Kedves Olvasók !
Finnország északi részén elkezdődött a havas tél. A kép a jelenlegi helyzetet – 2021 okt.17- és a hóréteg vastagságát.mutatja, Forrás: https://www.foreca.fi/Finland/Helsinki/map/lumensyvyys
Ez a hó a Lappföldön már biztosan nem fog elolvadni idén, hosszú és havas télre van kilátás. Hogy milyen hideg lesz a tél, azt egyenlőre nem tudjuk.
Mindnyájuknak szép Vasárnapot kívánva
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók!
A mai világban sajnos naponta találkozunk olyan hírekkel, melyek a nök helyzetével foglalkoznak a világ különböző országaiban. Óriásiak a különbségek Míg egyes országokban a fátylaikba burkolt nők nem hagyhatják el otthonukat kísérő nélkül és nem dönthetnek a saját életükről, máshol teljes egyenjogúságot élvezve élhetik azt az életet, melyet maguk választanak.
Finnország szerencsénkre az utóbbi kategóriához tartozik. Lehet itt még olyan véleményt is hallani, hogy itt a legkönnyebb férfinak lenni mert csak be kell tartani azt, amit a nők elhatároznak.
Egy kis történelem
1800-as évek
A férfiak fenyítési joga megszűnt. A 25 évet betöltött hajadonok egyenjogúak lettek. Az első Skandináviában élt nő Marie Tschetschulin 1870-ben Finnországban érettségizett.
A nők a férfiakkal egyenjogúan örökölhettek és 21 évesen minden szempontból egyenlőek lettek a férfiakkal. 1883-ban alapították az első koedukált iskolát. Két egyesület is alakult, ezek a nők jogait védték : Suomen Naisyhdistys – Finn Nőegyesület és Naisasialiitto Unioni = Nők ügyeinek szövetsége Karolina Eskelinen volt az első doktorátust szerzett nő, ez 1897-ben történt.
Az 1900-as évek változásai
Megalakult a Munkásnők szövetsége = Suomen Työläisnaisliitto, a nök a férfiakkal egyenjogúan tanulhattak egyetemen.
A legfontosabb változás 1906-ban történt: A nők állami választásokban való részvételi joga az első volt Európában és megválaszthatósági joguk az első a világon. Már egy évvel később 19 nő volt a finn képviselőházban.
A férjes asszonyoknak nem volt szükségük férjük beleegyezésére ahhoz, hogy az otthonukon kívül is dolgozzanak.
Miina Sillanpää lett az első női miniszter 1926-ban és Alma Söderhjelm a turkui Åbo Akademi első női professzora egy évvel később 1927-ben.
Az édesanyák segélyezéséröl 1937-ben született döntés törvény formájában: Äitiysavustuslaki. Már a következő évben elkezdődött a szegény édesanyák segélyezése. Minden finn kismama 1949 óta részesül un. anyasági csomagban- erről már többször is írtam pl itt : https://finnorszagilevelek.com/2019/05/07/anyak-napja-finnorszagban-267-level/
Egy egyesület is alakult 1921 márciusában, a neve Lotta Svärd (kiejtés: Sverd) egyesület. Ez a különleges egyesület idén ünnepli fennállásának 100. születésnapját. Mai levelem erről az egyesületről szól.
Lotta Svärd egyesület
Finnország véres polgárháborújának idején a fehérek nemzetőrségi alakulatai önkéntes nőkből álló segélyszervezetet alapítottak.
Ki volt Lotta Svärd ?
Finnország nemzeti költője J.L. Runeberg Vänrikki Stoolin tarinat = Stool zászlós regéi c művében a zászlós felesége követte öt a harctérre. Lotta Svärd férje halála után is folytatta munkáját a katonák segélyezését.
A fehérek tábornoka C.G.E. Mannerheim 1918 május 16.-án tartott köszönő beszédében Lotta Svärdhez hasonlította az 1918-as polgárháborúban részt vett nőket.
Ennek hatására kapta Lotta Svärd nevét az 1921-márciusában alapított egyesület.
Lotta Svärd egyesület munkája
Az egyesület 1921-1944 között – egészen a II. Világháború utáni un. moszkvai békeszerződés követelte betiltásáig – működött. A világ legnagyobb önkéntes nőkből álló honvédelmi szervezete volt . Az egyesület munkájában 240 000 nő: lotta vett részt, ezek közül 50 000 kislány. Un. kis lotta. Ok 8-16 évesek voltak, szüleik engedélyével segédkeztek.A világháború idején a lották a harctereken és a hátországban dolgoztak.
A Lotta szervezetet munkáját elsősorban Finnország függetlenségéért a Szovjetunió elleni un. tél- és folytatólagos háborúk fémjelzik. Ez az 1939-1940 téli háborút és az 1941-1944-es évek háborúját jelenti. Szervezetten dolgoztak a különböző részlegek (jaostot). Ilyenek voltak az egészségügyi (lääkintä), élelmezési (muonitus), felszerelésről gondoskodók (varausjaosto), gyűjtési ( keräys) légtér ellenőrzési ( ilmavalvonta) és a légelhárítási fényszórókról gondoskodó lották osztagai, valamint a hírközléssel és az időjárási megfigyelésekkel dolgozó lották.
Statisztikai adatok szerint a téli háborúban több mint 25 000 lotta dolgozott a harctéren. Közülük 64 munka közben az életét áldozta a hazáért, kétszázan megsebesültek súlyosan.
A fiatal nők óriási fizikai és szellemi erőfeszítést követelő munkájának egy része az elesett katonákról való gondoskodás és koporsóba tétele volt. De milyen körülmények között? A 40 fokos hidegben elesettek holttestei tömegesen, csonttá fagyva érkeztek a lottákhoz, őket meleg szaunába téve tudták elválasztani egymástól és azután a véres, fagyott ruhákat kellett kicserélni tisztára a koporsóba helyezés elött. Vajon a mai szociális média képzeletvilágában élő fiatalok közül mennyien lennének képesek erre?
A lották gondoskodtak a katonák kenyérellátásáról, naponta 100 00 kg! kenyeret sütve.
Nagyon fontos teendője volt az irodákban és hírközlésben dolgozó lottáknak: 24 000 nő látta el ezeket az irodai munkákat.
Èletveszélyes körülmények között figyelték távcsövekkel az eget a szabadban fagyoskodó légelhárítási tevékenységben dolgozó lották.
Lották a moszkvai békeszerződés után
A békeszerződés értelmében a Lotta Svärd szervezetet 1944-ben betiltották. A háborút vesztett Finnország életét – a moszkvai békeszerződés követelményeinek betartását- egy bizottság ( valvontakomissio) felügyelte, ennek vezetője a szovjet Andrei Zdanov volt. Vele működött együtt a finn kormány minisztere Yrjö Leino , aki a baloldali SKDL(Suomen Kansan Demokraattinen Liitto = Finn Nép Demokratikus Szövetsége ) pártot képviselte. Sajnos még az író Väinö Linna is lesujtóan nyilatkozott a lottákról az Ismeretlen katona c. világhírű regényében.
Az ötvenes években a Lotta szervezetet fasiszta szervezetnek tartották, sót a nőket a hadsereg szolgálatában levő szexuális munkát végzőknek nyilvánították. Ez a keresztény erkölcsi normák szerint élőket sértette és bántotta, rengeteg szomorúságot okozva. A megfélemlített nők közül sokan elégették egyenruhájukat és megsemmisítették a működéshez tartozó adatanyagot.
Az 1960-1970-es években a finnországi baloldali kulturális légkör a háborús veteránokat és a lották áldozatos munkáját nem értékelte. Ennek egy példája, hogy 1969-ben a finn rádió és televízió vezetőségé nem engedélyezte Kirsti Penttinen rádió programját-mely a lottákat pozitívan mutatta be- mivel a Lotta szervezetet reakciósnak és szovjetellenesnek tartotta a vezetőség elnöke Toivo Pohjonen.
Lappeenranta városában 1985 őszén leplezték le Nina Sailo szobrászművész alkotását : Lotta szobrot. A természetes nagyságú bronz szobrot Pauli Talvio raumai gazdasági tanácsos fizette. A szobor modellje az ö felesége Mirjami Talvio aki a lotta szervezet tagjaként dolgozott a háborúban. A szobor talpazatában a szöveg : ”Suomen lotille 1939–1944. Aseveljet” ja teksti ”Muista menneitten sukupolvien työ”.Finnország lottáinak 1939-1944. Emlékezz az elmúlt generációk munkájára. Leleplezésekor Adolf Ehrnrooth Mannerheim kereszttel kitüntetett tábornok mondott ünnepi beszédet
A finnországi szélsőbaloldal élesen ellenezte a szobrot, mint Finnország és a Szovjetunió békés kapcsolatainak veszélyeztetőjét A szoborról véleményt nyilvánított a Szovjetunió nagykövetsége is.
.Annak idején Finnország városai közül Lappeenranta volt az egyetlen, mely elfogadta a Lotta szobrot. Jelenleg több másolata is van, Tuusula-ban a Lotta múzeum kertjében. Turkuban és Vaasaban.
A első elismerést a Lotta szervezet 1991-ben kapta. Elisabet Rehn hadügyminiszter közreműködésével Finnország megünnepelte a Lotta szervezet fennállásának 70. Évét. Az ünnepség Helsinkiben az Alvar Aalto tervezte Finlandia palotában volt.
Egy évvel később alapították a Suomen Lottaperinneliitto = Finnország Lottaörökségének szövetsége nevű szervezetet. Helsinkihez közel, Tuusulában 1996-ban avatták fel a Lottakoti = Lottaotthon nevű épületet, ahol kiállításokat rendeztek és ahol a Lotta szervezetben dolgozottak összejöhettek beszélgetésre. A hely jelenleg Lottamúzeum néven ismert.
Kuva
Száz éves a Lotta szervezet
A finn posta új bélyeggel tiszteleg a Lotta szervezet elött.
A bélyeget Finnország autonóm területén Ahvenanmaa-ban hozta forgalomba a posta áprilisban.Ezeket a bélyegeket Klaus Welp müvész tervezte.
Finnország idén a Lotta szervezet fennállásának 100. évét sorozatos ünnepekkel tiszteli.
100 vuotta yhteiskuntavastuuta – 100 év társadalmi felelöség néven.
Helsinki katedrálisában 2021 okt. 10.-én tartott ünnepi Istentiszteleten Jenni Haukio, Finnország elnökének felesége a konfirmálandó fiatalok fehér alba-jába öltözve tartott ünnepi prédikációt. Ö az idei ünnepi év védnöke.
A prédikációban megköszönte a lották pótolhatatlan segítségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a lották példát mutatnak a mai generációnak felelősség vállalásból és kötelességtudásból. Beszédében idézte J.F. Kennedy amerikai elnök szavait: ” Ne kérdezzétek, hogy mit tehet az országotok értetek, kérdezzétek, hogy mit tudtok tenni ti az országotokért ”
Jenni Haukio beszélt arról, hogy a lották a jövőt adták ajándékba Finnországnak. Ennél nagyobb ajándékot egyetlen nemzet sem kaphat és ezért örökre hálásak maradunk,”szeretettel továbbadva a Ti örökségeteket a jövő generációinak. ”
Kedves Olvasók!
Elgondolkozva a finn nők mai helyzetén szomorúan gondolok arra a sok millió nőre akiket Földünk több országában pontosan azok nem becsülnek meg és azok néznek le, alárendelt, kiszolgáltatott és lealacsonyìtó helyzetbe hozva őket, akiknek a legfontosabbat és legértékesebbet az egyetlen életüket köszönhetik.
Szivélyes üdvözlettel:
Judit Mäkinen
Kedves finn nyelv iránt érdeklődök! Mindnyájan tudjuk, milyen előny az, ha valaki több nyelvet tud. Kinyílik a világ azok elött, akik nem csak anyanyelvükön olvasnak, írnak vagy beszélnek.
Új szószedetünk azokkal az összetett finn szavakkal foglalkozik, melyek az előny = etu szóval kezdődnek. Az érdeklődök szószedete 9 napon át minden nap hàrom szóval bővül.
Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Biztosra veszem, hogy azok közül akik Finnországban jártak és finn otthonokba kaptak meghívást sokan csodálkoztak egy általános finn szokáson: Az előszobában mindenki leveszi a cipőjét és zokniban lép a lakásba.
Vannak olyan finn vendéglátók is, ahol a vendégnek gyapjúzoknit kínálnak felhúzásra. Ez talán még furcsább, de azok, akik kipróbálták örömmel emlegetik a finn otthonban történt látogatásukat.
Mai levelemben Finnországról, a gyapjúzoknik országáról írok. Ezzel a témával már foglalkoztam egy korábbi levelemben, itt olvasható : https://finnorszagilevelek.com/2016/11/01/finnorszag-sok-millio-gyapjuzokni-orszaga/
Mivel a téma minden ősszel-amikor a legtöbben előveszik a kötőtűket – aktuális, mai levelemben is ezzel foglalkozunk.
Egy kis történelem
A legrégebbi feljegyzések arról számolnak be, hogy Egyiptomban már a 600-800-as években voltak kötött zoknik. Feltehetően az arabok hozták a kötés tudományát Európába. Angliában 1558-töl 1603-ig I. Elisabeth angol királynő uralkodott, fázós volt és udvarában ö honosította meg a zokni-divatot . A gazdagok selyemzoknikat hordtak. Akkoriban Angliában mindenki kötött, a férfiak és a gyerekek is. Ez a szegényebb családokban egyben jövedelem forrása is volt.
Naantaliban 1739-1760 között női erővel fenntartott zoknikötöde is létezett.
Kötés Finnországban
Turkuhoz közel, Naantaliban volt egy kolostor az un. Birgittarend kolostora. Ezt egy svéd szent Szt. Birgitta (1302-1373) alapította, a rend neve : Ordo Sanctissimi Salvatoris . Az itteni apácák kötötték az első zoknikat és terjesztették a kötés tudományát Finnországban. Irodalmi adatok szerint 1664-ben 2000 pár zoknit kötöttek eladásra Naantaliban.
Több népviselthez is tartozik gyapjúzokni
Finnországban a finom gyapjúzokni az 1700-as években az ünnepi népviselet része lett. Ezek a kézzel között térdzoknik általában fehérek, de pl. az un. Seiskarin sukka, a Seiskari viselet elengedhetetlen velejárója élénk zöld színű.
A gyapjúzoknik kötése gyorsan terjedt és Kuopio kormányzója 1805-1806-ban Naantalitól kért kötni tudókat Kuopioba, hogy ott a szegény családok gyerekeit kötni tanítsák, ezzel jövedelemforrást létesítve.
Az első időben saját birkák otthon font gyapjúját használták, a színesfonalat növényekből főzött festékekkel festették. Gyönyörű színeket lehet festeni gombákból főzött festékekből ez manapság is kedvelt hobby.
A zoknik kötőgépet 1589-ben Angliában találta fel William Lee, ezután Finnországban is létesültek kisebb kötödék.
Hol tanulnak meg a finnek zoknit kötni?
A zokni-kötést sok családban az édesanyák és a nagymamák tanították a lányoknak. Régebben minden iskolában is volt egy tantárgy: kézimunka és ebbe sok minden belefért a fából készült madárodúk és kis polcok mellett a kötés és horgolás is.Manapság is tanulnak a gyerekek kötni, de közel sem minden iskolában. Ezzel szemben a felnőtteket képző – oktató intézetekben meg lehet tanulni a zoknikötést is.
Zokni, mint ajándék bármilyen alkalomra
Finnországban a kézzel kötött gyapjúzoknikhoz sok érzelem fűződik. A zoknik szárába kötött minták kapcsolódhatnak az ajándékozott természetéhez, szokásaihoz, hobbyjához.
Zokni keresztelőkor
Finnországban sok olyan egyházközség van, ahol az egyházközség ajándékoz a gyülekezet új tagjának kis, kézzel között zoknit, ezeket az egyházközség szorgalmas tagjai együtt kötögetik
Finnország centenáriumának évében, 2017-ben minden újszülött kapott egy kis Suomi 100 zoknit.
Zokniban az óvodában és az iskolában
Az óvodások sehol nincsenek cipőben az óvodában. Finn iskolások is levetik a cipöjüket az iskolában. Vagy papucsban járnak, vagy pedig csak gyapjúzokniban.
Zokni esküvőre
A legtöbb fiatal pár már hosszabb ideje együtt él az esetleges esküvő elött. Náluk már minden legszükségesebb megtalálható a közös háztartásban. Nincs szükség sem edényekre, ágyneműre vagy törülközőkre. Viszont nagyon kedves ajándék egy pár kézzel között gyapjúzokni, ennek mindenki örül. Lehetőleg hasonló legyen a menyasszony és a vőlegény zoknija.
MIvel a finn esküvők nem félórás ünneplést jelentenek, az egész nap ünneplő menyasszony nagyon örül egy szép fehér zokninak, amibe a magassarkú cipőhöz nem szokott fáradt lábait bebújtathatja a táncolás után.
Születésnapi és karácsonyi ajándék: kézzel kötött gyapjúzokni
A finn zoknikötök gyönyörű, mintás zoknikat kötnek ajándéknak, egy pár kép többet mond minden szónál. Ezeket a zoknikat Merja Anttila kötötte az elmúlt nyár folyamán .
Zoknik a veteránoknak
Az önálló, független Finnország 2017-ben ünnepelte 100. születésnapját. Ebben az évben többezer zoknit kötöttek. Az akkor még életben levő, az ország függetlenségéért harcolt veteránok mindegyke kapott egy pár ünnepi zoknit, ennek színeit és kötését külön reklámozta egy facebookon működő csoport : “Villasukat veteraaneille, Suomi 100 vuotta “ volt a neve.
A zokni színei a finn zászló színeit követték. A projekt az ünnepi év hivatalos programjának része volt. A finnül tudók a levelem forrásai között megtalálják a kötés részletes leírását.
Zoknik a koporsóba
A kézzel kötött gyapjúzoknikhoz sok érzelem is fűződik. A zokniknak olyan tisztelete volt, hogy a halottakat gyapjúzoknival a lábukon temették el.
Itt jegyzem meg, hogy jelenleg is kötnek un. taivassukka = mennyországzoknit szeretett hozzátartozóknak az utolsó útra.
Mondd el zoknival
A zoknikötés olyan kedvelt Finnországban, hogy nagy irodalma is van. A könyvek közül Jonna Nordström JonSukat = Jonzoknin könyvei kedveltek. De sokan forgatják Kati Rahikainen a Sano sen sukkasin = Mondd el zoknival c. könyvének oldalait is.
A kézimunka lapokban is mindig lehet találni új ötleteket és mintákat.
Kedves Olvasók!
Mint láthatják Finnországban a gyapjúzokninak különleges szerepe van a mindennapi életben. Az internetes fórumokon számos oldal található, ahol a zoknikat kötök kicserélhetik tapasztalataikat, megbeszélhetik a kötés közben felmerülő ötleteket és problémákat. A youtube csatorna sok filmmel segíti a zoknikat kötőket.A koronavírus járvány idején Finnországban nőtt az érdeklődés a kézimunka és főleg a zoknikötés iránt . Felélednek a régi minták és új minták születnek. Talán Önök közül is lesznek olyanok, akik most kapnak kedvet a gyapjúzoknik kötéséhez ?
Mindnyájukat szeretettel üdvözölve
Judit Mäkinen
Forrás:
Kedves Finn nyelv iránt érdeklődök!
Mivel egy idegen nyelv tanulása akkor eredményes, ha folyamatos, ma új szószedetet kezdek. Ezek azok az összetett finn szavak, amik az ilma = levegö szóval kezdődnek. Az ilma szó, így nagy betűvel írva: Ilma, női név. Van férfi formája is: Ilmari. Ezek a keresztnevek Finnországban régiek, eredetük az 1800-as évekre vezethető vissza.
Ilmari névnapja január 16.-án van, a név 1882 óta szerepel a finn naptárakban.
Ilma neve 1908 óta van a finn naptárban, névnapja augusztus 26.
Önök közül azok, akik ismerik Vörösmarty Csongor és Tünde 1831-ben Székesfehérváron megjelent költeményét Ilma-val már találkoztak is. Magyarországon feltételezik,hogy a név Vörösmarty alkotása, a Vilma név rövidített formája.
Mint minden eddigi szószedetem, ez is három új szóval bővül naponta és kb. 11 napig tart. Kitartást kívánva szívélyes üdvözlettel:
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók!
Szeptember hónapja viszonylag ”csöndes ” hónap. A legtöbben már visszajöttek nyári szabadságukról, elkezdődtek az iskolák. Idén a tavalyihoz képest kissé szabadabb az élet, mivel a korona-vírus elleni oltást már sokan megkapták és úgy látszik, hogy csökken a járvány ereje. De még messze vagyunk a régi un. normális életünktől.
Kulturális szemszögből nézve szeptember fontos napja a 8.nap, mivel ezen a napon van a Nemzetközi olvasni tudás napja. Erről szól mai levelem.
Egy kis háttér
Felismerve, hogy az írás- olvasás tudása az általános emberi jogok közé tartozik, az UNESCO döntésének megfelelően már 1967 óta emlékszünk erre minden évben szeptember 8.-án. Erre azért is szükség van, mivel jelenleg a világon még többszáz millió olyan ember él, aki nem tud olvasni és írni.
Olvasni-tudás Finnországban
Hivatalos adatok szerint a finnek 63%-a un. “ jò olvasó” ami nem csak az olvasás tényét, hanem az olvasott szöveg megértését is jelenti. Ez a szám magasabb, mint a 23 OECD ország középértéke.
A finn gyerekek általában 5-7 éves korukban tanulnak meg olvasni.
A kiterjedt, aktív és magas színvonalú könyvtárhálózatnak valamint nem utolsó sorban a szülök aktivitásának és olvasás iránti érdeklődésének köszönhetően már iskolás koron aluli gyerekeknek is van saját könyvtár-kártyájuk, amivel kölcsönözhetnek könyveket.
Helsinki és a vele összeépült városok ( Espoo, Vantaa, Kauniainen ) egy Helmet nevű hálózatba tömörülnek, az ö részükre Marja Hautala grafikus saját gyerek- könyvtárkártyát tervezett.
Az első saját könyvtárkártya minden gyereknek óriási élmény, felnőtt korukban a féltve őrzött kártya gyerekkori könyvtárlátogatások emlékét idézi. Technikailag a gyerekek kártyája nem különbözik a felnőttek Helmet kártyájától.
Ki mennyit olvas?
Érdekes tény, hogy Finnországban a 10-14 évesek olvasnak a legtöbbet. A gyerekek és fiatalok részére írt irodalom és a könyvtárakból kölcsönzött könyvek száma egyre sokasodik.
Legkevesebbet a 15-24 évesek olvasnak. Aktív olvasónak számít az a személy, aki 1 vagy 2 könyvet olvas havonta. Míg ebben a korosztályban 2002-ben több mint 20 % volt az így számított aktív olvasók száma, ez jelenleg 5 %-ra csökkent.
A finnek értékelik az olvasást és többet szeretnének olvasni. A Lukukeskus = Olvasási központ 2020-ban készült felmérése szerint a megkérdezettek 71 %-a úgy érzi, hogy túl keveset olvas, vagy hallgat könyvfelolvasást. Sokan szívesebben néznek filmeket vagy TV programokat és ez az oka a kevés olvasásnak. A kis gyerekek szüleinek 63%-a úgy érzi, hogy túl keveset olvas a gyerekeinek.
Lukukeskus = Olvasási központ mi ez ?
A Lukukeskus egy szervezet, mely 1972-ben alakult, régebbi neve Kirjailijakeskus = Írók központja. Célja az olvasás fontosságának hangsúlyozása és az író-olvasó találkozások szervezése.
Ezek a találkozások közkedveltek számos író és költő látogat meg iskolákat , így lehetőség nyílik az olvasó diákokkal történő közvetlen kapcsolatra.
A Lukukeskus kiad egy fiatalok részére készülő Újságot : Lukufiilis és irodalmi kritikákat tartalmazó Kiiltomato.net nevű internetes újságot is.
A Lukufiilis a 13-18 éveseket írásra serkenti, ez az általános iskolák felső osztályaiba és a gimnáziumokba járókat hívja írásra az újságba. ( Egy kis szómagyarázat : luku = olvasás fiilis = az angol feeling = érzés, hangulat szónak “finnesíitett” formája a fiatalok beszélt nyelvén )
A korona vírusjárvány befolyásolta az olvasást is. Számos felmérés igazolja, hogy az aktívan olvasók száma nőtt a járvány idején.
Az olvasás nem mindenki részére szórakozás és a fiatalok számára döntő hatása van a szülök olvasási gyakorlata. Fontos szerepe van a szülök iskolázottság fokának is, magasabban iskolázott szülök gyerekei többet olvasnak, mint azokban a családokban, ahol a szülök alacsonyabban iskolázottak.
Minél kevesebbet olvas valaki, annál valószínűbb, hogy nehézségei vannak az olvasott szöveg megértésével is. Ezért Finnországban hangsúlyozzák, hogy milyen fontos a rohanó hétköznapok forgatagában is időt szakítani az olvasásra.
Olvasni nem tudó felnőttek Finnországban
A legutóbbi években nagy változások kezdődtek Finnországban: egyre nő az írni- olvasni nem tudó – analfabéta- felnőttek száma. Ez egyenes arányban van az országba bevándoroltak számával. Egy részük a saját anyanyelvén sem tud írni-olvasni, sajnos ezek között a legtöbben vannak a nők.
A finnországi bevándorlókat fogadó központokban az Opetus ja kulttuuriministeriö – Oktatási- és kulturális ügyek minisztériuma- 2016-ben végzett felmérése szerint 7 % egyáltalán nem tudott írni-olvasni és a menedékjogot kérvényezők 73 %-nak volt szüksége a mi betűinkkel való ismerkedésre vagy a betűk gyakorlására.
A Finnországba bevándoroltak egy része olyan országokból érkezett, melyekben az írás-olvasás ismeretének nincs ugyanolyan jelentősége mint nálunk. Finnországban a beilleszkedés alapvető és kétségtelen feltétele az írás-olvasás tudása.
Ezeket a felnőtteket többféle módon oktatják, sajnos sokan vannak olyanok-főleg nők-akik nem élnek az adott lehetőségekkel. Az oktatásban önkéntes oktatók is részt vesznek.
A finn mint második nyelv = S2
Finnországban egyre több az olyan iskolások száma, akik otthon vagy egyáltalán nem beszélnek finnül, vagy csak részben használják az iskolán kívül a finn nyelvet. Ezek a diákok nem egyszer támogatásra szorulnak hiszen nem olvasnak olyan jól és folyamatosan, mint azok, akik otthon csak finnül beszélnek. Ezeket segíti az
Olvasó Nagyik és Nagypapák-Lukumummit ja lukuvaarit- program
Egy -egy tiszteletbeli nagyi és nagypapa- finnül: mummi ja vaari – sokat tud segíteni az ilyen gyerekeknek. Önkéntesekről van szó, akik rendszeresen foglalkoznak egy vagy több támogatásra szoruló diákkal. Sokszor nem csak a finnül történő folyamatos olvasásban, hanem az olvasott szöveg megértésében is segítségre van szükség. Mert ugye két dolog olvasni és megérteni az olvasott szavak értelmét.
A nagyiknak és nagypapáknak nem kell pedagógusnak lenniük. A Mannerheim Gyermekvédelmi Szövetség vagy a Jyväskylä városában működő Niilo Mäki intézet kiképző tanfolyama után bárki aki segítésre kész részt vehet ebben a munkában.
Régebben egy hosszabb levelet is írtam erről, ha valakit érdekel a téma, itt olvasható a levelem: :https://finnorszagilevelek.com/2018/03/07/olvaso-nagyik-es-nagypapak-227-level/
Kedves Olvasók!
Befejezésül visszatérve a témára szeptember 8.-a mozgalmas és programokban dús nap volt. Este 7-8 között egész Finnország olvasott egy un. Read Hour program keretében. Ebben Nagybritannia, Svédország, Észtország, Izland és Tokio városa is részt vett.
Soraimat zárva kívánok Önöknek is olvasnivaló böngészését a Finnországi levelek között.
Judit Mäkinen
Forrás
Kedves Olvasók!
Finnország É-D irányban kb. 1300 km hosszú. Míg az ország deli részén még zöldek a fák , a bokrok és az aljnövényzet, a Lappföldön már gyönyörű őszi színekben pompázik a táj. Az ottani látványból mutatnak egy kis ízelítőt ezek a képek.
Kellemes hétvégét kívánva szívélyes üdvözlettel:
Judit Mäkinen
Kedves Finn nyelv után érdeklődök, finnül tanulók!
Ma egy tíznapos szószedet indul egy fontos tárgykör szavaival. Ezek azok az összetett finn szavak, amik a ruoka = étel szóval kezdődnek. A kiejtéssel kapcsolatban annyit, hogy minden betűt kiejtünk. Ez különben is érdekes szó, mivel a birtokos esete kétféle formában is használatos: ruuan és ruoan.A szószedet képe a finnországi egészséges étkezésre utaló javaslatot mutatja. Együnk sok zöldséget, és gyümölcsöt. Kevés un. vörös hús legyen a tányérunkon, annál többször – hetente kétszer – egészséges halat fogyasztani.
Kedves Olvasók !
Finnországban a természet mindenkihez és mindenhol közel van. Egy magyar vendégem egyszer azt mondta, hogy ez az ország olyan,mint egy óriási park, amibe itt- ott települések vannak.
Milyen igaza van! Finn városokból nem kell messzire menni« kirándulni”, a nagy városi parkok is elég teret nyújtanak a felüdülésre.
A természet napját a világ 2013 óta március 3.-án ünnepli, ezt a napot ajánlotta az Egyesült nemzetek szövetsége.
Az ünneplés célja emlékeztetni minket a természet sokoldalúságára és egyben annak sérülékenységére. A természet értéke az emberek jólétére pótolhatatlan. Évezredek során az ember függő volt a természettől, annak kincseitől. A természet adott ételt, orvosságot, ruházatot és szellemi táplálékot is. A természet kincseinek óvása minden ember feladata.
A természet napja Finnországban
Finnország augusztus utolsó szombatján ünnepli a természetet. A napot először 2013-ban ünnepeltük és 2020-ban került a hivatalos naptárba. Ez a nap nálunk a legtöbb helyen zászlós ünnepnap.
De hogyan tölthettük ezt a napot ?
Az ünnepi programot a Finn természetvédelmi szövetség internetes oldala www.suomenluonnonpäivä.fi és az Erdőgazdasági igazgatóság – Metsähallitus koordinálta. Sokféle lehetőséget ajánlottak erre a napra.
Húzzuk fel a zászlót ezen a napon
Finnország volt az első állam, ahol 2017-ben hivatalosan is zászlóval ünnepeltük ezt a napot
A finn erdőkben termo áfonya és az azzal sütött piték mindenki kedvence. Rengeteg receptje van, egyszer én is feltettem egy receptet, itt található : https://finnorszagilevelek.com/2016/08/11/afonyaspite-mustikkapiirakka/
Menjünk sétálni
Egyedül vagy társasággal. Az erdő csendje, illatéi és hangulata nyugtató és üdítő.
Aludjunk egy éjszakát a szabadban
Ezt most mindenkinek ajánljuk. Millió csillag ragyog a tiszta égen és az ország már északi fényt is lehetett látni.
Sibelius skatulya- egy pici természet
Finnország legismertebb zeneszerzőjének Jean Sibeliusnak szokása volt, hogy egy gyufaskatulyában a zsebébe tartott egy pici darab természetet. Ezt mindenki megteheti
Ismerjük meg a nemzeti parkokat
Finnországban 40 Nemzeti park -Kansallispuisto várja a látogatókat. Ezekben a természet minden oldalával ismerkedhetünk. Az alábbi térkép mutatja, hogy a parkok hol vannak.
A parkokban a különböző útvonalak mentén levő látnivalókat és a szolgáltatásokat ( grillhely, alvási lehetőség, Sátorhelyek ) is feltüntetik.
A természetet ünneplik az iskolák és az óvodák is.
Az óvodások és iskolások augusztus bármelyik hétköznapján mehetnek kirándulni . Tippek: menjetek az áfonya-erdőbe, csináljatok Sibelius-skatulyát, olvassatok verseket a természetről, meséljetek egy kirándulás élményeiről.
Öleljetek meg egy fát, amit szerettek
Ezen a napon kívül Finnországban van egy un. fa-ölelés hete = puunhalaus viikko is, ez idén aug 23-aug 28.volt.
Ismeretes, hogy egy fa ölelésének nyugtató hatása van.
Nézzünk fel a csillagos égre
Keressünk ismerős csillagképet, vajon hol van a göncölszekér vagy az északi csillag ?
A tájékozódást a finn Csillagászati egyesület az URSA ingyenes térképek segítségével könnyíti meg.
Finnország környezetközpontja SYKE ( Suomen Ympäristökeskus) mindenkit serkent arra, hogy beszámoljon a természettel kapcsolatos megfigyeléseiről .
A beszámolókat az interneten át lehet elküldeni a gombákról madarakról, vadakról, halakról, erdei bogyókról és a tengerekkel vagy a tavakkal kapcsolatos megfigyelésekről.
Kedves Olvasók !
Mint a fentiekből kiderül a természet napjának ünneplésében az egész ország apraja-nagyja részt vesz. A természet tisztelete a finnek egyik fontos tulajdonsága , erő forrása, nyugalom helye. Nem hiába mondják azt is, hogy a természet a finnek temploma.
A közelgő őszre Önöknek is szép kirándulásokat, sétákat és közelebbi ismerkedést kívánva a természet változatos világával zárom mai soraimat.
Szívélyes üdvözlettel:
Judit Mäkinen
Kedves Finn nyelv iránt érdeklödök, finnül tanulók !
Sokféle nyomot jelent ez a szó. A toll/ceruza utáni nyom = kynänjälki, a nyúl nyoma = jäniksenjälki, a pata nyoma = kavionjälki. De mi most nem ezekkel foglalkozunk, hanem azokkal a szavakkal, amiben a jälki a szó eleje és nem a vége.
