Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Mai levelemben egy olyan problémával foglalkozunk ami sajnos a világ több országában is elöfordul akkor, amikor még több ország lakosai éheznek. Hogy milyen ez Finnországban arról írok ma.
Egy kis háttér
Statisztikai adatok szerint a világon kb. 805 millió ember él, aki nem kap elég élelmet ahhoz, hogy egészséges legyen. Ez azt jelenti, hogy minden 9. ember éhesen fekszik le. A Szaharától délre fekvö afrikai államokban minden negyedik ember alultáplált. Az ötéven aluli gyerekek 45 %-ának halálát az alultápláltság okozza.
Alultápláltak a világ egyes országaiban
Ezzel szemben sok országban az elhízás jelent problémát , annak minden következményével és a túlsúly okozta betegségekkel.
Hol van a legtöbb elhízott ember ?
Virágzó üzletet jelentenek a fogyasztószerek, a személyes edzöket foglalkoztatók számának növekedése és a kondicionáló termek.
Pazarlás
A világviszonylatban nagyfokú éhezés mellett a termelés és fogyasztás egyes fázisaiban összesen 1300 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, ami az egész világon elöállított élelmiszerek 25- 30%-t jelenti. Az Élelmezésügyi és Mezögazdasági Világszervezet ( Food and Agriculture Organisation – FAO ) felmérése szerint ezzel a mennyiséggel 2 milliárd embert lehetne ellátni élelemmel.
Az un. jóléti államokban túl sok élelem áll a lakosok rendelkezésére, és az élelmiszerek egy része egyenesen a szemétbe kerül.
Kidobnak az üzletek is sok mindent, aminek az un. felhasználási ideje “lejárt” ez azonban nem jelenti azt, hogy ehetetlen vagy károssá vált élelmiszerekröl van szó.
A kidobott élelmiszerek gyüjtöneve finnül ruokahävikki (kiejtés: ruokahevikki) = élelemveszteség.
Pazarlás Finnországban
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a finn háztartások évente 120-160 millió kg élelmiszert dobnak ki a szemétbe, ami kb. 7800 teherautónyi élelem. ez lakosonként kb. 23 kg élelmiszert jelent. Pénzre átszámolva azt jelenti, hogy mindenegyes finn pénztárcája kb. 125 euroval könnyebbedik meg egy évben.
Mit dobunk ki ?
Az így fölöslegessé vált élelmiszerek gyártása terheli az élelmiszeripart és az ipari termelés által kibocsátott széndioxid mennyiség hozzájárul a levegöszennyezés fokozásához , ezen át a klimaváltozáshoz.
Nemcsak a háztartásokból kerül szemétbe a még felhasználható élelem, az iskolai étkeztetés , a kórházak, állami intézetek és a vendéglök is szemétbe teszik a megmaradt élelmet. Ez azt jelenti, hogy kb. négyszer annyi a kidobott élelmiszer, mint amennyi a háztartásokból kerül a szemétbe.
Finnországban 2015 január 1.óta a Földmüvelési és erdögazdasági minsztérium ( Maa- ja metsätalousministeriö ) fennhatósága alatt müködik egy intézet, a neve
Luonnonvarakeskus Luke / Természeti kincsek központja
Ebben az intézetben vizsgálták a kidobott élelmiszerek mennyiségét, a szemétbekerülés okait és a kidobott élelmiszerek megoszlását a háztartások, vendéglök , üzletek és az élelmiszeripar különbözö ágai között.
Természeti kincsek központja
Ez az intézet azt is tanulmányozza, hogy hogyan lehetne csökkenteni ezt a pazarlást és mi lenne a módja az újrafelhasználásnak. A cél az, hogy a még ehetö élelmiszerek ne kerüljenek a szemétbe, hanem pl. a mezögazdaságban és iparban is felhasználhatók lehessenek.
Legjobb esetben ebböl a törekvésböl már új kereskedelmi cikkek söt új vállalkozások is születtek. Ezek közé sorolható az az étterem, melynek a neve is az újrafelhasználásra utal, nevezetesen úgy hívják, hogy
Loop / Kanyar v. hurok
Loop vendéglö konyhája
Ez a vendéglö ( Lapinlahdenpolku 8 D ) egy nagyon érdekes épületben müködik Helsinki központjában. Az épület ugyanis egy használaton kívüli elmegyógyászati kórház
:Lapinlahden sairaala
Finnország elsö elmegyógyintézetnek épült kórháza, Európa legrégibb ilyentípusú intézményei közé tartozott. A tervezö èpítész ugyanaz a német származású építész: Carl Ludvig Engel volt, aki Helisinki empire belvárosának legjelentösebb tervezöje is.
Lapinlahden sairaala / Lepinlahti kórház Helsinkiben
A kórház a tengerparton épült, 1841-ben adták át és egészen 2008-ig müködött. Azóta változatos az épület sorsa, az ott müködö kisebb vállalkozások bérleti szerzödés keretein belül müködnek, á védett épület sorsáról a helsinki városi tanács mindíg nem döntött véglegesen. Az itteni
Vendéglö From Waste to Taste / Hulladéktól az ìzekig
elvet vallja. Születése egy kereskedö megjegyzéséböl fakadt és így történt : Johanna Kohvakka 2015-ben Helsinkiben a Narikkatori nevü központi térre egy eseményt szervezett, ami a kidobásra ítélt élelmiszerekkel foglalkozott. Egy kereskedö azt mondta neki, hogy “Teidän pitäisi organisoitua vähän paremmin, juuri heitin parin lavallista ruokaa roskiin ” Maguknak szervezettebbnek kellene lenniük, pont most dobtam ki egy pár rakományravaló ételt a szemétbe “ .
Egy év mulva ez a mondás volt az alapja egy Michelin csillaggal kitüntetett szakács: Markus Aremon válllakozásának, egy vendéglönek , ami 2016 júniusában nyitotta meg ajtaját a közönség elött. A gourmet ételekhez 90 %-ban olyan nyersanyagokat használnak fel, amiket az üzletek már kidobásra ítéltek. Ez így zajlik : Két dolgozó Sami és Marika minden reggel körüljárnak hét Helsinkiben levö S –Market nevü boltban, ahonnét beszerzik az éppen kidobásra ítélt nyersanyagokat. Ezek pl. a csúnya sárgarépák , un. túl görbe uborkák, esetleg felsö leveleiknél kissé fonnyadt saláták, stb. Ezekböl a nyersanyagokból remek ételeket föznek, sütnek.
Az étterem rövid idö alatt nagyon kedvelt lett, a vendégek csodálkoznak azon, hogy mi mindent lehet készíteni a már kidobásra ítélt nyersanyagokból.
Egy ebéd : Waste du Jour ára 9.50 euro, gyerekek ebédje 5 euro vagy a koruk szerint : 1 euro/ év . Az ebédhez leves, meleg étel, salátabár, kávé / tea és valami desszert tartozik.
Aki nem akar meleg ételt enni a levesen kivül : Soup du Jour az 7,50 eurot fizet.
Mivel a háztartások dobják szemétbe a legtöbb még ehetö élelmiszert a Természeti Kincsek központja – Luke – egy listát tett közre arra vonatkozólag, hogy mit tehetünk mi azért, hogy csökkentsük a kidobásra itélt élelmiszerek mennyiségét.
Hogy csökkentsük a kidobandó élelmiszereket ?
Mielött bevásárlásra indulunk nézzünk körül- elsösorban a jégszekrényben és gondolkozzunk azon, hogy mit lehet készíteni az abban levö élelmiszerekböl.
Mi minden van még a jégszekrényben ?
Tipp : A gyorsabban romlandókat a jégszekrénybe tegyük a polcok elejére, nehogy elfelejtödjenek valahol hátul.
Az üzletben nézzük meg a csomagolásokat pontosabban: mikor jár le az amit veszünk ? Ne vegyünk annyit a leárazott élelmiszerekböl – azért mert olcsóbbak – amennyit nem tudunk felhasználni egyszerre.
Mielött kidobnánk valamit a jégszekrényböl alaposan nézzük meg, szagoljuk meg és kóstoljuk is meg. A száraz kenyérböl vagy a fonnyadt salátából és gyümölcsböl még sok mindent lehet készíteni.
Finnországban nagy mértékben megy a felvilágosító munka az élelmiszerek érdekében. Ezért kerül már évek óta megrendezésre a
Veszteséghét / Hävikkiviikko
Egy kis háttér
Finnországban 1957 óta müködik egy szervezet, mostani nevén Kuluttajaliitto = A fogyasztók szövetsége . Ez egy politikailag független finn egyesület, melynek célja a fogyasztók érdekeinek képviselése és védelme.
Fogyasztók szövetsége egyesület
Az egyesület müködése részben saját újság :Kuluttaja /Fogyasztó segítségével, részben pedig különbözö események , felvilágosító szemináriumok segítségével történik. Ilyen az az eseménysorozat, mely évente egy héten át az élelmiszerekkel foglalkozik, különösen azok szemétbe kerülésével. Ez az eseménysorozat
Hävikkiviikko /Veszteséghét néven kerül megrendezésre
Veszteséghét
Tavaly ez a hét a szeptember 11-17 közötti hét volt. A fö cél az étel értékére való figyelmeztetés , egyben felhívás arra, hogy milyen fontos a fogyasztók részére akidobásra kerülö ételek mennyiségének csökkentése. Résztvettek ezen az élelmiszergyártók, az üzletek, étkezdék és a legkülönbözöbb, az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülö fórumok is.
Külön felvilágosítást rendeztek az iskolákban. Finnországban az általános iskolákban van egy kotitalous / háztartástan nevü tantárgy, melynek óráin erre különös figyelmet fordítottak. ( Megjegyzés : Ez a tantárgy nem csak a lányok részére kötelezö ! )
Háztartástan -fiúknak is !
Háztartástan
Ennek azért is van jelentösége, mert a finn iskolákban a tanulók minden nap ingyen meleg étkezést kapnak és sajnos az ételek egy része a moslékba kerül. Ezen a héten a diákok az iskolai konyhákban maguk is készítettek ételeket a már kidobásra ítélt nyersanyagokból és meg is ették azokat, söt mi több jó étvággyal.
Kedves Olvasók !
Az utóbbi mondatra gondolva két receptet ajánlok, egy édességet és egy körítést. Mind a kettö már “lejárt ” nyersanyagokból készül.
Szegény lovagok / Köyhät ritarit
Miböl készül ?
Már kissé megszáradt kenyér, 1 tojás, 2 dl tej, 1 evökanál vaniliáscukor, olaj v. vaj a sütéshez.
Hogyan készül ?
A kenyeret szeletekre vágjuk, a tojást felverjük, hozzátesszük a tejet és a vaniliáscukrot. Ebbe a kenyérszeleteket szeleteket röviden beáztatjuk és olajban vagy vajban szép barnára kisütjük.
Szegény lovag / Köyhä ritari
Tálalhatjuk bármilyen gyümölccsel, lekvárral vagy/és tejszínhabbal. Nagyon finom.
Körítésnek mindenféle már kissé fonnyadt zöldségfélét használhatunk, a tepsiben sütjük meg azokat . Így készül
Tepsiben sült zöltségek / Uunivihannekset
A zöldségek lehetnek többfélék, maradékok is, pl egy-egy paprika vagy sárgarépa, cékla, hagyma és krumpli, paprika és zuccini , szinte bármilyen zöldség. Bármilyen húsételhez vagy sült halhoz is készíthetjük .
Tepsiben sült zöldségek
A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk és kb. egyforma nagyságú darabokra vágjuk , hogy egyszerre legyen kész az étel. Mindent egy kizsírozott, vagy sütöpapírral kibélelt tepsibe teszünk, megsózzuk és tört borssal meghintjük . Ezután egy kevés olajjal meglocsoljuk . Kb 40 percig sütjük 200 fokos sütöben. Sütés közben megforgathatjuk a zöldséget, de az nem fontos. Egy villával kipróbálhatjuk, hogy puhák-e már a zöldségek.
Kedves Olvasók !
Mai levelemet zárva vidám sütést-fözést kívánok Önöknek.A hétvégi menüben ki is lehetne próbálni a fenti recepteket.
Judit Mäkinen
Forrás :
Kedvelem ezt?
Kedvelés Betöltés…
