Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

128.levél Újév 2015

Kedves Olvasók !
Idei elsö levelemben Mentovics Éva újévi köszöntöjével kívánom Önöknek a legjobbakat ! Örömmel vettem észre milyen sokan néztek be a Finnországi levelek oldalára az elmult évben.

Mentovics Éva: Újévi köszöntő
Szeretetben, egészségben
legyen részed egész évben.
Légy szerencsés, vidám, boldog,
felejtsd el a bút, és gondot.
Kezdődjön hát egy új élet:
legyen békés, boldog éved!

Idei elsö levelemet sajátos finn dologgal kezdem, ami összefügg azzal, hogy Finnország a történelem során nem egy dologban választott saját utat, talán ebben is hasonlít egy kicsit Magyarországra.
Az egyik ilyen „saját „ dolog a hónapok finn neveiben mutatkozik. Míg a világ sok országában – beleértve a finnel közös nyelvcsoportba tartozó országokat is pl. Észtország és Magyarország – a latin neveket vették át a hónapok neveiben, Finnországban a hónapoknak finn nevei vannak.
Ebben és a következö levelekben ezekröl lesz szó.

Egy kis háttér:
A régiek nagyon fontosnak tartották , hogy a hónapokat a mindenkori természeti jelenségekkel kapcsolatos neveken nevezzék. Ez is tükrözi a finnek szoros kapcsolatát a természettel. A hópnapok nevei összefüggnek azzal, hogy mikor milyen mezögazdasági munkát kellett/lehetett végezni hiszen mint tudjuk, Finnország nagyon sokáig agrár ország volt.
A hónapok régi magyar neveiben ugyanez a vonás figyelhetö meg, a hónapok neveit olvasva – Fergeteg hava, Jégbontó hava, Kikelet hava stb.stb. az adott hónapra jellemzö természeti jelenségek jelennek meg az olvasó elött.
Érdekes megfigyelni, hogy mind a régi magyar nevekben, mint pedig a finn nevekben minden hónapnál szerepel a magyarul:hava finnül: kuu szó. Utóbbi finnül a hónapon kívül a holdat is jelenti.

Tammikuu – Január
A modern ember a „tammi” szót hallva a tölgyfára gondol elfelejtve, hogy a tammi valaminek a tengelyét vagy közepét is jelenti. Ez a finn szó a svéd stam = törzs szóra vezethetö vissza. Így a szó tammikuu a tél közepét jelenti.
Egyes finn tájszólásokban a tammi szó jelentett szivet, velöt( lényeget) , köldököt(közép) is. Az év elsö hónapját szívhónapnak Sydänkuu-nak is hívták. A hónap latin neve Januarius a Janusnak szentelt hónapot jelenti. Janus a rómaiaknál minden kezdet szentje volt, ismertetöjele a kétarcú fej. A január az a hónap, melyet Róma uralkodója Numa Pompilius annak idején hozzátett a rómaiak naptárához akkor, amikor a tizhónapos idöszámításról áttértek a 12 hónapos naptárra.
Tammikuu Finnországban a pihenés, de egyben az erdei famunkák ideje is volt. Általános vélemény szerint ebben a hónapban a fa szívós és erös, ilyenkor vágták a következö nyáron felhasználandó épületfát. A régiek hittek abban, hogy az év elsö hónapjában döntött fa nem penészedik, nem korhad és nincsenek benne férgek, ezért a rönk nem hasadozik, azaz remek anyag az építendö házakhoz.
A fa szállítása a befagyott tavak jegén lovasszánokkal történt , az építöanyag szállítása az úttlan utak mögötti szigetekre így sokkal olcsóbb és könnyebb volt mint nyári viszonyok között a kis evezös csónakokkal történö szállítás. Ezek a szigetek a zátonyos vizek miatt nagyobb hajókkal megközelíthetetlenek.

Manapság ez gyökeresen megváltozott, hiszen az egy pár törzset vontató lovak szinte eltüntek, helyettük nagy teherautók szállítják a fatörzseket. Erös télen a befagyott tenger jegére is rá lehet menni megrakott teherautóval. de ehhez legalább 40 cm vastag jégrétegre van szükség:

Ez a kép Pohjois-Savo –ban, közelebbröl Leppävirta-ban készült a befagyott Saimaa tó jegén. Vajon a magyar teherautósoförök rá mernének menni egy ilyen teherautóval a jégre?
A természettel szoros kapcsolatban élö finnek nemcsak alkalmazkodtak a természethez, hanem figyelték is azt, következtetéseket vonva le az egyes természeti jelekböl. A régiek hittek abban, hogy a természet jeleiböl kiszámítható az idöjárás. Így pl. a hideg és felhötlen tammikuu száraz és derült, szép júliusra utalt. Ha hóviharos volt tammikuu, esös júliusra volt kilátás. Az idöjárásra leginkább az éjszakai csillagos égböl lehetett következtetni, a sötét, fagyos éjszakák csillagos égboltja jó árpatermést és bö erdei gyümölcstermést igért, Karéliában jó öszi gombaszezonra volt kilátás és az ország északnyugati részein állattenyésztési sikereket lehetett várni.

Az erdö jeleiböl a szántóföldek állapotára lehetett következtetni. Ha a fák deresek vagy erösen havasak voltak, azaz “ tele volt az erdö” (metsä täynnä) az azt jelentette, hogy a kalászokban sok mag lesz aratás idején. Különösen a napfénynek volt nagy jelentösége az ilyenkor szokásos sötét évszakban : jó jelnek számított a napsütés, még akkor is, ha csak olyan rövid ideig sütött a nap, hogy azalatt egy férfi a ló hátára tudott pattanni.
Ha Vizkeresztkor esett annyi hó, hogy a havon még az egér nyomait is betakarta, akkor a tél hátralevö részében sok hóra volt kilátás, de ha annyi hó volt, hogy még a pajtába vezetö ösvényt is hó fedte, az havas lesz egész télen.

Tammikuu fontos napja :
Nuutinpäivä /Nuuti napja : jan.7 vagy jan 13. Dánia szent királyának Knud ( Knut, finnül Nuuti) meggyilkolásának emléknapja , ö 1131 jan.7.-én halt meg. Az emléknapot késöbb tették át jan 13.-ra. Ez a nap, a húsz napig tartó karácsonyi béke utolsó napja.
Nuuti napján elkezdték a szokásos házimunkákat, pörögtek a rokkák, elfogytak az utolsó, karácsonyra készített ételek- és italok ! Ilyenkor vidéken házról házra jártak a fiatalok a Nuutipukki – nak nevezett fején szarvakat viselö, félelmetesen kinézö, lármázó, nyirfakéregböl készült álarcot viselö alak vezetésével és összegyüjtötték a karácsonyról megmaradt sört.

Az italra vonatkozó kérést verssel támogatták, ha kaptak valamit azt megköszönték, ha azonban nem kaptak semmit, megfenyegették a házigazdákat- szintén vers formájában.
Tammikuu-ban a napok lassan hosszabbodnak, míg december 21.-én az év legrövidebb napján Helsinki horizontján a nap 9.42-kor kel fel és 15.23-kor nyugszik, január 30.-án a napkelte ideje 8.56 és a napnyugta 16.40-kor lesz.

Régi finn szokás, hogy az állam elnöke január elsején beszéddel köszönti Finország lakosait. A beszéd az ország két hivatalos nyelvén, finnül és svédül hangzik el.

Elnöki köszöntö január elsején
Egy kis történelem:
Az elsö újévi beszédet 1935 január tartotta az akkori elnök Pehr Evind Svinhufvud (1861-1944). A lakosokhoz intézett beszédet a rádió közvetítette, egyben ez a finn rádió ( YLE) legrégibb megmaradt felvétele.

A technika fejlödésével az elnök újévi beszédét a televizión 1958 óta lehet követni. Míg régen a beszédet egyenes adásban mondta az elnök, újabban karácsony és újév között készül el a felvétel.
Az elsö alkalom óta ugyanazzal a két szóval kezdödik az elnöki beszéd : Kansalaiset, medborgare = Állampolgárok finnül és svédül. A beszédet elöször finnül, majd ugyanazt a szöveget svédül mondja az ország elnöke. Az elnöki beszédet legtöbbször az elnök saját maga írja.
Hagyományos a beszéd vége is, az elnök az ország polgárainak jó újévet és Isten áldását kívánja. Az áldás kívánásától eddig csak Tarja Halonen elnöknö tért el, kihagyva azt utolsó mondatból.
Az idei elnöki köszöntöt Sauli Niinistö államelnök január 1.-én mondta el déli 12 órai kezdettel.

A beszéd itt hallható : http://yle.fi/uutiset/
A beszéd teljes szövege finnül svédül és angolul itt olvasható:
http://www.presidentti.fi/public/default.aspx?contentid=319058&nodeid=44810&contentlan=1&culture=fi-FI
http://www.presidentti.fi/public/default.aspx?contentid=319059&nodeid=44810&contentlan=3&culture=sv-FI
http://www.presidentti.fi/public/default.aspx?contentid=319060&nodeid=44810&contentlan=2&culture=en-US

Mai levelemet az ö szavaival zárom:
” Toivotan teille kaikille hyvää alkanutta vuotta ja Jumalan siunausta!” = Kívánok Önöknek mindnyájuknak jó kezdödö évet és Isten áldását!”

Judit Mäkinen
Finnország

Források:
http://kirlah-kielet.blogspot.fi/2007/11/mit-suomalaiset-kuukausien-nimet.html
http://www.katajala.net/viikinkiaika/ajanlasku/suomalainen_kalenteri.html
JM: Finnországi levél no. 102
Kustaa Vilkuna: Vuotuinen ajantieto. Otava kiadó 1992, 13-39 old.
http://fi.wikipedia.org/wiki/Tasavallan_presidentin_uudenvuodenpuhe

Képek:
Lovas kép : http://oulu.ouka.fi/ppm/tilapaisnayttely/vanhat_nayttelyt/PPM_kohtauksia_metsassa.htm
Csillagos ég : https://erajormailua.wordpress.com/tag/seulaset/
Egér nyomai: http://www.meidantalo.fi/piha-ja-terassit/jaljet-lumessa
Fával rakott teherautó: http://www.metsafi-lehti.fi/metsatalous/rutinaa-kuuluu-mutta-jaa-kestaa/
Nuutipukki: http://nuuttipukki.blogspot.fi/
Sauli Niinistö beszéde: http://yle.fi/uutiset/