Hókirálynö – Lumikuningatar – orchidea Helsinkiben

Kedves Olvasók !

Még havas a táj, de Helsinki városi Télikertjében /Talvipuutarha ilyenkor virágzik a képeken látható orchidea.

A neve finnül lumikuningatar :  hókirálynö :Coelogyne cristata.

A virág elsö tövei már kb. 100 évvel ezelött is éltek Helsinkiben, túlélték a háborúkat és jelenleg február végétöl március végéig gyönyörködhetnek a virágokban azok akik Helsinkibe járnak.

A fenti fotókat mai , 2019 március 21.-i látogatásomkor készítettem.

Mindnyájuknak  szép napot kívánva  szivélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Reklámok

Minna Canth-a finn nök egyenjogúságáért 263.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Márciusban egy olyan nap van, amikor lobognak a finn zászlók és ez a nap: Március 19.  Minna Canth napja, a mai nap.  A 2003 óta zászlós ünnepnap mely az írónö 175.  születésnapja egyben a nöi egyenjogúság napja Finnországban.

lataus

Minna Canth

Ki volt Minna Canth?

Lánynevén Ulrika Wilhelmina Johnson Tampere-ben született 1844 március 19.-én . Édesapja az ottani Finlayson textilgyár irodájában dolgozott . Itt kezdte iskolai tanulmányait 7 éves korában.

A család 1853-ban Kuopio-ba költözött, ahol Minna édesapja méter- árú és fonalüzletet nyitott. Minna itt folytatta tanulmányait svéd nyelvü iskolában, ami a ” civilizált szülök leányainak ” iskolája volt. Ide az egyszerü családból származó Minna csak azért jutott be, mert édesapja  sikeres üzletember volt . Ebben az iskolában föleg ”nöi dolgokat ” tanítottak: hímzést, zongorázást és szép, udvarias nöi viselkedést.

Minna azonban tanítónö szeretett volna lenni és ezért 1863-ban  felvételt kért – és kapott _  a Jyväskylä városában müködö tanítóképzö szemináriumba. Ez volt Finnország elsö olyan föiskolája ahol nök is tanulhattak.

Jyväskylän lyseo

Jyväskylä, liceum

Ez a tanintézet sorsdöntö volt Minna életében

Minna Johnson egyike volt az 1863-ban indult szeminárium elsö hallgatóinak. Ez volt az ország elsö olyan tanintézete, ahová nök is járhattak és ahol finn nyelven folyt a tanítóképzés.

Minna Johnsonin luokkakuva Jkylä

Osztálykép , Jyväskylä. Minna Johnson a középsö sorban jobb oldalon áll.

A nagy lelkesedéssel kezdett tanulmányok azonban két év mulva  megszakadtak, mivel Minna házasságot kötött a természettudományokat oktató tanárával, Johan Ferdinand Canth-tal.

Minna ja Ferdinand Canth

Minna és Ferdinand Cant, eljegyzési kép

Férje  közremüködésével került Minna Canth az újságíráshoz és együtt szerkesztették a Keski-Suomi nevü újságot. Itt jelent meg 1874-ben Minna elsö cikke „Tyttäriemme kasvatus “Leányaink nevelése ” címmel.

Az erös akaratú Minna Canth több éleshangú  cikket is írt az újságba, nyiltan  állást foglalva az égetett szesz fogyasztása ellen. Közben azonban  elfelejtette, hogy az újság tulajdonosának szeszfözdéje is volt ! Így azután a Canth házaspárnak le kellett mondania az újságírásról. Nem sokkal késöbb azonban  Jyväskylä-ben két új újság indult Keski-Suomi és Päijänne néven és itt jelentek meg Minna Canth elsö novellái.

Agnes c. novelláját 1892-ben adták ki elöször egy novellagyüjteményben, késöbb a100-oldalas novella különkiadásban is megjelent.

Agnes

A legjelentösebb változás Minna Canth életében akkor történt amikor 1878 -ban  nem sokkal hetedik gyermekük születése elött meghalt a férje .

Az óriási megrázkódtatás minden téren sok problémát jelentett a fiatal, sokgyermekes özvegynek. Két évvel késöbb, 1880-ban Minna Canth Kuopioba költözött és átvette a szülei ottani üzletét. Akkoriban vált ugyanis lehetövé Finnországban, hogy egy özvegy asszony mint önálló kereskedö dolgozzon. Szívós és kitartó munkával fellendítette az üzletet úgy, hogy az megélhetést biztosított a családjának.

Az utca, ahol az üzlet volt, jelenleg Minna Canth nevét viseli a ház neve: Kantila.

800px-Kanttila_-_Minna_Canthin_katu_22_-_Kuopio

Minna Canthin utca  22 Kuopioban.

Minna Canth rendkívüli asszony volt. Novellákat, kisregényeket, tíz színdarabot és kb. 70 újságcikket írt. Cikkeiben foglalkozott a lányok iskoláztatásával , és az erkölcsi nöi-férfi egyenjogúsággal. Elsö, finnül írt színdarabját Murtovarkaus = Betörötolvajlás a Finn Irodalmi Társaság kitüntetésre érdemesitette. Tudomásom szerint Minna Canth müveit senki nem fordította magyar nyelvre, ezt az információt Salamon Ágnes tanárnö 2105-ben  megerösítette – köszönöm szépen. Hogy azóta fordította-e valaki magyarra Minna Canth müveit arról sajnos nincs tudomásom. Hálás vagyok az eetleges információért.

Minna Canth nagy érdeme a nök iskoláztatásának terén végzett munkája és  a nök egyenjogúságáért vívott harca.

Minna szalonja Kuopioban fogalommá vált, számos, késöbb híres író fordult meg ebben a szabadelvü társaságban, ahol a beszélgetések a nöi mozgalmakkal söt a darwinizmussal is foglalkoztak. Minna Canth az un. abszolut nemi erkölcs híve volt, ami tiltja a házasság elötti szexuális kapcsolatokat. Ezen nézete miatt összetüzött egy másik íróval, Juhani Aho-val aki a relativ nemi erkölcs eszmét képviselte, mely  férfiaknak megengedi a házasság elötti szexuális kapcsolatokat, de a nöknek nem.

Az írónöt 1897-ben szívroham vitte el, 53 évesen. Emlékét sokféle formában örzi az utókor.

Minna Canth-ra emlékezik az utókor

Minna Canth szobrok

Három városban láthatunk Minna Canth szobrokat, ezek Kuopio– ban, Tampere-ben és Jyväskylä-ben láthatók. Kuopio- Emil Halonen szobrász müve a Minna Cantról elnevezett parkban áll, 1937-ben az írónö halála után 40 évvel leplezték le ezt a szobrot.

Minna_Canthin_patsas_Eemil_Halonen_1

Emil Halonen: Minna Canth

Ennek a szobornak miniatür mását – a neve Minna- a Kuopioi Müvésztársaság 1947 óta vándordíjként ítéli oda minden második évben a tájegység zenében, irodalomban képzömüvészetben, irodalomban és a színházmüvészetben érdemesült müvészeinek.

Tampere – Minna Canth szülövárosa 1951-ben állított szobrot Nuori Minna – Fiatal Minna néven a Hämeenpuisto nevü parkban. Ez a szobor Lauri Leppänen müve.

Lauri leppänen Minna Canth

Lauri Leppänen : Minna Canth

Jyväskylä – a Kirkkopuisto-ban Pauli Koskinen szobra 1961 óta emlékezteti Minna Canthra az utókort.

Pauli_Koskinen-Nuori_Minna_Canth-Jyväskylä_Kirkkopuisto-DSC80_1040410

Pauli Koskinen : Minna Canth

Minna Canth utcák – Kuopioban Jyväskylä-ben, Tampere-ben és Helsinkiben is található Minna Cantról elnevezett utca.

Minna Canth-ról elnevezett iskola– 1960 ban alapitották ezt az iskolát Kuopioban. Jelenleg gimnáziumként müködik, kb. 400 diák jár ide. A Kelet-Finnországi Egyetem Kuopioban müködö részlegének föépületét róla nevezték el Canthia-nak.

 

 

Minna Canth bélyeg – az elsö bélyeget Minna Canth emlékére 1944-ben adták ki.

282-1944_MED

Ezt a bélyeget az irónö 100. születésnapja alkalmából hozta forgalomba a finn posta.

Minna Canth a szelek szárnyán Minna Canthra emlékezett 2013-ban a Norwegian nevü légitársaság is. A norvég színeket viselö légitársaság gépeit az északi országok nemzeti höseinek képei díszitik. Ök életmüvükkel befolyásolták és vitték elöre a tudományokat és müvészeteket, a zenét és a sportot valamint a társadalom szempontjából fontos kérdéseket.Finnországot két személy képviseli a norvég repülögépeken, nemzeti költönk J.L. Runeberg és Minna Canth!

Norwegian_Minna_Canth

Minna Canth – Norwegian airline gépe

Végül,de nem utolsó sorban említem a Minna Canth társaság-ot Az 1946-ban alapított,  társaság tagjait meghívással válogatja ki.

 Minna Canth díjak

Finnország centenáriumának évében. 2017-ben került elsö alkalommal kiosztásra ez a 10 000 euróval járó díj, melyet olyan valaki kap, aki munkásságával jelentösen hozzájárult  Minna Canth képviselte értékek ismertté tevéséhez.  A díj létrehozója a Finn Vásáralapítvány = Suomen Messusäätiö.

Az elsö díjat Irja Askola emerita püspök kapta, második alkalommal Kaarina Hazard iró volt a díjazott.

 

A díjhoz a Kalevala koru ékszervállalat  Canth –nevü ezüst ékszerei tartoznak. Ezek egy függö és fülbevalók.Tervezöjük Kirsti Doukas.

 

A díjat az öszi  könyvvásár alkalmával osztják ki, az idei díjazottat még nem ismerjük.  

Idén ma Minna Canth születésnapján  Jyväskylä-ben egy másik díj is kiosztásra került, ennek neve Minna Canth-egyenjogúság díj. A kitüntetett Finnország elözö elnöke Tarja Halonen volt. A díjat Jyväskylä egyetemének  tanárképzö tanszéke ítéli oda az arra érdemesnek.

 Kedves Olvasók !

Minna Canth munkássága elválszthatatlan a nök egyenjogúságáért folytatott harctól. még van kívánnivaló az egyenjogúság terén. A finn nök még mindíg kevesebbet keresnek mint a férfiak és ez nem az alacsonyabb iskolázottságból adódik. Ez azonban  nem ennek a levélnek a témája.

Soraimat azzal zárom, hogy hamarosan lesz egy lelkes magyar fordító aki Minna Canth müveivel megismerteti majd  a magyar olvasóközönséget .

 

Judit Mäkinen

 

 

 

Ünnepi hangverseny Helsinki sziklatemplomában. 262.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Március 13.-án 13.03 órás kezdettel 105 percig tartó hangverseny lesz Helsinki egyik leglátogatottabb nevezetességében a Temppeliaukio sziklatemplomában.

Hogy miért ezen a napon és miért ebben az órában ? Mert ezen a napon ebben az órában  lett vége Finnország un. téli háborújának, mely 105 napig  (1939 november 30 – 1940 március 13.) tartott.

Egy kis történelem

Három hónappal a téli háború kezdete elött kezdödött a II. világháború  azzal, hogy Németország és a Szovjetunió megszállták Lengyelországot. A Szovjetunió  1939 november 30.-án Finnországot hadüzenet nélkül támadta meg és Finnország szinte emberfeletti  áldozatokat követelö hösies védekezése 105 napig tartott. Ez a háború tette a finnek  egyik legjellemzöbb tulajdonságát  a sisu-t ismertté az egész világon. Mert ennek köszönhetö, hogy  a Szovjetunió óriási túlerejével sem tudta soha megszállni az önnállóságért harcoló Finnországot. Itt kínálták  a finnek ellenfelüknek elöször  a Molotov coctail néven azóta is ismert ”italt” .

Az 1939-1940 -es tél rendkívül hideg volt, Kuusamoban  a hömérö -37,6 C fokot mutatott 1940 január 17.-én. Ugyanezen a napon Helsinkiben -32,9 C fok volt.

Talvisota 12.1.1940

1940 január 12. Finn katonák a harctéren

A Moszkvában kötött békeszerzödés értelmében Finnország elvesztette területének 11 %-át és második legnagyobb városát : Viipuri-t

Helsinkiben a téli háború befejezésénak napjára emlékezünk március 13.-án. Az emlékhangversenyt egy egyesület :

Suomen Isovanhemmat ry = Finnország nagyszülöinek egyesülete szervezi.

Suomen Isovanhemmat ry

Erröl  az egyesületröl egy pár szó:

Az eszmei egyesületet 2002 szeptember 9.-én alapították  Anja Lehtijärvi és Pekka Leinonen tanárok. Céljuk többek között az volt, hogy felhívják  a figyelemet a nagyszülök jelentöségére mind az unokák mind pedig a társadalom szempontjából.   Igyekeztek felvenni a kapcsolatot a hatósági szervekkel és mindazokkal a felnöttekkel , szülökkel és nagyszülökkel akik a gyerekek érdekeit képviselik és azokat elösegítik. Támogatják a napköziotthonokat  és iskolákat azok nevelési feladatainak megvalósításában és a nemzeti  hagyományok továbbvitelében. Az utóbbi célt szolgálják a 2003 óta a téli háború befejezésének napján  szervezett emlékhangversenyek , melyek neve:

Sininen hetki  – konsertti / Kék pillanat hangverseny

A hangversenyen szereplö  zenekar évek óta a Helsinki Rendörség Fúvószenekara, idén karmesterük Sami Ruusuvuori volt. A hangverseny Leevi Madetoja (1887-1947) Alkusoittofatasia /Nyitányfantázia c.  müvével kezdödött. Itt hallható : https://www.youtube.com/watch?v=9IxrRtcFoBY

Az idei hangversenyen felléptek Jorma Hynninen és Johanna Tuomi operaénekesek.

Jorma-Hynninen-ja-Johanna-Tuomi

Jorma Hynninen és Johanna Tuomi operaénekesek

Ök az egyik legismertebb finn zeneszerzö Oscar Merikanto ( 1868-1924)  Onnelliset=Boldogok c. dalát és  Jerry Bock  Hegedüs a háztetön c. müvéböl a Szeretsz engem ?  dalt adták elö.

A hangverseny egyik legmeghatóbb zeneszáma a Veteraanin iltahuuto / A veterán esti takarodója c. dal volt , amit a 77 éves Jorma Hynninen operaénekes és a 7 éves, elsöosztályos Anton Häkkinen együtt adtak elö.

Hynninen ja Anton Häkkinen

Jorma Hynninen operaénekes és Anton Häkkinen elsös

Az elöadás itt hallható : https://www.kaleva.fi/uutiset/kulttuuri/oululaisen-anton-hakkisen-8-ja-jorma-hynnisen-yhteinen-iltasoitto-kajahti-temppeliaukion-kirkossa-katso-video/816814/.

A fellépés háttere:

Anton négy éves volt, amikor 2015-ben  a függetlenség kivívásának emlékére rendezett december 6.- i ünnepélyes elnöki fogadást az ö oului otthonában is követte a család a televizió adásán át. Akkor hallotta Anton elöször ezt a dalt  Armas Ilvo háborús veterán elöadásában  és nem tudta levenni a szemét a televizió képernyöjéröl. Megtanulta a dalt és tavaly , 2018 december 6.-án ö énekelte el Kaarlo Manelius 95 éves Muhosban élö veteránnak .

 

A kisfiú kedvenc énekese a nemzetközileg ismert  finn bariton,  Jorma Hynninen. Anton néha ír neki és az együttes fellépés az operaénekes ötlete volt miután tavaly  hallotta, hogyan énekli a kisfiú ezt a híres dalt. Az együttes fellépés rendkívül sikeres volt, a zsúfolásig telt templomban felhangzó tapsnak nem akart vége lenni.

A mostani templomi hangversenyen a dal  refrénje  sokaknak könnyeket csalt a szemébe. Szövege  az én fordításomban így hangzik :

  • Hoivatkaa, kohta poissa on veljet     Távoznak a bajtársak öket gondozzátok
  • Muistakaa, heillä kallis ol`maa          Drága volt nekik a haza , eszetekbe tartsátok
  • Kertokaa, lasten lapsille lauluin         Unokáitoknak dalokkal mondjátok
  • Himmetä ei muistot koskaan saa       Homályosodni az emlékeket soha ne hagyjátok.

A dal zeneszerzöje és egyben szövegének írója is Kalervo Hämäläinen ( 1917 – 2015 )  zenetanár volt az1980-as évek végén. Ez a dal jelenleg a legtöbbet énekelt veteránokra emlékeztetö dal. Mauno Koivisto finn elnök temetésén is elhangzott Jorma Hynnynen operaénekes  és a Helsinki Cantores Minores kórusának elöadásában.  Szeretettel ajánlom meghallgatásra : https://www.youtube.com/watch?v=d2rfC3YMboM

Kedves Olvasók !

A hangverseny számoma maradandó élmény és minden évben szívesen vagyok a templomban ezen a hangversenyen. Mai levelemmel arra a sokszor feltett kérdésre szeretnék ismételten válaszolni hogy : Milyenek a finnek ?

A választ a fentiek fényében Önökre bízom.

 

Judit Mäkinen

A tavasz elsö jelei Finnországban

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Még hótakaró alatt van egész Finnország, de már látjuk a tavasz elsö jeleit. Ezekhez elsösorban a hosszabbodó napok tartoznak. Egy  másik csalhatatlan jele a közelgö tavasznak az, hogy egyes vándormadarak már megérkeztek .

A finnek legnagyobb része érdeklödik a természeti jelenségek iránt és a Birdlife nemzetközi  szervezet finnországi csoportjának számos aktív tagja  van.

BirdLife_Suomi

 

A  megfigyelések már több madárfaj érkezéséröl adtak hírt. Ezek között van a mezei pacsirta ( kiuru) , a bibic ( töyhtöhyyppä /töühtöhüüppe)  , a vetési lúd ( metsähanhi /métsehanhi)  és  a pehelyréce (haahka /(hááhka).

 

Most már csak a hóolvadást várjuk és a virágos, tavaszi réteket. De egyenlöre még szinte teljes a tél. Ezeken a képeken az én kertem látható 2019 március 10.-én és 2018 május végén..

 

Ma, március 11.-én szállingózik a hó és mínusz 6 C fok van Helsinki környékén.

Judit Mäkinen

 

Nemzetközi Kodály – hét Finnországban 261.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelem egy világhírü magyar zeneszerzö finnországi ünneplésével foglalkozik, nevezetesen az immár 30.alkalommal megrendezendö Kodály Zoltán tiszteletére rendezett  ünnepi héttel.

Kodály_Zoltán_1930s

Kodály Zoltán

Egy kis történelem

A legtöbb zene iránt érdeklödö magyar tudja, hogy ki volt Kodály Zoltán (1882-1967).   Az ö neve arany betükkel íródott nem csak a magyar zene hanem  a zeneoktatás történelmébe is. A témában írt könyvei és esszéi ismertek az egész világon.  Zeneoktatási módszere Kodály-módszer néven mindenütt ismert, müveit milliók éneklik  szerte a világban.

Kodály hét Finnországban

Finnországban Szilvay Csaba csellómüvész, a Sibelius akadémia és a Kelet-Helsinki zeneiskola  tanára vetette fel 1989-ben a Kodály-hét létrehozásának ötletét. Alapja ennek a gondolatnak az, hogy Kodály Zoltán szerint ”A zene mindenkié”. Azóta ezt, a már nemzetközileg is ismert ünnepi hetet a Kelet-Helsinki Zeneiskola rendezi.

Kodalyviikko2019

XXX. Nemzetközi Kodály hét Finnországban

 

Az immár harmincadik  Kodály hét  idén március 3.-án ünnepi megnyitó hangversennyel  kezdödik Helsinkiben a Magyar Tudományos- és Kultúrális  központban ( Kaisaniemenkatu 10 )

A hangversenyen a Kelet-Helsinki Zeneiskola  jelenlegi es régebbi diákjai valamint tanárai lépnek fel, bemutatva a Kodály elvei szerinti zeneoktatás fényes eredményeit. Itt említem meg,  hogy az iskolai diákjainak jelentös része választotta/választja  a zenei pályát és Finnországban nincs olyan zenekar, melynek zenészei között ne lennének ennek az iskolának tanítványai.

A most kezdödö  ünnepi héten minden nap lesz egy Kodály Zoltánra emlékeztetö hangverseny vagy Helsinkiben vagy Espooban. Minden  hangverseny ingyenes !

A finnországi Kodály hét programja

Az ünnepi hét március 3.-án a Magyar Kulturális és Tudományos Központban (Kaisaniemenkatu 10) délután 3 órai kezdettel rendezett hangversennyel kezdödik.

10498342_10152229844796850_8142190983017986540_o.jpg

Magyar Kulturális és Tudományos Központ 

 Március 4.-én hétfön  Helsinki központjában az un. Hakasalmi villában ( Mannerheimintie 13 B) ifjú virtuózok adnak esti 7 órai kezdettel  hangversenyt.

hakasalmen_huvila-8478-Edit

Hakasalmi villa

Március 5.-én kedden  nagyszabású ünnepi hangverseny lesz Finnország legnagyobb kötemplomában  a Johannes templomban ( Korkeavuorenkatu 12 )

 

johanneksenkirkko_001

Johannes templom

Ezen a hangversenyen fellép a Kelet-Helsinki Zeneiskola Itätuuli = Keleti szél  nevü  ifjúsági fúvószenekara , az iskola ifjúsági vonószenekara : Juniorjouset .

Juniorjouset

Juniorjouset – Fiatalok vonószenekara

Közremüködik itt a finnországi Kodály Kórus is. A kórust 1992-ben alapította  Matti Koivisto – aki jelenleg is énekel a kórusban – és egy japán kórusvezetö Chifuru Matsubara . Jelenleg a kórusban 26 tag van , vezetöjük Kaija Sidoroff  A kórus tagja a finn SULASOL nevü szövetségnek. ( Suomen Laulajien ja Soittajien Liitto = Finn Énekesek és Zenészek szövetsége )

Kodály kuoro

Kodály kórus

Március 6.-án  este 7 kor kezdödik Helsinkiben az un. Balder teremben ( Aleksanterinkatu 12)   a müvészek  kamarakoncertje.

balderin_sali_c_300

Balder terem helye

Itt lép fel Szilvay Réka hegedümüvész a Sibelius akademia profeszora,  Haffner Eszter hegedümüvész a Grazi Egyetem és a Dán Királyi Zeneakadémia professzora, valamint  Marko Ylönen csellómüvész a Sibelius akademia professzora.

 

 

Müsorukban Bartók, Kodály és Dohnányi művei szerepelnek. Erre a hangversenyre is ingyenes a belépés.

Március 7 – én  esti 7-órakor kezdödik Helsinki Laajasalo nevü városrészének templomában  az Énekesek estje hangverseny.  (cím : Reposalmentie 13)

Laajasalon kko

Laajasalo temploma

Március 8. –án az ünnepi hetet bezáró hangverseny Espooban lesz a Sello nevü bevásárlóközpont mellett levö hangversenyteremben : Sellosali (Soittoniekanaukio 1 )

sellosali-latauskuva

 

Itt a  Kelet-Helsinki Zeneiskola Gyermek- és Ifjúsági Vonószenekarai, valamint az espooi Juvenalia Zeneiskola kamarazenekara lép fel.

 

Kedves Olvasók !

Befejezésül  egy pár szó a Kelet-Helsinki Zeneiskoláról, az ünnepi Kodály hét szervezöjéröl.

Itähelsingin musiikkiopisto

Kelet-Helsinki Zeneiskola

Ebben az iskolában kezdte egy lánglelkü magyar testvérpár Dr. Szilvay Géza hegedümüvész és Szilvay Csaba csellómüvész finnországi életét a  hetvenes évek legelején. Fáradhatatlan és áldozatos munkájuk  eredményeként lett ismert  a zeneiskola az egész világon. Ez az iskola  Finnországban Kodály Zoltán zeneoktatási módszerének bölcsöje és terjesztöje ahol számos külföldröl érkezett zenetanár is ismerkedik  a világsikereket elért módszerrel és az iskola számos zenekarával.

Az eltelt évtizedek során a Kelet-Helsinki Zeneiskola fiatal diákjai  saját példájukkal bizonyították  Kodály Zoltán örökérvényü szavati : „A zene mindenkié „.

 

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

Varázsének – Keresztes Dóra magyar grafikusmüvész kiállítása Helsinkiben

 

Kedves Olvasók !

Február 28.-án nyílt meg Keresztes Dóra grafikusmüvész kiállítása Helsinkiben a Magyar Kulturális-  és Tudományos Központ gallériájában (Kaisaniemenkatu 10 ). A kiállitás április 18.-ig látogatható .

DSC02399

Keresztes Dóra müvésznö  és Dr. Richly Gábor igazgató

A sokoldalú  müvésznö kiállításán plakátokat, könyvillusztrációkat és animációkat is láthat a vendég. Képei megismertetik a látogatót a magyar népi kultúra hagyományaival, könyvillusztrációi a nagy magyar mesélök világával.

Keresztes Dóra neve ismert a világon, 2009-ben az ö plakátjával nyilt meg a NewYorki Print magazin európai különszámában a magyar anyag. Öt évvel késöbb, 2014-ben a Hirosimában rendezett Animációs Filmfesztiválon önálló kiállítása volt Magyarország képviselöje.

Számos díj fémjelzi alkotó munkásságát, ezek között van a Ferenczy Noémi díj, a Balázs Béla díj és az  ”Èv  illusztrátora ” – Magyar IBBY díj.

A mellékelt kis képkavalkád csak ízelítö a kiállítás gazdag anyagából.

 

A kiállított képeket és plakátokat  meg lehet vásárolni és biztosra veszem, hogy sok gyerekszoba falait vidámítják majd fel.

 

Judit Mäkinen

 

Kalevala napjára készül Finnország 2019-ben.

 

 

Kedves Olvasók !

Finnország nemzeti eposza a Kalevala  magyar fordításai már több  generáció részére tették ismertté  ezt,  az Elias Lönnrot által kiadott alkotást.

 

Egy évvel ezelött február 28.-án írt levelemben részletesebben írtam a Kalevala-ról, itt olvasható :  https://finnorszagilevelek.com/2018/02/28/a-kalevala-napjan/

Február 28.-át azért tekintik a Kalevala születésnapjának, mert 1835-ben ezen a napon írta alá Elias Lönnrot a Kalevala elsö kiadásának  elöszavát. Ez a nap már az 1920-as években is zászlós ünnepnap volt, ezt 1978-ban rendelettel erösítette meg a kormány. Finnországban ezen a napon számos helyen tartanak megemlékezési ünnepségeket mivel a Kalevala egyben a finn kultúra napját is jelenti. .

Egy kis történelem

Az 1835-ben kiadott Kalevalát ”Régi Kalevala” néven ismerjük, az un. Új Kalevala 1849-ben került kiadásra. Mindkét kiadást láthatóan ünnepelte az ország különösen azok 100 éves születésnapjan 1935-ben és 1949-ben.

Az elsö nagyszabású ünneplés az 50. születésnap évében volt 1885-ben. Helsinkiben két ünnepet is rendeztek, a Finn Irodalmi Társaság és a Savokarjala diákszövetség szervezésében.

A Régi Kalevala 100 éves születésnapja ünneplésében 1935-ben  már az állam is részt vett.

vanha-kalevala

Az ünneplés 4 napon át tartott. Emlékezetes marad ez a születésnap azért is, mert a finn kultúra ünnepének jegyében a Suomalaisuuden Liitto azaz  Finnség Szövetsége  a családnevek finnesítésének kampányát szervezte és annak keretében 100 000  svéd vagy orosz családnév változott vagy teljesen  finn családnévre vagy a finn irásmód és kiejtés  szerinti névre.  Így lett pl. Lind-böl Linnilä vagy Linnansaari, Borg-ból Jokisalmi, Böök-böl Vasari

.Kalevala napja Helsinkiben

A Kalevala társaság vezetösége megkoszorúzza Elias Lönnrot szobrát  déli 12-kor a róla elnevezett parkban . A koszorúzással összekötött ünnepségen Niina Hämäläinen fil.dr. mond beszédet : A Kalevala most / Kalevala nyt címmel.

800px-Lönnrot_statue_(cropped)

Elias Lönnrot emlékmü, Helsinki

Az esemény szervezésében  a Finn Irodalmi Társaság / Suomalaisen Kirjallisuuden Seura is részt vesz. Egyben nyilvánosságra hozzák az internetes Avoin Kalevala / Nyitott Kalevala nevü oldalt. Ezen a Kalevala verseit lehet olvasni. Az interneten már egy pár éve elérhetö az un. Aino vers, ami a 4. ének elsö 30 szakasza és Rácz István fordításában így kezdödik :

  • ” Ajnó, Joukahainen húga , szemérmetes szüzleányka ,
  • kiment a közeli nyíresbe, hogy szaunavirgácsot szedjen. “

 

aino-etusivun_kuva

Aino vers 1-30

 Ez az oldal a hozzáfüzött magyarázatokkal  mind a kutatók mind pedig a nagyközönség részére érdekes lehet.

Délután 2-4 között a Finn Irodalmi Társaság dísztermében ( Hallituskatu 1 ) lesz ünnepség lesz, ahol több elöadást is hallhatnak a vendégek.

Délután ½6 órai kezdettel Kalevala-napi ünnepélyt rendeznek a Vihreä Sivistys-ja Opintokeskus / Zöld Müveltség- és Tanulmányi központ- ban (Fredrikinkatu 33 A). Ennek címe a ”Finn- és rokonnyelvek jövöje ”.

52861828_2359867097370305_4092570453984411648_n

Nagyszabású ünnepség lesz többek között  Kajaaniban is, Elias Lönnrot lakóhelyén délutáni 6 órás kezdettel.

k

kalevalajuhla2019 Kajaani

Kalevala-ünnep Kajaaniban 2019 febr.28

A Kalevala manapság  is jelen van a mindennapi életben.

Az eposzban szereplök nevei közül sok név ma is él. Ilyenek pl: Aino , Ilmari, Kullervo, Kalervo,  Ahti,  Annikki, Antero, Kyllikki, Tellervo, Tapio.  Hasonlóképpen Finnország számos területén vannak olyan nevek, melyek feltehetöen kalevalai eredetüek.

A  kalevalai kultúrát ápolja több szervezet is, ilyenek a Kalevalai Nők Szövetsége (Kalevalaisten naisten liitto) ,  Kalevala Koru (Kalevala Ékszer) vállalat. Ezekröl fentemlített levelemben lehet többet olvasni.

Az egyik legjelentösebb szervezet, mely a finn kultúra ápolója a

Kalevala társaság 

Bár a társaság szabályzatát csak 1919-ben hagyták jóvá, a társaság születésének idejét   1911-re teszik. Az alapító tagok közötti müvészek : Akseli Gallen-Kallela és Alpo Sailo, a népöltészet kutatója Väinö Salminen és Matti Äyräpää valamint Emil Nestor Setälä professzorok egy beszélgetés során megállapították, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a tudomány és müvészet területén munkálkodók együttesen foglalkozzanak hobbiként a finn népköltészettel és az ahhoz kapcsolódó témákkal. Az alapító gyülésen Matti Äyräpää professzort választották pénztárosnak  és összesen 420 finn márkát tettek a kasszába.

A társaság logjára Akseli Gallen-Kallela 1919-ben többféle  változatot is készített 1919-ben.

merkkiluonnos_IV_einroa_b-620x458

Gallen-Kallela tervei a Kalevala-társaság logjára

Jelenleg Ossi Gustafsson grafikus terve szerinti logot használják.

Kalevalaseura_logo1-150x150

Óssi Gustafsson logóterve

A Kalevala társaság vezetöségének meghívására lehet valaki a társaság tagja, jelenleg 469 tagot számlál a társaság.  A tagok között finnek , külföldiek és dísztagok  is vannak. A tagságra azok lesznek érdemesek, akik tudományos vagy müvészi munkájukon át jelentösen hozzájárultak  a Kalevala kultúrájához és a finn kultúrhagyományokhoz

Kedves Olvasók !

Sokszor felmerül a kérdése annak, hogy milyenek is a finnek ? A Kalevala kultúrájának tisztelete, ápolása és továbbvitele  egészséges nacionalizmusra mutat. Ez is a finnek egyik alapvetö tulajdonsága.

 

Judit Mäkinen

Mindenféle iskolai  szünet – síszünet. 260.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Mig Önöknél már szinte tavasz van, hiszen már a hóvirágok is kibújtak a földböl, nálunk Finnországban a tél közepén járunk. Most van a legjobb szezonja a téli sportoknak, ezek között elsösorban a sielésnek.

lataus

A finn iskolások egy hétig  élvezhetik a téli, síszünetnek nevezett iskolai szünetet, erröl szól mai levelem.

Egy kis történelem

Ez az egyhetes téli szünet idén februárban  84. alkalommal valósul meg Finnországban.  Santeri Hirvonen (1881-1959) kouvolai tornatanárnak 1926-ban  támadt olyan ötlete, hogy  iskolások a tavaszi terepen sielve jobban részesei lehetnek a friss levegönek, egyben energiát gyüjtenek az iskolai év hátralévö részéhez. Ennek azért is volt nagy szerepe, mivel abban az idöben a lakosság egészségi állapota közel sem volt olyan jó mint most hiszen pl. a tuberkulózis finn népbetegségnek számított. Santeri Hirvonen 1926-ban  a Kasvatus ja Koulu / Nevelés és Iskola nevü újságban írt a síszünetröl .

A Kauniainenben levö iskola: Grankulla Samskola 1927 ben tartott egyhetes sportszünetet az év 8. hetében, februárban.Ez az iskola specialitása volt egészen addíg, mig a téli szünet az egész országban általánossá vált.

Az ötlet széleskörü megvalósítása Lauri ”Tahko” Pihkala (1888-1981) nevéhez füzödik. A harmincas évek elején közelebbröl 1933-ban nyilvánossagra hozott rendelet szabályozta a síszünetet  a gimnáziumokban. Két évvel késöbb élvezték mind az elemi iskolák, mind pedig a gimnáziumok tanulói az elsö síszünetet.

Síszünet jelenleg

Idöközben  a szünetröl mint téli szünetröl beszélnek de az  ideje és tartama nem változott. Finnországban számos, modern  liftekkel felszerelt lesiklópálya létesült és a sifutókat már gépekkel készített sínyomok várják.

 

 

A képeken látható gépek : Pikku Kunkku = Kis Király és Iso Kunkku = Nagy Király Finnországban készülnek, a gyártást szabadalmazta  a Hailuotoban levö  cég : Korjaamo E. Kuusisto ky.

Lesiklópályákat a legtöbb nagyobb finn városban találunk és a Lappföldön nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas központok is vannak. Ez a kép Timo Newton-Syms fotoja a Rukatunturiról.

 

Rukatunturi

Rukatunturi. Foto : Timo Newton-Syms

Jelenleg az egész ország diákjai élvezhetik a síszünetet úgy, hogy az ország déli részén a szünet az év 8.hetében van, idén február 18-i kezdettel. A következö héten sportolhatnak Finnország középsö részén lakó diákok és az északi országrészben a síszünet az év 10. hetében lesz. Hogy miért nincs az egész országban azonos idöben, annak gyakorlati okai vannak. Az okok részben az idöjárással függnek össze, részben pedig kerülni akarják a lappföldi siközpontok zsúfoltságát .

Februári idöjárás

Finnország területén a februári középhömérséklet változik, hiszen az ország egyharmada az északi sarkkör fölött van és É-D irányban 1160 km hosszú. Délen Vantaa városában februárban kb. – 6 C fok a februári középhömérséklet, Ouluban kb. -9.5 C és még északabbra Sodankylä-ben csak mínusz 12 C fok. A napi hömérséklet Dél-Finnországban is 0 és mínusz 20 C fok között változhat függöen a tenger felöl érkezö melegfronttól és az arktikus hidegáramlatoktól. Itt a napi hömérséklet középértéke mínusz 3 C . Az ország északi részén nincs ilyen nagy napi höingadozás, egyenletes hideg van, kb. minusz 10 C fok.

Változó síszüneti szokások

Míg régebben a  februári szünetben kizárólag  téli sportoknak adóztak a finnek, az utóbbi évtizedekben már sok család nem északon, hanem délen tölti ezt a hetet. Hogy sokan fáradtak a rövi napok és erös fagyok idején az könnyen érthetö. Vágynak a napsütés és a meleg után, szeretnék kihasználni  a homokos tengerpartok és a hullámok adta élvezetet.  Egyre kevesebben vannak az olyan családok, akiknél a nagyszülök vidéken élnek és szívesen vállalják az unokákat egy téli hétre. Serdülö fiatalok nem akarnak okvetlenül a nagyszüleiknél vakációzni.

Az utazási irodák csalogató hirdetései  megtöltik az újságok oldalait.

 

A déli utak sokszor egyáltalán nem drágábbak, mint a szállás és liftjegyek a  finn síközpontokban, ahol különösen ennek a szünetnek idején magasabbak az árak, mint máskor.  Az ország déli részeiböl északra utazni sem olcsó, saját autóval menni nem egyszer fárasztó és nehéz az idöjárásviszonyok miatt.

Síszünet a városban

Mivel Finnországban kevés az 1 km2-re esö lakosok száma a legtöbb város területén vagy legközvetlenebb közelében van alkalom a sportolásra az év minden szakában, így télen is lehet szánkózni, sielni, korcsolyázni.

Sokféle lehetöség van azok részére is, akik nem engedhetik meg maguknak a drága síközpontokat, vagy a déli utakat. De még azok is akik egyáltalán nem kedvelik a sielést találnak sokféle szórakozási lehetöséget a finn városokban.

Mivel a síszünet jelenleg  a déli országrészen van, az alábbiakban egy pár tipp a fövárosban és az azzal összeépült városokban, Espooban és  Vantaaban .

Helsinkiben remek lehetöség egy téli kirándulás az Állatkertbe, ahol a hóba többféle állat is  kimerészkedik  meleg alvóhelyéböl.

 

 

 Espoo- ban a Villa Elfvik nevü természetházban játékokat szerveznek a hóban.A Nuuksio nevü  természetvédelmi parkban levö Solvalla Swinghill síközpontban a síszünet idején árkedvezmények vannak. A 6-13 évesek féláron  élvezhetik a sílesiklás örömeit és a 6 éven alulik ingyen tanulhatják a lesiklás  minden csínját –bínját.

 

Swinghill_hiihtoloma_1200px

Féláron siklanak a kisiskolások

Ugyancsak Espooban az Oittaa nevü kirándulóközpontban Muumi – sítanfolyamok vannak ezen a héten és azok a 6-10 évesek, akik részt vettek a tanfolyamon vagy már tudnak síelni  mehetnek már vezetett sítúrára is .

 

hemuli-hiihtaa-544x449,c

Vantaa-ban

A Tikkurila-ban és Myyrmäki-ben levö uszodák biztosítanak élményeket az 1-4. osztályosok részére, a múzeumban pedig iskolások barkácsolhatnak a szünet napjaiban. A Heureka nevü tudományos központ számtalan érdekes élményt kínál a legfiatalabbaktól a legöregebbekig minden látogatónak.

Heureka talvella

Heureka várja a gyerekeket !

 

Kedves Olvasók !

Fenti soraimmal remélhetöleg hozzájárulok ahhoz, hogy a havas Finnországot senki sem képzelje téli álmot alvó mackónak. Télen is számos lehetöség van  aktiv életre és föleg a friss levegön töltött egészséges szórakozásra. A hideg mint ugye tudjuk nem probléma Finnországban csak öltözködés kérdése .

 

Judit Mäkinen