Ádventi naptár – Joulukalenteri Joulusanasto – karácsonyi szótár

 

December 18
Jouluhauki- Karácsonyi csuka
 
Finnország szigetvilágában és a svéd nyelvet anyanyelvként beszélök lakta tengerparti vidéken a hal és közelebbröl a csuka a karácsonyi ünnepi asztal elengedhetetlen velejárója volt és ma is az. A karácsonyi csukát egészben fözik meg enyhén sós vízben. A vizböl csinálják a leginkább tormával ízesített szószt és a halat fött krumplival tálalják. Régi szokás, hogy karácsony táján halászok csukát ajándékoznak az ország elnökének. A halat idén kisebb ünnepség keretében adják át az elnöki párnak, Korppoo halászai

 

Jouluhauki

December 18

December 17

Joulupuuro – Karácsonyi kása

Finnországban a reggeli általában kása, ami vagy zabkása vagy rozskása. Karácsonykor azonban – 24.-én reggel – a kása : rizskása, ami talán leginkább a magyar tejberizsnek felel meg. A fahéjjal és cukorral ízesített kásához szokás szárított gyümölcsökböl készült híg gyümölcskocsonyát = kiiseli enni . Ebben a kásában mindíg van egy mandula, ami szerencsét hoz annak, aki megtalálja ! Kisgyerekes családokban nem csak egy mandula rejtözik a karácsonyi rízskásában !

 

riisipuuro

December 17

December 16

Jouluolut – Karácsonyi sör

Az északi országokban a sörivásnak régi hagyománya van. A tej télen ritkaságszámba ment és a karácsonyi asztalnál csak a gyerekek kaptak tejet. Régi mondás szerint karácsonyt nem ünnepelték, hanem elitták. A gazdák a termés betakarítása után láttak hozzá a sör készítéséhez és amikor a sör elkészült akkor kezdödött a sörözgetéssel töltött téli ünnepi szezon.
Manapság számtalan féle un. karácsonyi sör: Jouluolut kapható, az ünnepi vacsorához leginkább az aromás, sötét sört választják.

 

images

December 16

 

December 15 

December 14

Joulukuusi – Karácsonyfa

Hogy honnét került a karácsonyfa-hagyomány Finnországba arról változnak a vélemények talán a legtöbben azt a feltevést támogatják, hogy Németországból, ahol már az 1500-as évekeben voltak karácsonyfák. A finn családok az 1800-as évek végén díszítettek elöször karácsonyfákat. Tudvalevöen a elsö fenyöfához kapcsolodó ünnepséget Jyväskylä-ben rendezték az ott 1863-ban alapított tanítóképzöben. Az itt végzett tanítók vitték a szokást az ország minden részébe. az ö vezetésükkel barkácsolták az iskolások a karácsonyfadíszeket.
Finnországban a karácsonyfát nem veszi körül semmilyen titokzatosság. Régen a családok a leendö karácsonyfát már nyáron kinézték az erdöben és a gyekekkel együtt vágták ki december 23.-án. Úgy hírlik, hogy a fának több volt az értéke, ha a szomszéd erdejéböl származott…..Manapság a karácsonyfavásárlás a családok együttes programja és a gyerkek mindenkor segítenek a fa díszítésében. A karácsonyfára akasztott szaloncukor Finnországban ismeretlen.

Joulukuusi

December 13
Joululaulut – karácsonyi dalok 
Finnországban az ádvent idején már énekeljük a karácsonyi dalokat ezek azonban nem csak egyházi zsoltárok. Számos vidám gyerekdal hangzik el az óvodákban és az iskolai karácsonyi ünnepségeken is. A Legszebb karácsonyi énekek / Kauneimmat joululaulut együttes közös éneklések, ilyenkor a résztvevök megtöltik a különben üresen kongó templomokat. Sok olyan müvész van, aki karácsonyi dalokat énekelt lemezre, söt maga írta a dal szövegét is. Jean Sibelius – a legismertebb finn zeneszerzö – 134 dala között öt karácsonyi dal is szerepel, ezek között talán a legszeretettebb az 1909-ben komponált dal : En etsi valtaa, loistoa / Nem keresek hatalmat , csillogást. Ez a dal itt hallható a Rajaton /Határtalan a capella együttes elöadásában : https://youtu.be/ggpew-i5hSs?t=101.

En-etsi-valtaa-loistoa-Nuotit

 December 12
Himmeli -karácsonyi szalmadísz
Ez a karácsonyi dísz régi hagyomány az északi országokban, feltehetöen már a 1200-as években is voltak szalmából készült díszek Európában. Hozzánk Svédországon keresztül került, a svéd szó: himmel = ég finn formája :himmeli azonban finnül nem jelenti az eget. A szalmadísz Finnországban a következö év termésére utalt mivel a régiek hittek abban, hogy minél nagyobb a karácsonyi asztal fölé akasztott himmeli, annál jobb lesz a termés. A keresztény idökben a himmelit Krisztus koronájának is nevezték. . Ezt a kézügyességet igénylö, szalmaszálakból füzött díszt föleg a lányok csinálták karácsony elötti szombatonként a meleg szaunában, mivel a nedves levegö és a meleg a szalmaszálakat könnyebben kezelhetövé tette.
Ezen a képen Raahen Taitopaja himmelije látható.

 

tuote_linjahimmeli1 Raahen taitopaja

 

December 11

Joulukinkku – karácsonyi sonka

Finnorszagban a karácsonyesti  asztal fénypontja a sonka – szinte ugyanolyan mint Magyarorszagon a húsvéti sonka. A karácsonyi sonkaevésnek ösrégi hagyományai vannak az északi országokban,  Izlandon még a keresztény hit elötti idökben vaddisznót áldoztak a téli napéjegyenlöség idején Freyri-nek, a termékenység istennöjének. Finnországban az 1800-as években karácsonykor birka vagy disznóhúst ettek  füstölve, szárítottan vagy sütve. A mai  sonka  csak az 1900-as években vált általánossá. Legújabban pulyka is kerülhet  az ünnepi asztalra.

A sonkát egészben sütjük általában dec. 23.-án , alacsony hömérsékleten órák hosszat.  December 24.-én hidegen tálaljuk mindenféle meleg körítéssel, ezek között hagyományos a krumpliból, sárgarépából és karórépából készült  püré. A sonkát sokféleképp lehet díszíteni, hagyományosan zsemlemorzsából készült bevonat fedi és szegfüszeg díszíti.

joulukinkku

December 10
 
Joulukatu – karácsonyi út/ utca
 
Az ádvent idején fényben úszó utcák kultúrája nem régi, Svédország követte elsöként az Amerikából indult szokást az 1920-as évek elején. Akkor kezdödött, hogy kivilágított reklámok jelentek meg az utcaképben. A stockholmi Drottininggatan nevü utca mintájára Helsinkiben a Kluuvikatu mentén levö kereskedök fizették az elsö különleges kivilágitást kapott utca költségeit 1930-ban. Ennek helyét az Aleksanterinkatu foglalta el. A karácsonyi utca nagy csindradatta közepette ” nyílik meg ”- az elsö kivilágított napon általában november végén. Nem csak a fények vonzzák a látogatókat, az ünnepi kirakatoknak is sok bámulója van, különösen a kisgyerekes családok sétálnak nagyon szívesen a mesevilágot tükrözö fényes kirakatok elött.

 

Joulukatu Hki 18

 

December 9

Joulukynttilä –  karácsonyi gyertya

Ádvent idején a napok rohamosan rövidülnek, ilyenkor finn lakásokban sokszor égnek gyertyák , nem  a világosság hanem inkább a hangulat kedvéért. Az un. karácsonyi gyertyák kultúrája a paraffin feltalálásának idejére  –  1830 – vezethetö vissza. A parasztházakban karácsony este gyujtották meg a háromágú karácsonyi gyertyát, amit a finn szokás szerint karácsony napjának hajnali istentiszteletére is magukkal vittek a templomba. Mostanában csak nagyritkán lehet látni háromágú gyertyákat,  a régi szokásokat   a háromágú gyertyatartók örzik.

Kolmihaarainen a

December 8

Jouluruusu – karácsonyi  rózsa

Finnországban szokás karácsonykor virágot ajándékozni – az év hideg idöszakában, amikor semmi nem nyílik a szabadban a virág-ajándéknak nagy értéke van. A sokféle karácsonyi idöszak virágai közül a karácsonyi rózsa  a legértéksebbnek modható. Sikeres téli ápolás után ki lehet ültetni a kertbe, ahol éveken át virágzik koratavasszal vagy esetleg késö összel.A kép az én kis  kertemben  készült, a kerítés mellé ültettem el félárnyékos helyre. Jól áttelelt és általában májusban virágzott több éven át.

Jouluruusu 1 2011

December 7

Joulutähti- -karácsonyi csillag

Ennek a virágnak, mely Finnországban a karácsonyi idöszak egyik legkedvesebb virága magyarul mikulásvirág a neve. Nemesített formája cserepes növény, évtizedek óta díszíti a finn otthonokat Többféle színben kapható, a fehértöl az égö pirosig. Hónapokig okoz örömet, söt a hozzáértök több éven át is eredményesen gondozzák. Aki Önök közül erröl többet is szívesen olvasna magyarul, nézzen be ide: https://utakerthez.hu/blog/mikulasvirag/

Joulutähti

December 6

Joulutonttu – Karácsonyi manó

A tonttu egy kis lény az északi országok néphagyományában. A finn nyelvbe ez a szó a svéd tomte szóból került. Sokféle tonttu létezik, az erdei tonttukon – metsätonttu –  kívül az egyik legfontosabb tonttu a karácsonyi tonttu a Mikulás / Joulupukki segítöje.  Ez az aki egész ádvent idején titokban  figyeli a gyerekeket. mert ugye csak azoknak hoz a finn Joulupukki ajándékot karácsonykor akik jól viselkedtek. A Joulupukkinak egész  tonttucsapat   segít  az ajándékok elosztásában és ök azok, akik a Joulupukkinak írt levelekre is válaszolnak, az öreg Pukki ugyanis ezrével kapja a világ minden részéböl írt leveleket az ádvent idején.

Joulutonttu1

 

 

Kép forrása : https://fi.wikipedia.org/wiki/Tonttu

December 5
Joulutorttu – karácsonyi sütemény
Ez a vajastésztából készült karácsonyi sütemény csillagsütemény = tähtitortu néven is ismert. A négyszögletesre vágott tésztalapot a négyszög csúcsaitól befelé haladva bevágjuk és a sarkokat a négyszög közepe felé úgy hajtogatjuk, mint ahogy gyerekkorunkban a színes papírból készült forgót csináltuk. A leggyakoribban szilvalekvár van a csillag tetején, újabban fahéjjal ízesített almalekvárt is használunk..Ez van az én csillagaimon . Forró sütöben – 220 C – kb. 10 perc alatt megsül. A lekvárt és a mélyhütött tésztalapokat Finnországban mindenütt lehet kapni.

Joulutorttu (2)

December 4

Joulukortti – karácsonyi lap

Régi és kedves dolog a barátokat és ismerösöket egy képeslappal köszönteni karácsony táján. A számítógépek általános használata lassan de biztosan csökkenti azok számát akik így emlékeznek barátaikra. Egyre általánosabb lett az interneten át küldhetö képes üdvözlet – sajnos ! Emiatt azok az idös emberek akik nagyon örülnek egy-egy karácsonyi lapnak, de nem használnak számítógépet egyre inkább elhanyagoltnak érzik magukat.

Én sok éven át saját képeimbäöl csináltam karácsonyi üdvözlö lapot, az alábbi kép egy ilyen. A mókus a téli madáretetöm közelében üldögélt és amikor ránéztem arra gondoltam, hogy imádkozik :  “Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”

 

Joulu unk.

 

December 3

Jouluglögi – meleg karácsonyi ital

Ez a magyarul forraltbornak is nevezhetö füszerezett ital lehet alkoholos vagy alkoholmentes. A leginkább használt füszerek a szekfüszeg, a fahéj és a gyömbér. Az alapanyag lehet vörös vagy fehér bor , az alkoholmentes glögi alapanyaga sokszor áfonya –vagy feketeribizli szörp a világos glögiben a legtöbbször almalé. A glögi számtalan változatban kapható és készíthetö, más füszerekkel is, mint pl: citrom, kakukkfü, bazsalikom  és rozmaring. A glögit mandulával és mazsolával szokás tálalni, ezeket egyenesen a poharakba lehet tenni. Másik lehetöség, hogy a glögit fogyasztók maguk tesznek az italukba annyi mandulát és mazsolát, amennyire kedvük van

Jouluglögi

 

December 2

Joulukaktus = Karácsonyi kaktusz

Ez egy érdekes kaktusz, mert nincsenek tüskéi. Lapos leveleiben nedvességet tud raktározni. Az égö pirostól a rózsaszínün át a fehérig sokféle színárnyalatban elöfordul. Jó ápolás mellett egy évben kétszer is virágzik.söt több évtizeden át okozhat örömet minden évben. Egyike a finn otthonok legrégibb virágainak.

Joulukaktus

 

 

 

Kedves Olvasók !

A mai nappal elkezdödött az év utolsó hónapja az ádvent idöszaka . Tavaly Finnország centenáriumának évében 100 finn szó-száz magyar szó címen tanulhattak velem  a rokonnyelvek iránt érdeklödök. Most új témakörben lehet ismét ismerkedni a finn szavakkal. Ez a témakör aktuális, mivel minden szó összetett finn szó és a joulu = karácsony szóval kezdödik mint a címben is látható.

Mivel ádventi naptárról van szó december 1-24 között minden nap egy új szó lesz ebben a naptárban.  Kellemes ismerkedést kívánok  a karácsonyi témakörhöz kapcsolódó  finn szavakkal !

December 1

Joulukuu  = December

Ez a szó a joulu = karácsony és a kuu = hold vagy  hónap szavakból tevödik össze, szószerinti fordításban Karácsonyhónapot jelent. Ez egy viszonylag új név, a XVII.  században még Talvikuu = Télhónap volt ennek a hónapnak a neve .

Tammikuu

Ez az egyetlen olyan finn hónapnév, melyben  a svéd nyelvböl átvett szó szerepel : Jul = Karácsony .

 

Judit Mäkinen

Reklámok

December 13 – Lucia napja

Kedves Olvasók !

Ma Finnországban Lucia napi ünnepségek zajlottak az ország minden részén. Ennek a napnak a hagyományáról egy régebbi levelemben írtam részletesen itt : https://finnorszagilevelek.com/2016/12/13/finnorszagi-level-184-december-13-lucia-napja/

A helsinki katedrálisban zajló ünnepéget a TV egyenes adásán néztem, onnét fényképeztem az alábbi képeket . A Szenátustéren nagy tömeg várta Luciát, aki hintón indult el a templomi ünnepség után egy belvárosi körkocsikázásra a fényt terjesztve a sötét estében.

Az idei Lucia 19 éves, a neve Elin Qvist. Érdekes, hogy annak idején az édesanyját is megválasztották Luciának. A Lucia hagyományt elsösorban a svéd anyanyelvüek ápolják és örzik, de részt vesz rajta az egész ország.

 

Judit Mäkinen

 

Mindenféle Karácsonyi ajándék – 253.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Egyre gyorsabban közeledik a karácsony és mostanában sokan vannak olyanok, akik karácsonyi ajándékokon törik a fejüket. Az itteni ajándékokról régebben írtam, az 57.levelemben, ami  itt olvasható : http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=52601&nyelv=0

Mai levelemben kétféle ajándékokról írok.

Ezek egy része a magunk készített ajándék családtagjainknak, szeretteinknek és barátainknak, esetleg a szomszédoknak.  De vannak olyan ajándékok is amiket  számunkra ismeretleneknek ajándékozhatunk nem csak egyszer örömet szerezve ezekröl szól levelem második része.

Milyen ajándékokat  készíthetünk magunk is ?

Erre csak egy pár példa :

Az egyik nagyon kedvelt ajándék Finnországban a gyapjúzokni. Ezeknek a kötését minden finn iskolában tanították régebben – nem csak a lányoknak ! –  és sok helyen tanítják ma is. A legegyszerübb zoknikon kívül finn nök müvészi gyapjúzoknikat is tudnak kötni, ezekböl teszek ide egy pár példát.

Ezeket és még sok sok más  a zoknit a facebook ”Voihan villasukat ” cime alatt lehet megtalálni és megcsodálni .

Akik szeretnek kézimunkázni, idösebbeknek gyorsan köthetnek könnyü és meleg vállkendöt, idén többet is kötöttem mohair fonalból. Egy 60 x 120 cm-es vállkendöre összesen 130 gramm fonal kell, a minta a lépesmézre emlékeztet.

DSCF6445

Vállkendö

 

Süthetünk valamilyen karácsonyi süteményt – különösen azok az anyukák örülnek ilyennek, akik dolgoznak és nincs sok idejük a készülödésre. Én  datolyás vagy sárgarépás  kuglófot szoktam sütni, nagyon jól eláll, megsüthetö jóval  karácsony elött is. Ha valakit érdekel a recept, szívesen elküldöm.

 

DSCF0085

Datolyás kuglóf

Finnországban nagyon sok lehetöség van arra, hogy segítsük azokat akik rászorulnak a segítségre. mert minden un jóléti állam dacára Finnországban is sokan vannak olyanok, akik megélhetési gondokkal küszködnek. Itt is vannak hosszú sorok az ingyenes  élelmiszerosztások helyein, itt is van munkanélküiség, elhagyatottság, magányosság és mindenféle eröszak. Családi eröszak is.

Az Üdvhadsereg minden évben felállítja azokat a helyeket, ahová az un. karácsonyi kondérba –  joulupata – lehet ajándékot vinni. Ez lehet pénzajándék, vagy bármi más is pl. tiszta ruhanemü vagy  gyerekjáték.

joulupata-kerays-joulupata-pelastusarmeija-3 (1)

Üdvhadsereg  karácsonyi gyüjtése

Ez a szokás 110 éves multra tekint vissza,a gyüjtés december 14-22 között történik. Az adományokkal a kisjövedelmü gyerekes családokat és nyugdíjasokat, a munkanélkülieket és munkaképteleneket , a mellékösvényre terelödés veszélyének kitett gyerekeket és fiatalokat valamint az élelmiszersegélyre szoruló diákokat segítik itt : Finnországban. Gyüjtenek  vasútállomásokon, nagy  bevásárlóközpontokban és meghatározott utcasarkokon is. A gyüjtést az üdvhadsereg önkéntesei is segítik munkájukkal.

A Mannerheim Gyermekvédelmi szövetség a finn Vöröskereszttel és a Közszolgálati rádió ( Yle ) reggeli adása : AamuTV, a Radio Suomi és a svéd nyelvü Radio Vega   együtt gyüjt a finnországi alacsonyjövedelmü gyerekes családok javára. A gyüjtés neve : Hyvä Joulumieli- Jó karácsonyi érzés, az összegyüjtött pénzböl a segítendö családok ajándék pénzutalványt kapnak, amiböl a karácsonyi asztalra kerülö  élelmiszereket vásárolhatják meg.

SPR 2016

Hyvä Joulumieli

Ezt a gyüjtési idén 22. alkalommal rendezik, a gyüjtés november 22 – december 24-ig tart. A cél 2 000 000 euro összegyüjtése, amiböl 28 000 család kaphat á 70 euros élelmiszerutalványt.  Nemcsak privátszemélyek, cégek is támogatják ezt a gyüjtést  pl úgy is, hogy az ügyfeleknek küldendö  karácsonyi üdvözlölapokra szánt összeget ebbe a gyüjtésbe adják.

Önöket bizonyára meglepi, hogy erre Finnországban szükség van. Ennek elsösorban  az lehet az oka, hogy  Finnország  a világ legboldogabb lakosainak országaként sajnos nem egyszer túl idealizáltan szerepel a külföldi sajtóban.

Mit adhatunk ismeretlenül is ismeretleneknek karácsonykor ?

Finnországban van lehetöség arra, hogy etikus ajándékokat adjunk a nálunk szegényebb országokban élöknek. Ezek az itteni árakat és viszonyokat figyelembe véve olcsók – nekünk. De azoknak akik kapják nem egyszer óriási dolgot jelentenek.

Milyenek az etikus ajándékok ?

A nemzetközi World Vision finnországi  szervezetén keresztül lehet ilyen ajándékokat küldeni Afrikába, Ázsiába és Latinamerikába. A finn támogatás kb. 500 000 embert ér el.

A támogatás formáira egy pár példa:

7  euro : az összegyült összeggel a falvak alultáplált gyerekeinek sokoldalú taplálékbiztosításához lehet hozzájárulni.

10 euro: ennyibe kerül egy szúnyogháló, ami a maláriát terjesztö szúnyogok ellen ad védelmet.

EL_moskiittoverkko_tuotekuva_2000x2000px_300dpi

Szúnyogháló

Egy háló alatt 3 gyerek aludhat.

15 euroval a zsúfolt  menekülttáborokban  levö iskolákba akadálymentes bejárót lehet építeni elérve ezzel azt, hogy a sérült gyerekek is eljuthassanak az  iskolába.

2000x2000_hummituotekuvat_Vammainen lapsi kouluun_2018

Út az iskola felé

.Lehet nagyobb  összeggel is segíteni pl.  kutak építését, lehet a Finnországban szokásos anyukák csomagját is küldeni, lehetövé tenni szakma tanulását Lehet pénzt adni  tyúkokra , kecskére vagy más háziállatokra, veteményeskert létesítésére, stb.stb.

Mire jó a segély ? 

A segély lehetövé teszi többek között a tiszta vizet ott ahol régebben piszkos vizet ittak az emberek, az egészséges élet lehetöségét ott, ahol a betegségek mindennaposak voltak, a tanuláshoz való hozzáférést ott ahol iskolák nem léteztek.

Az ENSZ gyermekvédelmi szervezete UNICEF Finnországban évtizedek óta müködik a világ gyermekeinek javára.  Ezen a szervezeten át is lehet etikus ajándékokat adni – erröl nemrégen részletesen irtam itt : https://finnorszagilevelek.com/2018/10/18/unicef-finnorszagban-segitjuk-a-gyerekeket-249-level/

Kedves Olvasók !

Mi,  akik jóléetben élünk  el sem tudjuk képzeli, hogy mennyi nyomor, szegénység és betegség van a világon. Azok a gyerekek akiket  karácsonykor ajándékcsomagok  vesznek  körül el sem tudják képzelni, hogy mennyire örülne  a világ másik részén egy hasonlókorú gyerek egyetlenegy játéknak. Akik arra panaszkodnak, hogy fáj a hasuk a nagy karácsonyi traktától el sem tudják képzelni,  hogy hány millió ember fekszik le éhesen minden este – karácsonykor is.

Azzal a gondolattal zárom mai levelemet, hogy egy kicsit rávilágítottam arra a sokféle ajándékra  amivel Finnországban karácsonykor örömet szerezhetünk másoknak –  és magunknak is. Mert ugye az úgy van, hogy kapni öröm, de adni kétszeres örömet jelent.

Judit Mäkinen

 

December 6 . Az önálló Finnország 101. születésnapja

Kedves Olvasók !

Míg Magyarországon holnap a Mikulás napja lesz, Finnország december 6.-án ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepét, a független Finnország 101. születésnapját . Ez a nap zászlós ünnepnap.

Oman pihan lippu 6.12.2012

Decem,ber 6 a független Finnország születésnapja

Ezalkalommal köszöntöm Önöket ma, az ünnepnap elöestéjén.

 

Judit Mäkinen

Ádventi naptár – Joulukalenteri Joulusanasto – karácsonyi szótár

December 14

Joulukuusi – Karácsonyfa

Hogy honnét került a karácsonyfa-hagyomány Finnországba arról változnak a vélemények talán a legtöbben azt a feltevést támogatják, hogy Németországból, ahol már az 1500-as évekeben voltak karácsonyfák. A finn családok az 1800-as évek végén díszítettek elöször karácsonyfákat. Tudvalevöen a elsö fenyöfához kapcsolodó ünnepséget Jyväskylä-ben rendezték az ott 1863-ban alapított tanítóképzöben. Az itt végzett tanítók vitték a szokást az ország minden részébe. az ö vezetésükkel barkácsolták az iskolások a karácsonyfadíszeket.
Finnországban a karácsonyfát nem veszi körül semmilyen titokzatosság. Régen a családok a leendö karácsonyfát már nyáron kinézték az erdöben és a gyekekkel együtt vágták ki december 23.-án. Úgy hírlik, hogy a fának több volt az értéke, ha a szomszéd erdejéböl származott…..Manapság a karácsonyfavásárlás a családok együttes programja és a gyerkek mindenkor segítenek a fa díszítésében. A karácsonyfára akasztott szaloncukor Finnországban ismeretlen.

Joulukuusi

December 14

December 13
Joululaulut – karácsonyi dalok 
Finnországban az ádvent idején már énekeljük a karácsonyi dalokat ezek azonban nem csak egyházi zsoltárok. Számos vidám gyerekdal hangzik el az óvodákban és az iskolai karácsonyi ünnepségeken is. A Legszebb karácsonyi énekek / Kauneimmat joululaulut együttes közös éneklések, ilyenkor a résztvevök megtöltik a különben üresen kongó templomokat. Sok olyan müvész van, aki karácsonyi dalokat énekelt lemezre, söt maga írta a dal szövegét is. Jean Sibelius – a legismertebb finn zeneszerzö – 134 dala között öt karácsonyi dal is szerepel, ezek között talán a legszeretettebb az 1909-ben komponált dal : En etsi valtaa, loistoa / Nem keresek hatalmat , csillogást. Ez a dal itt hallható a Rajaton /Határtalan a capella együttes elöadásában : https://youtu.be/ggpew-i5hSs?t=101.
En-etsi-valtaa-loistoa-Nuotit

December 13

 December 12
Himmeli -karácsonyi szalmadísz
Ez a karácsonyi dísz régi hagyomány az északi országokban, feltehetöen már a 1200-as években is voltak szalmából készült díszek Európában. Hozzánk Svédországon keresztül került, a svéd szó: himmel = ég finn formája :himmeli azonban finnül nem jelenti az eget. A szalmadísz Finnországban a következö év termésére utalt mivel a régiek hittek abban, hogy minél nagyobb a karácsonyi asztal fölé akasztott himmeli, annál jobb lesz a termés. A keresztény idökben a himmelit Krisztus koronájának is nevezték. . Ezt a kézügyességet igénylö, szalmaszálakból füzött díszt föleg a lányok csinálták karácsony elötti szombatonként a meleg szaunában, mivel a nedves levegö és a meleg a szalmaszálakat könnyebben kezelhetövé tette.
Ezen a képen Raahen Taitopaja himmelije látható.

 

tuote_linjahimmeli1 Raahen taitopaja

December 12

 

December 11

Joulukinkku – karácsonyi sonka

Finnorszagban a karácsonyesti  asztal fénypontja a sonka – szinte ugyanolyan mint Magyarorszagon a húsvéti sonka. A karácsonyi sonkaevésnek ösrégi hagyományai vannak az északi országokban,  Izlandon még a keresztény hit elötti idökben vaddisznót áldoztak a téli napéjegyenlöség idején Freyri-nek, a termékenység istennöjének. Finnországban az 1800-as években karácsonykor birka vagy disznóhúst ettek  füstölve, szárítottan vagy sütve. A mai  sonka  csak az 1900-as években vált általánossá. Legújabban pulyka is kerülhet  az ünnepi asztalra.

A sonkát egészben sütjük általában dec. 23.-án , alacsony hömérsékleten órák hosszat.  December 24.-én hidegen tálaljuk mindenféle meleg körítéssel, ezek között hagyományos a krumpliból, sárgarépából és karórépából készült  püré. A sonkát sokféleképp lehet díszíteni, hagyományosan zsemlemorzsából készült bevonat fedi és szegfüszeg díszíti.

joulukinkku

December 11

December 10
 
Joulukatu – karácsonyi út/ utca
 
Az ádvent idején fényben úszó utcák kultúrája nem régi, Svédország követte elsöként az Amerikából indult szokást az 1920-as évek elején. Akkor kezdödött, hogy kivilágított reklámok jelentek meg az utcaképben. A stockholmi Drottininggatan nevü utca mintájára Helsinkiben a Kluuvikatu mentén levö kereskedök fizették az elsö különleges kivilágitást kapott utca költségeit 1930-ban. Ennek helyét az Aleksanterinkatu foglalta el. A karácsonyi utca nagy csindradatta közepette ” nyílik meg ”- az elsö kivilágított napon általában november végén. Nem csak a fények vonzzák a látogatókat, az ünnepi kirakatoknak is sok bámulója van, különösen a kisgyerekes családok sétálnak nagyon szívesen a mesevilágot tükrözö fényes kirakatok elött.

 

Joulukatu Hki 18

December 10

 

December 9

Joulukynttilä –  karácsonyi gyertya

Ádvent idején a napok rohamosan rövidülnek, ilyenkor finn lakásokban sokszor égnek gyertyák , nem  a világosság hanem inkább a hangulat kedvéért. Az un. karácsonyi gyertyák kultúrája a paraffin feltalálásának idejére  –  1830 – vezethetö vissza. A parasztházakban karácsony este gyujtották meg a háromágú karácsonyi gyertyát, amit a finn szokás szerint karácsony napjának hajnali istentiszteletére is magukkal vittek a templomba. Mostanában csak nagyritkán lehet látni háromágú gyertyákat,  a régi szokásokat   a háromágú gyertyatartók örzik.

Kolmihaarainen a

December 9

December 8

Jouluruusu – karácsonyi  rózsa

Finnországban szokás karácsonykor virágot ajándékozni – az év hideg idöszakában, amikor semmi nem nyílik a szabadban a virág-ajándéknak nagy értéke van. A sokféle karácsonyi idöszak virágai közül a karácsonyi rózsa  a legértéksebbnek modható. Sikeres téli ápolás után ki lehet ültetni a kertbe, ahol éveken át virágzik koratavasszal vagy esetleg késö összel.A kép az én kis  kertemben  készült, a kerítés mellé ültettem el félárnyékos helyre. Jól áttelelt és általában májusban virágzott több éven át.

Jouluruusu 1 2011

December 8

December 7

Joulutähti- -karácsonyi csillag

Ennek a virágnak, mely Finnországban a karácsonyi idöszak egyik legkedvesebb virága magyarul mikulásvirág a neve. Nemesített formája cserepes növény, évtizedek óta díszíti a finn otthonokat Többféle színben kapható, a fehértöl az égö pirosig. Hónapokig okoz örömet, söt a hozzáértök több éven át is eredményesen gondozzák. Aki Önök közül erröl többet is szívesen olvasna magyarul, nézzen be ide: https://utakerthez.hu/blog/mikulasvirag/

Joulutähti

December 7

December 6

Joulutonttu – Karácsonyi manó

A tonttu egy kis lény az északi országok néphagyományában. A finn nyelvbe ez a szó a svéd tomte szóból került. Sokféle tonttu létezik, az erdei tonttukon – metsätonttu –  kívül az egyik legfontosabb tonttu a karácsonyi tonttu a Mikulás / Joulupukki segítöje.  Ez az aki egész ádvent idején titokban  figyeli a gyerekeket. mert ugye csak azoknak hoz a finn Joulupukki ajándékot karácsonykor akik jól viselkedtek. A Joulupukkinak egész  tonttucsapat   segít  az ajándékok elosztásában és ök azok, akik a Joulupukkinak írt levelekre is válaszolnak, az öreg Pukki ugyanis ezrével kapja a világ minden részéböl írt leveleket az ádvent idején.

Joulutonttu1

 

 

Kép forrása : https://fi.wikipedia.org/wiki/Tonttu

December 5
Joulutorttu – karácsonyi sütemény
Ez a vajastésztából készült karácsonyi sütemény csillagsütemény = tähtitortu néven is ismert. A négyszögletesre vágott tésztalapot a négyszög csúcsaitól befelé haladva bevágjuk és a sarkokat a négyszög közepe felé úgy hajtogatjuk, mint ahogy gyerekkorunkban a színes papírból készült forgót csináltuk. A leggyakoribban szilvalekvár van a csillag tetején, újabban fahéjjal ízesített almalekvárt is használunk..Ez van az én csillagaimon . Forró sütöben – 220 C – kb. 10 perc alatt megsül. A lekvárt és a mélyhütött tésztalapokat Finnországban mindenütt lehet kapni.

Joulutorttu (2)

December 5

December 4

Joulukortti – karácsonyi lap

Régi és kedves dolog a barátokat és ismerösöket egy képeslappal köszönteni karácsony táján. A számítógépek általános használata lassan de biztosan csökkenti azok számát akik így emlékeznek barátaikra. Egyre általánosabb lett az interneten át küldhetö képes üdvözlet – sajnos ! Emiatt azok az idös emberek akik nagyon örülnek egy-egy karácsonyi lapnak, de nem használnak számítógépet egyre inkább elhanyagoltnak érzik magukat.

Én sok éven át saját képeimbäöl csináltam karácsonyi üdvözlö lapot, az alábbi kép egy ilyen. A mókus a téli madáretetöm közelében üldögélt és amikor ránéztem arra gondoltam, hogy imádkozik :  “Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma!”

 

Joulu unk.

December 4

 

December 3

Jouluglögi – meleg karácsonyi ital

Ez a magyarul forraltbornak is nevezhetö füszerezett ital lehet alkoholos vagy alkoholmentes. A leginkább használt füszerek a szekfüszeg, a fahéj és a gyömbér. Az alapanyag lehet vörös vagy fehér bor , az alkoholmentes glögi alapanyaga sokszor áfonya –vagy feketeribizli szörp a világos glögiben a legtöbbször almalé. A glögi számtalan változatban kapható és készíthetö, más füszerekkel is, mint pl: citrom, kakukkfü, bazsalikom  és rozmaring. A glögit mandulával és mazsolával szokás tálalni, ezeket egyenesen a poharakba lehet tenni. Másik lehetöség, hogy a glögit fogyasztók maguk tesznek az italukba annyi mandulát és mazsolát, amennyire kedvük van

Jouluglögi

December 3

 

December 2

Joulukaktus = Karácsonyi kaktusz

Ez egy érdekes kaktusz, mert nincsenek tüskéi. Lapos leveleiben nedvességet tud raktározni. Az égö pirostól a rózsaszínün át a fehérig sokféle színárnyalatban elöfordul. Jó ápolás mellett egy évben kétszer is virágzik.söt több évtizeden át okozhat örömet minden évben. Egyike a finn otthonok legrégibb virágainak.

Joulukaktus

December 2

 

 

 

Kedves Olvasók !

A mai nappal elkezdödött az év utolsó hónapja az ádvent idöszaka . Tavaly Finnország centenáriumának évében 100 finn szó-száz magyar szó címen tanulhattak velem  a rokonnyelvek iránt érdeklödök. Most új témakörben lehet ismét ismerkedni a finn szavakkal. Ez a témakör aktuális, mivel minden szó összetett finn szó és a joulu = karácsony szóval kezdödik mint a címben is látható.

Mivel ádventi naptárról van szó december 1-24 között minden nap egy új szó lesz ebben a naptárban.  Kellemes ismerkedést kívánok  a karácsonyi témakörhöz kapcsolódó  finn szavakkal !

December 1

Joulukuu  = December

Ez a szó a joulu = karácsony és a kuu = hold vagy  hónap szavakból tevödik össze, szószerinti fordításban Karácsonyhónapot jelent. Ez egy viszonylag új név, a XVII.  században még Talvikuu = Télhónap volt ennek a hónapnak a neve .

Tammikuu

December 1

Ez az egyetlen olyan finn hónapnév, melyben  a svéd nyelvböl átvett szó szerepel : Jul = Karácsony .

 

Judit Mäkinen

Karácsonyi vásárok idején 252.levél.

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Lassan de biztosan közeledik a keresztény világ évének  egyik legnagyobb ünnepe a Karácsony. Az ünnepre sokféleképp lehet készülni.

Vannak akik  jó idöben kapkodás  nélkül, lassacskán  készülödnek, de sokan vannak olyanok is akik az utolsó pillanatokra hagyják a készülödést. Ez  rohanással, kapkodással és üzleti tülekedéssel jár, megölve  az ünnepi hangulatot.

A karácsonyi idöszakot megelözö hetekben sok helyen megnyílnak  a karácsonyi vásárnak nevezett piacok leginkább a városok nagy terein. Mai levelemben a finnországi karácsonyi vásárokkal ismerkedhet a kedves Olvasó.

Egy kis történelem  

Középeurópában a karácsonyi vásároknak évszázados hagyománya van, irodalmi adatok szerint Bécsben 1294-ben rendeztek karácsonyi vásárt elöször.

Azóta Európában rengeteg helyen vannak karácsonyi vásárok, amik napokig esetleg hetekig is tartanak és  milliók látogatják ezeket, pl. Kölnben évente kb. 4 millióan mennek el a karácsonyi vásárra.  Az európai vásárok  látogatói között finn túristák is vannak, nem egy útazási iroda szervez ilyen utakat. Idén egy finnországi iroda utai között   magyarországi út is van, nevezetesen Egerbe látogatnak majd finn túristák. Ez a kép az utazási iroda képe az Egerben levö karácsonyi piacról .

Eger

Eger

Finnországban a legtöbb városban vannak karácsonyi vásárok, a fövárosban ez a legrégibb és legszebb szabadtéri vásár, mely december elsejétöl 3 héten át látogatható. A Mikulással a vásár területén minden nap lehet találkozni. Évente kb. 300 000 látogatója van ennek a vásárnak.

Helsinkiben a vásár neve :

Tuomaan markkinat = Tamás vására.

Hogy miért pont Tamás nevével jelzik a vásárt annak oka valószínüleg a finn közmondásokban rejlik. Ezek között vannak a következök :

Antti joulut alottaa, Tuomas tupaan taluttaa. / Antti elkezdi a karácsonyt, Tuomas hozza be  a házba.( Megjegyzés :  Antti- a név az András  finn változata-  napja november 30.-án van és Tuomas/Tamás napja december 21.-én )


Hyvä Tuomas joulun tuopi, paha Nuutti sen pois viepi./ A jó Tamás a karácsonyt hozza, a rossz Nuuti elviszi. ( Megjegyzés  : Nuuti / Knut napja január 13.-án van, akkor ér véget a karácsonyi idöszaknak nevezett idö Finnországban ) .

A karácsonyi vásár Helsinki központjában a katedrális elötti Szenátustéren van 2011 óta.  Az árusítók kis faházai az egész teret elfoglalják.

 

Itt szinte minden kapható egy kivételével : alkoholos italt – forraltbor –  nem lehet kapni . Finnországban a törvény tiltja az alkoholos italok  utcai árusítását és az utcai iszogatást.

A karácsonyi vásárokon eladott dolgok között kiemelkedö helyet foglalnak el a kézimunkázók és barkácsolók termékei. A finn karácsony elképzelhetetlen  a manó : tonttu  nélkül. Ö az, aki figyeli a gyerekeket otthon = kotitonttu, vigyáz az állatokra az istállókban = tallitonttu , söt szaunázni is szeret= saunatonttu . Ilyen manókat sokan barkácsolnak,varrnak,  kötnek, horgolnak.

 

A Tuomaan markkinat nevü karácsonyi vásár 1994- 2011 között  az Esplanaadi parkban volt.  Ez a nagy park Helsinki föutcájától a Mannerheimintie-töl a déli kikötöben levö piacig terjed.

Espa

Esplanaadi park .Mikael Rantalainen felvétele

Ebben a parkban már a 70-es évektöl kezdve volt karácsony táján vásár, a neve akkoriban : Hyvän mielen tori / A jó hangulat piaca volt. A vásárt Helsinki városa rendezte .

A Szenátus  tér nagyobb kereteket biztosít, több árus és több vásárló vehet részt a karácsonyi vásárforgatagban. És még egy nagyon fontos dolog:  az itt kapható karácsonyi fínomságokon kívül   ennek a helynek tavaly óta van egy specialitása is és ez a szauna !

lataus

karácsonyi szauna a Szenátustéren

Ebben a kis faházban fával füthetö szaunakályha biztosítja a meleget és a fínom, lágy gözt. A lehülésre a tér adja a kereteket, a törülközö  beletartozik az 5 eurós szaunadíjba és a szaunázó két szaunamenet között  élvezheti a kivilágított katedrális látványát ! Ez olyan városi szaunaélmény amit csak egyszer egy évben lehet Finnországban élvezni.

Ki hitte volna, hogy ennek a szaunának tavaly- az elsö évben ! – már 600 látogatója volt. Idén még sokkal több látogatóra számítanak. Ebben  a szaunában  a férfiak és nök együtt szaunáznak, tizenöten egyszerre. A szauna idén deecember 1-22 között lesz nyitva szerdától péntekig du. 3 és este 8 között, hétvégén du. 2  és esti 9  között.

A legtöbb finn városban lesz idén karácsonyi vásár, az alábbi önkényes  válogatás közel sem teljes és a sorrend nem fontossági .

Turkuban, Finnország régi fövárosának  régi föterén rendezik a karácsonyi vásárt.

 

Itt  négy hétvégén várják a látogatókat.  A kézmüvesek  termékein kívül mindenféle karácsonyi sütemény is kapható, vannak zenészek a téren söt cirkusz és színház iz szórakoztatja a turkuiakat. A finn Mikulással – Jopulupukki a neve – is lehet találkozni.

Ouluban november 24-25 között lesz karácsonyi vásár, a neve

Entisajan Joulumarkkinat / A régi idök karácsonyi vására . Ennek helye az Oulunsaloban levö tájház ( kotiseutumuseo ) .

Oulunsalon kotiseutumuseo

Oulunsalo tájház

Ezt a vásárt  ilyen formában hetedik alkalommal rendezik, több mint száz kézmüves termékeit vásárolhatja a többezer látogató. A gyerekek lovagolhatnak pónilovakon, simogathatnak birkákat, találkozhatnak  törpékkel és a Mikulásnak is el lehet mondani, hogy mit kívánnak karácsonyra. (Megjegyzésként említem itt, hogy Finnországban a karácsonyi ajándékokat a Mikulás hozza ) . Egy régi kis házban régi meséket olvas fel egy Nagyi a gyerekeknek.

A nagyszabású vásár templomi barokk zene  hangversennyel zárul Vasárnap este.

Tampereben – december elsején ünnepséggel kezdödik a karácsonyi piac.

tampere_xmas_market_blue

Tampere, karácsonyi piac

A város nevében a városi tanács elnöke Anna-Kaisa Ikonen üdvözli majd az egybegyülteket. Ünnepélyes keretek között  érkezik a Mikulás/ Joulupukki , zenés- énekes müsorral nyílik meg az idei vásár.

A vásár utolsó napján, december 22.-én a városháza terasszáról a város ügyvédje Jouko Aarnio  felolvassa   a Finnországban évszáados hagyományra visszatekintö karácsonyi békenyilatkozatot.

Karácsonyi bazárok

Ezeken a nagyszabású eseménysorozatokon kívül százával lesznek a decemberi egynapos karácsonyi bazárok, melyeket többek között  iskolák, jótékonysági – és sportegyesületek , egyházközségek söt nemzetek közötti baráti társaságok is rendeznek. Ezek közé tartozik a fövárosban müködö

Helsinki  Suomi – Unkari Seura /Finn – Magyar Társaság hagyományos karácsonyi bazára, mely december 2.-án lesz 11-14 óra között Helsinkiben a Kaisaniemenkatu 10 címen müködö magyar kultúra intézetében. Itt magyar élelmiszereket, füszereket, kézimunkákat, karácsonyfadíszeket lehet majd kapni és meg lehet kóstolni az igazi magyar gulyáslevest is.

 

 

 

A kávézó finom magyar süteményekkel várja a látogatókat. Ennek a vásárnak minden évben nagy sikere van, a magyar termékek rövid idö alatt elfogynak.

 Kedves Olvasók !

A fentiek csak nagyon felületes ismertetést adnak a finnországi  karácsonyi vásárokról. A fenti példákon kívül sok-sok hétvégi vagy pár napos karácsonyi piacok nyílnak az egész ország területén.

Kíváncsi lennék arra,  hogy vajon hányan voltak Önök között ilyentájt Finnországban , hogy személyesen is részt vehessenek az  itteni karácsonyelötti  hangulatban .

Judit Mäkinen

2018 nov.29 :

Utóirat : Kedves Olvasók ! A fenti levélben egy tévedés van: most hallottam, hogy a helsinki karácsonyi vásáron két olyan hely is van, ahol lehet alkoholos italokat kapni. Sokszor köszönöm Piroskának a kiegészítö javítást .

Ma Mauno Koivisto elnökre emlékezünk

 

 

Kedves Olvasók !

Ma van Finnország egyik  elnökének Mauno Henrik Koivistonak a 95.születésnapja. A 2017-ben elhunyt elnök 1982-1994 között vezette Finnországot

mauno_koivisto_mv_1

Mauno Henrik Koivisto 1923-2017

Mauno Koivisto egyike azoknak a finn elnököknek akit a finn nép párthatárokon felül szeretett és csodált. Nehéz körülmények között lett a feladatát betegség miatt megszakított Urho Kekkonen utóda.

Élete tele volt küzdelemmel, édesanyját 10 éves korában vesztette el és a folytatólagos finn háború kitörésekor – 1941 júniusában –  18 éves korában önkéntesként ment a háborúba  majd  1942- 1944  februárjáig  a 35. gyalogoshadosztály soraiban védte a hazát a keletkarjalai harctéren.

A háború után 1949-1951 között a turkui kikötöben dolgozott, munkája mellett esti iskolába járt és 1949-ben érettségizett. Egyetemi tanulmányait – filozofia –  Turkuban folytatta ,  1956-ban védte sikerrel  doktorátusi disszertációját. Mivel tanulmányai idején rakodómunkásként is dolgozott a kikötöben a téma onnét adódott: Szociális kapcsolatok Turku kikötöjében ( Sosiaaliset suhteet Turun satamassa ).

Hosszú, munkás és eredményekben gazdag élete 93 évesen ért véget. Temetési szertartása  2017 május 25.-én volt Helsinki katedrálisában, a koporsó útját Helsinki utcáin 100 000 ember követte.

13-3-9632604

Adjon az Isten örök nyugodalmat !

Síremlékének felavatásakor Sauli Niinistö Finnország elnöke tartott beszédet. A síremlék neve Kartta/Térkép , tervezöje az arra kiírt pályázat fölényes gyöztese Perttu Saksa.

 

DSCF6494

K O I V I S T O

Sauli Niinistö elnök  igy emlékezett Mauno Koivosto útjára :

”  matkalla on ollut kivisiä kulkuja ja ja pahoja mutkia. Mutta ei koskaan umpikujaa”. Szabadon fordítva ez így hangzik : az úton  köves ösvények és nehéz kanyarok voltak. De soha nem volt zsákutca.

A darabokra tört fekete követ összetartó  arany vonalakra  nézve megértjük Mauno Koivisto életútját és a síremléket tervezö müvészt is ugye ?

 

Judit Mäkinen

Mindenféle élmények : Lebegés a lékben !

 

Kedves Olvasók !

Manapság az emberek nem egyszer keresik az egyedülálló, izgalmas, soha nem próbált élményeket. Finnország sok ilyen élményt tartogat az ide érkezö túristák számára. Ezek közül mai bejegyzésemben a befagyott tengerbe vágott lékben való ringatózás-lebegésröl van szó.

De vajon mi is  ez a finnül

Avantokellunta –nak nevezett szórakozás ?

kellunta1

Avantokellunta  / Lebegés a lékben

Az extrém élményeket keresö túristának Kemi város kikötöjében horgonyzó Sampo nevü jégtörö nyujt egyedülálló, soha nem próbált, izgalmas élményt.

Kellunta 5

Az erre vágyók egy kis körút alatt elöször megismerkednek magával a jégtörövel és  a jégtörés technikájával majd különleges ruhákba öltözve leereszkednek a befagyott tenger jegébe vágott lékbe és ott ringatóznak. Az északi körülményekkel nem ismerösök részére már a befagyott tenger látványa is különleges élmény. Tavaly – enyhe volt a tél- a Botteni öbölben Keminél a jégrétgeg vastagsága elérte a 70 cm.-t. De a tenger nem csak északon fagy be, az alábbi kép saját felvételem Espoo Mellsteninranta  nevü partján készült  2014 telén.

Befagyott tenger

A fenti képen a befagyott tengeren sétálók és sielök láthatók. Figyelemreméltó  a kaamos-idöszakára jellemzö szürkés- kék megvilágítás.

Maga a jégtörön tett kis  hajókázás is  élmény. A Sampo jégtöröhajó 30 éve kínálja ezt az élményt az arra vágyóknak. A Sampo nevü hajót 1960-ban építették Helsinkiben, 1961-1987 között szolgálta a téli hajóforgalmat a Botteni öbölben.  Hossza 75 m, szélessége 17,4 m, 7 m mély és 16 km / h sebességgel haladva törte  jeget , 9 tengerész dolgozott rajta. Az utolsó években nagyobb és erösebb hajókra volt szükség és a Sampo Kemi városának tulajdonába került.

Sampo

Leginkább túristacsoportok jönnek ide manapság föleg kínaiak, vannak azonban egyénileg érkezök is a világ minden részéböl. Egyszerre 150 utast vesz fel a Sampo a fedélzetre.  Évente ez összesen  kb. 20 000 túristát jelent ,  számuk emelkedöfélben van.

kellunta3

Exotikus élmény – Lebegés a lékben

A túristák készülödéséröl  és a speciális mentöruhákba való  öltözködésröl ezen a képsorozaton lehet ismerkedni : https://get.google.com/albumarchive/117578527667100772915/album/AF1QipMDdY3-_Hmu3IF0oXnX2EABBNhysdHfiL2VwBc_

A túrizmust a Sampo 1988 óta szolgálja, ök a világ 50 országából érkeztek már ide. Ezek között volt az a braziliai kisfiú is  akinek  11. születésnapi ajándéka volt az út Kemibe, öt és édesanyját ábrázolja ez a kép.

kellunta2

Braziliai Anyuka és kisfia Kemiben kalandra készen

 

Kedves Olvasók !

Jelenleg még csak várjuk a telet, de az ország északi részén a fagyos éjszakák hatására már megindult a jég képzödése a víz felszínén.

 

 

Judit Mäkinen

 

 

Helsinki-Vantaa repülötér. 251.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Önök között sokan vannak olyanok, akik már voltak Finnországban. és remélem, hogy sokan vannak olyanok akik majd jönnek errefelé a jövöben.  Feltételezem, hogy többen  vannak olyanok, akik repülövel érkeztek  ide. Ezért mai levelem Finnország legnagyobb repülöterével foglalkozik.

Egy kis történelem

A rendszeres légiforgalom 1924-ben kezdödött Helsinkiben, amikor vizre szálló repülögépek : hidroplánok közlekedtek a Helsinki – Stockholm és Helsinki – Tallin  vonalakon. ( Megjegyzés : innét származik a finn szó : lentosatama-repülökikötö )

Ez  a tengerparti  városok között viszonylag sokáig tartott és csak a 30-as évek elején vált idöszerüvé Helsinkiben egy a szárazföldi repülötér épitése. Ennek legföbb oka az euópai országokkal kiépülö forgalom volt.

A elsö civilforgalmat szolgáló repülötér Turkuhoz közel, Artukainen-ben épült 1935-ben. Két évvel késöbb Finnországban már 8 hasonló  repülötér volt a belföldi forgalom szolgálatában.

 

Artukainen

Artukainen -repülötér  1935

Helsinki nemzetközi forgalmát szolgálandó  repulötere helyének kiválasztásában a legendás repülö Charles Lindbergh is részt vett ! Ö 1933 szeptemberében a finn Aero O/Y cég  ( jelenleg Finnair a neve )  elnöke Gunnar Ståhle meghívására érkezett nejével Anneval egy Lockheed Sirius típusú hidroplánon.  Helsinkiben Katajanokka városrészének  partján kötöttek ki, a partraszálláskor készült ez a kép

Charles Lindbergh Suomessa

Charles Lindbergh Helsinkiben 1933

Az eredetileg  Tuomarinkylä területére tervezett repülötér végül is Tattarisuo Malmi helyén  készült el 55 hektáros területen, melyet a város 50 éves bérleti szerzödéssel bocsátott a repülöforgalom rendelkezésére.

Helsinki repülötere Malmiban  1936 decemberében  kezdte el müködését . A hófehér kerek föépület mellett a hangárban hat Junkers 52 típusu gépnek volt helye, ez a hangár akkoriban Európa 2. legnagyobb ilyentípusú épülete volt. A modern  technikai berendezést a Telefunken cég biztosította.

asema1949_sundstrom_hugo

Helsinki repülötér -Malmi  1936

A repülöteret hivatalosan 1938 május 15.-én  avatták fel, a többezer meghívott között a miniszterelnök A.K. Cajander és Mannerheim marsall is részt vettek az ünnepségen.  Ezután  a  repülöforgalom rohamosan  fejlödött és 1939-ben a hálózat a nagyobb finn városokat már érintette. Nemzetközi repülötársaságok köztük a svéd  ABA Swedish Airlanes és a német Lufthansa is elkezdték a Helsinki felé irányuló rendszeres, egyenes  járatokat.

A 40-es években olyannyira nött a légiforgalom, hogy új repülötérre volt szükség. Ehhez az is hozzájárult, hogy az erös telek miatt a repülötér területén több probléma is fellépett mivel az ottani puha  talaj nem bírta a nagyobb gépek  okozta terhelést. Az új repülötér épitése 1950 májusában kezdödött ,  Vantaa-ban épült – ezért Helsinki-Vantaa a neve-  és 1952-ben az Olympia évében lett kész. Amikor én elöször Helsinkiben jártam  – 1964 öszén – a repülötér így nézett ki :

 

800px-Helsinki_Airport_from_air_in_the_1960s

Helsinki -Vantaa repülötere a 60-as években 

Mindenki  – belföldröl és külföldröl egyaránt  – egy helységbe  érkezett , az épület szerény falusi lakóházhoz hasonló épület volt. Azóta sokat változott a világ. a repülötér is változott, a régi eltünt. A mostani repülötér  Helsinkitöl 18 km távolságban van északra, területe 17 000 hektár.

HelsinkiAirport_terminal_outside_evening-1

Terminál 1 Helsinki-Vantaa

Az új –a belföldi és külföldi utasok számára közös – terminál 1969-ben nyílt meg, azóta az épületet többször is bövitették. Az utasok száma 1987-ben meghaladta az öt milliót,  akkor Finnország lakosainak száma 4 926 000 volt .

1993-ban nyílt meg a belföldi légiforgalmat szolgáló új terminál: T1. Három évvel késöbb a külföldi forgalmat bonyolító terminált: T2  bövítették és  összeköttték a belföldi terminállal. Szálloda és kongresszusközpont épült a repülötér területén.

Az állami vendégek részére épült fogadó-épület: VIP-President terminálban 1997 óta fogadják az ide érkezö államföket és más fontos vendégeket.

Az 1998-as év azért jelentös a repülötér életében, mert a Helainki- Vantaa repülötér akkor lett a világ legjobb repülötere ! Két évvel késöbb az utasok száma elérte a tíz milliót. A Schengen – egyezmény értelmében az útlevelet 2001 óta csak a nem schengeni  országokból érkezö utasoktól kérik.

A Helsinki-Vantaa repülötér szinte állandóan bövül, elkészültek a parkházak, 12 új kaput nyitottak, modernizálták a csomagok elosztását , új üzletek nyíltak, stb.stb.

 

 

Az utasok – jelenleg 19 millió utas fordul meg itt  (( Megjegyzés : Finnország lakosainak száma a 2018 szeptember 31-es adat szerint  5 520 535 lélek.) egy év alatt ! – elégedettek , ezt bizonyítja.

A legújabb elismerés

Idén ,  2018 –ban a Helsinki-Vantaa repülötér Észak-Európa legjobb repülötere lett és elnyerte a SKYTRAX World Airport Award nevü díjat

 

HelsinkiAirport_terminal_outside_evening_www75

SKYTRAX World Airport Award nyertese 2018-ban

2017 augusztustól 2018 februárjáig 500 repülötér 13 730 000 utasát kérdezték meg a repülöterek szolgáltatásairól :  az indulással  és érkezéssel kapcsolatos eljárásokról, az átszálláshoz füzödö  dolgokról, csomagkezelésröl, vásárlási lehetöségekröl és a biztonságról. A megkérdezett  utasok 100 különbözö országot képviseltek.

A kérdöivek feldolgozásának eredményét 2018 március 21.-én hozták nyilvánosságra a Stockholmban rendezett Passanger Terminal EXPO eseménysorozat idején.

Kedves Olvasók !

Finnország saját légiforgalmi társasága idén november 1.-én  ünnepelte 95. születésnapját . Neve

Finnair –  egyike a világ legrégibb jelenleg is müködö légiforgalmi vállalatának .

 

finnair-student-tickets

 

A születésnapot jótékonysággal ünnepelték úgy, hogy a dolgozók a szociális médiában #Finnair95 címen képeket tettek közzé saját munkanapjukról. Mindenegyes megosztás után 1 eurot adtak az UNICEF Schools for Asia / Iskolákat Ázsiának projektjének. Az erröl készült kis film itt látható : https://www.facebook.com/finnairsuomi/videos/95-vuotissyntym%C3%A4p%C3%A4iv%C3%A4n-kuvahaaste-finnair95/456098268130259/

Kedves Olvasók !

Összefoglalásként annyit, hogy a Helsinki-Vantaa repülötér/Helsingfors- Vanda flygplats  Finnország legnagyobb repülötere. Északeurópában ez az a repülötér, mely az Európa és Ázsia közötti légiforgalom legnagyobb részét bonyolítja. Naponta kb. 500 fel- és leszállás történik a repülötér 3 kifutópályáján.  A repülötérröl egyenes vonat-összeköttetés van a 18 km.-re levö fövárosba, Helsinkibe.

Soraimat most azzal a reménnyel zárom, hogy Önök között sokan lesznek olyanok, akik a jövöben személyesen is megismerkedhetnek Finnország legnagyobb repülöterével.

 

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

Közeledik a Kaamos !

 

Kedves Olvasók !

Négy évvel ezelött írtam a finnül kaamos nevü idöszakról. Ez a finn szó jelenti a rövid napokhoz tartozó idöszakot , amit a finn  – magyar szótár többek között ”sarki éjszaka ” névvel jelöl meg. Ez az a szakasza az évnek, melyben a nap nem emelkedik a horizont fölé. A föld mindkét sarki pólusához közel esö területein lehet észlelni, minél közelebb vagyunk a sarkokhoz annál hamarabb kezdödik és annál tovább tart ez az idöszak.

Finnország legészakibb részén Utsjokiban  a kaamos november 26.-án kezdödik és 52 napig tart. A napot majd január közepén lehet ujra látni, január 16.-án.  Ez azonban a sajnos elterjedt felfogás szerint nem jelent teljes sötétséget. A  kaamos színe a kék, sejtelmes kék, melyet a hó még sejtelmesebbé tesz

Joulukuu (2)

Kaamos Espooban

Négy évvel ezelött írt  ”kaamos-levelem”   most is aktuális, itt olvasható :  https://finnorszagilevelek.com/2014/11/17/123-level-kaamos/.

A kaamos idején fényt a  telihold, a hótakaró és az északi fény táncoló színei adják. Ilyenkor a Lappföldön titokzatos mesés hangulat van , ez a túristákat is vonzza.

Northern-lights-village-2-850x478

Èszaki fény falva / Northern Lights willage .Inari Saariselkä

 

Az ország déli részein ilyen kaamos nem észlelhetö, de a rövid napok a felhös,  borult égbolt és az esö sok emberre itt is ugyanolyan hatassal van, mint északabbra a kaamos. Itt  jegyezném meg, hogy azok akik a tényleges kaamos területen élnek nem panaszkodnak annyit a  sötétségre, mint azok akik az ”igazi” kamosról nem sokat tudnak. Ennek talán egyik oka az, hogy a kaamosra jellemzö kék fény és a hótakaró hiánya az ország déli részein a napokat sötétebbé teszi.

Hogy konkrétan milyen rövidek a napok arról egy pár adat :

Ma – nov. 11.-  amikor ezeket a sorokat írom  Helsinkiben a nap 8.20-kor kelt fel (de nem süt, felhös az idö , a napot nem látni ) és 16.15-kor nyugszik. Utsjokiban ma a nap 9.22-kor kelt fel és 14.29-kor nyugszik.

December 20.-án így néz ki majd a helyzet : Helsinkiben a napkelte 9.42-kor és a napnyugta 15.22-kor lesz. Utsjokiban kaamos uralkodik, a nap nem kel fel, így nem is nyugszik.

Hogy mi mindent lehet tenni a kaamos deprimáló hatásának kiküszöbölésére/ csökkentésére  arról fent jelzett régebbi levelemben részletesen lehet olvasni.

Kedves Olvasók !

Finnországot a legtöbben csak az un. ezer tóról és a sötétségröl ismerik. Ezek közül egyik sem felel meg a valóságnak, sokezer tó van és soha nincs teljesen sötét. Leveleimmel arra igyekszem, hogy tárgyiloagos ismeretek xsegítségével hozzam Önäökhöz közelebb az igazi Finnországot. Ha Önök közül valaki több képet is szívesen nézne, szeretettel ajánlom ezt az oldalt és annak gyönyörü képeit.  https://www.inarisaariselka.fi/companies/northernlights-village-saariselka/

 

Judit Mäkinen