129. levél – Mit hozott az új év ? 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

129. levél – Mit hozott az új év ?

Kedves Olvasók!

Mai levelemben azokkal a dolgokkal foglalkozunk, amiket az új év hozott magával. És egy kicsit azzal is, hogy milyen a helyzet Finnországban. Ez a levél tájékoztató jellegü az itteni viszonyokról azzal a becsületes jószándékkal, hogy hozzájáruljon az aktuális finnországi helyzet jobb és tényeken alapuló megismeréséhez. Finnország sajnos nem az aminek sokan elképzelik, mint minden országban, itt is sokat változott a gazdasági helyzet a világpolitkai események következményeként.

Változások az új évben , 2015-ben
Változások az adózásban
A finnországi adórendszer egy labirintushoz hasonlítható, szinte beláthatatlan és csak a legkevesebben ismerik ki magukat benne.
panorama_VeroVahennykset

A labirintusból két út vezet kijárathoz, az egyik a megengedett, adókból való megengdett leírások ismeretének útja, ez a már befizetett adókból az év végén visszatérítendö pénzhez vezet. A másik kijáratnál az adóhivatal, finnül közbeszédben verokarhu várja az adózót.
( Egy kis finn nyelvtan : vero = adó, karhu = medve, de az ige: karhuta jelent adósságkövetelést/behajtást vagy fizetésre való felszólítást is )
Sok adótanácsadással foglalkozó iroda müködik az országban és az adófizetöknek is van központi szervezetük: Veronmaksajien keskusliitto, melynek tagdíjat fizetett tagjai ingyenes adótanácsadásban részesülhetnek. Ennek a szervezetnek kb. 300 0000 tagja van. Az alábbiakban csak néhány tény:
Finnországban az adózás progresszív, a jövedelem nagyságával nö a fizetendö jövedelmi adó mértéke. A nyugdíjasok is fizetnek adót, ugyanúgy mint a dolgozók. Azaz nem teljesen ugyanúgy, mivel a nyugdíjasok többet fizetnek a betegbiztosítáért ( 1,49%) , mint a dolgozók ( 1,32%).Ezt azzal indokolják, hogy az idösebb korosztály gyakrabban veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Idén a nyugdíjak tervezett 1 %- os emelése helyett az emelés 0,4%-ra csökkent.
A magas fizetések után 60% a jövedelmi adó, azaz a fizetésnek több mint a fele egyenesen az adóhivatalba megy. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy az ilyen adót fizetö személy munkaidejének 60 %-ban ”ingyen ” dolgozik.
A dolgozók nem fizetnek egyformán a nyugdijukért, az 53 éven aluliak keresetük 5,7%-át, míg az 53 . életévüket betöltöttek fizetésének 7,2%.-át vonják le a nyugdíjalapra.
Az evangelikus vagy az orthodox egyházhoz tartozók egyházi adót fizetnek. Az adó nagysága a lakóhelytöl függ. Espoo városában pl. az evangelikus egyház tagjai 1 % adót, az orthodox egyház tagjai pedig 1.76 % adót fizetnek.
Számtalan fizetendö adó nö, ilyenek többek között az ingatlan-adó, öröklési adó, energia- adó, dohányárukra kivetett adó, fütöolajra kivetett adó, autó-adó. Az utóbbival kapcsolatosan nemrég derült ki, hogy a Finnország által véghezvitt autó-adózás rendszere ( behozatali vám nagysága ) ellenkezik az Európai Uniós törvényekkel.

Nö a tömegközlekedés ára.
Egyúttal sok kedvezmény csökken ezek között említendö a gyerekes családok támogatásának csökkentése valamint a krónikusan beteg hozzátartozóikat otthon ápolók támogatásának csökkentése.
Az állami óvoda nem ingyenes. A fizetendö összeg az egyes városokban különbözö, de mindenütt összefügg a szülök keresetével. A fizetendö összeg a legnagyobb az elsö gyerek után, tavaly emelték úgy, hogy 2014 aug.1.-töl maximum 283 euro/ hónap/ gyerek, a gyerekek számával kissé csökken, a 2. gyerek után 255 euro. A legkisebb összeg amit a szülök fizetnek az 26 euro havonta.
Pu00E4ivu00E4koti

Nagy társadalmi vita folyt arról, hogy van-e joguk azoknak a szülöknek – az itteni un. szubjektiv óvodai jog alapján = mindenkinek joga van az óvodára – akik mind a ketten otthon vannak, pl. munkanélküliek a gyerekeket óvodába vinni a hét minden napján egész napra.

Televizió nézés ára
A tavaly bevezetett változás megszüntette a Televizíó engedélyt (= akinek televiziója van azt be kellett jelenteni és azért használati díjat kellett fizetni). Ellenörök járták a településeket ”feketén” nézett televiziók után kutatva. Mivel sokan akiknek ugyan van televiziójuk bejelentették, hogy nincs – interneten át nézik az adásokat – új adót vetettek ki, ez a minden háztartásra kötelezö un. Yle( = Yleisradio) adó, azaz média adó. Azok akiknek van internet szolgáltatásuk azok is fizetik ezt az adót, természetesen az internet használata sincs ingyen.

Munkanélküliség Finnországban
Minden túlzás nélkül állítom, hogy sajnos sokan akik nem élnek itt, idealizálják Finnországot.
Nem egyszer lehet olvasni ilyen hirdetéseket: ” Angolul erös alapfokon tudok, finnül majd csak megtanulok. Minden munkát elvállalok”.

Tények a munkanélküliséggel kapcsolatban:
Finnországban ezerszám vannak a finnül anyanyelvként beszélö, legalább angolul is kifogástalanul tudó , munkát keresök. És nem találnak munkát. Ennek oka, hogy az utóbbi 2-3 évben csökkent a munkahelyek száma minden vonalon, sok a diplomás munkanélküli is.
A központi statisztikai hivatal (Tilastokeskus) tavalyi kimutatása szerint 2014 novemberében 6000-rel több munkanélküli volt, mint egy évvel azelött. Összesen 118 000 férfi és 97 000 nö volt munka nélkül ez azt jelenti, hogy a férfiak közül 8.7 % , a nök közül 7,6% -nak nem volt munkája.

YIN9Z4QD

Az ezévi kilátások nem sokkal jobbak, több gyár zárta be kapuit az Oroszországra vonatkozó Európai Uniós korlátozások miatt, a gyenge rubel kb. 20 %-kal csökkentette az orosz túristák számát erösen hatva különösen a határmenti városok kereskedelmi életére, ahol több üzlet kényszerült már a kapuk bezárására és ezzel egyidejüleg természetesen a teljes személyzet elbocsátására.
Különösen nehéz a középkorú munkanélküliek vagy munkát keresök helyzete, már 45 éven felül is nehéz munkát találni. Azokat akik részállást keresnek nem szívesen veszik fel.
Finnországban sajnos van bizonyos rasszizmus is, külföldi nevek nem hangzanak olyan ”megbízhatónak” mint a finn nevek. Ezen kívül létezik un. ”kor rasszizmus ” , idösebbeket nem alkalmaznak szívesen. Ugyanakkor a fiataloktól elvárják a sokévi gyakorlatot. De honnét legyen gyakorlatuk, ha nem jutnak be az elsö munkahelyre sem ?

Ingyenes oktatás ?
Az állami általános iskolákban ingyenesek a tanszerek, az étkezés és az oktatás. A magániskolákban természetesen mindenért fizetni kell.
Az állami középiskolákban maga az oktatás ingyenes, DE a tanszerek nem ingyenesek !

Oppikirjat

Középiskolás fokon a legnagyobb kiadást a tankönyvek és tanszerek jelentik. Szinte minden évben megjelennek új tankönyvek, az iskolák föleg maguk választják meg, milyen tankönyveket használnak. A gimnázium itt 3 éves, a kötelezö általános iskola 9 évig tart.
A számítások szerint 3 év alatt egy gimnazistának 70 tankönyvre van szüksége, ezek darabjának ára átlag 25 euro. A költségekhez hozzá kell tenni még a füzetek és más tanszerek költségeit. Hivatalos felmérés adatai azt mutatják, hogy a könyvekre a gimnázium idején kb. 2000 eurora van szükség/diák. Ha a családban több diák is van, a költségek természetesen a diákok számával egyenes arányban nönek.
Újabban vannak olyan boltok, ahol használt tankönyveket lehet kapni leszállított áron. De a munkafüzeteket mindenkinek új állapotban kell beszereznie, hiszen azokat ugye nem lehet használtan újra használni.
Vannak olyan programok amiken minden érettségizö gimnazista szívesen részt vesz, ilyenek az iskolai kirándulások és az un. ”öregek táncestje” = vanhojen tanssi ( erröl majd egy késöbbi levélben többet is írok ), ahová a lányok hosszú estélyi ruhája és a fiúk bérelt frakkja /szmokingja nem olcsó.
Az érettségiért vizsgadíjat kell fizetni.
Finnországban az érettségit nem kell minden tárgyból egyszere letenni, lehet részletekben is vizsgázni. A vizsgát összel és tavasszal lehet letenni, ha valaki részletekben teszi le akkor három egymás utáni alkalomkor kell vizsgázni, pl. összel, tavasszal és a következö összel. Ezen kivül a kötelezö tárgyakon kivül más tárgyakból is lehet vizsgázni, maximum 7 tárgyból lehet érettségizni. A Kaleva nevü oului napilap számításai szerint a legolcsóbban 137 euroba került az érettségi, ha valaki 7 tárgyból vizsgázik összesen 3 részletben, akkor 271 eurot kell fizetni ( 2010-es adat).
Az itteni hagyományos szokás szerinti érettségizettek fehér sapkáját a diákok maguk veszik meg, ára változó, kb. 30 euro körül van.

YO1

A föiskolai és egyetemi oktatás
egyenlöre ingyenes – kilátásba helyezték, hogy az Európai Unión kivülröl érkezök tandíjat fognak fizetni. DE fizetni kell a lakásért, az étkezésért, a megélhetés más költségeiért, pl. a közlekedésért. Azok akik Erasmus ösztöndíjjal jönnek Finnországba jól tudják, hogy az ösztöndíj nem elég az itteni megélhetésre, a különbözetet elö kell teremteni un. ” saját forrásból ”. Ha a szülök ezt nem tudják elöteremteni – nincs Erasmusos diákélet Finnországban.
Óriási a harc az egyetemekre és föiskolákra való bekerülésért, csak és kizárólag a felvételi vizsga alapján vesznek fel , un. ”fizetös vonal” Finnországban nincs. Egy-egy szakra többszázan jelentkeznek (külföldiek semmilyen elönyt nem élveznek ) és ezek 10 %-a sem kerül be a felsöfokú képzésbe. Utóbbi nem az un ”divatszakokra” vonatkozik ( jogászok, orvosok, informatika) , óriási a túljelentkezés a tanári szakokra és az összes föiskolára is. Egyes föiskolákon létezik tanulási lehetöség angol nyelven – ehhez jól kell tudni angolul, az írásbeli felvételi vizsga minden tárgyból angolul van.

Munkanélküli segély
Idén nagy változások vannak az elözö évek gyakorlatához képest, csökkent a munkanélküli segély idötartama és a munkaközvetitök által esetlegesen felajánlott munkát el nem fogadók segélyezése is csökkent. Hogy miért nem fogadják el a munkát? Ennek több oka van: nem felel meg a képzettségnek vagy a felajánlott munkahely túl messze van a lakóhelytöl ( lehet 100 km is ).
Aki erröl részletesebben akar olvasni és tud finnül annak ajánlom ezt a linket: http://www.talouselama.fi/uutiset/hurjia+muutoksia+
tyottomyysturvaan+passiivisen+ansiosidonnaisaika+lyhenee+sadalla+paivalla/a2092744

Általános forgalmi adó /Arvonlisävero
A legtöbb árura és szolgáltatásra kivetett adó 24%. Az élelmiszerek, takarmány, vendéglöi- és étkeztetési szolgáltatások adója 14% .
A legkevesebb az áfa – 10 % – vonatkozik a könyvekre, gyógyszerekre, fittness szolgáltatásokra, mozijegyekre, kultúrális események belépöjegyeire, személyszállításra, szállodai szolgáltatásokra valamint a televizio és rádió müködéséböl nyert jövedelmekre vonatkozik. Az alábbi kép a könyvekre kivetett adót mutatja az egyes európai országokban.

kirjan_alv_pieni

Könnyen észrevehetö, hogy csak Ausztriában (Itävalta) és Dániában ( Tanska) magasabb a könyvekre kivetett adó. Dániában mindenre egyformán 25% az általános forgalmi adó.
Azok a vállakozók akiket felvettek az un. áfa-nyilvántartásba ( =arvonlisäverovelvollisten rekisteri) kötelesek rendszeresen befizetni a szolgáltatásokért kapott áfa összegét ( ezt a vevönek adott nyugtán kötelezö feltüntetni) az adóhivatalokba.

Az ország helyzetét értékelve az állam elnöke Sauli Niinistö január elsejei beszédében felhívta a figyelemet arra, hogy itt az ideje az általános spórolásnak ( ö régebben pénzügyminiszter is volt) és véget kell vetni az államadósság növelésének kölcsönök felvétele segítségével. A beszédek helyett eljött a tettek és az általános összefogás ideje. Utóbbi erejéröl a finn történelem közelmultjában több bizonyító példa is van.

Kedves Olvasók ! Abban a reményben zárom soraimat, hogy kissé rávilágítottam a mai Finnország helyzetére. Így talán világosabb lesz Önök elött, hogy a globalizácíó mindenütt nehézségeket is hozott magával – Finnországban is. A nehéz helyzetböl való biztos kivezetö út fénye még nem látszik az alagút végén.

Judit Mäkinen

Források:
http://www.veronmaksajat.fi/verotus2015
http://www.veronmaksajat.fi/
http://www.minedu.fi/OPM/Koulutus/varhaiskasvatus/paivahoitomaksut/?lang=fi
Tilastokeskus/Työvoimatutkimus
http://www.lansivayla.fi/artikkeli/121571-ilmaisen-lukiokoulutuksen-hinta-on-yli-2-000-euroa
http://www.talouselama.fi/uutiset/hurjia+muutoksia+tyottomyysturvaan+passiivisen+ansiosidonnaisaika+lyhenee+sadalla+paivalla/a2092744
http://www.vero.fi/fi-FI/Yritys_ja_yhteisoasiakkaat/Osakeyhtio_ja_osuuskunta/Arvonlisaverotus
http://www.vero.fi/fi-FI/Henkiloasiakkaat/Maksaminen/Kirkollisvero(27601)
http://www.taloussanomat.fi/tyo-ja-koulutus/2010/03/07/tassa-on-ylioppilastutkinnon-hinta/20103432/139
http://peda.net/veraja/porvoo/linnankoskenlukio/aikuislinja/ylioppilastutkinto

Képek:
Verokarhu:
http://www.taloussanomat.fi/raha/2012/04/11/muista-ainakin-nama-vahennykset-verotuksessa/201227045/139
Munkanélküliség :
http://www.findikaattori.fi/fi/34
Könyvekre kivetett áfa
http://www2.amk.fi/digma.fi/www.amk.fi/opintojaksot/030307/1136204264003/1136278385308/1149002844542/1172044796730.html
Fehér sapka:
https://www.salon.fi/catalog/product_info.php?cPath=174&products_id=378&osCsid=25604670f0b5208032e73a107f5240c0
Ovoda: http://www.ouka.fi/oulu/pateniemen-paivakoti/etusivu

Reklámok

2 thoughts on “ 129. levél – Mit hozott az új év ? 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s