Mikael Agricola napja: április 9.324.levél

Posted on by

0

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra.

Kedves Olvasók!

Talán már feltűnt Önöknek, hogy Finnországban sok zászlós ünnepnap van. Ez az itteni kulturális hagyományőrzés egyik módja. Nem csak a történelem fontos napjain lobognak a finn zászlók, hanem a kulturális élet képviselőinek tiszteletére is felhúzzuk a zászlót. Ilyen személyek pl a nemzet költőjének J.L. Runebergnek  vagy  Minna Canthnak a nők egyenjogúsága harcosának  születésnapja.

Ma, április 9.-én ismét egy személyre emlékszünk, az ö tiszteletére lobognak a zászlók. Az ö neve: Mikael Agricola.  

Mikael Agricola napja, április 9.

Ki volt Mikael Agricola?

Mikael Agricola (1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az első nyomtatott formában megjelent, finn nyelvű könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fő vezetője Martin Luther és Erasmus Rotterdam tanítványa volt.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festője, Albert Edelfelt rajzolta róla:

Mikael Agricola

Keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három név szerint ismeretlen leánytestvére volt.

Első tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak előjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulni vágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földműves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvű környék volt akkoriban. Feltehető azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzőek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt, mivel Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult.  Emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla őriz.

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola volt az első a papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendőket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki.

Részt vett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínű, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentősebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvű egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetővé kellett tenni. Ez volt  Mikael Agricola életműve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettől eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból. Agricola munkáját dicsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhető szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is előfordul, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érződik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentőségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erősödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangélikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyű támaszpontja az ellenség bombázóinak.

Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

A Suomen Pipliaseura/Finn Bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére. Az alábbi linken lehet látni, hogy milyen ez a sütemény, a recept itt található: https://agricola.fi/agricolaleivos

A Bibliatársaság szervezésében jött létre 2019-ben egy finn zarándokút, a neve Agricola séta/ Agricolan kävely. Az ötlet atyja Hannu Holma énekes, énektanár.

Hannu Holma

Antti Holmára nagy hatással volt a Santiago de Compostela zarándokút. De ugye Spanyolország messze van tolunk. Ennek mintájára a reformátor és finn irodalmi nyelv létrehozójának Agricola-nak szülőhelyéről Pernaja-ból Agricola püspöki székhelyére, Turkuba visz az út

Agricola séta

Az útvonal több helyen követi a régi un. Kuninkaantia / Király útját. Ennek mentén több középkori kőtemplom is van.  Az út 12 részből áll, ezek hossza 16-32 km, a zarándokút teljes hossza 240 km.  Minden részhez egy kis ismertető kártya tartozik.

Az Agricola séta 2021-ben április 10,-én kezdődik Pernaja-ban és szeptemberben végződik Turkuban. Célja, hogy minden résztvevő lelki utat tegyen maga felé, hogy megtalálja a gondatlanságot, sietségmentességet és belső békét. Mindenki a saját erejének megfelelően sétál vagy ballag, ha többen mennek együtt akkor idő és lehetőség van a közös, nyugodt elmélkedésre, az út menti látványokkal való ismerkedésre és egyben a természet megfigyelésére is.

Az Agricola séta egyben az olvasástudás jelentőségére is felhívja a figyelmet. Finnországban ez magától értetődik, de a világon még kb. 750 millió azok száma, akik nem tudnak olvasni. A Finn Bibliatársaság programjának segítségével 20 000 afrikai nőt tanítanak meg olvasni.

Ha esetleg Önök közül valaki azt gondolná, hogy ez nem a mi problémánk, sajnos téved. Az elmúlt években Finnországba érkezettek közül sokan nem tudnak olvasni, ezek oktatása a finn társadalom fontos feladata, hiszen írás- és olvasás-tudatlanok beillesztése az itteni életformába a lehetetlenség határát súrolja. Az alábbi linken a finnül tudók alaposan ismerkedhetnek ezzel a témával: https://lukemattomat.turkuamk.fi/lukemisen-tueksi/maahanmuuttajat/

Aki angolul kíván erről olvasni itt talál irodalmat: https://jyx.jyu.fi/handle/123456789/57784

Kedves Olvasók!

Mai finnországi ünnepnapunk hőse a finn irodalmi nyelv atyja Agricola. Az ö ideje óta rengeteget változott a nyelv. Örömmel veszem észre a Finn nyelvkincs nevű oldalamon, hogy sokan érdeklődnek a finn nyelv iránt és sokan tanulnak is finnül. A beszélt finn nyelv elsajátítása könnyebb, mint az irodalmi nyelvé. De, aki a finn kultúrával kíván kissé jobban ismerkedni vagy Finnországban képzettségének megfelelő beosztásban szeretne dolgozni, annak az irodalmi nyelv tudása nagyon fontos, megkockáztatom azt mondani, hogy elengedhetetlen. Ehhez kívánok mindenkinek, aki finnül tanul sok türelmet és főleg kitartást.

Szívélyes üdvözlettel

Judit Mäkinen

Forrás :

Finn szókincs : A Nagyhét napjai

Posted on by

1

Nagyhét-Hiljainen viikko

Finnül a neve: HIljainen viikko = csendes hét. A hét minden napjának saját finn neve van.

Hétfö: Malkamaanantai

A ”malka” régies szó, olyan gerendákat jelent, amikkel a szalmatetöket rögzítették a szél ellen. Máté evangéliumában a malka szó többször is előfordul

7 : 3 ”Kuinka näet rikan, joka on veljesi silmässä, mutta et huomaa malkaa omassa silmässäsi?” Azaz: Hogyan látod a szálkát testvéred szemében, de a saját szemedben nem veszed észre a gerendát ? Erre utal a közmondás is : Más szemében a szálkát is meglátja, a sajátjában a gerendát sem.

A nagyheti hétfő nevében a malka szó valószínűleg Jézus szenvedésére utal, öt kigúnyolták : ”Jeesusta malkattiin ”.

Kedd-Tikkutiistai

Tikku finnül szálkát, de gyufaszálat is jelent. A régiek nagyhéten a keddi napon faragták azokat a kis, vékony fadarabokat, amiket a tűz meggyújtásánál használtak. A régiek hittek abban, hogy nagyhét keddi napján csinált gyújtós szerencsét és boldogságot hoz a házba.

Szerda: Kellokeskiviikko

A kello szónak több jelentése is van. Elsösorban órát jelent, de finnül a harangokat is kello-nak hívják pl: kirkonkello = templom harangja. Ezen kívül kello az a kis “harang” , a kolomp neve is finnül kello, közelebbről lehmäkello = tehénharang. Ezt a régiek nagyhét szerdáján akasztottak a tehenek nyakába Hogy miért pont aznap ? Mert akkor engedték ki a télen istállóban tartott marhákat a legelőkre. Ezek a “harangok ” vasból készültek többféle nagyságban . Úgy általában a nagyhéten tilos volt mindenféle zajt csinálni. Azt tartották, hogy zajos házból elmenekülnek a jó szellemek. Kivételt képeztek a tehenek nagyhét szerdáján amikor nagy kolompszóval igyekeztek a friss levegő felé.

Csütörtök: kiirastorstai

A névvel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztítótűz neve finnül: kiirastuli ( tuli = tűz) szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási, tisztító csütörtököt jelent.

Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát. Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová mélyen az erdöbe .Kiirastorstai napján tüzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyült szemetet és azt égö, kátrányos fáklyával a kézben körbehúzták az udvaron.

.Ezen a napon Finnországban mindenféle babonában is hittek.Tilos volt pl. a fonás és a liszt örlése,sütni is tilos volt. Az ország más-más vidékein különbözöek voltak a szokások, de szinte mindenütt ez volt a nagytakaritások napja és mindenki a saját tisztaságára is ügyelt pl. haj- és körömvágásssal. Ilyenkor vágták le a tehenek farkának túl hosszúra nött szörét. A halászok ilyenkor kivántak maguknak jó idöt, ami az egész nyár jó idöjárását is jelenthette.

Péntek : Pitkäperjantai

Ez a szó egyenes fordítása : hosszúpéntek. A szó a svéd nyelvből került hozzánk : långfredag ( kiejtés: longfrédag ). Esetleg összefüggésben van azzal, hogy mivel ez a nap a csend és szenvedésre való emlékezés napja valóban hosszúnak tünik. A régiek ezen a napon nem gyújtottak tüzet, csak hideg ételeket ettek: kenyeret és mämmit (memmit) . Utóbbi rozsmalátából készül, ”vagy szeretem vagy nem”  étel .

Szombat: Lankalauantai

.Ez a szó magyarul fonalszombatot jelent. Hogy miért ? Mert a régiek ezen a napon mosták és festették a tél folyamán font fonalakat. Ebből annyi maradt meg, hogy a mai szombaton egyes üzletekben leszállított áron árulnak fonalat. Idén sok vevőre számíthatnak, mert a vírusjárványhoz kapcsolódó korlátozások miatt nőtt a kézimunkázók tábora.

Vasárnap – Sukkasunnuntai

Finnül ez zoknivasárnapot jelent. Kétféleképpen is magyarázzák. Vagy azt jelentette, hogy csendbe vagyunk, zokniban. Azt is jelentheti, hogy ez a Vasárnap olyan vidám örömünnep, hogy a nagy ünneplésben még a zoknik is leesnek a lábakról.

Húsvét 2021- Egy régi ünnep újfajta ünneplése 323.levél

Posted on by

2

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Közeleg a keresztény világ legrégebbi és legfontosabb ünnepe: Húsvét. Ez   földünk lakossága egyharmadának ünnepe, melyben Jézus szenvedésére, halálára és feltámadására emlékeznek a keresztények.

A Húsvét finn neve Pääsiäinen ( peezieinén)  a böjt idejének elmúlását, a böjtből való “kijutást” jelenti. Päästää = kienged, szabadon enged. A szó jelentéseként azt is felhozták, hogy jelenti a zsidók felszabadulását az egyiptomi rabszolgaságból és a bűnök bocsánatát.

Történelmi adatok szerint az ünneplés kb. 2000 éves múltra tekint vissza. Húsvét időpontja változó, ideje ősrégi csillagászat szerint a tavaszi napéjegyenlőséget követő legközelebbi telihold ideje utáni Vasárnap Húsvétvasárnap. Ez gyakorlatilag márc 22 – április 25 között van.

Húsvét hagyományos ünneplése Finnországban

Erről már több levelemben írtam, ezek közül egy pár :

Tavaly március vírusjárvány mindent megváltoztatott az életünkben  többek között a Húsvét ünneplését is. Míg régebben a többnapos ünnep – protestáns országban Nagypéntek munkaszüneti nap – összehozta a családokat és ismerősöket, idén erre nincs mód.

A hagyományoktól való eltérés Virágvasárnap kezdődött.

Virágvasárnapi szokás Finnországban a Virpominen

Ez a név főleg Kareliában volt használatos . Virpoa = meglegyintést jelent. A szó az orosz füzfa = vérba szóra vezethető vissza.És vajon mit jelent ez ?

Ezen a napon a gyerekek – a húsvétkor röpködő boszorkányokra emlékeztetve boszorkánynak öltözve –  feldíszített fűzfaágakkal járták a házakat, meglegyintve azokkal az ottlakókat miközben  egy minden jót kívánó verssel köszöntötték őket.

Kis boszorkányok

Az ágak leginkább háromágúak voltak utalva a Szentháromságra: Atya, Fiú, Szentlélek.  A “díszek” színes rongydarabok voltak. A modern ágakat már festett mütollak és papírvirágok díszítik. Idén sok helyen nem volt lehetőség a kis boszorkányokkal történő személyes találkozásra. Az interneten át több, ezzel a szokással kapcsolatos film volt. Ezekben a jókívánságról szóló vers szövege megváltozott. A hagyományos szöveg ezt mondja:

Vitsa sulle, palkka mulle azaz = Neked virgács, nekem fizetés. A jelenlegi helyzetre utaló  új szöveg így szól : Video sulle, hyvä mieli mulle = Video neked, jó kedv nekem.

A Nagyhét csütörtöki napja általában olyan volt, hogy sokan mentek ezen a napon templomba. Az utolsó vacsora emlékére ezeken az istentiszteleteken  Finnországban mindenütt osztottak úrvacsorát. Idén üresek a templomok, az istentiszteletet bemutató papokat a televízióban vagy az interneten láthattuk.

Nagypéntek munkaszüneti nap. Az iskolai szünet is elkezdődött tegnap. Helsinkiben évtizedek óta rendeztek egy Via Crucis – Keresztút nevű felvonulást a város egyik pontjáról a Helsinki Katedrális lépcsőire, ahol Jézust keresztre feszítették.

Via Crucis

Ezen a felvonulások színészeken kívül – akik Jézus útjának különböző eseményeit mutatták be – mellett sokan részt vettek. Mindez idén elmarad, egy rövid filmet lehet az interneten át megnézni.

Elmaradtak idén a hagyományos húsvéti passio-éneklési hangversenyek.

Mindenki otthon van, külföldre nem utaznak az emberek. Ezzel szemben a lappföldi túrizmus nem szűnt meg teljesen.

Pyhätunturi , Húsvét 2021

De nincsenek külföldi vendégek. Ez a túrizmusból élőket erősen érinti.

Megélénkült az internet használata, a legkülönbözőbb fórumokon lehet az ország templomait elérni. Ezeken egyenes adások segítségével lehet követni a templomi szertartásokat.

A nagyobb családok ünnepi étkezései is elmaradnak, a fiatalok legnagyobb része még nincs beoltva, ők féltik az öreg rokonokat és inkább nem látogatják őket. Finnországban minden negyedik háztartás egyszemélyes de a távolságtartáshoz különben is hozzászokott finnek közül sokan szenvednek most az egyedülléttől és a magánytól.

A finnországi húsvéti ünneplésben a régi orosz ételeknek- Finnország orosz nagyhercegség volt egy évszázadon át (1809-1917 ) –  is nagy szerepük van. Ilyenek főleg édességek, a pasha és a kulitsa. Ezeknek szoros kapcsolata van az orthodox vallással.

A kulitsa egy kalácsféle, a pasha legfőbb anyaga a finom túró. Ha esetleg Önök közül valaki szívesen elkészítené ilyen a recept.

Pasha

Mi kell hozzá ?  500 g túró, 100 g vaj, 2 dl cukor, 1 tojás, 2 dl tejszín, 2 teáskanál vaníliás cukor, ½ dl mazsola, ½ dl tört mandula

Hogy készül ? A puha vajat kikeverjük a cukorral. Hozzátesszük a tojást, a túrót és a tejszínt, összekeverjük. A keveréket egy fazékban lassú tűzön kevergetjük míg híg lesz és gőzölög. A fazekat ezután hideg vízbe állítjuk, hogy léhuljon a keverék. Hozzátesszük a többi anyagot; mazsolát, mandulát, vaníliás cukrot .

Ha nincs pasha-formánk, egy tiszta virágcserepet nedves gyolccsal vagy kávészüröpapírral kibélelünk és ebbe öntjük a túrós keveréket. Letakarjuk, a jégszekrénybe tesszük és egy napig ott hagyjuk, hogy lecsöpögjön a nedvesség.

Másnap kifordítjuk egy tányérra és gyümölcsökkel díszítjük. A hagyományos orosz pasha-formában a XB cirill betük jelentése  = Hrístos Voskrese = Krisztus feltámadt.  

Ha nincs virágcserép otthon, készíthetjük egy szűrőben is, akkor ilyen lesz .

 

Pasha

Kedves Olvasók!

A jelenlegi körülmények között azzal a reménnyel zárom soraimat, hogy jövőre Húsvétot már a régi, megszokott módon ünnepelhetjük.

Mindnyájuknak napsugaras ünnepnapokat kívánva

Judit Mäkinen

Március 19 . Egyenjogúság és Minna Canth napja 322.levél

Posted on by

3

Finnországi level hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Tegnap nálunk ismét lobogtak a zászlók. Az egyejogúságot ünnepeltük, közelebbről a nők és férfiak egyenjogúságát. Azt ugye tudjuk, hogy sajnos sok olyan ország van a világon, ahol a nők nem egyenjogúak a férfiakkal, sót mi több alárendelt helyzetben vannak. Előttem teljesen érthetetlen, hogy miért nézik le a férfiak a nőket, hiszen egyetlenegy férfi sem jött a világra női segítség nélkül. Minden férfi egy nőnek köszönheti a legdrágábbat, az életét.

Egyenjogúság Finnországban

Finnországban szerencsére más a helyzet. A nők már több mint 110 évvel ezelőtt kaptak szavazójogot.

Finnországban természetes, hogy a nők dolgoznak az otthonukon kívül is, ehhez sem szüleik sem házastársuk engedélyére nincs szükségük.  A gyerekekért a szülök egyformán felelősek . A nők maguk választják élettársukat és joguk van válásra a másik fél beleegyezése nem feltétel.

A nők fizikai bántalmazás büntetendő cselekedetnek számít.

A munkahelyek kötelesek egyforma fizetést adni ugyanolyan munkáért a nőknek mint a férfiaknak- ez azonban még mindig nem valósul meg minden munkahelyen.

Terhesség miatt senkinek nem szabad felmondani.

Finnországban egyenjogúsági ombudsman / Tasa-arvovaltuutettu felügyeli az egyenjogúsági törvény betartását.

Március 19 : Egyenjogúság és Minna Canth napja

Tegnap az egyenjogúság napja egyben egy finn nőnek – a női egyenjogúság harcosának –   is emléket állított. Öt Minna Canthnak hívják, 1844 március 19.én született.  Ö az egyetlen finn nő, akinek születésnapja zászlós ünnepnap az országban,.  Hogy ki volt Ö?

Minna Canth

Lánynevén Ulrika Wilhelmina Johnson Tampere-ben született 1844 március 19.-én. Édesapja az ottani Finlayson textilgyár irodájában dolgozott. A család 1853-ban Kuopio-ba költözött, ahol Minna édesapja méterárú és fonalüzletet nyitott. Kuopioban abban az időben alapították a nők iskoláját és ez az iskola Minna életében sorsdöntővé vált, tanulmányait itt kezdte.

Minna Johnson egyike volt az 1863-ban indult szeminárium első hallgatóinak. Ez volt az ország első olyan tanintézete, ahová nők is járhattak és ahol finn nyelven folyt a tanítóképzés. A nagy lelkesedéssel kezdett tanulmányok megszakadtak, mivel Minna házasságot kötött a természettudományokat oktató tanárával, Johan Ferdinand Canth-tal.

Az ö közreműködésével került Minna Canth az újságíráshoz és együtt szerkesztették a Keski-Suomi nevű újságot. Itt jelent meg 1874-ben Minna első cikke „Tyttäriemme kasvatus „Lányaink nevelése „ címmel. Az erős akaratú Minna Canth több keményhangú cikket is írt az újságba, élesen állást foglalva az égetett szesz fogyasztása ellen. Közben elfelejtette, hogy az újság tulajdonosának szeszfőzdéje is volt ! Így azután nem csoda, hogy  a Canth házaspárnak le kellett mondani az újságírásról.

Nem sokkal később Jyväskylä-ben két új újság indult Keski-Suomi és Päijänne néven és itt jelentek meg Minna Canth első novellái.

A legjelentősebb változásra Minna Canth életében akkor került sor, amikor 1878 -ben meghalt a férje nem sokkal hetedik gyermekük születése elött. Az óriási megrázkódtatás minden téren sok problémát jelentett a fiatal, sokgyermekes özvegynek. Két évvel később, 1880-ban Minna Canth Kuopioba költözött és átvette a szülei ottani üzletét. Akkoriban vált ugyanis lehetővé Finnországban, hogy egy özvegy asszony mint önálló kereskedő dolgozzon.Szívós és kitartó munkával fellendítette az üzletet úgy, hogy az megélhetést biztosított a családjának.

Minna Canth rendkívüli asszony volt. Novellákat, kisregényeket, tíz színdarabot és kb. 70 újságcikket írt. Cikkeiben foglalkozott a lányok iskoláztatásával, és az erkölcsi női-férfi egyenjogúsággal.Első, finnül írt színdarabját Murtovarkaus = Betöréses lopás a Finn Irodalmi Társaság kitüntetésre érdemesítette. Minna Canth nagy érdeme a nők iskoláztatásának terén végzett munkája, a nők egyenjogúságáért vívott harc. 

Minna szalonja Kuopioban fogalommá vált, számos, később híres író fordult meg ebben a szabadelvű társaságban, ahol a beszélgetések a női mozgalmakkal söt a darwinizmussal is foglalkoztak. Minna Canth az un. abszolút nemi erkölcs híve volt, ami tiltja a házasság előtti szexuális kapcsolatokat. Ezen nézete miatt összetűzött egy másik íróval, Juhani Aho-val aki a relatív nemi erkölcs híve volt, ez a férfiaknak megengedi a házasság előtti szexuális kapcsolatokat, de a nőknek nem.

Tudomásom szerint Minna Canth műveit senki nem fordította magyar nyelvre, ezt az információt régebben Salamon Ágnes tanárnő megerősítetté – köszönöm szépen.

Minna Canth-ra emlékezik az utókor Az írónöt 1897-ben szívroham vitte el, 53 évesen. Emlékét sokféle formában őriz az utókor. Minna Canth szobrok Három városban láthatunk Minna Canth szobrokat, ezek Kuopio– ban, Tampere-ben és Jyväskylä-ben láthatók. Kuopio- Emil Halonen szobrász műve a Minna Cantról elnevezett parkban áll, 1937-ben az írónő halála után 40 évvel leplezték le ezt a szobrot.

Emil Halonen : Minna Canth – Kuopio

Ennek a szobornak miniatűr mását – a neve Minna- a Kuopioi Művésztársaság 1947 óta vándordíjként ítéli oda minden második évben a tájegység zenében, irodalomban képzőművészetben, irodalomban és a színházművészetben érdemesült művészeinek.

Tampere – Minna Canth szülővárosa 1951-ben állított szobrot Nuori Minna – Fiatal Minna néven a Hämeenpuisto nevű parkban. Ez a szobor Lauri Leppänen művé. 

Jyväskylä – a Kirkkopuisto-ban Pauli Koskinen szobra 1961 óta emlékezteti Minna Canthra az utókort.

 Minna Canth utca – Kuopioban Jyväskylä-ben, Tampere-ben és Helsinkiben is található Minna Cantról elnevezett utca. 

Minna Canth-ról elnevezett iskola– 1960 ban alapítottak ezt az iskolát Kuopioban. Jelenleg gimnáziumként működik, kb. 400 diák jár ide. A Kelet-Finnországi Egyetem Kuopioban működő részlegének főépületet róla nevezték el Canthia-nak.

Minna Canth bélyeg – az első bélyeget Minna Canth emlékére 1944-ben adták ki.

Ezt a bélyeget az írónő 100. születésnapja alkalmából hozta forgalomba a finn posta.

Minna Canth a szelek szárnyán 

Minna Canthra emlékezett 2013-ban a Norwegian nevű légitársaság is. A norvég színeket viselő légitársaság gépeit az északi országok nemzeti hőseinek képei díszítik. Ők életművükkel befolyásolták és vitték előre a tudományokat és művészeteket, a zenét és a sportot valamint a társadalom szempontjából fontos kérdéseket.

MInna Canth- Norvegian

Finnországot két személy képviseli a norvég repülőgépeken, nemzeti költőnk J.L Runeberg és Minna Canth!

Minna Canth megtalálható a szociális mediában is, a facebookon két helyen :https://www.facebook.com/pages/Minna-Canth/112079145472005?fref=ts és Minna Canth elää / M.C. él címmel itt: https://www.facebook.com/pages/Minna-Canth/112079145472005?fref=ts

Végül, de nem utolsó sorban említem a Minna Canth társaság-ot Az 1946-ban alapított, jelenleg 170 tagot számláló társaság tagjait meghívással válogatja ki. A társaság elnöke Hanna Korsberg professzor. Három alkalommal osztott ki ez a társaság Minna Canth -ról elnevezett díjat , melyet írók, művészek és közösségi aktivisták kaphatnak. Utoljára 2019-ben  Maryan Abdulkari szomáliai születésű sokoldalú társadalmi aktivista és írónő kapta ezt az 5000 euróval és a Kalevala koru nevü ékszervállalat külön erre a célra tervezett Canth  ékszereivel

Kalevala koru -Canth

Kedves Olvasók!

Tegnapi újsághír volt, hogy Finnország negyedik alkalommal lett a világ un. legboldogabb országa. Biztosra veszem, hogy ebben a finn nők egyenjogúságának is jelentős szerepe van.

Judit Mäkinen

Forrás:

Finn szókincs -Lehti-szavak-Levelek

Posted on by

0

Kedves finn nyelvet tanulók ! Nemsokára talán Finnországban is lombosodnak a fák. Ezért most gyüjtjük azokat az összetett szavakat, melyek elsö része: lehti = falevél. De lehti jelenthet lapot vagy újságot is.

  • Márc.11. Lehti = falevél, lap, újság. Az újság itt nem új hírt jelent, hanem napi- havonkénti- vagy hetilapot . Lehtikioski v. lehtikoju = újságos bódé, lehtikirjoitus = újságcikk
  • Lehti-ilmoitus = újsághirdetés, lehtimies = újságíró . A mies = férfi, de ugye már régóta nagyon sok nö is dolgozik ilyen munkakörben, ezért erre is van szó: lehtinainen . Ezek a szavak azonban kissé régiesek, újabban egyre gyakoribb a  megkülönböztetés nélküli journalisti szó . Tegnap, ünnepélyes keretek között osztották ki Az év újságírója = Vuoden journalisti díjat Anna-Lena Laurén -nek 
  • Márc.12. Lehtileike = Újságkivágás, lehtikirva =levéltetű, lehtivihreä = klorofill
  • Márc.13. Lehtisalatti = tépősaláta, lehtikaali = kelkáposzta, lehtipuu = lomboslevelű fa
  • Márc.14. Lehtipihvi = marhaszelet , lehtisaha =lombfűrész, lehtikuva = újságfotó
  • Márc.15. Lehtikuusi = vörösfenyő lehtihaastattelu = lapinterjú, lehtitilaus = újság előfizetés
  • Márc.16. Lehtikulta = aranylemez , lehtiarvostelu = újságkritika, lehtiharava = lombseprő a szótár szerint, de harava finnül inkább gereblye mint seprő
  • Márc.17. Lehtivesa = hajtás. Vesa egyben finn férfinév . Lehtimaja = lugas, lehtitupakka = leveles dohány
  • Márc.18.-Lehtikuja = fasor, lehtikuvaaja = újságfényképész, lehtimyynti = újságárusítás.

Ünnepi sütemény : Kossuth kifli

Posted on by

2

Kedves Olvasók !

Március 15.-nek ünneplése Finnországban nem   a megszokott módon zajlott idén. Az itt élő magyarok nem találkozhattak – oka a korona vírus.

 Azonban mégis ünnepeltünk. A Helsinkiben működő magyar kultúra központja egy hagyományos  magyar sütemény elkészítésére hívta meg az itt élő magyarokat így :  

“Arra invitálunk mindenkit, hogy készítsék el a következő hagyományos magyar süteményt az itt olvasható recept alapján, kész alkotásaikat fényképezzék le, majd a fotót osszák meg velünk a Facebookon.

Az 1848-as európai „népek tavaszán” a Habsburg-birodalomhoz tartozó Magyarországon is kitört a forradalom. A forradalom fegyveres szabadságharccá vált, mely során Magyarország kikiáltotta függetlenségét, 1849-ben azonban a Habsburgok az Orosz Birodalom segítségével fegyverletételre kényszerítették a magyar hadsereget.

A forradalom vezéralakjáról, Kossuth Lajosról süteményt is elneveztek. A félhold formájú piskótaszeletek receptje egy, a korban híres pozsonyi étteremből származik. Pozsony a 17-19. században a magyar rendi országgyűlések helyszíne volt, melyeken az 1840-es években Kossuth is részt vett, és ilyenkor az említett étterembe is ellátogatott.

Kossuth kifli

Hozzávalók:

4 db tojás
20 dkg porcukor
20 dkg puha vaj
8 g vaníliás cukor
18 dkg finomliszt
1 késhegynyi sütőpor
1 citromból nyert citromhéj (reszelve)
10 dkg durvára aprított dió vagy mandula a tetejére

A tepsi előkészítéséhez
1 eväkanálk vaj
1 evőkanál finomliszt
(vagy sütőpapír)

Elkészítés

A négy tojás sárgáját, a vajat és a porcukrot jól összedolgozzuk. A végén beletesszük a citromhéjat is.
A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a vajas-cukros-tojásos masszába.
A sütőport a lisztbe vegyítjük, majd ezt a masszához szitáljuk. Az egészet alaposan kikeverjük.
Vajjal kikent, liszttel meghintett (vagy sütőpapírral kibélelt) tepsibe simítjuk a tésztát (kb. 1 centi magasan álljon a tészta a tepsiben!).
A tetejét megszórjuk az aprított dióval vagy mandulával.
180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsütjük.
Miután kihűlt, félholdakat (kifliket) szaggatunk belőle. “

Én is megsütöttem ezt az süteményt, régebben nem ismertem ezt a receptet. Nagyon jól sikerült. És mi több: finom.Az én süteményem tetején tört mandula van.

Kossuth kifli

Ha esetleg Önök közül valaki húsvétra egy finom süteményt szeretne sütni, szeretettel ajánlom ezt a receptet.

Judit Mäkinen

1940 Március 13. Véget ért a téli háború

Posted on by

0

Kedves Olvasók !

Március 13 a finn történelem egyik legfontosabb napja. Ezen a napon 1940-ben vége lett az óriási áldozatokat követelő Finnország függetlenségért vívott téli háború.

Egy régebbi bejegyzésemben lehet olvasni erről itt : https://finnorszagilevelek.com/2016/03/13/1940-marcius-13-vegetert-a-teli-haboru/

Már több mint húsz éve  óta rendezett ezen a napon a Suomen Isovanhemmat ry = Finnország nagyszülöi nevü regisztrált egyesület a helsinki sziklatemplomban egy Sininen hetki = Kék pillanat nevű emlékhangversenyt. A hangverseny percnyi pontossággal a fegyverszünet kezdetének időpontja

Idén – mint sajnos már tavaly is – a rendkívüli helyzetre való tekintettel a hangverseny elmarad.

De a szívünkben ma is hálával gondolunk azokra, akik a legértékesebbet, az életüket áldozták fel Finnország függetlenségének oltárán.

Judit Mäkinen

Finn szókincs :”Hajszálhasogatás “

Posted on by

0

Hiustenhalkominen – “Hajszálhasogatás “

Ma a haj-hius szóval kezdődő összetett szavak gyűjteményével bővítjük szókincsünket. Azzal kezdem, hogy tudom magyarul a cím Szőrszálhasogatás lenne. DE mint a magyarban is a finn nyelvben is megkülönböztetjük a szórt = karva és a hajat = hius. És minden nyelvrokonságtól függetlenül a szőrszálhasogatás neve finnül hajszálhasogatás.

  • Márc.2.Hiustenhoito = hajápolás, hiustenleikkaus = hajvágás, hiustenlähtö = hajhullás, hiustenkuivain = hajszárító
  • Márc.3. Hiushalkeama = hajszálrepedés, hiuspohja = fejbőr, hiuskiehkura = hajtincs
  • Márc.4. Hiuskarva = hajszál, hiuslisäke = póthaj, hiuslakka = hajlakk
  • Márc.5. Hiusjuuri = hajhagyma,hajgyökér,hajszálgyökér , hiuskiinne = hajfixáló, hiusverkko = hajháló
  • Márc.5. Hiusjuuri = hajhagyma,hajgyökér,hajszálgyökér , hiuskiinne = hajfixáló, hiusverkko = hajháló
  • Márc.6. Hiusväri = hajfesték, hiusvesi = hajszesz, hiusvoide = hajkrém
  • Márc.7. Mai összetett szavaink a hius- többesszámban hiukset és ennek genitivusával – hiusten – képzett szavak:Hiustenhoito = hajápolás, hiustenleikkaus = hajvágás, hiustenlähtö = hajhullás, hiustenkuivain = hajszárító 

Egyhetes gyűjteményünk végére értem. Vidám hajszálhasogatást !