Ádvent idején

Kedves Olvasók !

Vasárnap volt az elsö ádventi vasárnap és már égett az első gyertya az én ádventi koszorúmon is .

Ma elkezdem az ádventi naptárt, karácsonyig minden nap egy ablakot nyitunk ki.

December 1

Joulukuu  = December

Ez a szó a joulu = karácsony és a kuu = hold vagy  hónap szavakból tevődik össze, szó szerinti fordításban Karácsonyhónapot jelent. Ez egy viszonylag új név, a XVII.  században még Talvikuu = Télhónap volt ennek a hónapnak a neve . Ilyen képpel köszöntötte tavaly a finn Yleisradio-YLE_ezt a hónapot https://yle.fi/saa/joulukuu_2021/12252507:

Szívélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Finnország a kaamos országa

Kedves Olvasók !

Finnország északi sarkkör fölötti részén elkezdődött a kaamos-nak nevezett időszak. Nov.25.i napnyugta után két hónapig nem kel fel a nap. Ez azonban nem jelent teljes sötétséget.

Hogy mit jelent és milyen a kaamos arról itt lehet többet olvasni : https://finnorszagilevelek.com/2014/11/17/123-level-kaamos/

Kép forrása : https://www.is.fi/kotimaa/art-2000009225403.html

Kellemes hétvégét kívánok.

Judit Mäkinen

Finnország az ünnepi sütemények országa. 369. levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámban Magyarországra

Kedves Olvasók !

Lassan de biztosan közeledik a karácsony ünnepe és az arra való készülődés. Minden országban vannak olyan ünnepi ételek és sütemények, melyek kizárólag ilyenkor kerülnek az asztalokra. Ki eszik beiglit nyáron? Nálunk ilyen a rosolli nevű ¨savanyúság vagy a datolyás kuglóf ami szinte kizárólag csak karácsony táján illatozik a konyhákban.

Finnországban vannak más ünnepek is, melyekhez sütemények kapcsolódnak. Ezek között van pl. A Runeberg vagy a Sibelius sütemény.

Egy kis háttér 

Finnország nemzeti kultúrájának kiemelkedő alakjait zászlós ünnepnapok jelzik. Ilyen az ország nemzeti költőjének J.L Runebergnek február 5.-i születésnapja. Ezen a napon és erre a napra készül a

Runeberg tortácska.

A receptet Fredrika Runeberg asszonynak, a költö feleségének tulajdonítják, bár lehetséges, hogy egy Lars Astenius nevű cukrászmester módosított receptjéről van szó. Fredrika a hatgyerekes család otthon található “nyersanyagait” használta fel  a sütéshez

Sokféle receptje van ennek a süteménynek és magyar háziasszonyok is sütötték már 15 évvel ezelött. Ezért idemásoltam a Magyar-Finn társaság 2005-ben nyilvánosságra hozott receptjét.

”A híres Runeberg­ torta receptje

8 db sütemény elkészítéséhez:

Végy 100 g vajat, keverd össze 1 dl cukorral! Végy egy tojást, keverd ezt is hozzá, majd tedd félre!
Egy másik tálban keverj össze 1 dl zsemlemorzsát, 1 dl lisztet, 1 dl apróra vágott mandulát, és fél kávéskanál sütőport! A két tál tartalmát jól keverd össze! Ezután a masszát rakd 8 formába (lehet papír is), majd ezeket a 200 fokra elõmelegített sütőbe 15 percre!

(a porciózást ízlés szerint másképp is el lehet végezni).
Díszítés: A megsült tészta tetejére porcukorból és egy kevés vízből fehér körlapot formázunk, majd málna- vagy eperlekvárral koronázzuk meg a süteményt.
A legenda szerint Runeberg minden reggelire ezt fogyasztotta. ”

Sibelius sütemény

Finnország legismertebb zeneszerzőjének Jean Sibeliusnak 2015-ben volt a 150. születésnapja. Erre az ünnepre készült el a Sibeliusról elnevezett ünnepi sütemény ( Sibelius Finland Experience)  Juha Rissanen cukrászmester alkotása.

 Ez a sütemény Finnország centenáriumi évében 2017-ben sok hivatalos esemény alkalmával volt az ünnepi asztalokon.  Áfonya és csokoládé  van az alapanyagai között

Nemzeti ünnepnapra készült sütemény

December 6.napja Finnország legfontosabb ünnepnapja a függetlenség ünnepe. Erre a napra sokféle sütemény készül. Finnország centenáriumának tiszteletére 2016-ban a Suomen Leipuriliitto/ Finn Pékszövetség. ünnepi süteményversenyt rendezett 

A zsüri tagjai ismert és többszörösen díjazott, finn cukrászmesterek voltak.  A  legfínomabb finn süteményt Ouluban készítették a Huovisen Leipomo / Huovinen sütöde cukrászai.

A Hangenkiere nevű süteményt Susanna Rättäri cukrász tervezte, tésztája zabpelyhet tartalmaz, tölteléke csokoládéból és fekete ribizli –krémből áll. A zsúri külön köszönte meg a finn alapanyagok használatát.

Befejezésül egy kuglóf, ami nálunk a karácsonyi finomságok közé tartozik. Ez a datolyás kuglóf. Ezt a süteményt Magyarországon is sokan sütötték már. Datolya helyett aszalt szilvával is nagyon finom.

Datolyás kuglóf ( Taatelikakku )

Mi kell hozzá?

250 g mag nélküli datolya ( Finnországban kis, összepréselt datolya-csomagokat mindenütt lehet kapni )

3 dl víz. 1 dl cukor, 200 g margarin, 2 tojás, 2 kávéskanál sütőpor, 2 kávéskanál vanillincukor és 3½ dl liszt

Hogy csináljuk?

A datolyát (vagy az aszalt szilvát)  darabokra vágjuk, a cukorral és vízzel összekeverjük és puhára főzzük ( kb. 10 perc) . A forró masszába beletesszük a margarint, hagyjuk elolvadni és ezután kihűtjük. Hozzákeverjük  egyesével a tojásokat , majd  a lisztet , a sütőport és a vaníliás cukrot.

Margarinnal kikent  és zsemlemorzsával  behintett kuglófformába önjük a folyékony tésztamasszát.Közepesen meleg sütőben ( 175 fok) kb. 45 percig sütjük. A tészta nagyon jól emelkedik, a formát nem szabad színig megtölteni a tésztával.Hogy mikor kész azt úgy próbáljuk  ki, hogy beleszúrunk egy kést és ha nem ragadt rá semmi a tésztából  akkor készen van a kuglóf.

Tipp: Tegyük  hideg sütőbe és hagyjuk, hogy a sütővel együtt,  lassan melegedjen fel a tésztamassza. Akkor nem ” ugrik meg” és nem is fog összeesni ha kivettük a sütőből.

Ha készen van, ne vegyük ki azonnal a sütőből zárjuk el a sütőt és nyissuk ki az ajtaját, így lassabban hül ki  a tészta  és nem esik össze, mint esetleg akkor ha hirtelen kerül ki  a meleg sütőből.

Kedves Olvasók !

Nemsokára kezdődik az advent és azzal a karácsonyi készülődés ideje. Örülnék, ha Önök közül többen is kipróbálnák a datolyás kuglóf receptjét.

Mindnyájukat szeretettel üdvözölve

Judit Mäkinen

Forrás:

Tények a finn iskolarendszerről III. 368.levél 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra  

Kedves Olvasók! 

Mai levelemben folytatom a finn iskolarendszerről írt leveleim sorozatát. Ezt azért teszem, hogy a valóságnak megfelelő képet adjak az itteni iskolai életről egyben reménykedve, hogy eloszlatom a meseország Finnország csodaiskoláiról élő illúziókat. 

Amiról nem beszélünk az nem létezik, amit nem látunk az nem létezik ugye? Ez vonatkozik az iskolák hétköznapjainak jelenségeire is. Ezek közé tartozik az iskolai erőszak, amiről senki nem szeret beszélni, de még gondolni sem. Ez azonban nem zárja ki a tényt: Finnország iskoláiban is előfordul iskolai erőszak.    

Mindnyájan tudjuk, hogy minden osztályban vannak olyan tanulók, akik “hangadók “ és olyanok, akik visszahúzódnak és csendben vannak. Vannak ügyesek és gyorsak, de vannak félénkek és lassabbak is. Vannak az osztályokban olyanok, akiknek sok barátja van és olyanok, akik magányosnak is mondhatók.  

Ezért az iskolai életnek is több arca van ugyan úgy, mint bármilyen munkahelynek.  Az általános hangulat nem csak a jól képzett pedagógusok munkájának eredménye, ehhez a tanulók viselkedése is hozzájárul, amire az ök otthoni körülményei is nagy befolyással vannak. A másokkal szembeni erőszakos viselkedés már a napköziben is kezdődhet. 

Milyen az iskolai erőszak ? 

Napközik  

Erőszakosan viselkedő gyerekekkel már a napközikben is találkoznak a nevelők. Ezen a szinten ez fizikai, kiközösítés a csoportos játékokból, lökdösődés, verekedés is előfordul. A kis gyerekek kézzel, lábbal, sőt foggal is “harcolnak “ megharapják az “ellenséget “. 

Finnországban 2018-óta érvényes egy törvény. Varhaiskasvatuslaki : https://www.finlex.fi/fi/laki/alkup/2018/20180540 Ez pontosan meghatározza az óvodásuk viselkedésével  kapcsolatos problémákat és azok leküzdésének lehetőségéit. A névelők nehéz feladat elött vannak, ezt a nagy csoportok nem könnyítik meg. Ezt az is nehezíti, hogy a szülök inkább a nevelőket hibáztatják gyerekük erőszakos viselkedésének okaként és saját csemetéjüket drága kis angyalnak tartják.  

Sajnos nem egyszer előfordul, hogy a szülök kiveszik gyermeküket az óvodából, legjobb esetben új helyet találnak neki- máshol.  

Iskolák 

Az iskolákban zavaró viselkedésű diákokkal szemben a nevelőknek rendkívül nehéz a helyzete. A diákok és pedagógusok munkáját szabályozó törvény: Perusopetuslaki 1998 óta érvényes  .https://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1998/19980628. 

Ebben meghatározzák a nevelők fegyelmezési lehetőségeit és azokat a helyzeteket, melyekben kötelesség beavatkozni a tanuló oktatást zavaró viselkedésének esetén.  

Elsősorban nevelői céllal rendezett megbeszéléseket (kasvatuskeskustelu) kell rendezni. Vannak olyan iskolák is pl. Kotka városában, ahol az ilyen nevelő-diák beszélgetéseket egy ezzel megbízott tanár, Kotka esetében Katja Lappi történelem tanárnő vezeti. Neki az a tapasztalata, hogy legalábbis az ö iskolájukban nagyon kevés az olyan eset, melyet nem lehet együttes, megbeszéléssel megoldani.  

Felsőbb osztályokban az okostelefonok általánossá válása is létrehozhat visszás helyzeteket. Ilyen pl. Ha a tanuló felszólítás ellenére sem zárja el a telefont óra alatt. Ha a tanár erre megpróbálja valamilyen úton rábírni, a diák nem egyszer feljelentette oktatóját erőszak alkalmazása és önrendelkezési jogának megsértése miatt. Utóbbira bíróságra került esetekre is van példa.  

Ezek a telefonok sok lehetőséget adnak a bántalmazásra. Lehet téves híreket terjeszteni a másikról, lehet fenyegetni, rágalmazni, képeket terjeszteni. Mindezt lehet az internetes fórumokon keresztül névtelenül is megtenni. De el lehet tulajdonítani valakinek a profilját, annak nevében a legkülönbözőbb téves, sértő és kárt okozó tartalmat terjeszteni a szociális fórumokon.  

Ennek következtetésképpen az így megsértett tanulótárs pszichésen is megbetegedhet, depressziós tünetekkel kezelésre szorulhat, extrem esetben iskolaváltoztatásra is szükség van. Sajnos ilyenkor nem egyszer a sértett és nem a sértegető változtat iskolát.  

Az utóbbi években Finnországban nőtt a fiatalok mentálhigiéniás kezelésének szükséglete. Ehhez nagyban hozzájárult a korona vírusjárvány miatti elszigeteltség és az iskolai közösség hiánya. Nagy szerepe van az iskolai világban történt sok és nagy változásnak is. Az önirányításos tanulás bevezetése és az inkluziónak nevezett – minden tanuló egyenlősége – módszer nem váltották ba az azokhoz fűzött reményeket és elvárásokat.  

Iskolák harca az iskolai erőszak ellen  

Finnország iskoláiban nem titok, hogy vannak problémák és mindent megpróbálnak az iskolai erőszakkal összefüggő kihívások legyőzésére. Ezt a célt szolgálja a KiVa program. Mi is ez?  

Turkuban az ottani egyetemen az Oktatásügyi  Minisztérium támogatásával  programot fejlesztettek ki, melynek célja az iskolai erőszak megelőzése, annak elő fordulása  esetén határozott beavatkozás és az erőszakos cselekedetek és azok elkövetőinek valamint az attól szenvedőknek követése.  

A program neve. KiVa Koulu. 

Kuva logosta ja lapsista 

A szó így :kiva = klassz, kiváló, de KiVa = Kiuksauksen Vastustaminen : kuisaus = kínzás,vastustaminen = ellenzése ebben az összetételben. 

A KiVa program létrehozói és kidolgozói Christina Salmivaara pszichológia professzor és Elisa Poskiparta szakértő  Ez a program 2007 ősze  óta működik, kezdetben  39 iskola kb. 4000 tanulója vett részt a programban. A résztvevő iskolákban csoportos foglalkozásokat rendeznek, melyekben az iskolai erőszak megelőzésére konkrét megoldásokkal is foglalkoznak. 

Az erőszakot alkalmazó és az attól szenvedő tanulókkal külön- külön is beszélgetnek, Az első eredmények azt mutatták, hogy a program hatásos és ezért a KiVa program külföldön is elterjedt, többek között Angliában, Hollandiában, Belgiumban, Chilében , Svédországban , Észtországban, Olaszországban, Mexikóban sőt Magyarországon is kipróbálták Jelenleg 20 országban alkalmazzák ezt a finn módszert.  

KiVa program Magyarország iskoláiban  

A témában nagyon sok irodalmi adat és beszámoló áll az érdeklődök ¨rendelkezésére magyar nyelven. Áki Önök közül összefoglalóan akarna erröl olvasni, nézzen be abba az országos jelentésbe, mely 2015-ben  

 Közösségi alapú, komplex iskolai agresszió- és zaklatásmegelőző program címen Péter-Szarka Szilvia – Fehérpataky Balázs írt. A tanulmány alább a források között megtalálható. 

Érdekes cikket írt a finn módszerről Dózsa-Vépy Renáta. A cikk 2019-ben jelent meg és mivel nagyon jó összefoglalása a program elveinek itt olvasható a cikkből idézve :  

  • “Az iskolai megfélemlítés/zaklatás észlelésekor a diákok névtelen bejelentést tehetnek egy erre szolgáló internetes felületen. 
  • Jelentős szerepet kapnak az érzelmek és értékek. A gyerekek megtanulják, miként értelmezzék társaik nonverbális jeleit, valamint sokat foglalkoznak az empátia és a mások iránti tisztelet kérdéskörével. 
  • A tantestületből kiválasztanak egy-két tanárt, akikben a gyerekek megbíznak, és akikhez fordulva megértésre, segítségre lelhetnek. 
  • A szünetekben mindig van felügyelő tanár, aki figyeli a gyerekek viselkedését. 
  • Kijelölt tanárok támogatják az áldozatokat és a tanúkat, párbeszédet kezdeményeznek, és ezt addig teszik, míg a probléma meg nem oldódik.” 

Kedves Olvasók!  

Azzal a reménnyel zárom a finn iskolarendszer ismertetésére írt kis levélsorozatomat, hogy közelebb hoztam Önökhöz az itteni iskolák hétköznapjainak problémáit.  

Mindentől eltekintve örömmel írom, hogy Finnország iskoláiban általában nyugodt a légkör, a tanulók szívesen járnak iskolába. Az oktatók és tanulók kapcsolata közvetlen és bizalmas. Az iskolai légkör és a közösség jelentősége fokozottabb figyelmet kapott a korona vírusjárvány okozta elszigeteltség miatt. Sokan – mint az élet más területén is – most ébredtek arra, hogy mit jelentett az, ami már nincs. Újra rájöttünk arra, hogy együtt könnyebb, mint egyedül, ez tény melyre Finnország történelmében többször is találkozunk. Nem hiába volt az a szó, hogy Yhdessä = Együtt Finnország centenáriumi évenek mottója.  

Judit Mäkinen  

Forrás :  

Helsinkiben durmolnak már a finn mackók

Kedves Olvasók !

Egyenlőre még csak Finnország északi részén van tél, de a helsinki állatkertsziget mackói már elkezdték téli álmukat. Két nősténymackó van nálunk ott, 16 és 21 évesek.

Alvás előtt még rengeteget ettek- napi kb. 20 000 kalóriát- de az utóbbi napokban már nem voltak éhesek. A telet a felhalmozott zsír-réteggel vészelik át.

A képet Mari Lehmonen fényképezte Korkeasaariban, Helsinki állatkertjének szigetén. Ha zavartalan lesz a tél, akkor februárra várható az ébredésük. Tavaly élőbb ébredtek fel, mert a hálóhelyükre víz folyt be. Idén nem alszanak ugyanabban a hálókamrában.

Kedves Olvasók ! Vannak olyanok is akik szívesen élnének télen úgy mint a mackók. Hogy idén milyen lesz a tél az egyenlőre még a jövő zenéje .

Judit Mäkinen

Forrás : https://yle.fi/uutiset/74-20003792

Finn szókincs : Napról napra -Päivästä päivään

Szókincs- Päivästä päivään  

Kedves Finn nyelvet kedvelők  Új szószedetünk napról napra növeli szókincsüket. Ebben azok az összetett finn szavak vannak, melyek a päivä = nap szóval kezdődnek. Mindnyájyuknak a legjobbakat kívánom a most kezdődő  új hétre  

  • Okt.17. Päiväaika = nappal, päivähoito = óvodai ellátás, päivähoitaja = gyermekgondozó 
  • Okt.18. Päiväkoti = óvoda, bölcsőde, päiväkahvi = napközbeni kávé, päivämäärä = dátum, időpont  
  • Okt.19. Päiväjärjestys = napirend, päiväkausi = egész nap, päiväannos = napi adag  
  • Okty.20. Päiväansio = napi kereset, päiväkirja = napló, päiväkäsky = napi parancs  
  • Okt.21. Päivälämpötila = napi hömérséklet, päivämatka = egy napi út, päiväohjelma = napi program 
  • OKt.22. Päiväpeite = ágytakaró, päivävaunu = nappali utazókocsi pl. vontban, päiväsäkhö = nappali áram  
  • Okt.24. Lassan befejeződik ez a kis gyűjtemény. Mai szavainkban a päivä szó birt.esete: päivän  az összetett szó első része  Ilyen szavakból is van több, mai szavak: Päivänkakkara = réti margaréta, päivänvarjo = napernyő, päivänkoitto = hajnalhasadás  
  • Okt.25. Befejezö szavaink : Päivänpaiste = napsütés, päivänsankari  = ünnepelt (pl. Valaki akinek ma van a születésnapja az a nap hőse = päivänsankari ), päivänsäde = napsugár 

Judit Mäkinen

Finnország egén 2022 okt. 22.-én

Kedves Olvasók !

Ezt az oldalt 2009 óta írom és a program lehetővé teszi, hogy lássam hol és mennyien nézték meg leveleimet. A témákat igyekszem változatosan tartani arra törekedve, hogy Finnországot lehetőleg objektíven, sokoldalúan és a valóságnak megfelelően hozzam Önök elé.

A leveleimben képek is vannak, ezek nagy része saját felvétel. De sok olyan kép is van, ami megfog az interneten és ezeket is beillesztem mondanivalóm jobb illusztrálására törekedve. A képek egy része természeti jelenségekkel ismerteti meg Önöket.

Október 22.-én, Magyarország nemzeti ünnepnapjának előestéjén a Lappföldön északi fény volt látható, ami rendkívül intenzív volt.Az általános zöldes-sárgás színek mellett ezen az estén erős, piros hullámzó fény is színezte az eget.

Északi fény : 2022 okt 22.

Ezt a képet olyan gyönyörűnek és egyben meghatónak is tartottam, hogy feltettem a facebookra a Finnországi levelek és a saját nevemen levő oldalra is.

Kedves Olvasók !

Ma reggel-okt.24.-én megnéztem a statisztikát. A képet 6708 alkalommal nézték meg ! Többen kommentálták is ezt a képet, amit nézve azt hiszem, hogy mi magyarok mindnyájan ugyanazt gondoltuk, Magyarország zászlója lobog az égen.

Mindnyájukat szeretettel üdvözölve,

Judit Mäkinen

A kép forrása: : https://www.facebook.com/hashtag/northernlights

Október 23 . Szülőhazám Nemzeti ünnepnapja

Kedves Olvasók !

Önök között bizonyára nem sokan vannak, akik 1956 október 23.-át személyesen, Magyarországon élték át. Az öröm napja volt az a nap nekünk, akkori fiataloknak.

Ennek a napnak emlékére gondolva köszöntöm Önöket szeretettel.

Judit Mäkinen

Tények a finn iskolarendszerről II. 367.levél

Kedves Olvasók! 

Ìgéretemhez híven folytatom a finn iskolák hétköznapjaival foglalkozó leveleim kis sorozatát. Mai bejegyzésemben az iskolákban tanító pedagógusok napjaival fogalkozok. 

A pedagógusok tekintélye 

Finn iskolákban a diákok és tanárok személyes kapcsolata közvetlen. A tanulók a keresztnevükön szólítják tanáraikat és minden formalitás nélkül tegeződnek velük. A pedagógusok is mellőzik a családi nevekkel történő megszólításokat, minden diákot a keresztnevükön szólítanak meg. 

Ez azt jelenti, hogy a pedagógusokkal egyszerű a kapcsolat felvétele és a legtöbbjükkel bármiről lehet beszélni.

Az iskolareform  hatásai

Az utóbbi években a pedagógusok nagy figyelmet fordítanak a régebben bevezetett iskolareform okozta változásokra. Általános vélemény, hogy a reform nem váltotta be a hozzá fűzött optimista reményeket és ennek egyik következménye a finn iskolások jelenlegi gyengébb szereplése a PISA felmérés statisztikájában. A tanulókon kívül a pedagógusok is elfáradnak az egyre nehezedő és bonyolultabb iskolai hétköznapok terhei alatt.  

Rendszeres időközökben értékelik az iskolareform hatását, ezt az 1973 óta létező OAJ ( Opetusalan Ammattijärjestö , Pedagógusok szakszervezetének lehetne fordítani ezt a nevet) nevű szervezet végzi. Megállapították 2021-ben, hogy a pedagógusok fele túlterheltnek érzi magát az utóbbi 20 évben egyre fokozódó terhelés miatt. Ez oda vezet, hogy a kimerült tanárok közül sokan vannak betegszabadságon, vagy teljesen más területen keresnek – és találnak- munkát. 

Az általános iskolákban (1.-9. osztály) dolgozó pedagógusok felsorolták ennek okait:  

Inklúzió  

Az inklúzió azt jelenti,hogy a támogatást igénylő tanulók pl.- a finn nyelvet rosszul tudók – legtöbbször többnyelvű tanulók, akik otthon nem, hanem csak az iskolában beszélnek finnül – és a viselkedési zavarokkal küszködök is a többiekkel egy osztályban vannak). Erről az UNESCO 1994-ben hozott döntést.  

Finnországban ennek hatására csökkentették a finanszírozást és azok a tanulók, akik un. “neuropszihiátriai esetek” támogatás nélkül maradtak. A kisebb iskolák összevonásával létrehozott nagy osztályokban tanítók erejüket meghaladó követelményekkel állnak szemben és nem csoda, hogy ellenzik az inkluziót. A félreértések elkerülése végett megjegyzendő, hogy a pedagógusok nem az inklúzió elvét, hanem annak alulfinanszirozását kritizálják. Szerintük az ilyen osztályokban tanulók létszámát kellene csökkenteni, akkor lenne elérhető, hogy minden tanuló a neki legjobban megfelelő támogatást kaphassa.  

A pedagógus egy személyben titkár, karbantartó szerelő és takarító  

Régen a számítógépeket azokhoz leginkább értők gondozták és tartották karban, a dokumentációt titkárok írták, a kiégett lámpákat nem a pedagógusok cserélgették a diákok rosszulléte esetén a hányadékot nem a tanárok takarították el A tanulók különböző problémáit szakemberek kezelték és szintén szakemberek támogatták az otthonokat. Jelenleg mindezt az a munkás végi, akinek a neve: pedagógus.  

Szerintük a tulajdonképpeni tanításra egyre kevesebb az idő, a nap legnagyobb részét különböző munkacsoportok tagjaként értekezletek, projektek tervezése és azok megvalósításának lehetőségeiről való gondoskodás tölti ki. Ez lehetetlenné teszi a huzamosabb időn át történő koncentrálást mind a pedagógus mind pedig a tanuló részére, 

A pedagógusok véleményét nem hallgatják meg eléggé  

A pedagógusok úgy érzik, hogy a döntéseket hozó politikusok és hivatalnokok nem hallgatják meg őket és ezért az ö szakértelmüket nem hasznosítják. Unják azokat a véleményeket hallgatni, melyek ki tudja milyen messzire -évtizedekre- nyúlnak vissza a véleményt nyilvánító saját iskolaéletébe Szerintük a különböző víziókat áruló cégek, építészek és konzultánsok nem alkalmasak arra, hogy az iskolák működéséről döntsenek. A korona-járvány idején még a jelenlegi iskolai munkamódszereket nem ismerő gyermekorvosok is beleszóltak az iskolai munkába.   

Túl gyakori változásokat vezettetnek be   

A pedagógusok véleménye szerint a gyakori változásokat a PISA csúcseredményeinek elérése után vezették be úgy, hogy az egyik változás a másikat gyors ütembe követte, Az új változás már akkor küszöbön volt, amikor az előző változtatás eredményét még nem lehetett tudni. Ennek véget kell vetni és nem a változtatásokra, hanem magára a tanításra kell koncentrálni. 

Egy hosszú ideje dolgozó pedagógus 11 év alatt 12 új programot és változtatást volt kénytelen megvalósítani, ami oda vezetett, hogy a tanítás menetének tervezésére nem maradt ideje. Az új, modern tantárgyak bevezetésére szükséges időt gyakran a finn nyelv – anyanyelv- oktatásának óraszámából vették el, így nem csoda, hogy tanulók olvasási és írási képességei gyengültek. 

Ezt felismerve a Mannerheim gyermekvédő egyesület (Mannerheimin lastensuojeluliitto) önkéntesei un. Lukumummik és Lukuvaarik = Olvasó Nagyik és Nagypapák rendszeresen foglalkoznak azokkal a fiatalokkal, akiknek olvasási nehézségei vannak. Ebben én is részt veszek, ha valakit érdekel a program, szívesen írok érről.  

Tény, hogy a finn iskolarendszenek követnie kell a változó idők változó követelményeit, de a pedagógusok nincsenek megelégedve azzal, hogy a bevezetendő újítások a tanulmányi eredmények költségére történnek. 

A tanulók túl sokat foglalkoznak az okostelefonokkal  

Kétségtelen tény, hogy a digitalizácíó bevonult Finnország iskoláiba, ez elkerülhetetlen jó dolog, ami szükséges volt. De mégis az, hogy a magasabb osztályokba járó tanulók éjjelente a telefonnal virrasztanak, a kisebbek pedig az órák alatt a telefonon játszanak sok pedagógus szerint nagy probléma és az eredmények csökkenését idézi elő. “Ha hátat fordítok, a tanulók egy része azonnal előveszi a telefont és azzal foglalatoskodik. Általában pont ezek azok a diákok, akiknek a legtöbb segítségre lenne szükségük “.  

Az okostelefonokkal kapcsolatos gyakorlat iskolákként változik. Tény azonban, hogy sok általános iskolában kénytelenek megengedni a saját telefon használatát, mivel a község (kunta) anyagi lehetőségei nem engedik meg, hogy minden tanulónak számítógépet biztosítsanak! A saját telefon használata megkülönböztetöleg hat a tanulókra, a telefon nem egyszer elromlik a szünetben és ne minden család bírja el a drága, új telefonnal járó anyagi terhelést.  

A szülök aktív részvétele az iskolai életben: jó és rossz  

Minden finn általános iskolában működik egy Wilma nevű internetes üzenet közvetítő rendszer (modern változata az intő könyvnek?) melynek segítségével az iskola és az otthon kapcsolatban van egymással. Ennek sok jó oldala van, a pedagógusok a mindenkori helyzetről reális időben tájékoztathatják a szülőket. Hátránya ennek a módszernek, hogy a pedagógusok idejének jelentős részét az üzenetek írása és olvasása tölti ki. A szülök egy része rendkívül aktív, a nevelés minden kötelességét a pedagógusokra hárítva. Ezek a szülök a pedagógusoktól várják – írásban!- mindenre a megoldást, olyasmire is, amit maguk el tudnának intézni. 

Finn iskolákban a felsőbb osztályokban sok olyan diák van, aki több mint 16 éves (az iskolakötelezettség hétéves korban kezdődik és az általános iskola 9 osztályos) Ezeknek a tanulóknak önrendelkezési joguk van és ha úgy gondolják megtilthatják az iskolának, hogy a Wilmat használja a pedagógus. Ez oda vezethet, hogy a szülőknek az iskolai eseményekről, az esetleg felmerülő problémákról  fogalmuk sincs, adott esetben kellemetlen meglepetés éri óket.   

Fegyelmezés a finn iskolákban  

Az oktatási reform által létrehozott nagy osztályokban, a tanulók és tanítóik teljes egyenlőségének megvalósítása nem egy problémát hozott magával. 

Idösebb pedagógusok úgy emlékeznek vissza a “régi szép időkre”, hogy akkoriban különös fegyelmezésre nem volt nagy szükség. A diákok tisztelték tanítóikat. A fegyelmezés eszközeként nagy büntetésnek számított, ha sarokba kellett állni vagy az iskolai nap végén nem szabadott azonnal hazamenni. Ilyesmire jelenleg még gondolni sem lehet. A tanulóknak nem csak jogai, hanem kötelezettségei is voltak, a pedagógusokkal nem tegeződtek és nem érezték magukat teljesen egyenjogúnak tanítóikkal. Sajnos minden iskolában voltak nagyon szigorú pedagógusok is, akik rendet és csendet követeltek, ezektöl a diákok féltek. Ilyen pedagógusok nincsenek manapság az itteni iskolákban.  

Az osztályokban uralkodó légkör nem egy helyen olyan lett, hogy azok közül egyesek, akik alkalom adtán mint helyettesek dolgoznak félnek bemenni az osztályba, mivel semmiféle fegyelmezésre nincs lehetőségük. A diákok kihasználják, hogy a helyettes nem ismeri őket és ezért is úgy viselkedhetnek ahogy akarnak.  

Kedves Olvasók!  

A finn iskolai életről elkezdett kis leveleimmel arra törekszem, hogy reális és az igazságnak megfelelő képet adjak a finn “ csodaiskolák” hétköznapjairól. Erre véleményem szerint azért is szükség van, mert nem ritkán többen is pontosan az iskolarendszer miatt foglalkoznak az ideköltözés ötletével. Öket azok is stimulálják, akik mint vendégek ismerkednek az itteni iskolák vasárnapjaival és beszámolóikkal egy elképzelt álomvilág képét tárják az olvasók elé.  

Judit Mäkinen  

Ui: A témára legközelebbi levelemben visszatérek, mert írnivaló még bőven van. 

Forrás: