126. levél – Karácsonyi készülödés : Finn karácsonyi díszek 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

126. levél -Karácsonyi készülödés: Finn karácsonyi díszek

Kedves Olvasók !
Közeleg a keresztény világ naptári éve végének legnagyobb ünnepe a Karácsony.
Finnül a Joulu szó jelenti a karácsonyt, a szó a svéd/germán Jul szóból származik.
Mint sok országban Finnországban is vannak olyan hagyományos dolgok, amik összefüggnek ezzel az ünneppel. Mai levelemben ezekkel foglalkozunk.

Egy kis történelem:
A régi – villanyvilágítás elötti – idökben az évnek ez a legsötétebb szakasza jó alkalom volt a pihenésre és a társadalmi érintkezésre. Az agrár társadalomban a nagy templomi ünnepek egyben szabadságot is jelentettek, amikor a gazdaságokban csak az állatok gondozásával foglalkoztak.
A karácsonyi idöszakot december 21.-töl január 7/13.-ig számolták azaz régi finn mondás szerint:
”Hyvä Tuomas joulu tuo, paha Nuuti pois sen vie” azaz a jó Tuomas- Tuomas/Tamás névnapja a finn naptár szerint dec.21- hozza a karácsonyt, a rossz nuuti – Knut napja – meg elviszi.
A régiek -föleg vidékiek – életében a szalmának nagy szerepe volt karácsonykor. Szalmával szórták fel az ünnepekre a frissen felsúrolt nagy lakószoba padlóját . A szalma egyben a tisztaságot is jelentette, melegen tartotta a padlót, a következö év termése és egyben a Kisjézus bölcsöje szimbólumának is tekintették.
A karácsonyi szalmából jósoltak is, ha a gazda feldobott egy öl szalmát a tetöre, annak nagy része ugye leesett, de a tetön maradt szalmaszálak a következö év termésének mennyiségére utaltak. A ház népének más tagjai is dobhattak szalmát a tetöre, az aki úgy hajított, hogy a legtöbb szál maradt a tetön , az lesz majd a tavasszal a legeredményesebben vetö.
Szalmából sokféle karácsonyi díszt is készítettek:
Ezek közül a legrégibb és legismertebb a Himmeli nevü dísz.

himmeli vanha perinne2

A szó a germán Himmel = égbolt- ból ered.
A szalmaszálakat egyenlö hosszúságúra vágják és cérnát füznek át a szálakon úgy, hogy háromdimenziós “elemek “ készülnek, melyeket összerakva a legkülönbözöbb és nem egyszer müvészi himmeli-k = a mennyezetröl függö, a légáramlásban lassan mozgó díszek lesznek.
Ha Önök közül valakit érdekel, hogy s mint készül ez a dísz, érdemes ide kattintani és végignézni a képeket:
http://anunaskareet.blogspot.fi/2012/12/olkihimmeli.html
A szalmából készült himmeli nagy türelmet és kézügyességet is igényel, hiszen a szalmaszálak könnyen töredeznek. Aki ki akarja próbálni a himmeli készítést annak azt tanácsolom, hogy elöször müanyag szívószállal próbálja ki, az nem olyan érzékeny mint a szalma.

Szalmából készül az egyik legismertebb itteni karácsonyi dísz is, az
Olkipukki / Szalmapukki
Ez egy összetett szó: olki = szalma , pukki = kecskebak. De vajon mire is vezethetö ez vissza? A finn név minden valószínüség szerint kapcsolatban van egy régi szokással, nevezetesen azzal, hogy januárban Nuuti napján ( jan. 13 vagy jan.7) kecskebörbe öltözött fiatalok jártak a házakhoz és összeszedték a karácsonyi maradékokat. Ezeket hívják nuutipukki – nak. A kecskebak a termékenység samanisztikus szimboluma volt. A Nuutipukkit sok házban megkínálták víznél erösebb itókával, ennek eredménye az lett, hogy a nem egészen józan pukkitól sokszor féltek a gyerekek annál is inkább, mivel csak a jó gyerekeknek adott valami ajándékot, a rosszak virgácsot kaptak.Nem aranyozottat…. Erre vezethetö vissza az, hogy manapság a gyerekeket meglátogató Joulupukkit a gyerekek olyan énekkel köszöntik, aminek a szövegében benne van, hogy “nem félek” töled Joulupukki. A dalt itt lehet meghallgatni:

A finnül tudók a dal elején kivehetik a következö szavakat :
“Käypä tänne, emme pelkää !” azaz Gyere ide, nem félünk .
A szalmából csinált kecske alakja a mai napig örzi ezt a hagyományt és mint dísz sok helyen látható, mindenféle méretben, söt karácsonyfadíszként is alkalmazzák:

220px-Julbock_gransmycke

A szalmakecske nemcsak Finnországban hagyomány. Skandinávia legismertebb szalmakecskéje a svédországi Gävle városában már a hatvanas évek óta minden december elején felállított óriási kecske , ez ilyen:

800px-Gavle_christmas_billy_goat

Sajnos a város lakói sportot üznek abból, hogy felgyujtják a kecskét, így a város már többször is “kecskepásztorokat” = öröket alkalmazott a bak védelmére sajnos eredménytelenül. A város lakosai 1988 óta pénzben fogadhatnak arra, hogy leég-e a kecske vagy nem, általában azok nyernek akik az égésre tippelnek.
Manapság a szalmadíszek versenyeznek a csillogó karácsonyfadíszekkel és mini változatban nagy dobozokban is kaphatók.

miniolkikoristeet

A finn karácsonyi díszekhez elengedhetetlenek a törpék , azaz a
Tonttu-k.
A finn tonttu szó feltehetöen a svéd tomte szóra vezethetö vissza, esetleg a tontti-ra, ami magyarul helyet/telket jelent. Igy az is lehet, hogy a tonttu igazában egy helynek a tulajdonosa volt.
( A finnül tanulók figyelmébe ajánlom, hogy mig az igazi tonttu nagyon okos, közbeszédben a butuska embert is hívják tonttu-nak. )
Az erdei tonttu-k (metsätonttu) népes családjához többféle tonttu tartozik.
Legismertebb a tonttu-k közül a Joulutonttu = karácsonyi tonttu, a tágabb rokonsághoz a Szaunatonttu, Malomtonttu ( myllytonttu) , Istállótonttu (navettatonttu) családok tagjai tartoznak.
Ezeken kivül fontos szerepe van a házitonttu-nak azaz a Kotitonttu-nak.
Nálam is lakik egy, a divány sarkából figyeli a lakást és az eseményeket.

Kotitonttu 1

Az ilyen kotitonttu-k követik ádvent idején a gyerekeket, mert ugye Joulupukki csak a jó gyerekeknek hoz ajándékot. Hogy a tonttu éberen figyel azt egy-egy reggelen a tonttu által valahol a lakásban “ottfelejtett” kis cukor/csokoládé is jelzi.
Azok a kedves Olvasók akik szeretnek kézimunkázni maguk is gondoskodhatnak a házitontturól, a képe itt látható:

Kotitonttu

Ennek a tonttunak a sapkája végében egy kis csengö is van, ezt az angyalkák is megrázhatják mielött Magyarországon megérkezik a Jézuska.
A tonttu-hoz sokféle hiedelem is tartozott, egy ilyen volt az, hogy ha a házban lakók nem hagytak a tornácon egy kis harapnivalót a tonttu-nak, akkor az dühében feltúrta az egész háztáji veteményeskertet.
Finnországban a középeurópai kertekben sokszor honos kertitörpéket csak nagyon ritkán lehet látni, a finn tonttu-k általában rejtett helyeken laknak és csak nagyon ritkán láthatók és csak a beavatottak elött.
Finnországban a karácsony a virágárusok egyik legjobb szezonát jelenti. Az üzletek nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint sok más nagy ünnepen pl. Anyák napja vagy húsvét.
A karácsonyi virágok közül az egyik legrégibb a Jácint: illata sokunknak egyenlö a karácsonnyal. Hogy miért ez a legrégibb un. karácsonyi virág ?
Nos az 1800-as évek végén ez volt szinte az egyetlen virághagyma amiböl télen virágot lehetett nevelni otthon. A hagymákat szeptemberben kell elültetni földbe és addig tartani hüvös és sötét pincében míg kihajtanak. Azután be lehet vinni a lakásba világosra.
Jácinthagymát lehet egy szükszáju üvegben is kihajtatni un. vízkultúrában.

Az üvegben a víz szintje nem érheti el a hagymát- különben nem hajt ki hanem elrothad. A hagymát addig kell hüvösen és sötétben tartani, míg az elsö levelek megjelennek a tetején.
(Tipp: Én a jégszekrényben tartom öket szept-dec.elejéig, ott kb + 6 C fok van és sötét. )
A jácint után a leggyakrabban vett virág a magyarul Mikulásvirágnak hívott elsösorban piros, de sok más színben is kapható cserepes virág.

Joulutu00E4hti

Ezt a virágot finnül Joulutähti-nek azaz Karácsonycsillag-nak hívják.
A fentieken kívül sokféle különösen karácsony táján nagy mennyiségben eladott virág kapható a karácsonyi díszben pompázó virágüzletekben: tulipán, gyöngyvirág, a magyarul fekete hunyornak hívott Helleborus niger/ finnül Jouluruusu=Karácsonyrózsa.

Jouluruusu 1 2011

Ez egy évelö növény, tavasszal ki lehet ültetni a kertbe és a következö évben tavasszal már sokszor akkor is virágzik, amikor a hó még nem olvadt el. Fehéren kívül rózsaszin változatba is ismeretes. A fenti kép az én kertemben készült.

A Karácsonyfa
Németországban már az 1500-as években is díszítették karácsonyfák a lakásokat. A kis fenyöfák általában a mennyezetröl lógtak le vagy az asztalon álltak. Angliába és az északi államokba karácsonyfák az 1800-as években kerültek Németországból – föleg nemesi családokhoz. Finnországban a díszített karácsonyfa az 1900-as években lett általánossá. Ebben nagy szerepe volt a Jyväskylä városában 1863-ban alapított tanítóképzö szemináriumnak, itt tartották az elsö karácsony táji fenyöünnepeket. A díszeket a tanárok és diákok együtt barkácsolták.Finn iskolákban a karácsonyi szünet elött az utolsó decemberi iskolanapon mindenütt rendeznek ilyen ünnepeket.

Finnországban a karácsonyfát sokáig Luther fájának hívták. Ennek oka az volt, hogy elterjedt egy képmásolat, mely 1536 karácsonyán a Luther családot ábrázolta Wittenbergben. A festményen – melynek festője Carl August Schwerdgeburth ( 1785-1878) – Martin Luther ölében gitárral kíséri a karácsonyi zsoltárt és az asztalon, mely köré a család barátokkal és gyerekekkel összegyűlt egy szépen feldíszített karácsonyfa áll.  A kép 1845-ben készült.

lutherfaja

A karácsonyfát nem övezi olyan titokzatosság, mint pl. az én gyerekkori otthonomban Magyarországon volt, nincs bezárt szoba és nem repdesnek angyalkák. Ezzel szemben a manók figyelik titokban a gyerekeket, csak annak hoz a Mikulás ajándékot karácsonykor aki jó és engedelmes volt. Itt a karácsonyfát vidéken a szülök a gyerekekkel együtt már nyáron kiválasztják a saját erdejükből ( Finnországban az erdők több mint 80 % – a magántulajdonban van) . Vidéken Karácsony előtt pár nappal együtt mennek ki Apu és gyerekek az erdőbe, kivágják a fát és szánkón húzzák haza – vagy autók tetejére kötve szállítják – hogy majd együtt díszítsék fel.
Nem egyszer télen olyan sok hó van ilyenkor, hogy a szülök kettesben mennek ki az erdöbe karácsonyfát vágni. Ez a gyakorlatban így néz ki:

Sok helyen úgy tartották, hogy a karácsonyfa szebben néz ki, ha a szomszéd erdejéből van. Ezt a szokást egyesek a mai napig megtartották, de ha az erdei örök rajtakapják a favágót akkor nagyon sokba kerülhet a szomszéd szép karácsonyfája.
A karácsonyfa díszítése egyike a legkedvesebb együttes családi eseményeknek. A régi karácsonyfadíszekhez hozzátartozó zászlófüzért – mely sok ország kis zászlaját tartalmazta újabban már ritkábban látjuk a karácsonyfákon, helyét a csillogó, villogó gömbök és más díszek foglalták el. Az európai és főleg az angolszász országok karácsonyfáihoz képest a finn fákon kevés a dísz és a fa nem tűnik el szinte teljesen az arany- és ezüstfüzérek alatt. A szaloncukrot itt nem ismerik és a fára nem szokás az esetleges mézeskalácstésztából készül figurákon kívül más édességet aggatni. Ezzel szemben a gyerekek maguk is csinálnak karácsonyfadíszeket és ezek minden családban nagy becsben vannak.

Kedves Olvasók !
Mai levelem az utolsó elötti ebben a naptári évben. A következö levélben folytatjuk a karácsonyhoz és az év utolsó napjához füzödö finn szokásokkal való ismerkedést. Addig is békés karácsonyvárást kívánok.

Judit Mäkinen

Források:
http://www.avoinmuseo.fi/joulu/ohje_olki_ja_joulu.php
http://fi.wikipedia.org/wiki/Joulukuusi
Finnországi levelek no 3 : http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=48125

Képek forrásai:
Himmeli : http://www.savostakasin.net/index.php?page=tukkumyynti
Szalmapukki dísz: http://fi.wikipedia.org/wiki/Olkipukki
Gävle pukki: http://fi.wikipedia.org/wiki/Olkipukki#mediaviewer/File:Gavle_christmas_billy_goat.jpg
Kötött tonttu: http://kotiliesi.fi/joulu/kuvagalleriat/lukijoiden-joulukoristeet/neulottu-tonttu
Miniolkikoristeet: http://nikkasbar.blogspot.fi/2013/11/ensimmaiset-joulufiilikset-milanossaja.html
Hyasintti vedessä: http://puutarha.net/keskustelut/messages/32/3807.jpg
Mikulásvirág: http://www.kymensanomat.fi/Online/2013/12/17/Lauha+s%C3%A4%C3%A4+suojelee+joulut%C3%A4hte%C3%A4/2013316662349/4
Jouluruusu: saját felvétel
Luther fája: http://www.putkilahti.net/k091217e.php
Video: http://www.tunturisusi.com/joulu/kuusenhaku.html

Reklámok

4 thoughts on “ 126. levél – Karácsonyi készülödés : Finn karácsonyi díszek 

  1. Kedves Judit! Nagyon szép, megható, valamint tartalmas, mély körültekintést igénylő ez a nagyon is aktuális összeállításod. Most találtam egy 1943-as fényképet, 3-an mi, testvérek vagyunk rajta a csillogó karácsonyfa előtt, játékok közt.Nem tudom, hogy kellene/lehetne?/ ezt mellékelni ehhez a véleményhez, bescennelem és átküldöm Neked külön, az e-mail-edre. Szeretettel üdvözöllek:István, Gellért-hegy

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Finnországi levél 154. | Finnországi Levelek

  3. Visszajelzés: Finnországi levél 182. Ádventi fények | Finnországi Levelek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s