Kedves Finn nyelvet kedvelők !
Ez a kis szószedet nagyon rövid, de fontos szavakat tartalmaz.
Finnországi levél hazámból Finnországból, szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
A sokféle Finnországban is rendezett vásár között különleges helyet foglal el a heringvásár. Ennek az az oka, hogy ez Finnország legrégibb hagyományos eseménye, a vásárt ugyanis 1743 óta rendezik. A heringvásár helye 1820 óta Helsinki déli kikötője.
Egy kis történelem
Talán nem sokat gondolunk arra, hogy az elmúlt évszázadokban sok ország önellátó volt. Ez a finneknek – ahol az ország alapterületének kevesebb, mint 10 % – a alkalmas mezőgazdasági termelésre – azt jelentette, hogy a hosszú télre mindenféle raktározott élelmiszerre volt szükségük. Ezek közé tartoztak a házilag készült halkonzervek is. Ennek hagyományát őrzik a mai, otthon készült halkészítmények.
Sokan viccelődnek ” halszagú rokonainkról” a finnekről. Ehhez a humornak szánt megjegyzéshez nagy adag tudatlanság járul–hiszen az illető viccfaragók nem tudják, hogy a táplálkozásban a különféle halaknak milyen óriási szerepük volt és van is mind a mai napig. Az élelmiszerek nagy választéktól eltekintve, manapság is ajánlatos kétszer hetente halat enni. Az állati zsiradékok közül a halzsír az egészséges zsírokhoz tartozik. Mivel Finnországban nem minden gazdaságnak telt arra, hogy teheneket tartson, de halászni szinte mindenütt lehetett ez a tény nagyban befolyásolta a hagyományos táplálkozási szokások kialakulását.
Megjegyzés: tudom, hogy a magyarok között sokan vannak, akik un. elvből nem esznek halat, “Nem bírom a halszagot!” felkiáltással válaszolnak egy-egy finn meghívásra. Ennek az lehet az oka, hogy ók talán ök. soha nem kaptak friss halat, ezért nem tudják, hogy a friss halnak nincs kellemetlen szaga
Akik tiltakoznak a helételek ellen valószínűleg azt sem tudják, hogy hányféle módon és mennyire ízletesen lehet a halételeket elkészíteni.
A XVIII. században Helsinkiben évente két heringvásár is volt, januárban és szeptemberben , ezeket a kormányzó rendelkezése alapján megszüntették, de megmaradt a sózott hal árusításának joga. Így jött létre a heringvásár ami azóta is kedvelt és sok látogatót vonz október első hetében a kikötőbe. Idén a vásár első napján az időjárás is kedvezett a látogatóknak, napos idő volt és kb. 14 C fok a déli órákban.
Heringvásár 2022-ben
A vásár okt 2 – 8 ig tart, a kikötőbe az ország sok helyéről érkeznek halászok saját kis hajóikkal. Ök egyenesen a kis halászhajókról árulják a legkülönbözőbb, házilag készült halkonzerveket. A vevők közvetlenül a csónakok melleri parton sétálnak.
A kikötőben ezen a héten régi vitorláshajókat is lehet látni. Ezek az Albanus, Olga, Vivan és Valborg nevű hajók.
Idén 26 halásztól lehet vásárolni nem csak halat, hanem a szigetvilág más termékeit is, ezek között házi kenyeret és birkagyapjúból kötött holmikat: kéztyüket, sálakat, sapkákat is.
A vásár területén működő lacikonyhák illata csalogatja a látogatókat és a legkülönbözőbb friss, roston sült halételeket lehet megkóstolni.
Az idei vásárral kapcsolatban Helsinki városának közleménye fokozott figyelmet fordít a környezettel kapcsolatos témakörre. A közlemény megállapítja, hogy a halászat nem csak egy életfontosságú foglalkozás, hanem annak környezetvédelmi hatása is van. A nagy halzsákmány csökkenti a Balti tenger eutrofizálódását mivel a heringzsákmány azt jelenti, hogy a tengerben kevesebb lesz a tápanyag.
Milyen a heringzsákmány ?
A heringvásárra érkező halászok kb. 16 000 kg heringet fognak ki minden évben ,ez azt jelenti, hogy mivel a vízben ennyivel kevesebb a tápanyag kb. 64 millió kg moszattal egyenlő értékben lesz tisztább a víz.
Az idei heringvásárt Juhana Vartiainen, Helsinki polgármestere ünnepélyes keretek között nyitotta meg a Vivan nevű történelmi vitorláshajó fedélzetén.
A piactéren a Suomalainen klubi fúvószenekara szórakoztatta a látogatókat és a vásár hetében a hangulatot a Meriteatteri zenészeinek Antti Autio-nak és Vera Veiskola-nak harmonikán előadott régi dallamai teszik nosztalgiával telítetté.
Kitüntetö díjak a legjobb termékeknek
A vásár első napján hivatásos halászokból és a heringételeket kedvelő szakértőkből összeállított bírálóbizottság két díjat ad az idei legjobb készítményeknek. Ezek a hering meglepetés és a legjobb fűszeres hal díjak.
A kapros halkonzerv kapta idén a heringmeglepetés első díját. Ezt Pirjo é Reima Salonen készítették, Taivassalo-ban. Az 1687 lelket számláló település Helsinkitől 216 km.-re van nyugatra a tengerparton, svéd neve Tövsala.
A legjobb fűszeres halkonzervhez füzödö díjat Magnus Nyholm kapta. Ö Helsinkitől kb. 76 km.-re keletre, Porvoo városához közeli szigetvilágban Tirmoban él.
A alábbi képen a nyertesek közül Magnus Nyholm és Pirjo Salonen látható Helsinkiben, 2022 okt. 2..an Ők saját halászhajóikkal érkeztek a heringvásárra Helsinkibe.
Kedves Olvasók !
Ha valaki éppen most van Helsinkiben, vagy ha a napokban lesz itt, okvetlenül látogassa meg a déli kikötőt és élvezze a heringvásár sajátosan illatos, nyüzsgő, vidám hangulatát. Ilyen kikapcsolódásra most mindenkinek nagy szüksége lenne.
Judit Mäkinen
Forrás:
Kedves Olvasók !
Szeptember 30.-án leesett az első hó Finnországban. Érdekes módon nem a Lappföldön, hanem Kainuu tájegységében, Puolanka-ban, Helsinkitől kb. 656 km távolságban észak.keletre . A hótakaró vastagsága 2 cm. Még nem biztos, hogy ez megmarad, de mindenesetre jelzi az erősen közelgő telet.
Judit Mäkinen
Most induló új gyűjteményünk azokkal az összetett finn szavakkal foglalkozik, melyek első rész rauha = béke. Ez egy ´érdekes szó, mivel összetett szavakban nem az alanyesetben álló rauha szó áll, hanem annak birtokos esete: rauhan. Kezdő szavaink :
Kis szószedetünknek ezzel vége van. Befejezésül még annyit, hogy Rauha mint nöi név is ismerős Finnországban, névnapja december 29.
Kedves Finnország iránt érdeklődök, kedves Olvasók !
Rendszeresen olvasom azokat az írásokat, melyek Finnországgal foglalkoznak. Ezek között nagyon fontos helyet foglal el a finn iskolarendszer, mivel pontosan az egyike, ami az ide készülőket arra készteti, hogy a “gyereknek jobb legyen “ miatt komolyan gondolkozzanak a Finnországba költözésre.
Már évekkel ezelőtt bejárta a világsajtót a finn iskolások kimagasló szereplése. Ezt a PISA felméréseknek köszönhetően az egész világ észlelhette. Ennek következtében sok külföldi küldöttég látogatott Finnországba tanulmányozva az iskolákat és az oktatás módszereit és a tanulók jogait az ingyenes oktatáshoz, ingyenes étkezéshez és ingyenes tanszerekhez.
Az utóbbi években a finn diákok szereplése a PISA felmérésekben gyengébb lett, a zászlót az ázsiai országok diákjai lobogtatják magasan a többi országok tanulói felett. Erről a finn sajtó nem sokat ír, de megkérdőjeleztek már Finnországban azt, hogy az iskolareform vajon beváltotta-e mindazt a reményt, amit hozzá fűztek annak bevezetése idején. Vajon Önök közül mennyien és mennyire tájékozódtak a PISA utóbbi éveinek eredményeiről?
Az oktatók jogait nem tanulmányozták ugyanilyen alaposan. Azok is megváltoztak egyben megváltoztak a kötelességeik is. Az iskolareformmal kapcsolatban a speciális igényeket követelő tanulókat oktató gyógypedagógiai iskolákat megszüntették és az egyenlőség elveit betartva az ott tanulókat a meglevő iskolák osztályaiba sorolták be. Ez a tanítókat új feladatok elé állította, a speciális figyelmet és segítséget igénylő tanuló tanítója idejének jelentős részét lekötve “speciális” helyzetbe hozta többi osztálytársait, azokra nem maradt elég idő. Ezért új állások létesültek: pedagógiai asszisztens = kouluavustaja dolgozik a speciális segítségre szoruló tanulók mellett. Legújabban felmerült, hogy a speciális osztályokra mégis égető szükség lenne, ezek visszaállításán is gondolkoznak.
Utóbbi felmérések szerint a pedagógusok közel 30 %-a komolyan mérlegeli foglalkozásának változtatását. Ez enyhén szólva lehangoló különösen annak tudatában, hogy a pedagógiai főiskolai karokra nagyon nehéz bekerülni és ott alaposan kiválogatottak készülnek az oktatói pályára. De érthetően még a legképzettebb pedagógusok közül sem mindenki tudja kezelni azt az állapotot, melyben a diákok szüleinek egy része teljesen kiszervezte az otthoni nevelést és a nevelés minden kötelezettségét az iskolai pedagógusokra hárította akkor, amikor a tanárok fegyelmezési lehetőségeit szinte nullára csökkentették.
A szinte teljes digitalizáció (pl. az érettségi vizsga is telesen digitális) bevezetése nem lett olyan sikeres, mint gondolták. A digitális tankönyvek anyagát a diákoknak maguknak kell letölteniük az internetből, az anyagot ott kell megkeresni és megtalálni. Ez a már kisiskolásoknál is bevezetendő önirányításos ( itseohjautuva) tanulásnak nevezett módszer nem egy kérdőjelét hozott magával. Vajon mennyire képes egy általános iskola alsó osztályaiban tanuló az önirányításos tanulásra? Van-e a szülőknek idejük és képességük a segítségadásra és a kétségtelenül szükséges irányításra?
Minden iskola minden osztályában vannak olyan tanulók, akik jobban, gyorsabban és könnyebben tanulnak kézben tartható, kézzel lapozható könyvekből. Erre nincs minden iskolában lehetőség. Vannak olyan szülök is, akik a digitális tankönyvet kinyomtatják otthon gyereküknek a tanulás megsegítésére.
Kedves Olvasók !
Jelenleg több magyar oktató is tanít Finnországban.- Nem csak magyar nyelvet, hanem mindenféle tantárgyat is oktatnak – a zenétől a matematikáig – és nem csak általános iskolai szinten. Az óvodáktól az egyetemekig mindenütt vannak magyar pedagógusok – nem csak a fővárosban – és feltételezem, hogy Önök között is vannak olyanok, akiknek ilyen barátai vagy ismerősei élnek Finnországban. Náluk érdemes érdeklődni. Ök a legjobb informátorok, nekik van a legjobb összehasonlítási alapjuk és ök azok, akik a finn iskolarendszert nem hallomásból vagy újságcikkekből, hanem mindennapos, hétköznapi gyakorlatból ismerik. Ök tájékoztathatják az ´érdeklődőket a finn iskolarendszer napsugaras és árnyékos oldaláról is – mert olyan is van. Ezzel kapcsoltban remélem, hogy lesznek olyan itt elő magyar pedagógusok akik kommentálják gondolataimat.
Befejezésül csak annyit, hogy Írásommal a finn iskolarendszer nagyon sok jó és , jól ismert oldala közül egy másik oldalt szeretnék Önök elé hozni. Mert ugye mindennek több megközelítési módja is létezik. Egy ország állapotainak megismeréséhez a legkülönbözőbb dolgok tartoznak és ezekkel tanácsos alaposan megismerkedni, mielőtt véleményt mondanánk bármiről. vagy elhamarkodott döntéseket hoznánk a külföldre költözködéssel kapcsolatban.
Judit Mäkinen
Forrás :
Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Aki csak hallásból ismeri Finnországot, legjobb esetben a sztereotípiákra gondol: ezer tó, szauna. hideg, hó, sötétség, fehér éjszakák. Rokonnyelvnek hívott nehéz és érthetetlen nyelv, alkoholisták, zárkózott emberek, halszag, Kopár, sziklás,mocsaras északi táj.
Bizonyára csak a legkevesebben gondolnak arra, hogy Finnország a kertek országa is.
Egy kis háttér
Finnország É-D irányban 1300 km hosszú ,ez azt jelenti, hogy az országban K-Ny sáv v. övezet van, melyekben különböző a növényvilág és ezzel a kertek lehetőségei is változóak.
Természetesen legjobb helyzetben a legdélibb országrészek vannak, Ahvenanmaa és a déli partvidék (1A, 1B) . A 2. és 3. zóna a tavak és szántóföldek országrésze, míg a 4. zónát dimbes -dombos vidék jellemzi. Északabbra haladva elérjük az az 5.zónai lápokat és az alacsony, erdős hegyeket, a 6.övezet választóvonalat képvisel a 7.és 8 lappföldi övezetek , a fátlan hegyek felé. Ez a beosztás Reijo Solantie főmeteorológus műve.
Mielőtt valaki bármit is szívesen ültetne Finnországban hasznos megismerkedni azzal, hogy mit lehet ültetni és mi az, amire gondolni sem érdemes. Erre sok lehetőség van, elsősorban a helyi kertészetek adnak értékes információt.
Egy kis történelem
A kertek történelmének ősrégi gyökerei vannak. A bibliában több kerttel is is találkozunk elsőként az éden juthat azok eszébe akik ismerik a bibliát. A kert nem csak a pihenést jelenti. Többek között a bibliai kerteket is ismerteti Géczi János A tudás forrása a kert c. tanulmánya, mely 1999-ben a Janus Pannonius Tudományegyetem pedagógiai tanszékének kiadása. Elias Lönnrot a Kalevala veseinek gyűjtője és kiadója szenvedélyes kertész volt és 1860-ban kiadott nagy Flora Fennica címü munkája egyben a finn kertészek szaknyelvének létrehozását is jelenti.
Finnországban a kertek virágkora a felsőbb társadalmi osztályok birtokain kezdődött, amikor a kert egyben a jólét szimbólumát is jelentette. Ezekről a kertekről számol be Eeva Ruoff 2017-ben kiadott könyve .
Ez a könyv 30 történelmi kerttel ismerteti meg az olvasót, közöttük Helsinki építésze C.L. Engel kertje is szerepel, amit az építész saját házának felépítése előtt hozott létre.
Akik érdeklődnek a történelmi finn kertek iránt ezek látogatása kapcsán nagy adag finn kultúrtörténelemmel is ismerkedhetnek. Ilyen kertek az ország több részén is találhatók. Az alábbiakban egy pár szó a térkép kertjeiről
Fredrika Runeberg kertje- Porvoo
Helsinkitől kb. 50 km-re keleti irányban Porvoo tengerparti kisvárosában vett az 1800-as években Finnország nemzeti költője Johan Ludvig Runeberg telket. Akkor létesült felesége, Fredrika kertje
A lakóház jelenleg múzeum, a kert egyike a legrégebbi családi kerteknek. A kert a nyári szezonban látogató.
Aino Sibelius kertje – Järvenpää
A legismertebb finn zeneszersó Jean Sibelius felesége óriási kertet gondozott a jelenleg Ainola nevü múzeumként látogatható családi otthonban . Helsinkitől 40 km.-re északkeleti irányban, a Tuusulanjärvi nevű tó közelében.
Ez egy nagy konyhakert volt 100 m hosszúságban a lakóház előtti kissé lankás területen. Gyümölcsöket és zöldségeket termesztettek itt, a Sibelius család szinte teljesen önellátó volt.
Eijas´s Garden – Loviisa
Helsinkitöl 87 km-re keleti irányban, az atomerőműről ismert Lovisa városában van Finnország egyetlen angol mintát követő kertje melyet Eija Keckman alapított 2008-ban .
A kertésznek tanult Eija tanulmányai során 1997-ben, Angliában , közelebbről Snowshill nevű településen Gloucestershireben levő régi nagybirtokon töltötte kertészi gyakorlatának egy részét .Itt született meg az a gondolat, hogy az ott látottakat és az ottani szépséget a finn közönséggel is meg kellene ismertetni.
Kenkävero kert – MIkkeli
Etelä-Savo tájegységének egyik központja Mikkeli városa . Északkeleti irányban 230 km.-re Helsinkitől a Saimaa tó partján van egy érdekes látnivaló, a Kenkävero nevű régi paplak a hozzá tartozó nagy kerttel.
A több mint 150 éves multtal rendelkezö kert ismert a rengeteg pünkösdirózsáiról, de megtalálhatók istt a legkülönözöbb évelö virágok és füszer- valamint gyógynövények is.
Botanikus ket Ouluban
Helsinkitől 600 km.-re egyenesen északra Oulu egyetemi városának botanikus kertje több mint 4000 különböző növény segítségével mutatja be Finnország északi részének flóráját.
A Romeo és Julia nevű nagy virágházakban 1200 exotikus növényt ápolnak. Ebben a botanikus kertben tudományosan rendszerezett növény gyűjtemény is van, melyben az egyes növények finn és tudományos nevén kívül a növényrendszertani nevekkel és az egyes növények előfordulásának körülményeivel és helyével is ismerkedhetnek a látogatók.
Kertek az északi sarkkörön – Rovaniemi
Finnországban vannak kis közösségek, melyek tagjainak kertjei egymás mellett vannak , Ilyet találunk az északi sarkkörön , Rovaniemiben.
Itt 22 kis faház és a hozzájuk tartozó kertek alkotják a közösséget – Napapiirin ryhmäpuutarha. Ezekben a kertekben az északi telet is túlélő évelőket, egy és többnyári növényeket gondoznak a kertbarátok. Ez a tevékenység a tagok egészségére is rendkívül jó hatással van.
Ivaloban, Finnország egyik legészakibb részén is vannak kertek
Ivalon Taimi Tupa néven működik az a kis kertészet , mely az itt előkét szolgálja tanácsokkal és növényekkel is.
Befejezésül még annyit, hogy a kertészkedés a finnek egyik legkedvesebb hobbyja. Újabban már nem csak a földön, hanem a városi nagy házak tetején is létesültek kertek . Hogy ezek milyenek is lehetnek azt az alábbi képek mutatják be.
Kedves Olvasók !
A kert és a kertészkedés sok öröm forrása. Csökkenti a stresszt, fokozza az alkotás örömét és ezzel az életerőt. Már a kert nézése is nyugtató hatású, a kertészkedésnek meditatív hatása is ismert, ezt bizonyára mindenki aki kertészkedik már régen észrevette. Nem kell nagy kert, már a balkonon vagy az ablakpárkányon nevelt kis kert is sok örömmel jár.
Judit Mäkinen
Forrás:
Kedves OLvasók !
Azt már tudjuk, hogy a természet a legnagyobb művész. Ez Finnországban leginkább ősszel mutatkozik, Az őszi színpompa neve : ruska.
Szeretettel ajánlom Önöknek ezt a kis filmet :
Ismerkedjenek Finnországgal , annak őszi színeivel.
Judit Mäkinen
Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök!
Sajnos a jelenlegi helyzetben olyan szavak ismeretére is szükség van, amikre nem jó még gondolni sem. De mostanság a finnül írt híreket olvasva ezeket a szavakat nem lehet elkerülni. Ez indított arra, hogy a sota – háború szóval kezdődő összetett szavakat gyűjtögessem. Mint minden eddigi szószedet, ez is három új szóval növekszik kb. tíz napon keresztül. Kezdő szavaink
Judit Mäkinen
Kedves Olvasok !
Tegnap éjjel II. Elisabeth angol királynö életművének vége lett. Ö nem csak egy nagy birodalom királynője volt, egyben egy nagy család édesanyját is láthatjuk benne. Az édesanya minden örömével és bánatával folytak hosszú életének évei. Határtalan lelkierőre és kitartásra volt szüksége életének minden területén.
Az angol mondás szerint : The_King_is_Dead_–_Long_Live_the_King- Meghalt a király, éljen a király. Ez jutott az eszembe, amikor észrevettem, hogy az éjszaka királynőjének , finnül Yönkuningatar- nak ( Selenicereus grandiflorus, nattens drottning) nevezett virág bimbója kinyílt itt nálam és illatával betöltötte a lakást.
Kedves Olvasók !
Tegnap éjjel, azon az éjszakán nyílt ki ez a virágkirálynő, amikor egy birodalom királynője elhervadt. A természet csodáinak nincs se vége se határa.
Judit Mäkinen
Kedves Finn nyelv barátai!
Az ismert mondás szerint legjobb az arany középút. Ezért most olyan szavak gyűjtését kezdjük el, melyek első része a keski = közép szó. Ezzel a szóval kezdődő nevekkel sokszor találkozunk a finn nyelvben, pl. a tájvidékek neveiben – Keski -Pohjanmaa, Keski – Suomi, Keski -Uusimaa.
Judit Mäkinen
finnorszagilevelek.com 
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!