Mindenféle iskolai  szünet – síszünet. 260.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Mig Önöknél már szinte tavasz van, hiszen már a hóvirágok is kibújtak a földböl, nálunk Finnországban a tél közepén járunk. Most van a legjobb szezonja a téli sportoknak, ezek között elsösorban a sielésnek.

lataus

A finn iskolások egy hétig  élvezhetik a téli, síszünetnek nevezett iskolai szünetet, erröl szól mai levelem.

Egy kis történelem

Ez az egyhetes téli szünet idén februárban  84. alkalommal valósul meg Finnországban.  Santeri Hirvonen (1881-1959) kouvolai tornatanárnak 1926-ban  támadt olyan ötlete, hogy  iskolások a tavaszi terepen sielve jobban részesei lehetnek a friss levegönek, egyben energiát gyüjtenek az iskolai év hátralévö részéhez. Ennek azért is volt nagy szerepe, mivel abban az idöben a lakosság egészségi állapota közel sem volt olyan jó mint most hiszen pl. a tuberkulózis finn népbetegségnek számított. Santeri Hirvonen 1926-ban  a Kasvatus ja Koulu / Nevelés és Iskola nevü újságban írt a síszünetröl .

A Kauniainenben levö iskola: Grankulla Samskola 1927 ben tartott egyhetes sportszünetet az év 8. hetében, februárban.Ez az iskola specialitása volt egészen addíg, mig a téli szünet az egész országban általánossá vált.

Az ötlet széleskörü megvalósítása Lauri ”Tahko” Pihkala (1888-1981) nevéhez füzödik. A harmincas évek elején közelebbröl 1933-ban nyilvánossagra hozott rendelet szabályozta a síszünetet  a gimnáziumokban. Két évvel késöbb élvezték mind az elemi iskolák, mind pedig a gimnáziumok tanulói az elsö síszünetet.

Síszünet jelenleg

Idöközben  a szünetröl mint téli szünetröl beszélnek de az  ideje és tartama nem változott. Finnországban számos, modern  liftekkel felszerelt lesiklópálya létesült és a sifutókat már gépekkel készített sínyomok várják.

 

 

A képeken látható gépek : Pikku Kunkku = Kis Király és Iso Kunkku = Nagy Király Finnországban készülnek, a gyártást szabadalmazta  a Hailuotoban levö  cég : Korjaamo E. Kuusisto ky.

Lesiklópályákat a legtöbb nagyobb finn városban találunk és a Lappföldön nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas központok is vannak. Ez a kép Timo Newton-Syms fotoja a Rukatunturiról.

 

Rukatunturi

Rukatunturi. Foto : Timo Newton-Syms

Jelenleg az egész ország diákjai élvezhetik a síszünetet úgy, hogy az ország déli részén a szünet az év 8.hetében van, idén február 18-i kezdettel. A következö héten sportolhatnak Finnország középsö részén lakó diákok és az északi országrészben a síszünet az év 10. hetében lesz. Hogy miért nincs az egész országban azonos idöben, annak gyakorlati okai vannak. Az okok részben az idöjárással függnek össze, részben pedig kerülni akarják a lappföldi siközpontok zsúfoltságát .

Februári idöjárás

Finnország területén a februári középhömérséklet változik, hiszen az ország egyharmada az északi sarkkör fölött van és É-D irányban 1160 km hosszú. Délen Vantaa városában februárban kb. – 6 C fok a februári középhömérséklet, Ouluban kb. -9.5 C és még északabbra Sodankylä-ben csak mínusz 12 C fok. A napi hömérséklet Dél-Finnországban is 0 és mínusz 20 C fok között változhat függöen a tenger felöl érkezö melegfronttól és az arktikus hidegáramlatoktól. Itt a napi hömérséklet középértéke mínusz 3 C . Az ország északi részén nincs ilyen nagy napi höingadozás, egyenletes hideg van, kb. minusz 10 C fok.

Változó síszüneti szokások

Míg régebben a  februári szünetben kizárólag  téli sportoknak adóztak a finnek, az utóbbi évtizedekben már sok család nem északon, hanem délen tölti ezt a hetet. Hogy sokan fáradtak a rövi napok és erös fagyok idején az könnyen érthetö. Vágynak a napsütés és a meleg után, szeretnék kihasználni  a homokos tengerpartok és a hullámok adta élvezetet.  Egyre kevesebben vannak az olyan családok, akiknél a nagyszülök vidéken élnek és szívesen vállalják az unokákat egy téli hétre. Serdülö fiatalok nem akarnak okvetlenül a nagyszüleiknél vakációzni.

Az utazási irodák csalogató hirdetései  megtöltik az újságok oldalait.

 

A déli utak sokszor egyáltalán nem drágábbak, mint a szállás és liftjegyek a  finn síközpontokban, ahol különösen ennek a szünetnek idején magasabbak az árak, mint máskor.  Az ország déli részeiböl északra utazni sem olcsó, saját autóval menni nem egyszer fárasztó és nehéz az idöjárásviszonyok miatt.

Síszünet a városban

Mivel Finnországban kevés az 1 km2-re esö lakosok száma a legtöbb város területén vagy legközvetlenebb közelében van alkalom a sportolásra az év minden szakában, így télen is lehet szánkózni, sielni, korcsolyázni.

Sokféle lehetöség van azok részére is, akik nem engedhetik meg maguknak a drága síközpontokat, vagy a déli utakat. De még azok is akik egyáltalán nem kedvelik a sielést találnak sokféle szórakozási lehetöséget a finn városokban.

Mivel a síszünet jelenleg  a déli országrészen van, az alábbiakban egy pár tipp a fövárosban és az azzal összeépült városokban, Espooban és  Vantaaban .

Helsinkiben remek lehetöség egy téli kirándulás az Állatkertbe, ahol a hóba többféle állat is  kimerészkedik  meleg alvóhelyéböl.

 

 

 Espoo- ban a Villa Elfvik nevü természetházban játékokat szerveznek a hóban.A Nuuksio nevü  természetvédelmi parkban levö Solvalla Swinghill síközpontban a síszünet idején árkedvezmények vannak. A 6-13 évesek féláron  élvezhetik a sílesiklás örömeit és a 6 éven alulik ingyen tanulhatják a lesiklás  minden csínját –bínját.

 

Swinghill_hiihtoloma_1200px

Féláron siklanak a kisiskolások

Ugyancsak Espooban az Oittaa nevü kirándulóközpontban Muumi – sítanfolyamok vannak ezen a héten és azok a 6-10 évesek, akik részt vettek a tanfolyamon vagy már tudnak síelni  mehetnek már vezetett sítúrára is .

 

hemuli-hiihtaa-544x449,c

Vantaa-ban

A Tikkurila-ban és Myyrmäki-ben levö uszodák biztosítanak élményeket az 1-4. osztályosok részére, a múzeumban pedig iskolások barkácsolhatnak a szünet napjaiban. A Heureka nevü tudományos központ számtalan érdekes élményt kínál a legfiatalabbaktól a legöregebbekig minden látogatónak.

Heureka talvella

Heureka várja a gyerekeket !

 

Kedves Olvasók !

Fenti soraimmal remélhetöleg hozzájárulok ahhoz, hogy a havas Finnországot senki sem képzelje téli álmot alvó mackónak. Télen is számos lehetöség van  aktiv életre és föleg a friss levegön töltött egészséges szórakozásra. A hideg mint ugye tudjuk nem probléma Finnországban csak öltözködés kérdése .

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Reklámok

Finnországban még javában tart a tél !

Kedves Olvasók !

Míg Önöknél már elöbújtak a hóvirágok, nálunk most van a tél közepe. Az alábbi képen a hóréteg vastagsága látható 2019 február 18.-án

lumen_syvyys (1) 18.2.

Hóréteg vastagsága Finnországban 2019 február 18.-án 

Ezen az alábbi  képen pedig az egész februári helyzet látható. Könnyen észrevehetö, hogy mikor esett sok hó és az utóbbi napokban már látható egy kis olvadás is.

lumisumma

Statisztikailag a leghavasabb hónap a március, hogy ez idén milyen lesz az egyenlöre még a jövö zenéje. De a tavasz mégis közeleg, ezt a hosszabbodó napokon át érzékeljük a legjobban, A hideg is enyhült, de azért még minden éjszaka fagy, nemcsak északon, hanem az ország déli részein is.

 

Judit Mäkinen

Forrás : http://www.eeki.biz/lumen_syvyys.php

 

Meseország-e Finnország ? Az érem másik oldala – 259.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Az utóbbi idöben sokat olvashatunk arról, hogy mi mindenben jár Finnország az élen a világon. Itt a legjobb az iskolarendszer, legboldogabbak a lakosok, ez a legélhetöbb,  legstabilabb  és legbiztonságosabb ország.  Itt élnek a legbecsületesebbek emberek.

Onnellisin maa

A legboldogabb ország : Finnország

Finnországban melegek a lakások, az utakat rendbe tartják és a tömegközlekedésben ritkán vannak jelentös akadályok vagy késések. Valaki egyszer azt írta, hogy Finnországban azért jó, mert itt nem történik semmi.

Finnországnak sok szempontból szerencsés a helyzete, mivel itt nincsenek nagy földrengések, árvizek vagy földcsuszamlások és gátszakadások. Itt tiszta a levegö és  iható a csapvíz söt a legtöbb tó vize is ivóvíz.  Itt kevés  a korrupció alacsony  az infláció, megbízható a rendörség söt a legtöbben még a közlekedés szabályait is betartják. Itt nem látni hajléktalanokat éjjelente az utcasarkokon vagy a parkokban.

A nemzetközi Good Country Index / Jó ország index listán elsö helyen lévö Finnországról megállapították, hogy Finnország adja a legtöbb jót az emberiségnek, és okozza a legkevesebb terhelést a világnak.

Az érem fényes oldala

A barátaikhoz vagy rokonaikhoz Finnországba érkezö látogatók  az itteni  élet egyik oldalát látják, a napsugaras oldalt. Az itteni vendéglátóknak  van lakásuk, söt helyük is a vendég részére, nincsenek kimondott anyagi nehézségeik és a látogatók a legkülönbözöbb élményekkel térnek vissza hazájukba. Otthonukban  hamarosan  már egy következö látogatás reményét éltetik nem egyszer arra gondolva, hogy itt zöldebb a fü mint otthon, könnyebb az élet mint otthon és több a lehetöség mint otthon, szóval röviden összefoglalva Finnország  ” meseország ”.

Az éremnek azonban két oldala söt mi több egy éle is van.

Az érem árnyékos oldala

Mai levelemben az érem árnyékosabb oldaláról van szó. Nem célom a kiábrándítás, senkitöl nem irigylem az itteni ”könnyebb és boldogabb”  életet. Kizárólag az motivál, hogy Önök kedves Olvasók reális képet kapjanak Finnországról, az én szeretett hazámról, ahol élve eddigi életem kétharmadát már magam mögött tudom.

Munkanélküliség

A statisztikai adatok szerint 2018 decemberében a munkanélküliség 5,4 % volt. Ez az elözö évekhez képest sokkal kevesebb. Az alábbi kép a munkanélküliek százalékos arányát mutatja az orzág egyes részein 2018 januárjában.

Työttömyysaste 2018

Munkát keresö munkanélküliek százaléka  a munkaeröhöz viszonyítva  2018 januárjában

Sajnos azonban kétségtelen tény, hogy egyre több munkahely szünik meg. Az ezekröl ” felszabaduló ” munakerö rendkívül nehezen tud újra elhelyezkedni, aminek részben a dolgozók kora az oka. A legtöbb muinkahelyre olyan fiatalokat keresnek, akiknek sok tapasztalatuk van. De hogy lehetne egy fatalnak sok tapasztalata ? És ha tapasztalat hiányában a fiatal sem kap munkahelyet akkor hogyan tesz szert  a tapasztalata ?

Ez nem speciális finn jelenség, hanem globális.  Finnországban az ETLA  nevü  kutatóintézet  ( Elinkeinoelämän tutkimuslaitos ) szerint 20 éven belül a digitalizáció az ország munkahelyeinek 1/3 részét veszélyezteti.

A digitalizáció csökkenti a munkahelyeket és egyes foglalkozásokat szinte teljesen megszüntet, ugyanakkor új munkák és új foglalkozások is születnek. De tudja-e magát átképezni az a középkorú papírgép mellett évtizedekig  dolgozott munkás, akinek  a gép leépítése miatt megszünt a munkahelye ? És tud-e lemondani évtizedes lakóhelyéröl  új munkahely reményében új helyre költözve ?

Robotok itt, robotok ott, robotok mindenütt

A gyárak jelentös részében a munkásokat gépek és robotok helyettesítik, azok  komplex munkafolyamatokat végeznek, szerszámokat készítenek, gépeket és autókat szerelnek össze, stb. stb. Egy ember több robot müködését is figyelheti egyszerre ez érthetöen csökkenö munkahelyekhez vezet.

robotit-tulevat-robotit-tulevat-3-638

Robotok a gyárban

És így kevesebb a munkaadó költsége ugye ? Nem kell több  alkalmazott  után kötelezö nyugdíjalapot és a különbözö biztosításokat fizetni.

Robotok az egészségügyben

Személy szerint összeszorul a szívem ha a TV-ben bemutatják, vagy újságok számolnak be arról  hogyan tornáztatja a tolókocsiban ülö öregeket egy robot, ahelyett, hogy fizioterapeuta mutatná be a gyakorlatokat és élö ember beszélne hozzájuk  emberekhez. Mintha csökkenne az emberi méltóság nemde ?

 

Roboti hoitotyössä

Szívfájdító kép: tornaóra egy finn idösek otthonában

A képen levö Ilona nevü robot még puszit is ad az öregeknek . Rettenetes. A kb. 16 500 euróba kerülö robotot azzal reklámozzák, hogy körúton is lehet, azaz több otthonba is mehet ugyanazon a napon.  Ez ugye sokkal olcsóbb, mint több fizoterápeuta foglalkoztatása. Mert sajnos úgy tünik, hogy mindenben a pénz a legfontosabb.

Gyakoribbak a gyerekek és fiatalok viselkedési zavarai

A viselkedési zavarok már az  óvodákban kezdödnek.  Megbízható adatok szerint az utóbbi években nött a viselkedési zavarokban szenvedö iskolások száma is . A 10-11 évesek  4-12 %- a szenved viselkedési zavarban, a fiúk között több mint minden tizedik és a lányok  5 %-a.

Käytöshäiriö

Viselkedési zavar

Az okok között fontos szerepe van a megváltozott családi életnek. A szülök rohanó életformája, a szabályok és rutin hiánya és az a tény, hogy a szülök nem tudják – esetleg nem is érdekli öket- hogy a fiatal hol és kikkel tölti a szabadidejét,  mind megtalálhatók a viselkedési zavarok hátterében. Fontos szerepe van a nevelés következetlenségének és annak, hogy a serdülökkel fellépö elkerülhetetlen nézételtéréseket és vitákat a szülök nem tudják megfelelöen megoldani. A válással végzödö házasságokat követöen  egyre  több fiatalnak van az elvált  szülök  otthonaiban hetenként változó otthona, változatos nevelési elvekkel. Sok fiatal nem tudja, hogy melyik otthonban mi szabad és mi nem . Ez növeli a viselkedési zavarokban szenvedö fiatalok számát . Statisztikai adatok szerint Finnországban az elsö házasságoknak kb. 40 %-a végzödik válással .

Öngyilkosságok

Sajnos minden kétségen felüli tény, hogy Finnország az öngyilkossági statisztikákban is a vezetö országok között van.  A 2018-ban nyilvánosságra hozott statisztika szerint Finnország az 5.helyen áll a 100 000 lakosra számított öngyilkosságok statisztikájában, melyet Litvánia vezet, Magyarország pedig a harmadik helyen áll.

itsemurhatilast

Öngyilkosságok az európai államokban /100 000 lakos

A  központi statisztikai hivatal (Tilastokeskus ) adatai szerint az utóbbi két évben nött az öngyilkosságok száma, csak a  25 éven aluliak követtek el valamivel kevesebb öngyilkosságot .

Családi eröszak

Míg Finnország az európai unió legbiztonságosabb országai közé tartozik nök részére  ez az ország a második legvédtelenebb hely. Erröl a rendkívül sajnálatos tényröl   Kai  Mykkänen belügyminiszter tudósított 2018-ban.

A 2016-ban közzétett európai uniós statisztika szerint a finn nök 47%-a számol be az öt  15 éves kora után ért fizikai eröszakról . A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a finnországi családi eröszakos bünök 30 %-át a jelenlegi vagy elözö élettársak követik el. A finn központi statisztikai hivatal adatai szerint 2016-ban 9000 áldozata volt a párkapcsolati vagy közeli családtag által elkövetett eröszakos bünöknek, ezek 69%-a nö volt . A családi eröszak gyakoriságához a sokszor mértéktelen alkoholfogyasztás nagy mértékben hozzájárul.

naisiin-kohdistuva-vakivalta

MIlyen %-ban érinti a nöket  családi eröszak Európában  ?

A helyzeten nem könnyü segíteni, mert az áldozatok sok esetben nem tesznek bejelentést a rendörségnél. Rendörségi felmérés szerint a szexuális zaklatás és eröszak eseteinek kb. 80 %-a bejelentés nélkül marad. Nem egy esetben a szerencsétlen bántalmazottak védik bántalmazóikat mivel félnek a nyilvánosság jelentette szégyentöl.

Szükség van a nagyobb éberségre pl. az egészségügyi tanácsadóhelyeken és a  körzeti rendelökben. Az itt észlelésre került véraláfutások, ütések és horzsolások jelei a jelenleginél pontosabb adatfelvételt, a sebesülés körülményeinek tudakolását igénylik. Az egészségügyi szervek nem késlekedhetnek a rendörségi bejelentéssel ha eröszakra utaló gyanújuk van.

Megfigyelhetö azonban az is, hogy nemcsak nök szenvednek a családi eröszaktól, az áldozatok között több férfi is van – a nök egy része is eröszakos !

Különbözö kultúrák ütközése

Míg nem is olyan régen Finnország lakosai viszonylag egységes népcsoporthoz tartoztak,  a helyzet az utóbbi évtizedekben és különösen az utóbbi tíz évben sokat változott. A hivatalosan kétnyelvü Finnországban jelenleg 160 nyelvet tartanak számon. Hogy ez sokféle kultúrával is jár az magától érthetödö.

Különösen 2015 után érkeztek olyanok az országba akiknek semmi fogalmuk nincs az itteni kultúra két alapvetö vonásáról, nevezetesen az emberek érinthetetlenségéröl és a nök egyenjogúságáról.

Az ide érkezettek közül nagyon sokan nem tudják, hogy Itt a nöknek nem kell kísérö és hogy rajtuk kívül senki más nem dönt arról, hogy kivel és milyen kapcsolatot létesítenek. Nekik újdonság, hogy a finn nök maguk döntik el, hogy hogyan öltözködjenek, hova menjenek kikkel találkozzanak  és mikor. Söt mi több a nök az élettársukat is maguk választják, ebbe a rokonságnak semmilyen beleszólási joga  nincs ! El sem tudják képzelni, hogy sem a háztartási munka sem pedig a gyereknevelés  nem kizárólag a nök kötelessége.

Az ide  föleg  egyedül érkezett fiatal férfiaknak a finn nök társadalmi helyzetével való megismerkedésre és föleg annak elfogadására nem elég egy kétórás gyorstalpaló tanfolyam.  A finn társadalomba való beilleszkedés hiánya – söt nem egyszer  az arra való hajlam és akarat hiánya –  nem egy problémát jelent a mindennapi életben is. A nyilvánosságra került sajnálatos eröszakos esetek hozzájárultak ahhoz, hogy bizonyos városokban finn szülök nem szívesen engedik esténként a fiatal lányaikat egyedül az utcára. Sajnos  egy része azoknak,  akik ide  biztonságot keresve érkeztek maguk okoznak bizonytalanságot az öket befogadóknak – ez tarthatatlan helyzet.

Végül is de közel sem utolsó sorban egy nagyon fontos dolog : Finnországban a fiatal lányok külsö nemiszerveinek mindeféle sarlatánvagdosással történö csonkítása büncselekmény. Ezt azokból az országokból érkezö családok, ahol a csonkító beavatkozások több formája is általános gyakorlat csak nehezen fogják fel.

Sorbaállás élelmiszerekért

Vajon ki gondolná, hogy egy ” meseország” lakosai élelmiszerért állnak sorba ? Sajnos ez a valóság a legtöbb nagyobb finn városban.  A mellékelt képek Helsinkiben készültek 2018-ban.

 

 

 

Az  egyház és a különbözö jótékonysági szervezetek hetente több alkalommal is osztanak élelmiszereket a rászorulóknak. És kik a rászorulók ? Nyugdíjasok, diákok, fiatal gyerekes családok, bevándorlók, kisjövedelmü egyedül élök. Több helyen osztanak ingyen ebédeket is.

A kiosztásra kerülö élelmiszerek részben az üzletek adományai – olyasmik amiknek a felhasználási ideje hamarosan lejár, vagy száraz dolgok, pl. liszt. cukor, dara, só, makaróni , rizs stb.

Kedves Olvasók !

A fentiekkel nem akarom senkinek a kedvét elvenni attól, hogy Finnországba költözve kezdjen új életet. Soraimmal arra szeretnék rávilágítani, hogy Finnország sok jó oldala mellett mint mindenütt a világon itt is vannak negativumok, váratlan furcsa söt  kellemetlen dolgok is. Egyben szeretettel ajánlom minden kedves Olvasómnak aki tervezi azt, hogy Finnországba költözzön :  a meglepetések és csalódások elkerülésének érdekében sokoldalúan tájékozódjon az itteni életröl, föleg a hétköznapokról. És utoljára de közel sem utolsó sorban komolyan kezdjen el finnül tanulni.

 

Judit Mäkinen

 

 

Közeleg a tavasz ?

Kedves Olvasók !

Mára nagy meglepetés érte a Helsinki állatkertbe látogatókat .

Egy hónappal a megszokott idö elött felébredtek a mackók és boldogan hemperegtek a több mint félméteres hóban

VMan-P1048587_1600x900

Helsinki 2019 február 9. 

A két nösténymedve 2018 november végén  kezdte el a téli alvást és általában február végén – március elején ébrednek fel.

Egyenlöre nem maradnak még egész nap ébren, éjszakára mindenképp bemennek a hálóhelyükre. Mivel most kissé legyengült állapotban vannak a hosszú pihenés miatt diétájuk könnyü, gyümölcsökböl, friss salátából áll.

A korai ébredés ritkaságnak számít, mivel az északi államokban a medvék téli álma egy fél évig is tarthat.

Judit Mäkinen

Forrás :

https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/mita-ihmetta-korkeasaaren-karhut-kompivat-hereille-talviuniltaan-jo-nyt-intoutuivat-heti-painimaan-lumessa/7275864#gs.VlDKHjZB

Johan Ludvig Runeberg – nemzeti költönk születésnapjának ünnepe : február 5

Finnországi levelek hazámból, Finnországból szülőhazámra, Magyarországra.

Kedves Olvasók!

Ma Finnországban zászlók lobognak  az ország nemzeti költöje Johan Ludvig Runeberg születésnapjának tiszteletére . A név kiejtése :Runeberi mivel ez svéd név és a svéd nyelvben minden szóban ami berg-re vagy borg-ra végződik az utolsó g betű i nek ejtendő).

runeberg

Johan Ludvig Runeberg

Johan Ludvig Runeberg

1804 febr. 5.én született az északnyugati Pietarsaari városában  és 1877 május 6.-án halt meg Porvoo-ban. Porvoo-i háza jelenleg múzeum a régi berendezés teljes megtartásával.

Runeberg koti

Runeberg otthona Porvooban

Ez a ház volt az első olyan otthon Finnországban, melyet múzeumként nyitottak ki a nagyközönség előtt, a költő feleségének halála után két évvel. 1881-ben.  A ház jelenleg is látogatható és egyike Porvoo leggyakrabban felkeresett múzeumainak. A múzeumi tárgyak a Runeberg család háztartásához tartoztak, az eredeti bútorok biedermeier stílusúak.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Runeberg múzeum

A szobákban látható virágok azok a fajták, amik a család ottani életében is a lakást díszítették és a ház körüli kert egyike a legrégibb, megmaradt  finnországi, városi kerteknek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Fredrika Runeberg kertje

Runeberg anyanyelve svéd volt, munkáit svédül írta. Irodalmi munkásságát azonban áthatja a finn hazafiasság érzelme.

Runeberg édesapja tengerészkapitány volt és a becenevén Janne-nak hívott fiát – aki távollétében született – először csak 3 éves korában látta. Jannenak három lánytestvére és két fiútestvére volt.

A költő gyermekkorában-angolkórban szenvedett, mely betegség testi fejlődését hátráltatta és járni csak 3-4 éves korában tanult meg. Az érettségi után Turkuban tanult filozófiát, a tanulmányokhoz szükséges pénzt házitanítóként kereste.

Helsinkibe 1828-ban költözött. Első verseskötete 1830-ban látott napvilágot, ebben a kötetben van a magyarra is többször lefordított, magyarul Paavo gazda címen ismert verse. Ugyanebben az évben a helsinki egyetem fiatal tanárai – közöttük Runeberg is – és az egyetem hallgatói társaságot alapítottak Lauantaiseura ( Szombat társaság ) néven.

Lauantaiseura

Lauantai seura _ Szombat társaság

 

A tagok szombatonként találkoztak egymásnál és az irodalmi és filozófiai beszélgetések mellett az önálló Finnország létrehozására is törekedtek, hiszen akkortájt Finnország még Oroszország nagyhercegsége volt. A társaság nem hivatalos szócsöve az 1832-ben alapított Helsingfors Morgonblad ( Helsinki Reggeli Újság ) nevű újság lett, melynek első szerkesztője Runeberg volt.

Helsinginfors_Morgonblad_12.4.1833_small

Helsingfors Morgonblad

1831-ben Runeberg házasságot kötött Fredrika Tengströmmel. Az évek során 8 gyermekük született ezek közül hatan érték meg a felnőttkort. Gyermekei közül a legismertebb Walter Runeberg szobrász, akinek 1885-ben édesapjáról mintázott bronzszobra Helsinki belvárosában az Esplanaadi park közepén áll.

640px-Johan_Ludvig_Runeberg_statue Helsinki

Az 1837-es év elejétől Runeberg Porvooban, a helybeli gimnáziumban tanított római irodalmat egészen 1857-ig, nyugdíjba vonulásáig. E mellett 1838-39 ben a Porvooban megjelenő Borgå Tidning nevű újságot is szerkesztette. A professzori címet 1844-ben kapta meg.

Borgå_Tidning

 

A költö  1863-ban egy vadászaton agyvérzést kapott, ennek következményeként megbénult és ágybanfekvő beteg volt élete végéig. Bár beszédkészségét visszanyerte, írni már nem tudott, teljesen felesége ápolására és az általa felolvasott irodalomra szorult. Fredrika több nyelven tudott – jobban, mint a férje – és ezért  a francia, német vagy angolnyelvű irodalmat úgy tudta férjének felolvasni, hogy egyenesen svédre fordította a szöveget, már olvasás közben. Képzeljék el kedves Olvasók, hogy ez az állapot 13 éven át tartott !

Runeberg Vort Land = = Hazánk című verse lett a finn nemzeti himnusz szövege, neve   Maamme,  Paavo Cajander fordította finnre, zenéjét  Fredrik Pacius szerezte. Ez a vers Runeberg talán legismertebb művének : Vänrikki Stoolin tarinat = A zászlós Stool regéi első részének bevezető verse.

Runeberg szerelmes versei közül több is ismert, ezekhez   Finnország legismertebb  zeneszerzője, Jan Sibelius komponált  zenét.

Runeberg műveit az évszázadok során többen is fordították magyarra, ezek között vannak Györy Vilmos, Bán Aladár, Szopori Nagy Lajos, Képes Géza, és Jávorszky Béla .

Az a feltételezés, miszerint Runeberg Maamme/ Hazánk c. versét Vörösmarty Mihály Szózat – című költeménye ihlette nem felel meg a valóságnak. ( Ref :  Viljo Tervonen, szóbeli közlés ) .

Runeberget már életében is  nagy tisztelet övezte, az ország különböző helyein több szobor is megörökítette, nevét utcák, terek, egy forrás, egy irodalmi díj, sőt mi több egy sütemény is viseli. Az ismert Runeberg szobrok közül hármat is a fia, Walter alkotott, ezek a Helsinkiben, Porvooban és Pietarsaariban levő szobrok.

Runeberg nevét viseli az egyik legjelentősebb finnországi irodalmi díj, mely 1987 óta kerül kiosztásra. A Runeberg irodalmi díj összege tízezer (10 000)  euro, melyet az Uusimaa nevű újság, Porvoo városa, a Finn Írók Szövetsége ( Suomen Kirjailijaliitto), a Finn Kritikusok Szövetsége ( Suomen arvostelijain liitto) valamint a Finnországi Svéd Szerzők Szövetsége ( Finlands Svensk Författarföreningen ) együttesen adnak a kitüntetettnek. A díjra előterjesztettek közül ítélő bizottság választja ki a mindenkori díjazottat, akinek ünnepélyes keretek közötti kitüntetése és nevének nyilvánosságra hozatala Runeberg születésnapján, azaz február 5.-én történik a Runeberg Múzeumban Porvooban. Az idei díjat Heikki Kännö turkui író kapta Sömnö c. regényéért.

Kedves Olvasók !

A Finnországban is ismert mondás miszerint : Minden sikeres férfi mögött  egy nő van – Jokaisen menestyneen miehen takana on nainen – száz százalékban igaz Runeberg esetében. Vajon lett-e volna belőle az aki lett egy háttérben maradt, önfeláldozó, tanult és mindent megértő feleség és családnaya , maga is tehetséges, több nyelven beszélő irodalmár feleség, Fredrika nélkül ? ……

Mivel Fredrika Runeberg egész felnőtt életében sőt még házastársa  halála után is szinte teljesen híres férje árnyékában maradt, fontosnak tartom, hogy Önök vele is megismerkedjenek, hiszen Fredrika Runeberg a XIX. századi Finnország egyik legjelentősebb nőalakja volt.

Fredrika Charlotta (szül. Tengström) Runeberg 1807-1879

 

Fredrika

Fredrika Runeberg

A korabeliek Fredrikát főleg, mint szerető feleséget, 8 gyermek édesanyját és háziasszonyt ismerték. Ezen felül vagy talán inkább e mellett Fredrika tanult és rendkívül tehetséges nő volt, akit nem ok nélkül lehet Finnország első női újságírójának tekinteni. Anyanyelve svéd volt. Turkuban egy évig járt németül oktató iskolába, majd franciául és angolul is megtanult, igy rendkívül műveltnek számított.

Fredrika kilencgyermekes hivatalnokcsaládból származott, ugyanott született ahol a férje, Pietarsaariban . Gyermekkorát Turkuban töltötte. Nagybátyja Jacob Tengström Finnország püspöke volt. A kislány ötéves korában már tudott olvasni, és tudvalevően az első könyv, amit elolvasott Cajsa Warg szakácskönyve volt.

Édesapja halála után és főleg, miután a család otthona a nagy turkui tűzvészben 1827-ben leégett, a Turkuhoz közeli Parainen-be költöztek, ahol ö kis kézimunkákat készítve jutott keresethez. Itt ismerkedett meg az ott házitanítóként dolgozó Johan Ludvig Runeberg- vel, akinek 1831-ben lett a felesége.

A viszonylag keveset kereső Runeberg és a nagy család óriási felelősséget rótt Fredrikára, aki mindenben férje támasza volt. A család – 8 gyermeke közül kettö fiatal korában halt meg  –  ellátása teljesen Fredrikára hárult, férje  tanári munkájával foglalkozott, újságot szerkesztett, verseket írt, utazgatott – és: szerelmes leveleket írt mindenkori csodálatának megtestesítőihez.

Helsinki éveik alatt Fredrika aktívan részt vett a Lauantaiseura munkájában, annak 14 tagja között csak két nő volt, a sógornője Carolina Runeberg és ö.

Porvooban, 1846-ban iskolát alapított a szegény sorsú lányok részére, évekkel  megelőzve ezzel az első, finnországi, elemi iskolák alapítását.

Férje betegségének idején – 13 hosszú évig! – Fredrika nem sokat mozdulhatott ki otthonából, mivel az ágybanfekvő beteg ápolása szinte teljesen lekötötte. A külvilággal levelezés útján tartotta a kapcsolatot. Nagyon sok levelet írt Walter nevű fiának, az ezekből összeállított mű közel 600 oldalt tesz ki ( Brev till sonen Walter 1861-1879 / Levelek fiamhoz Walterhez – 1971 ben adta ki a Finnországi Svéd Irodalmi Társaság ) .

Fredrika Runeberg jelige mögé rejtőzött: -a-g, azonban a beavatottak tudták, hogy kit jelentenek ezek a betűk. Fredrika  regénye : Fru Catharina Boije och hennes döttrar / Catharina Boije asszony és lányai az első finnországi történelmi regénynek tekinthető.

Fru Catarina

Ez a könyv 1858-ban jelent meg svédül, két finn fordítása is létezik.

Az említett alkotásokon kívül Fredrika Runeberg még egy könyvet és több újságcikket is írt – természetesen mindent anyanyelvén: svédül. Férje halála után ö szerkesztette férjének hátrahagyott írásait. Két évvel élte túl a férjét. Közös sírjuk Porvoo városának temetöjében van.

Runeberg_grave_memorial_1 Porvoo

Runeberg síremlék Porvooban

Amikor a 2000-s évek elején a Runeberg család porvooi házát ( ami múzeumként nyitott a nagyközönség részére) teljesen felújították, váratlanul megtalálták Fredrika Runeberg kézzel írott, recepteket tartalmazó szakácskönyvét, melyet a felújítás elkészültével 2003-ban nagy sikerrel adtak ki.

Fredrika Runeberg torta nevü  süteményét 1865-ben a Helsinkiben levö – mind a mai napig müködö – Ekberg cukrászda reklámozta . Jelenleg  több receptje is létezik, de az igazi recept Fredrika Runeberg szerzeménye. Ha  Önök közül valakit érdekel ez a recept, kérésre szívesen elküldöm.

250px-Runebergintorttu

Runeberg sütemény

Kedves Olvasók !

Tudomásom szerint Fredrika Runeberg műveit nem fordította  magyar fordító. Ha tévedtem, megköszönöm a kiegészítést.

Judit Mäkinen

 

Tél Finnországban a hó és jég országában 258.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

A legtöbb turista nyáron jön Finnországba, az un. ezer tó országába. Sokan vannak azonban olyanok is, akiket a tél vonz, talán leginkább  az északi fényre kíváncsiak és arra, hogy milyen az élet – ha egyáltalán van élet – egy vastag hótakaró alatt fekvö országban.

revontulet-1

Északi fény ( Soisalonseutu.fi  felvétele) 

Finnországnak azonban van több téli látnivalója is, melyek között a minden évben felépülö, Kemiben levö hóból épült vár van a látnivalók listájának elején. ( A finnül tanulók két szót is tanulhatnak: lumi = hó, linna = vár ) 

 

A vár idén 24.alkalommal várja a vendégeket  2019 január 19 – 2019 április 13.-ig látogatható. Az utóbbi adat a észak-finnországi, havas  tél hosszúságáról is ad információt ugye ?

Erröl a hóvárról már e három évvel ezelött  írtam, itt olvasható : https://finnorszagilevelek.com/2016/02/28/hovar-kemiben/

Mint ismeretes, a várnak minden évben van  témája, idén a téma neve: Kummituslinna = Kísértetvár.

lumi-linna-avautuu

Idén ünnepli Kemi városa 150. születésnapját, ennek örömére sokféle program várja az oda látogatókat.

Arra is gondoltak , hogy mi lenne ha a hóvár nem olvadna el nyáron, hanem egész évben látogatható lenne. A város saját túristavállalata Kemin matkailu Oy megkezdte egy új vár épitését, a Mansikkanokka nevü városrészben. (Újabb két szó a finnül tanulóknak : mansikka = eper, nokka = csör )

mansikkanokka

Óriási épületkomplexust jelent ez melynek alapterülete összesen  5000 m2 lesz, az elözetes kalkuláció 7-8 milliós befektetés. A hóvár tervezöje Pekka Pietilä, az építkezést az arra kiírt pályázat nyertese a Miraplan Oy. végzi.

A jelenlegi hóvárban szálloda, étterem és kápolna van.

A hóvár szállodája

Ez a teljesen jégböl és hóból épült szálloda a Kemi hóvár része , mely 2016-ban nemzetközi díjat  nyert a World Luxury Hotel Awards versenyen. A hálószobák két- három személyesek, hömérsékletük – 5 C fok. Minden ágyon vastag  báránybör takaró ven, a vendégek  meleg hálózsákokban élvezik ezt az egyedülálló élményt.

160096096

Itt ingyen WiFi  is várja a vendégeket.  A  fürdöszoba és a reggeli meleg helyen van.

A hóvár étterme

A jégböl készült asztalokon fatányérok vannak az ételeket tartalmazó teríték alatt, ez lehetövé teszi a meleg ételek fogyasztását a jégböl készült asztalon, ami így nem olvad a meleg ételek edényei alatt.

lumiravintola

Étterem a hóvárban 

Ebédet és vacsorát is lehet itt fogyasztani. Az á la carte étlap többféle változatos,  ízes ételt kínál. Az étteremhez kapcsolódó Jégbár külöbözö  italokkal várja a szomjas vendégeket.

A jégkápolna

Felejthetetlen esküvök, keresztelök  helye ez a hangulatos kápolna, melyben teljes csendben lehet meditálni is.

b003d824-1f02-4f5c-8e5c-856a9e44e388

Ekumenikus jégkápolna

A Kemi hóvár látogatása pénzbe kerül. Az  egynapi jegy ára felnötteknek 29 euro, gyerekeknek 17 euro ( 4-11 évesek ) a 4 éven aluliaknak ingyenes a belépés. Egy négyszemélyes család jegye 65 euro,  maximum 2 felnött lehet egy családban.

Közvetlenül a hóvár mellett a tengerparton vannak azok a föleg  üvegböl készült kis házak, melyekben luxuskörülmények között lehet éjszakázni es élvezni az északi fényt egyenesen az ágyból az üvegtetön át.  Seaside Glass Villas több nemzetközi díjat is nyert, a Luxus Adventure Destination kategóriaban.

Ezek a kis villák nagy látogatottságnak örvendnek az év minden szakában. A villákban télen fütés és nyáron hütés müködik, a kisebbekben WC és zuhany a  nagyobbakban  saját szauna is van. A villákról egy kis videofilm itt látható ajánlom szeretettel:  https://www.youtube.com/watch?v=J2NBautPzyc&feature=youtu.be

A Kemi hóváron kívül Finnországban számos helyen vannak jég-hó szállodák és különleges turistákat váró helyek. Ilyen pl. a  Sodankylä Saariselkä nevü helyén – levö “üvegiglu falu ” név szerint

Kakslautanen szálloda

A szálloda iglui földbe vájtak, kupolaszerü üvegtetejük van .

kakslautanen1

Kakslautanen iglufalu

Leginkább azok jönnek ide, akik az északi fény látványát szeretnék élvezni. Az elsö ilyen iglu 2001-ben épült, azóta söbb iglu is van, a területen az iglukon kivül gerendából épült  weekendházak ( mökki) és etterem is müködik. Nagyon kedvelt hely, 2016-ban az üzleti forgalom értéke 13,3 millió euró volt. Ez az ”iglufalu”  nemzetközi érdeklödésnek örvendve több újságban is bemutatásra került.

A Mikulás hazájában a Lappföldön Rovaniemi városától 26 km –re északra Sinetä településén a Lehtojärvi nevü tó partján van az

Arktikus hószálloda / Arctic SnowHotel

A szálloda 2018 dec. 20 – 2019 márc.31.-ig tart nyitva, az  üvegtetejü iglukban 2018 november  közepétöl 2019 március végéig lehet szállást kapni.

 

Lappföldön, annak északibb részén nevezetesen  Muonioban van a

Harriniva nevü vállalkozás, mely 40 éve szolgálja a télen  északra vágyó túristákat. Ennek a Lappföld öt helyén van aktivitása, ezek neve: Harriniva, Jeris, Galdotieva Torassieppi ja Kilpis.

Harriniva Hotels & Safaris

téli élményekben gazdag programmal várja a világ minden részéröl ide érkezöket. Ezek között van a motorosszán szafari

harrinivamoottorikellka

Motoros szán szafari

melyen  hivatásos, finn  vezetök társaságában a  18 éven felüli autóvezetöi igazolvánnyal rendelkezö vendégek maguk vezetik a motorosszánokat elözetes oktatás és a biztonságos vezetésre vonatkozó ismertetés után. A teljes ruházatot, sisakot  és minden más szükséges felszerelést a szervezö biztosítja Az út gyönyörü havas tájakon, befagyott tavakon át halad. Én is voltam ilyenen és elmondhatom, hogy életreszóló, felejthetetlen élmény volt az út. Az öt éven felüli gyerekeket a  túravezetök szánkóban húzzák maguk után, kisebb gyerekek ide nem vihetök.

Különleges élmény a Torassieppi kutyaközpont kutyái által  húzott szánban ismerkedni a tájjal hivatásos vezetö segítségével

MEK / Lappi 2014

Husky szafari

A kutyák általában husky fajtájúak. Ez a szafari 2,5 órás, a megtett út 15 km. Nem ajánlott 12 éven aluli gyereknek. Minden szánban egy utas és egy a szánt irányító vezetö van. Az út a Pallastunturi- Yllästunturi nemzeti park legközelebbi szomszédságában halad.

Lumikenkä séta és északi fény

Torassiepi-ben gyalogosan is lehet túrázni. Ehhez hótalpak kellenek . Késö este 9 – ½11 között lehet figyelni a varázslatos északi fényt .

 

Ez a séta nem ajánlott 12 éven aluliaknak és a séta hivatásos túristavzetövel történik.

 

Kedves Olvasók !

A fentiek csak egy részét mutatják be mindazon aktivitásnak, amelyekre lehetöség van télen Finnországban a terepfutó sielésen, lesikláson és korcsolyázáson kívül.

Soraimat zárva remélem, hogy többen is vannak Önök között olyanok, akik nem riadnak/riadtak vissza a finn téltöl és élvezik a csendet, a  tiszta, f riss levegöt, a szikrázó havas tájat és mindazt amivel a téli Finnország várja az idelátogatókat.

 

Judit Mäkinen

 

Januári tél Finnországban 2019-ben.

Kedves Olvasók !

A térképeken a 2019 január 27.-i finnországi hömérséklet és a hótakaró vastagsága látható.

 

 

Ez a helyzet nem kivételes, ilyen az un “rendes, igazi ” tél nálunk. A jövö hét elsö napjaiban kis enyhülésre és újabb hóesésre számíthatunk.

Úgy tudom, hogy többen is vágynak Finnországba , hogy élvezzék az itteni telet. Szeretettel várunk mindenkit.

 

Judit Mäkinen

Forrás : https://ilmatieteenlaitos.fi/etusivu?p_p_id=locationimagemenuportlet_WAR_fmiwwwweatherportlets&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=2&p_r_p_1689542720_map=snowdepth

Papír helyett itt van a hó !

Kedves Olvasók !

Szeretettel ajánlom ezt a cikket és a benne foglalt kis videot. A cikk címe : Az idöjárás csak öltözködés kérdése. A filmen azt lehet látni. hogy egy finn óvodában- a neve Peiponpesä = Pintyfészek hogyan festenek a gyerekek papir helyett a hóba az óvónénik irányításával és segítségével. Nagyon érdekes lesz majd, ha ha olvadni kezd a hó : megváltoznak a képek !

 


https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/katso-video-lumoavista-taideteoksista-suomalaisessa-paivakodissa-piirretaan-paperin-sijaan-lumeen-ja-jaahan-saa-on-pukeutumiskysymys/7253370?cmp=mtvuutiset_mtvuutiset_muu_online_iltalehti_convert_jatkuva_uusimmat_505x400&gs_ref=j40B5aT6l1-Email&utm_source=Email&utm_medium=ShareButton&utm_campaign=GetSocial

Remélem, hogy kinyílik a fenti hosszú cím, érdemes megnézni. Ez is Finnország !

 

Judit Mäkinen

Leveleim a facebookon : 200. kedvelö !

Kedves Olvasók !

A Finnországi levelek olvashatók a facebookon is és az  oldal tegnap elérte a 200. kedvelöt. Ennek nagyon megörültem és egy kis vidámságot sugárzó bejegyzést tettem fel oda. Mivel sokan kedvelték ezt, ide is leírom :  .

Téli kirándulás hármasban

Ma, azaz 2019 január 21.-én tette közre Pasi Mäenpää ezeket a képeket itt : https://www.iltalehti.fi/…/cd5e77e5-5a85-4566-8c08-3ab2d369…

 

A cikkhez egy kis videofilm is tartozik erröl a cinkéröl aki elkísérte a Mäenpää házaspárt téli sétájukra. Érdemes megnézni.
Milla és Pasi Mäenpää Orivesiben kirándultak, és amikor megálltak egy kis kávészünetre egy széncinke csatlakozott hozzájuk. A képeket nézve úgy tünik, hogy a cinke nagyon okos volt, Milla sapkájának tetején üldögélt és élvezte a tüz feletti kannából áradó meleget is. Kapott egy pár morzsát és minden bizonnyal más kirándulókat is elkísért a nap folyamán.

Minden kedves Olvasómnak szép, napsugaras téli napokat kívánok. Nálunk Helsinkiben ma minusz 23 C fok van délelött 10 órakor. És süt a nap !

Judit Mäkinen