték, többek között a pesäpallo nevü finn csapatjáték létrehozása, ez kissé az amerikai baseball-ra hasonlít. Pihkala érdemei elévülhetetlenek a finn fiatalok sportra való nevelésének terén, emlékét Helsinkiben az Olympia Stadion melletti parkban szobor örzi .

Lauri Pihkala hatására az Oktatásügyi föigazgatóság (Kouluhallitus) 1933-ban kötelezövé tette az ország iskoláiban a siszünetet. Ezt megelözöen, pontosabban 1927-ben a Kauniainenben levö svéd nyelvü iskola: Grankulla Samskolan már tartott siszünetet, ez az év 8. hetében volt. Minthogy Finnországban a februári idöjárás az ország különbözö részein nagyon változó, jelenleg a síszünet csak a déli országrészen van a 8. héten, Közép – Finnországban a 9. héten és északon a 10. héten tarják az iskolák a síszünetet. A sielésen kívül más sportot is üznek a finnek télen, különösen februárban, amikor a tavakon és a tengeren vastag jégpáncél van. Ezek egyike a halászat. Nem tévedés, igen a finnek halásznak a befagyott tavakon is.

Téli halászat A téli halászatnak több módja van, az egyik a hálóval való halászat a másik pedik a lékeken keresztül történö horgászat. Halászat hálóval /verkkokalastus A hálót a jég alá úsztatják egy deszka segítségével.Két léket vágnak a jégen, az egyiken befelé úsztataják a deszkát megfigyelve annak haladási irányát és annak megfelelöen vágják a másik léket, ahol a jég alá úsztatott hálót ”kifogják”. Hogy ez hogy s mint történik, azt az alábbi kb. 9 perces filmen lehet látni. A halászok a Vanajavesi nevü tavon halásznak.

A finnül tudók/tanulók megpróbálhatják követni a halászok beszélgetését is, tisztán és erösebb tájszólás nélkül beszélnek, magyarázva a téli hálóval történö halászat rejtelmeit és fortélyait.

Téli horgászat azaz pilkkiminen Ez könnyebb és jobban elterjedt mint a nagy szakértelmet kívánó hálóval történö téli halászat. Finnországban sokezren üzik ezt a sportot és minden télen több helyen is rendeznek horgászversenyeket. A gyöztes az, aki egy bizonyos, meghatározott idö alatt a legtöbb halat fogja ki. Ez a horgászat nem kimondottan finn jelenség, horgásznak igy más országokban is, Kanadában, Norvégiában, Oroszországban és Svédországban . Az Egyesült Államok nagy tavainak vidékén finn, svéd és norvég bevándoroltak honosították meg ezt a horgászatot.A vastag jégen egy erre a célra tervezett, kézi fúróval vágnak léket. Minden évben sok helyen rendeznek horgászversenyeket a befagyott tavak jegén. Egy-egy ilyen versenyen többszázan vesznek részt, gyerekektöl a nagypapákig minden korosztály és a nök is képviseltetik magukat ezeken az izgalmas versenyeken.

Néha eszembe jut, hogy vajon mit gondolnak a halak, amikor hirtelen többszáz lyukon áramlik be a fény a befagyott tó sötétségébe. És egyszeribe finom csemegék is lebegnek a vízben … 🙂

Február azonban nemcsak a sport hónapja, ebben a hónapban több jelentös kultúrális esemény is történik. Ezek között vannak rendszeresen ismétlödök, mint pl. Runeberg napja vagy a Kalevala nap. Idén két jelentös évfordulót is ünnepelünk, az egyik Jean Sibelius zeneszerzö születésének 150. évfordulója, a másik pedig Akseli Gallen-Kallela festö születésének szintén 150. évfordulója. Mostani levelemben a februári ünnepek közül csak kettövel –a hónap elején levökkel – foglalkozunk, a többiröl legközelebb lesz szó.

Február 5. Runeberg napja J.L.Runeberg – akit Finnország nemzeti költőjének neveznek – 1804 febr. 5.én született az északnyugati Pietarsaariban és 1877 május 6.-án halt meg Porvoo városában.

Porvoo-i háza jelenleg múzeum a régi berendezés teljes megtartásával. Ez a ház volt az első olyan otthon Finnországban, melyet múzeumként nyitottak ki a nagyközönség előtt, a költő feleségének halála után két évvel. A ház egyike Porvoo leggyakrabban felkeresett múzeumainak. A múzeumi tárgyak a Runeberg család háztartásában használtak, az eredeti bútorok biedermeier stílusúak. A szobákban látható virágok azok a fajták, amik a család ottani életében is a lakást díszítették és a ház körüli kert egyike a legrégibb megmaradt, finnországi városi kerteknek. Ha Önök közül valaki többet is szeretne olvasni Finnország nemzeti költöjéröl, akkor egy régebbi levelemböl lehet részletesebben tájékozódni itt: http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48292&nyelv=0 Mivel Runeberg már életében is nagy megbecsülésnek örvendett, az ö napját a költö 50. születésnapjától kezdve ünnepli az ország. Maamme = Országunk cimü verse Finnország himnuszának szövege.

Február 6.  Saamelaisten kansallispäivä/A számik nemzeti ünnepnapja Ez a nap a Számiföldön zászlós ünnepnap.

A számi zászlóban az északi fény színei láthatók. Mint Önök bizonyára tudják, a számik Finnország kisebbségéhez tartoznak és Észak – Európa egyetlen öslakosainak számítanak. Saját nyelvük, kultúrájuk, életmódjuk és identitásuk van. A számikat nem szabad összetéveszteni a lappokkal. A számik magukat azon az alapon tartják számiknak, hogy vagy ök sajátmaguk vagy legalább egy a szüleik vagy nagyszüleik közül életük elsö nyelveként a számi nyelvet tanulták meg. A számik szülei közül legalább egynek van szavazójoga a számi bizottság (saamelaisvaltuuskunta) vagy a számi parlament (saamelaiskäräjät) tagjainak választásakor.

Egy kis történelem: A számik Finnországon kivül még három ország – Norvégia, Svédország, Oroszország- területén élnek. Az északi államokban élö számik elsö kongresszusát 1917-ben tartották február 6.-án Trodheim városában, ez a nap lett a számik nemzeti ünnepnapja. Abban az idöben a legnagyobb gond a számik életkörülményeinek fennmaradása képviselte, mivel az országhatárok megakadályozták a számik szabad mozgását és ezzel korlátozták a rénszarvastartás lehetöségeit. Ezen kívül az egyes országok többségben levö lakosai a számiktól egyre több területet hóditottak el.

A jó vadászati és halászati lehetöségek, valamint a rénszarvasok részére megfelelö legelök mind a mai napig rendkivül fontosak a számiknak. Ezen kívül az egyes országokban élö számik mindíg szoros kapcsolatot tartottak egymással úgy, hogy eközben saját, sokrétü kultúrájukat nem vesztették el. A számik a finnektöl eltéröen sokkal tovább megörizték történelmi életmódjukat minden téren. A számik nemzeti ünnepnapján több esemény is volt az ország különbözö részein. Helsinkiben a Müvészetek központi szervezete forumot rendez a számi müvészetröl és müvészekröl, majd egy számi filmrendezö Paul-Anders Simma filmjét mutatták be.

Természetesen a legnagyobb ünnepséget Inariban rendezték, a számik földjén.Volt itt zene, filmbemutató, mindenféle program reggeltöl estig minden korosztály részére. A finnországban beszélt mindhárom számi nyelv – inarinsaami, koltasaami, pohjoissaami- kapott teret. Végül de nem utolsó sorban egy pár szó a Számi kézmüvességröl. A számi kézimunkák közül a legismertebb a az un. Saamenpuku /Számi ruha /öltözet Ez az öltözet régen mindennapi öltözet volt, jelenleg inkább ünnepi öltözetként használják. Ezzel az öltözettel tisztelik az ünnepi rendezvényt és a számi kultúrát. Az öltözetnek többféle változata is van, Finnországban ötféle számi öltözet használatos. A színek, díszítés, öv, fejfedö és a használt ékszerek a tájról és sok esetben a családokról is adnak információt a számi kultúrát ismeröknek.

A számi öltözetet mindenféle ünnepi eseménykor használják, ilyenek lehetnek családi ünnepek: esküvö, keresztelö, nagy születésnapi vendégségek, konfirmáció. Állami ünnepnapokon is elökerülnek a számi öltözetek. Finnország függetlenségének ünnepén- december 6.-án- az ország elnöke által rendezett fogadáson is láthatunk számi házaspárt ünnepi öltözetben.

A számi öltözet kellékei közé Számi ékszerek is tartoznak A régi számi ékszerek ezüstböl készültek, díszesek és egyediek. Sok ékszert készítettek rénszarvas –szarvból is. Ezek a kendöket összefogó nagy melltük, vagy nyakláncok, fülbevalók és karkötök.

Vannak fiatal számi müvészek is, akik ékszereket készítenek. Az egyik ilyen müvész Elle Valkeapää, aki a modern számi ékszerekeet nyírfagyökérböl és ezüstböl készíti.

Mint elmondja, egy-egy ékszerhez 2 m nyírfagyökeret használ fel, a tervezéshez az ötleteket a természet adja.

Kedves Olvasók ! Azzal a reménnyel írtam ezt a levelet, hogy bemutassam Önöknek, hogy a hosszú, finn tél nem a sötétség, hideg és a “ téli álom “ ideje. Legközelebbi levelemben február kultúrális életével foglalkozunk. Addig is kellemes perceket kívánok azoknak, akik ennek a levélnek segítségével karosszékböl ismerkednek Finnországgal.

Judit Mäkinen

Források: Vilkuna K: Vuotuinen ajantieto Otava 1992, s. 40-41. http://jari-pekkateurajrvi.puheenvuoro.uusisuomi.fi/163387-saamelaispuvun-sijasta-lapinpuku-ja-etikettiohjeet http://fi.wikipedia.org/wiki/Saamenpuku http://www.craftmuseum.fi/poro/poromateriaalina/saamenpuvuista.html http://www.kulttuuriperintokasvatus.fi/opetuksen-tueksi/kulttuurin-vuosikello/kulttuurin-vuosikellon-kuukaudet/helmikuu/ http://fi.wikipedia.org/wiki/Helmikuu http://fi.wikipedia.org/wiki/Hiihtoloma http://fi.wikipedia.org/wiki/Pilkkiminen http://oppiminen.yle.fi/juhlapaivat/saamelaisten-kansallispaiva-62 http://oppiminen.yle.fi/yhteinen-ymparisto/saamelaiskulttuuri-kestava-kehitys

Képek forrásai:Lasten hiihtoloma: Huomio, pääkaupunkiseutulainen: Täällä pääset jo rinteeseen – LomaSuomessa.fi Lauri Pihkala : http://fi.wikipedia.org/wiki/Lauri_Pihkala Helmikuu: http://www.pietariwaldinkilta.fi/sivut/levi1.html Pilkkikilpailu: http://www.tosilappi.fi/tapahtumat/enontekion-pilkkiviikko/ Runeberg: http://www.porvoo.fi/fi/palvelut/kulttuuri/museot_ja_kokoelmat/j_l_runebergin_koti_ja_walter_runebergin_veistoskokoelma Számi házaspár: http://folkcostume.blogspot.fi/2013/05/overview-of-saami-costume.html Saamenpuku: http://www.craftmuseum.fi/poro/poromateriaalina/saamenpuvuista.html Számi viselet az elnöki fogadáson : http://yle.fi/uutiset/govvagalleriija_gavttehasat_presideantta_feasttain/6975312 Porot: http://hepulix.blogspot.fi/2013/06/kuvia-lapista.html Számi zászló: http://www.ts.fi/uutiset/kotimaa/514924/Ihmisoikeuskomitea+haluaa+saamelaisille+lisaa+vaikutusvaltaa Számi ékszerek: http://umami.fi/kulttuuri/mervi/elle-valkeapaa-inarista-juurikoruntekija/