Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba, Magyarországra.

123. Levél Kaamos

Kedves Olvasók!

Mai levelem egy olyan témával foglalkozik, amivel kapcsolatosan sokféle elképzelés kering a világon nevezetesen az, hogy Finnországban télen sötét van. Vagy tényleg sötét van-e és ha igen, milyen sötét van ?
Kétségtelen tény, hogy a világos nyári éjszakákhoz viszonyítva óriási a különbség, de arról szó sincs, hogy itt télen teljes sötétbe burkolódzik az ország.
Egy természeti jelenségröl van szó, ami nemcsak Finnországot érinti. Ennek a neve finnül:

Kaamos (kiejtés:kámosz)

A kaamos szó eredete az észak-számi nyelvben található, a “skábma” szóban.
Ezt a szót nem lehet egy szóval magyarra fordítani – sarki éjszakát jelent – az évnek az a szakasza ez, amikor a nap nem kel fel a horizont fölé. Az egész földgolyón elöfordul mindkét sarkkör közelében , északon és délen is. Finnország esetében úgy van, hogy minél közelebb megyünk az északi sarok felé, annál hamarabb kezdödik és annál tovább tart ez az idöszak.

Mikor kezdödik és mikor végzödik a kaamos Finnországban ?
Minthogy Finnország területének körülbelül egy harmada van az északi sarkkör felett, a kaamos különbözö idöpontokban kezdödik, pl. Utsjoki-ban november 27.-én és Jällivaara-ban január 20.-án.
Utsjokiban november 27 és január 17 között nem kel fel a nap. Ivalo városában van egy meteorologiai állomás, mely szerint a kaamos december 12-január 8.-ig tart, azaz ezalatt az idö alatt nem kel fel a nap a horizont fölé. Délfinnországban nincs ilyen idöszak, Helsinkiben december 12.-én a nap 9.33-kor kel fel és 15.22-kor nyugszik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy napsütés van, ha felhös az égbolt akkor minden szürkés. Az évnek ebben a szakaszában az ember elsö mozdulata reggel, hogy villanyt gyujt és az utolsó az, hogy lefekvéskor eloltja a lámpát. Ezért tágabb értelemben véve itt is beszélnek kaamos-ról.
Az alábbi linken lehet tájékozodni a napkelte és napnyugta mindenkori idejéröl Finnország különbözö részein :
http://www.moisio.fi/taivas/aurinko.php?paikka=helsinki&dy=12&mn=12&yr=2014

Hogy néz ki kaamos idején a táj ?
Ha nagyon egyszerüen akarnám megmondani, akkor azt mondanám, hogy gyönyörüen. A sötét égboltot a holdfényben a fehér hótakaróról visszaverödö fény világítja meg, kékes színü a táj , fantasztikus formájúak az árnyékok és az égbolton gyakran táncol a sokszínü északi fény, melyhez hangjelenség is tartozik. A kaamos a Lappföldet meseszerü tájjá változtatja.

Az északi fényröl
Ez a misztikus jelenség Finnországban leginkább a Lappföldön látható, de nem egy esetben az ország más részein élök is gyönyörködhetnek ebben a rendkivüli természeti jelenségben. Idén októberben is láthattak északi fényt az ország déli részein lakók. A neve finnül: Revontuli, revontulet (=többesszám)

A finn név szószerinti fordítása „ rókatüzek“-et jelent. (repo= róka , revon = birt.eset, tuli = tüz, tulet: többesszám ).
Hogy miért hívják így az északi fényt?
A régi hiedelem szerint amikor a sarki róka nagy hidegben a lappföldi hegyeken (tunturi) gyorsan fut, a farkával felveri a hóbuckákat úgy, hogy az ebböl született szikrák az égre záporoznak, fényjelenséget okozva.
Tudományosabb magyarázat szerint egy fényjelenségröl van szó, ami a föld körüli felsö légtérben kb. 70-100 km magasságban jön létre a napból kibocsátott protonokból és elektronokból. Ezek a föld légterébe ütközve föleg a nitrogén- , az oxigén- és hidrogénmolekulákat gerjesztik és ezek a rájuk jellemzö hullámhosszokon fényt bocsátanak ki.
Fantasztikus jelenségröl van szó, mintha a legkülönbözöbb színekben- föleg zöldes és ritkábban piros – ide-oda mozgó óriási függönyröl lenne szó – lélegzetállító , felejthetetlen élmény ilyet látni.

A japánok hisznek abban, hogy , az èszaki fény látása szerencsét hoz/jelent . Ezért összel és télen sok japán túrista érkezik Finnországba, a Tokyo-Helsinki közötti egyenes repülöjárat gyorsan iderepíti öket.

Hogyan hat a kaamos az emberre?
Azt ugye mindnyájan tudjuk, hogy az idöjárásnak sokféle hatása van, nemcsak az, hogy valaki nem szereti az esöt. Sokan vannak úgy, hogy a szürke öszi/téli idö lehangolóan hat rájuk, könnyebben fáradnak, többet alszanak. Mintha a rövid napok kiszívnák az emberböl az összes energiát, amit csak több evéssel és különösen édességek fogyasztásával lehetne pótolni. Télen részben ezért részben pedig a mozgás hiánya miatt sokan meghíznak. A panaszok enyhébb formában:

kaamosväsymys-t/ kaamosfáradtság- ot, súlyosabb formában:kaamosmasennus-t azaz kaamosdepresszió – t jelentenek.

Finnországi és nemzetközi kutatók megfigyelték, hogy a kaamosfáradtság hátterében három gén van (Per2, Arntl ja Npas2) melyek hatnak az ember ” belsö órájának” tevékenységére. A finnországi kutatásokat Timo Partonen a Finn Tudományos Akadémia kutatója vezeti, szerinte a finneknek csak 10 %-a állította, hogy az idöjárás nincs hatással rájuk. Ez az adat 6000 harminc éven felüli finn egészségi állapotának vizsgálatán alapszik. Megfigyelhetö az is, hogy a fiatalok és a nök hajlamosabbak a kaamossal kapcsolatos panaszokra. A Lappföldön élöket befolyásolja a kaamos a legkisebb mértékben.

Hogy lehet védekezni a kaamos okozta panaszok ellen ?
A fáradtság ellen a legjobb orvosság a mozgás és a fény. A mozgásról mindenki saját maga gondoskodhat – azt ugye tudjuk, hogy nincs rossz idö csak elégtelen öltözet – a hiányzó fényt un.
Kirkasvalolamppu ( = kirkas= fényes-valo-fény-lamppu-lámpa) segítségével lehet pótolni. Sokféle ilyen lámpa létezik, a hatás azon alapszik, hogy a fény csökkenti az alváshormon: melatonin termelödését az agy tobozmirigyében.Ehhez elég napi kb.1 órás tartózkodás erös fényben.Hogy milyenek ezek a lámpák ? A legfontosabb a lámpa lux-kapacitása, azaz legalább 2500 lux erösségüek a lámpák . Összehasonlításként: az átlagos otthon fénye kb. 50 lux és a munkahelyek, pl. irodák fényének erössége 500 lux.
Nagyon sokféle lámpa kapható, van olyan is, ami ébresztöórához kapcsolódik és az ébredés idejekor lassacskán gyulad meg egyre erösödö fénnyel ébresztve az alvót.

Ezek a lámpák drágák ( az árak 100 eurónál kezdödnek) de sok embernek jelentenek nagy segítséget a sötét évszakban.
Akik megengedhetik maguknak napfényes tájra, délre utaznak, nem hiába népesítik be ebben az évszakban az északi államok polgárai a déli tengerpartokat.

A mozgáson és fényen kívül még sok lehetöség van arra, hogy frissen tartsuk magunkat és ne a negativuomot keressük, hanem a pozitivumoknak örüljünk. Ilyen pozitivum a ZENE !
November – decemberben sok helyen rendeznek hangversenyeket, söt létezik egy kórus is, a neve
Kamarikuoro Kaamos/Kamarakénekkar kaamos
Ezt a harminc tagot számláló helsinki vegyeskórust 2007-ben alapították. Tagjai számos foglalkozást képviselnek, a szakácstól a kántorig.

Idén decemberben Pyhä yö = Szent éjszaka néven lemez jelenik meg melyen hagyományos finn karácsonyi dalok hallhatók. Ennek az évnek az elején a kórus öt zeneszerzötöl rendelt zenét, a müveket 2015 elején fogják bemutatni a közönségnek.

Lappenranta városa minden évben rendez az Etelä-Karjala/ Dél – Karelia -i ifjúság részére egy nagyszabású hangversenyt, ennek a neve:
Kaamospuhallus /Kaamosfujás
A modern zenét képviselö hangversenyt a város sportcsarnokában rendezik. Itt semmilyen szeszes ital nincs, nincs dohányzás sem (sehol:sem a WC-ben sem az udvaron ).

             

Az ingyenes esemény szigorú szabályokhoz kötött, az alsó korhatár 12 év. Ennek betartására a szülök segítségét kérik: beszélgessenek a gyerekekkel a korhatárról ! Mindenkit aki belép az ajtón alkoholtesztnek vetnek alá: a rendezök minden belépövel elvégzik az alkométeres tesztet. Semmilyen saját italt nem szabad bevinni a rendezvényre. A hangverseny du. 6-tól este 11-ig tart, a városi és környéki fiatalok nagy számban vesznek részt ezen a kaamos- üzö rendezvényen.

Idén novem,ber 20-23 között kerül 34.alkalommal megrendezésre a
Kaamosjazz
nevü eseménysorozat az északfinnországi Inari- Saariselkä területén. Ez a hely 1133 km távolságban van Helsinkitöl északkeletre, Saariselkä ismert, kedvelt túristaközpont. A rendezvény müvészeti vezetöje Aarno Cronvall. A havas, kékesszürke táj misztikus hangulatot ad a hangversenyeknek, melyeken számos ismert, külföldi zenész is részt vett az évek során .Voltak itt zenészek New Orleansból, a jazz bölcsöjéböl is. A közönség nemzetközi. A sokaknak rendkivüli, exotikus táj, a megvilágítás, a vastag hótakaró mind hozzájárulnak ahhoz, hogy azok akik egyszer már voltak itt szívesen jönnek vissza. Ez mind a zenészekre, mind pedig a közönségre is vonatkozik. Míg az elsö alkalommal összesen három – a kirándulóközpont éttermében rendezett – hangverseny volt, idén 14 hangverseny várja a látogatókat. Az eseménysorozatnak hatása van az egész lappföldi túrizmusra, az évek során a csendes, kis északi faluból vidám, látogatott túristaközpont lett.
A Kaamos jazz a nyaranta Poriban rendezett Jazzfesztivál után Finnország legismertebb jazz rendezvénye, a jegyek gyorsan elkelnek, a rendezöknek nincs szükségük semmilyen anyagi támogatásra, a jegyek bevétele teljes egészében fedezi a költségeket.
A hangversenyeket a legkülönbözöbb helyeken rendezik, többnyire vendéglökben és szállodákban, de másutt is. Idén az elsö hangverseny Ivalo iskolájában lesz, az utolsó Saariselkä tunturikápolnájában .(Megjegyzés:tunturi=lappföldi kopár hegy)

Saariselkä-ben van Finnország talán legérdekesebb, de minden esetre legexotikusabb szállodája, a neve
Hotelli Kakslauttanen ( kaksi=2, lauttanen=tányér)
A Saariselkä központjától 10 km-re levö szálloda különlegessége az un. üveg-iglu falu. A hagyományos iglu hóból készül, ezek a modern igluk részben a földbe vájt, üvegtetös , két – négy személyes, WC-vel és zuhanyozóval ellátott szállások.

Az igluk üvegfedelén át, kényelmesen az ágyból lehet gyönyörködni az északi fényben.

Kedves Olvasók! Abban a reményben zárom soraimat, hogy megismertettem Önökkel a kaamos fogalmát. Egyben arra is gondolok, hogy hálás vagyok a sorsnak azért, hogy olyan országban élek ahol négy évszak van és mindenkor élvezni lehet a természet határtalan szépségét és változatosságát.

Judit Mäkinen

Források:
http://fi.wikipedia.org/wiki/Kaamos
http://korunk.org/?q=node/8067
http://www.saariselka.fi/sisalto/pohjoisin-elava-eramaa/kaamos
http://www.terve.fi/uni-ja-lepo/kaamosvasymys-ja-masennus
http://www.terve.fi/terveyden-abc/tutkimus-kolme-geenia-yhteydessa-kaamosmasennukseen-kaamosmasennus-tai-kaamosoireilu
http://www.kamarikuorokaamos.fi/
http://www.saariselka.com/matkailijalle/tapahtumat/kaamosjazz
http://www.kaamosjazz.fi/jazz/pages/fi/tapahtuman-taustaa.php
http://www.kakslauttanen.fi/fi/

Képek forrásai:
Tájképek: http://www.siida.fi/sisalto/lapsille-ja-opiskelijoille/vuodenajan-teema/arkisto/kaamos
http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Nordkinnhalvoya-polar-night.jpg
Saariselkä, kakslautanen: http://www.saariselka.fi/sisalto/lomapalvelut/majoitus
Revontuli:http://www.yourlapland.com/tama-on-lappi/luonto/lappi-maailman-paras-paikka-revontulien-katselemiseen/
zöld: http://dome.fi/viihde/ajankohtaista/tanaan-on-oiva-paiva-bongata-revontulia-melkein-kaikkialla-suomessa
piros : http://www.mtv.fi/uutiset/kotimaa/artikkeli/komeita-revontulia-luvassa-pohjois-suomeen-/1931702
Lámpa: http://elektroniikka.wordpress.com/2010/05/24/kirkasvalolamppu-heratyskello/
Kaamos énekkar: http://www.kamarikuorokaamos.fi/
Saariselkä , tunturikappeli: http://sley.fi/node/13136
Iglufalu:http://www.saariselka.com/matkailijalle/perheille/kayntikohteita/kakslauttasen-iglukyla