Kedves Olvasók !
Szeptember 30.-án leesett az első hó Finnországban. Érdekes módon nem a Lappföldön, hanem Kainuu tájegységében, Puolanka-ban, Helsinkitől kb. 656 km távolságban észak.keletre . A hótakaró vastagsága 2 cm. Még nem biztos, hogy ez megmarad, de mindenesetre jelzi az erősen közelgő telet.
Judit Mäkinen
Most induló új gyűjteményünk azokkal az összetett finn szavakkal foglalkozik, melyek első rész rauha = béke. Ez egy ´érdekes szó, mivel összetett szavakban nem az alanyesetben álló rauha szó áll, hanem annak birtokos esete: rauhan. Kezdő szavaink :
Kis szószedetünknek ezzel vége van. Befejezésül még annyit, hogy Rauha mint nöi név is ismerős Finnországban, névnapja december 29.
Kedves Finnország iránt érdeklődök, kedves Olvasók !
Rendszeresen olvasom azokat az írásokat, melyek Finnországgal foglalkoznak. Ezek között nagyon fontos helyet foglal el a finn iskolarendszer, mivel pontosan az egyike, ami az ide készülőket arra készteti, hogy a “gyereknek jobb legyen “ miatt komolyan gondolkozzanak a Finnországba költözésre.
Már évekkel ezelőtt bejárta a világsajtót a finn iskolások kimagasló szereplése. Ezt a PISA felméréseknek köszönhetően az egész világ észlelhette. Ennek következtében sok külföldi küldöttég látogatott Finnországba tanulmányozva az iskolákat és az oktatás módszereit és a tanulók jogait az ingyenes oktatáshoz, ingyenes étkezéshez és ingyenes tanszerekhez.
Az utóbbi években a finn diákok szereplése a PISA felmérésekben gyengébb lett, a zászlót az ázsiai országok diákjai lobogtatják magasan a többi országok tanulói felett. Erről a finn sajtó nem sokat ír, de megkérdőjeleztek már Finnországban azt, hogy az iskolareform vajon beváltotta-e mindazt a reményt, amit hozzá fűztek annak bevezetése idején. Vajon Önök közül mennyien és mennyire tájékozódtak a PISA utóbbi éveinek eredményeiről?
Az oktatók jogait nem tanulmányozták ugyanilyen alaposan. Azok is megváltoztak egyben megváltoztak a kötelességeik is. Az iskolareformmal kapcsolatban a speciális igényeket követelő tanulókat oktató gyógypedagógiai iskolákat megszüntették és az egyenlőség elveit betartva az ott tanulókat a meglevő iskolák osztályaiba sorolták be. Ez a tanítókat új feladatok elé állította, a speciális figyelmet és segítséget igénylő tanuló tanítója idejének jelentős részét lekötve “speciális” helyzetbe hozta többi osztálytársait, azokra nem maradt elég idő. Ezért új állások létesültek: pedagógiai asszisztens = kouluavustaja dolgozik a speciális segítségre szoruló tanulók mellett. Legújabban felmerült, hogy a speciális osztályokra mégis égető szükség lenne, ezek visszaállításán is gondolkoznak.
Utóbbi felmérések szerint a pedagógusok közel 30 %-a komolyan mérlegeli foglalkozásának változtatását. Ez enyhén szólva lehangoló különösen annak tudatában, hogy a pedagógiai főiskolai karokra nagyon nehéz bekerülni és ott alaposan kiválogatottak készülnek az oktatói pályára. De érthetően még a legképzettebb pedagógusok közül sem mindenki tudja kezelni azt az állapotot, melyben a diákok szüleinek egy része teljesen kiszervezte az otthoni nevelést és a nevelés minden kötelezettségét az iskolai pedagógusokra hárította akkor, amikor a tanárok fegyelmezési lehetőségeit szinte nullára csökkentették.
A szinte teljes digitalizáció (pl. az érettségi vizsga is telesen digitális) bevezetése nem lett olyan sikeres, mint gondolták. A digitális tankönyvek anyagát a diákoknak maguknak kell letölteniük az internetből, az anyagot ott kell megkeresni és megtalálni. Ez a már kisiskolásoknál is bevezetendő önirányításos ( itseohjautuva) tanulásnak nevezett módszer nem egy kérdőjelét hozott magával. Vajon mennyire képes egy általános iskola alsó osztályaiban tanuló az önirányításos tanulásra? Van-e a szülőknek idejük és képességük a segítségadásra és a kétségtelenül szükséges irányításra?
Minden iskola minden osztályában vannak olyan tanulók, akik jobban, gyorsabban és könnyebben tanulnak kézben tartható, kézzel lapozható könyvekből. Erre nincs minden iskolában lehetőség. Vannak olyan szülök is, akik a digitális tankönyvet kinyomtatják otthon gyereküknek a tanulás megsegítésére.
Kedves Olvasók !
Jelenleg több magyar oktató is tanít Finnországban.- Nem csak magyar nyelvet, hanem mindenféle tantárgyat is oktatnak – a zenétől a matematikáig – és nem csak általános iskolai szinten. Az óvodáktól az egyetemekig mindenütt vannak magyar pedagógusok – nem csak a fővárosban – és feltételezem, hogy Önök között is vannak olyanok, akiknek ilyen barátai vagy ismerősei élnek Finnországban. Náluk érdemes érdeklődni. Ök a legjobb informátorok, nekik van a legjobb összehasonlítási alapjuk és ök azok, akik a finn iskolarendszert nem hallomásból vagy újságcikkekből, hanem mindennapos, hétköznapi gyakorlatból ismerik. Ök tájékoztathatják az ´érdeklődőket a finn iskolarendszer napsugaras és árnyékos oldaláról is – mert olyan is van. Ezzel kapcsoltban remélem, hogy lesznek olyan itt elő magyar pedagógusok akik kommentálják gondolataimat.
Befejezésül csak annyit, hogy Írásommal a finn iskolarendszer nagyon sok jó és , jól ismert oldala közül egy másik oldalt szeretnék Önök elé hozni. Mert ugye mindennek több megközelítési módja is létezik. Egy ország állapotainak megismeréséhez a legkülönbözőbb dolgok tartoznak és ezekkel tanácsos alaposan megismerkedni, mielőtt véleményt mondanánk bármiről. vagy elhamarkodott döntéseket hoznánk a külföldre költözködéssel kapcsolatban.
Judit Mäkinen
Forrás :
Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Aki csak hallásból ismeri Finnországot, legjobb esetben a sztereotípiákra gondol: ezer tó, szauna. hideg, hó, sötétség, fehér éjszakák. Rokonnyelvnek hívott nehéz és érthetetlen nyelv, alkoholisták, zárkózott emberek, halszag, Kopár, sziklás,mocsaras északi táj.
Bizonyára csak a legkevesebben gondolnak arra, hogy Finnország a kertek országa is.
Egy kis háttér
Finnország É-D irányban 1300 km hosszú ,ez azt jelenti, hogy az országban K-Ny sáv v. övezet van, melyekben különböző a növényvilág és ezzel a kertek lehetőségei is változóak.
Természetesen legjobb helyzetben a legdélibb országrészek vannak, Ahvenanmaa és a déli partvidék (1A, 1B) . A 2. és 3. zóna a tavak és szántóföldek országrésze, míg a 4. zónát dimbes -dombos vidék jellemzi. Északabbra haladva elérjük az az 5.zónai lápokat és az alacsony, erdős hegyeket, a 6.övezet választóvonalat képvisel a 7.és 8 lappföldi övezetek , a fátlan hegyek felé. Ez a beosztás Reijo Solantie főmeteorológus műve.
Mielőtt valaki bármit is szívesen ültetne Finnországban hasznos megismerkedni azzal, hogy mit lehet ültetni és mi az, amire gondolni sem érdemes. Erre sok lehetőség van, elsősorban a helyi kertészetek adnak értékes információt.
Egy kis történelem
A kertek történelmének ősrégi gyökerei vannak. A bibliában több kerttel is is találkozunk elsőként az éden juthat azok eszébe akik ismerik a bibliát. A kert nem csak a pihenést jelenti. Többek között a bibliai kerteket is ismerteti Géczi János A tudás forrása a kert c. tanulmánya, mely 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem pedagógiai tanszékének kiadása. Elias Lönnrot a Kalevala veseinek gyűjtője és kiadója szenvedélyes kertész volt és 1860-ban kiadott nagy Flora Fennica címü munkája egyben a finn kertészek szaknyelvének létrehozását is jelenti.
Finnországban a kertek virágkora a felsőbb társadalmi osztályok birtokain kezdődött, amikor a kert egyben a jólét szimbólumát is jelentette. Ezekről a kertekről számol be Eeva Ruoff 2017-ben kiadott könyve .
Ez a könyv 30 történelmi kerttel ismerteti meg az olvasót, közöttük Helsinki építésze C.L. Engel kertje is szerepel, amit az építész saját házának felépítése előtt hozott létre.
Akik érdeklődnek a történelmi finn kertek iránt ezek látogatása kapcsán nagy adag finn kultúrtörténelemmel is ismerkedhetnek. Ilyen kertek az ország több részén is találhatók. Az alábbiakban egy pár szó a térkép kertjeiről
Fredrika Runeberg kertje- Porvoo
Helsinkitől kb. 50 km-re keleti irányban Porvoo tengerparti kisvárosában vett az 1800-as években Finnország nemzeti költője Johan Ludvig Runeberg telket. Akkor létesült felesége, Fredrika kertje
A lakóház jelenleg múzeum, a kert egyike a legrégebbi családi kerteknek. A kert a nyári szezonban látogató.
Aino Sibelius kertje – Järvenpää
A legismertebb finn zeneszersó Jean Sibelius felesége óriási kertet gondozott a jelenleg Ainola nevü múzeumként látogatható családi otthonban . Helsinkitől 40 km.-re északkeleti irányban, a Tuusulanjärvi nevű tó közelében.
Ez egy nagy konyhakert volt 100 m hosszúságban a lakóház előtti kissé lankás területen. Gyümölcsöket és zöldségeket termesztettek itt, a Sibelius család szinte teljesen önellátó volt.
Eijas´s Garden – Loviisa
Helsinkitöl 87 km-re keleti irányban, az atomerőműről ismert Lovisa városában van Finnország egyetlen angol mintát követő kertje melyet Eija Keckman alapított 2008-ban .
A kertésznek tanult Eija tanulmányai során 1997-ben, Angliában , közelebbről Snowshill nevű településen Gloucestershireben levő régi nagybirtokon töltötte kertészi gyakorlatának egy részét .Itt született meg az a gondolat, hogy az ott látottakat és az ottani szépséget a finn közönséggel is meg kellene ismertetni.
Kenkävero kert – MIkkeli
Etelä-Savo tájegységének egyik központja Mikkeli városa . Északkeleti irányban 230 km.-re Helsinkitől a Saimaa tó partján van egy érdekes látnivaló, a Kenkävero nevű régi paplak a hozzá tartozó nagy kerttel.
A több mint 150 éves multtal rendelkezö kert ismert a rengeteg pünkösdirózsáiról, de megtalálhatók istt a legkülönözöbb évelö virágok és füszer- valamint gyógynövények is.
Botanikus ket Ouluban
Helsinkitől 600 km.-re egyenesen északra Oulu egyetemi városának botanikus kertje több mint 4000 különböző növény segítségével mutatja be Finnország északi részének flóráját.
A Romeo és Julia nevű nagy virágházakban 1200 exotikus növényt ápolnak. Ebben a botanikus kertben tudományosan rendszerezett növény gyűjtemény is van, melyben az egyes növények finn és tudományos nevén kívül a növényrendszertani nevekkel és az egyes növények előfordulásának körülményeivel és helyével is ismerkedhetnek a látogatók.
Kertek az északi sarkkörön – Rovaniemi
Finnországban vannak kis közösségek, melyek tagjainak kertjei egymás mellett vannak , Ilyet találunk az északi sarkkörön , Rovaniemiben.
Itt 22 kis faház és a hozzájuk tartozó kertek alkotják a közösséget – Napapiirin ryhmäpuutarha. Ezekben a kertekben az északi telet is túlélő évelőket, egy és többnyári növényeket gondoznak a kertbarátok. Ez a tevékenység a tagok egészségére is rendkívül jó hatással van.
Ivaloban, Finnország egyik legészakibb részén is vannak kertek
Ivalon Taimi Tupa néven működik az a kis kertészet , mely az itt előkét szolgálja tanácsokkal és növényekkel is.
Befejezésül még annyit, hogy a kertészkedés a finnek egyik legkedvesebb hobbyja. Újabban már nem csak a földön, hanem a városi nagy házak tetején is létesültek kertek . Hogy ezek milyenek is lehetnek azt az alábbi képek mutatják be.
Kedves Olvasók !
A kert és a kertészkedés sok öröm forrása. Csökkenti a stresszt, fokozza az alkotás örömét és ezzel az életerőt. Már a kert nézése is nyugtató hatású, a kertészkedésnek meditatív hatása is ismert, ezt bizonyára mindenki aki kertészkedik már régen észrevette. Nem kell nagy kert, már a balkonon vagy az ablakpárkányon nevelt kis kert is sok örömmel jár.
Judit Mäkinen
Forrás:
Kedves OLvasók !
Azt már tudjuk, hogy a természet a legnagyobb művész. Ez Finnországban leginkább ősszel mutatkozik, Az őszi színpompa neve : ruska.
Szeretettel ajánlom Önöknek ezt a kis filmet :
Ismerkedjenek Finnországgal , annak őszi színeivel.
Judit Mäkinen
Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök!
Sajnos a jelenlegi helyzetben olyan szavak ismeretére is szükség van, amikre nem jó még gondolni sem. De mostanság a finnül írt híreket olvasva ezeket a szavakat nem lehet elkerülni. Ez indított arra, hogy a sota – háború szóval kezdődő összetett szavakat gyűjtögessem. Mint minden eddigi szószedet, ez is három új szóval növekszik kb. tíz napon keresztül. Kezdő szavaink
Judit Mäkinen
Kedves Olvasok !
Tegnap éjjel II. Elisabeth angol királynö életművének vége lett. Ö nem csak egy nagy birodalom királynője volt, egyben egy nagy család édesanyját is láthatjuk benne. Az édesanya minden örömével és bánatával folytak hosszú életének évei. Határtalan lelkierőre és kitartásra volt szüksége életének minden területén.
Az angol mondás szerint : The_King_is_Dead_–_Long_Live_the_King- Meghalt a király, éljen a király. Ez jutott az eszembe, amikor észrevettem, hogy az éjszaka királynőjének , finnül Yönkuningatar- nak ( Selenicereus grandiflorus, nattens drottning) nevezett virág bimbója kinyílt itt nálam és illatával betöltötte a lakást.
Kedves Olvasók !
Tegnap éjjel, azon az éjszakán nyílt ki ez a virágkirálynő, amikor egy birodalom királynője elhervadt. A természet csodáinak nincs se vége se határa.
Judit Mäkinen
Kedves Finn nyelv barátai!
Az ismert mondás szerint legjobb az arany középút. Ezért most olyan szavak gyűjtését kezdjük el, melyek első része a keski = közép szó. Ezzel a szóval kezdődő nevekkel sokszor találkozunk a finn nyelvben, pl. a tájvidékek neveiben – Keski -Pohjanmaa, Keski – Suomi, Keski -Uusimaa.
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók!
Mai bejegyzésemre az adott okot, hogy rendszeresen és évek óta olvasom a szociális média magyar nyelvű oldalait. Sok ilyen oldal létezik. Ezekre írnak többek között azok is , akik tervezik a Magyarországról történő kivándorlást más országokba. Ahol könnyebb az élet, ahol “ jobb a gyereknek “, akinek a gondos szülök szebb és főleg boldogabb jövőt szeretnének biztosítani, mint ami – véleményük szerint- Magyarországon várja őket.
A kivándorlásra célba vett országok között Finnország is szerepel, hiszen nálunk, az un. jóléti államban magas az életszínvonal. Finnország sok mindenben élen jár és már többszörösen megállapítva is a “világ legboldogabb “ lakosainak országa, sokakat vonzó ország.
Aki Finnországba készül szívesen kér tanácsot már itt lakótól. Különös érdeklődésre tart számot az olyan blog vagy podcast, melyben Finnországban élő ad tanácsokat a finn bürokráciára, betegbiztosításra, vagy lakáskeresésre vonatkozóan. Az interneten személyes blogok és podcastok formájában sok információ található. Többféle tájékoztatást lehet olvasni és hallgatni. Ezekben az itt élők életük sikereiről tájékoztatják az érdeklődőket. Nem olvasok csalódásról, elkeseredésről,sikertelenségről, a beilleszkedés nehézségeiről.
Senki nem ír az óhaza baráti körének elvesztése felett érzett szomorúságról , otthoni beteg, idős szülők miatti aggodalomról.. Senki nem ír vagy “mesél “ az idegen nyelvi környezet miatti kommunikációs nehézségekről, az ismeretlen ételekről, a téli rövid napokról, a hosszú és hideg télröl, az új ország ügyintézésének bonyolult bürokráciájáról, a magas jövedelmi adókról.
Senki nem ír arról, hogy milyen nehéz és hosszadalmas folyamat megtanulni jól finnül, hogy otthoni képzettségének megfelelő munkát találjon Finnországban. Senki nem ír arról, hogy esetleg megbánta a kivándorlást, mivel ráébredt arra, hogy máshol sem zöldebb a fü és mindenütt vízzel főznek. Már csak ezért is szeretném a tanácsot kérők és kapók szíves figyelmébe ajánlani, hogy
Tisztázandó, hogy ki ad tanácsot !
Az, aki finn házastárssal költözött Finnországba teljesen másként illeszkedik be, mint az, aki egyedül jön, vagy azok, akik mindketten más állam állampolgárai. Finn élettárs mellett az első finnországi pillanattól kezdve minden könnyebb, gyorsabb és egyszerűbb.
A finn élettárs, aki egyben ugye személyes tolmács is megkönnyíti az itteni bürokrácia útvesztőiben való eligazodást. A finn élettárs kitölti a kérdőíveket, elkísér a hivatalokba az orvoshoz, a nyelviskolába, ahol a finn állam fizet azért, hogy az élettárs oda jár. A finn élettárs segít a bevásárlásnál elmagyarázza az ismeretlen árucikkeket és csomagolásokra írt neveket, kibogozza a használati utasításokat.
A finn élettárs megismerteti az új családtagot az új, finn családdal, baráti körébe is bevezeti élettársát és megismerteti öt az itteni szokásokkal. Finn élettárs az új, finnországi élet minden területén segít és támogat.
Ezért finn élettárssal élők tanácsai nem vonatkoztathatóak egyenesen az ide költözni szándékozókra, ezt talán jó tudatosítani tanácsokat olvasva vagy un. “mesélő “ podcastban hallgatva. Az ilyen tanácsadó jót akarva, akaratlanul is félrevezeti a tanácsra szorulókat és minden lehető kérdésre tanácsokat osztva, sajnos nem fogja fel, hogy többet árt mint használ.
Mindenkinek, aki Finnországba készül őszintén és jót akarva ajánlom, hogy alaposan ismerkedjen az országgal. Szerezzen minden lehető úton sok és sokoldalú információt az itteni életről, annak minden napos és árnyékos – mert olyan is van – oldaláról is.
Utoljára és közel sem utolsó sorba említendő, hogy finn élettárs segítségével a finn nyelv sem tűnik legyőzhetetlennek.
Magyarajkuak könnyebben tanulnak finnül, mint mások, a tanulás gyorsaságában a motivációnak van rendkívül fontos szerepe. tanulásának több módja is van, ezek között az interneten történő virtuális tanulásnak is szerepe van. Eltekintve attól, hogy Finnországban sokan tudnak angolul, ez az ország mégsem Anglia, a beilleszkedést a legjobban a finn nyelv ismerete teszi lehetővé.
Kedves Olvasók !
Félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy senkitől nem irigylem a jobb, könnyebb és boldogabb életet. Mindenkinek szívből kívánom, hogy a kivándorlással és jövendő finnországi életével kapcsolatos álmai valóra váljanak.
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók !
Augusztus utolsó szombatján Finnországban a természet dícséretére lobognak magasan a zászlók.
Ezen a napon üdvözlöm Önöket az alábbi kis filmmel
Judit Mäkinen
Forrás: Irma Kortekallio filmje ,https://www.youtube.com/user/kaarinako
finnorszagilevelek.com 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!