124. levél December 6. – Függetlenség napja 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

124.levél – December 6. Függetlenség napja

Egy kis történelem
Finnországban, az akkori Oroszország autonóm területén 1917 december 6. napján a P. E. Svinhufvud által vezetett finn szenátus a finn képviselőház elé terjesztette a függetlenségi nyilatkozatot. Ezt a képviselök 100:88 arányban megoszlott szavazatokkal elfogadták, a nyilatkozat ellen csak a szocialista párt képviselői szavaztak – magyarul : ök ellenezték Finnország függetlenségét !
Mielőtt a függetlenségnek nemzetközi elismerése megtörtént volna, Oroszország jóváhagyására volt szükség. Azonban az oroszországi kormány, mely a bolsevikok levert igazgatását követte nem hajlott erre, hanem osztatlan Oroszországra törekedett. Ezért Svinhufvud szenátusának csak az a megoldás maradt hátra , hogy Finnország függetlenségének jóváhagyását a Szt. Péterváron ülésezö bolsevikok tanácsától kérje. A Lenin által vezetett népi komisszárok tanácsa 1917 december 31.-én hozzájárult Finnország függetlenségéhez. Itt kezdödik az önálló Finnország történelme.
Már 1918 január folyamán több európai állam, köztük az északi államok, Franciaország, és Németország is elismerték az önálló Finnországot. Anglia és az Amerikai Egyesült Államok csak egy évvel később, az I. Világháború befejeztével tették meg ugyanezt.
Ez a nap 1919 óta Finnország legnagyobb nemzeti ünnepnapja.

Finnország tudja, hogy a függetlenség nem magától érthetödö dolog, hogy a függetlenséget tettekkel kell kiérdemelni, hogy a függetlenség elérésére összetartásra van szükség, hogy a függetlenség a szabadság biztosítéka és végül, de nem utolsó sorban tudjuk azt, hogy a függetlenség méltó az ünneplésre.

Függetlenség ünneplése a mai Finnországban
Az ünneplés több részből áll, rendkívül hagyománytisztelő és hazafias szellemben zajlik. Az alábbiakban írok azokról a december 6.-án rendezett hazai eseményekről, melyek minden évben megismétlödnek.

A Finn zászló ünnepélyes felvonása
December hatodika zászlós ünnepnap. Az ország minden városában, minden épületen- középületeken és a nagy lakóházakon, de a kis családi házak kertjeiben is lobog a kék-keresztes nemzeti zászló.

Itsenu00E4isyyspu00E4ivu00E4 2010

Helsinkiben az ünnepi zászlót 1957 óta a tengerparton, a csillagvizsgáló dombján álló zászlórúdra húzzák fel reggel 9-kor. A helsinki zászlós ünnepséget a Finnség Szövetsége ( Suomalaisuuden liitto ) rendezi, itt valaki – általában a finn kulturális élet kiemelkedö képviselője – beszél a finn zászlóról/zászlóhoz, mint a legfontosabb nemzeti szimbólumról/hoz. Több énekkar is fellép és a város lakosai nagyszámban vesznek részt ezen a reggeli ünnepségen. Az eseményt a rádió egyenes közvetítéssel terjeszti az egész országban.

Ünnepi Istentisztelet
Erre az 1998 óta ökumenikus Istentiszteletre a Helsinki Katedrálisban kerül sor. Részt vesznek a szertartáson a különböző egyházak – evangélikus, ortodox, katolikus – püspökei, az állam legfelsőbb vezetése az előző és jelenlegi államelnököket és az államtanács összes tagját beleértve. Itt vannak a finn parlament vezetői, a legfelsőbb állami hivatalok igazgatói és a teljes képviselőház tagjai függetlenül attól, hogy hisznek- e a Teremtöben vagy nem. Ezen a televízió által egyenes adásban közvetített Istentiszteleten, a katedrális mellékerkélyein átlagos városi polgárok is helyet kaphatnak.

Tuomiokko

A szolgálat befejezéseként felekezetre való tekintet nélkül, együtt éneklik a résztvevők az evangélikus zsoltárkönyv 579. zsoltárának 2. és 3. szakaszát. Ezt a zsoltárt Dimitri Bortjanski komponálta 1822-ben, szövege ma ugyanolyan aktuális, mint akkor volt.

Szabadon fordítva a 2. szakasz így hangzik:

Oi Herra siunaa Suomen kansa,                                Ó Urunk áldd meg a finn népet
Tee sitä palvelijasi                                                     tégy belőle szolgálódat
Se että täällä toimiessaamme                                  Add, hogy itt munkálkodásunkban
sinua aina kuulisi                                                       téged mindig meghallgasunk
Suo mieli uskollinen meille,                                       Adj nekünk hívő lelket
varjelus Suomen heimon teille                                  útján a finn népnek védelmet.

A finn hadsereg parádés felvonulása – ez egy olyan esemény, melyet december 6 – án minden évben más- más városban rendeznek meg. Idén a parádét Hämeenlinna-ban rendezik, a televizio egyenes adásban közvetíti a felvonulást. Összesen 750 férfi és nö képviseli majd a különbözö fegyvernemeket, 70 különbözö jármü söt lovak is részt vesznek az ünnepségen. A felvonulókat Jarmo Lindberg tábornok a finn hadsereg föparancsnoka és Hämeelinna városi tanácsának elnöke Iisakki Kiemunki fogadja. A felvonulást az utcák mentén a város számos lakosa is üdvözli.
Hogy legyen valami elképzelésük erröl a felvonulásról, mellékelten egy régebbi felvonulás képei és hangulata itt követhetök :

A hősök sírjainak koszorúzása
A II. Világháborúval kapcsolatosan a finnek függetlenségért vívott harcainak sok áldozata volt. Ezeket, mindnyájukat hősi halottaknak tekintik – hiszen a legdrágábbat, az életüket adták a haza függetlenségének védelmére – és a mai napig is igyekeznek megkeresni és hazahozni a különböző harctereken életüket vesztettek földi maradványait. Minden helységben van a temetőben egy rész, ahol a kérdéses helység hősi halottai nyugszanak. Ezek a temetők meghatóak és egyben megrázóak is, ezek is egyik példái a finnek hazaszeretetének és összetartásának. Az alábbi kép Suomussalmi hösi halottainak temetöjét mutatja.

Suomussalmen sankarihaudat

Az ország talán a egyik legismertebb ilyen sírkertje Helsinkiben van, a Hietaniemi nevü tengerparton. Mannerheim tábornok sírja körül itt fekszenek az ő katonái, akik a legdrágábbat, életüket áldozták azért, hogy a mai fiatal, finn generáció békében élhessen. Ezekben az egyforma kőlapokkal fedett sírokban 3164 finn és 121 német katona nyugszik.

Mannerheim sirja

A hősi halottak sírjain kívül itt van egy “Eltűnt hősi halottak “- fala is, ahová annak a 734 helsinki katonának a nevét vésték, akiknek földi maradványai nem kerültek haza a harcterekről. A sírok mellett áll 1954 óta a Hősök keresztje, melyet Wäinö Aaltonen szobrász tervezett.
A függetlenség napján a finn hadsereg tábornokai állnak díszörséget Mannerhein sírja körül, a temetöben számtalan gyertya lobogó lángja emlékezteti az utókort azokra, akik a szivekben tovább élnek. Mert tudjuk, nem haltak meg azok, akiket a szívünkben örzünk.
Ezen a napon ünnepélyesen megkoszorúzzák az eddigi, elhunyt finn elnökök sírjait, akik közül csak kettö – Kallio és Svinhufvud – nem nyugszik a helsinki temetöben. Az ö sirjuk otthonaik közelében vannak, Kallio sírja Nivala-ban és Svinhufvud Luumäki-ben nyugszik.

Állami kitüntetések kiosztása
Ezen a napon az államelnök és a finn lovagrendek többszáz polgárt tüntet ki és ekkor történik a hadseregben is a magasabb fokozatok odaítélése.
A kitüntetések közül talán a legmagasabbra értékelt a ”Pro Finlandia” érem .

Pro+Finlandia-mitali

A Pro Finlandia érmet 1945 óta kapják érdemes müvészek, az elsöt Mia Backman szinésznö és rendezö kapta 1945 február 21.-én. Az érmet a Finn oroszlán lovagrend nagymestere az államelnök, Sauli Niinistö ítéli oda a kitüntetetteknek.
A Fehér rózsa és a Finn oroszlán lovagrendek különbözö fokozatait megkapottak nevét az újságok ezen a napon közlik.

Gyertyák az ablakokban
December 6.-án délután 6-kor minden ablakban meggyulladnak a gyertyák, melyek este 8-ig égnek. Hogy honnét ered ez a szokás az nem biztos. Az egyik feltételezés szerint a svéd uralom idején a királyi család ünnepnapjain gyújtottak gyertyákat az alattvalók, ez a szokás fennmaradt a cári uralom idején is.
Az orosz elnyomás éveiben politikai jelentőséget kaptak a gyertyák, melyeket febr. 5.-én a finn nemzeti költő, Runeberg napján gyújtottak meg. Az ablakpárkányokon égő gyertyák hagyománya 1927-re vezethető vissza, amikor a Függetlenségi Szervezet arra ösztönözte a népet, hogy a függetlenség kihirdetésének napján, december 6-án gyújtsanak gyertyákat az ablakokban. Általában minden ablakban két gyertyát szokás gyújtani, ezekről azt állították, hogy az otthont és a hazát szimbolizálják. Mivel a gyertya a fényt jelenti, egyben minden rossz távoltartására is utal. Van olyan elképzelés is, hogy az egyik gyertya a háborúba menteket és onnét visszatérteket jelenti a másik pedig azokat, akik nem tértek haza.

Kyntilu00E4t

Megjegyzést érdemel, hogy a legutóbbi időkben a gyertyáknak már nincs ilyen szimbolikus jelentésük a gyertyagyújtás régi szokás, és mint ilyen él tovább. Ezen az estén az összes állami tulajdonban levő épület is díszkivilágításban áll. Ez a kép az elnöki palotát mutatja díszkivilágításban.

Presidentinlinna_yovalaistus

Fáklyásmenet
Az egyetemisták diákszövetségei minden egyetemi városban rendeznek fáklyásmenetet december 6.-án. Az elsö ilyen ünnepi fáklyásmenetet Mannerheim halálának évében 1951-ben rendezték. Akkor a tábornok sírjának megkoszorúzásával kezdödött a menet.
Manapság a fáklyásmenet Helsinkiben a Hietaniemi temetöben levö Hösök keresztjének ünnepélyes koszorúzásával kezdödik.

Kaatuneiden muistopu00C3u00A4ivu00C3u00A4  Sankariristi_Hietaniemessa

Innét a fáklyásmenet a belvároson keresztül vonul a Szenátustérre, ahol a polgármester és a diákszövetségek elnökeinek köszöntése következik, majd az egyetemi férfikórusok énekelnek.Az elnöki palota elött elhaladva az elnök és felesége az erkélyröl integetve üdvözli a menetet.

Elnöki fogadás
Elnöki fogadást délutáni ünnepségként elöször 1919-ben rendezett K.J. Stålberg elnök. Egészen 1921-ig kb. 150 vendége volt az elnöki párnak egy-egy ilyen fogadáson, ahol kávézás és zenehallgatás mellett ünnepeltek a meghívottak majd a Nemzeti színházban rendeztek népünnepélyt.
Ståhlberg elnök és neje Ester az elsö esti fogadást 1922-ben rendezték. Itt több mint ezer vendég volt, az ünnepségen zenével és tánccal vigadtak a meghívottak.
Az ünnepi fogadásokra nem került sor 1926 , 1931 ,1932 –ben és a háborús években 1939-1945 között.
Idén Sauli Niinistö elnök és felesége Jenni Haukio kb. 1800 vendéget fogad a déli kikötöhöz közel levö elnöki palotában.
Hivatalosak ide a ma még élö háborús veteránok és a nök Lotta Svärd szervezetének képviselöi, a finn politikai és kultúrális élet kiemelkedő szereplői, a kormány tagjai, a vezető állami hivatalok igazgatói, a parlament tagjai, a diplomáciai képviseletek vezetői, az év kiemelkedő művészei és sportolói és sokan azok közül a polgárok közül, akikkel az elnöki pár az év folyamán találkozott. Ez az esti fogadás Finnország társadalmi eseményeinek első számú eseménye.
Az elnöki pár mindenkivel kezet fog, majd buffeet és tánc következik . Az ünnepségen több zenekar is fellép. A kézfogási ceremóniát a finn televízió egyenes adásban közvetíti.
Hasonló fogadásokat sok finn városban is rendeznek a kérdéses városok vezetöi.
Ezzel az ünnepi fogadással zárul a december 6.-i , függetlenség napjai eseménysorozat.

Az alábbi filmen látható a független Finnország 95. születésnapján rendezett elnöki fogadás a finn televizió egyenes közvetitésében 2012 december 6.-án.

Kellemes szórakozást !

Kedves Olvasók !
Soraimat azzal a reménnyel és öszinte hittel zárom, hogy Finnország óriási áldozatokkal kivivott függetlenségét a jövöben semmi nem veszélyezteti.

Judit Mäkinen

Forrás:
http://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_itsen%C3%A4isyysp%C3%A4iv%C3%A4
http://www.hameenlinna.fi/Kaupunki-info/Viestinta/Tapahtumakalenteri/Valtakunnallinen-Itsenaisyyspaivan-paraati/
http://www.helsinginseurakuntayhtyma.fi/?Deptid=3911
http://fi.wikipedia.org/wiki/Pro_Finlandia
http://hyy.helsinki.fi/fi/content/itsen%C3%A4isyysp%C3%A4iv%C3%A4n-soihtukulkue-612
http://tpk.fi/Public/default.aspx?contentid=293362

Képek:
Parádé: https://www.youtube.com/watch?v=U_YyIfrqVkI
Tuomiokko: http://www.rky.fi/read/asp/r_kohde_kuva_print.aspx?KUVA_ID=103320
Suomussalmen sankarihaudat:http://pihlajavesi.keuruu.fi/index.php/pihlajaveden-kyla/pihlajaveden-sotaveteraanit/suomen-sankarihautoja/950-suomussalmen-sankarihaudat
Sankariristi : saját felvétel
Manerheim sírja:saját felvétel
Hietaniemi temetö : saját felvétel
Elnöki palota díszkivilágításban: http://www.finland.se/Public/default.aspx?contentid=144103&nodeid=36124&culture=fi-FI
Pro Finlandia érem: http://yle.fi/uutiset/pro_finlandia_kari_hotakaiselle_iiro_rantalalle_ja_j_karjalaiselle/6965592
Gyertyák az ablakban: http://emmilara.blogspot.fi/2012/12/suomen-itsenaisyyspaiva.html

Reklámok

4 thoughts on “ 124. levél December 6. – Függetlenség napja 

  1. Visszajelzés: December 6. A függetlenség ünnepe | Finnországi Levelek

  2. Visszajelzés: Suomi 100 – 217.levél – A legnagyobb ünnep: december 6. | Finnországi Levelek / lLetters from Finland.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s