Kedves Olvasók !
Tegnap ete óa nagy öszi vihar van Finnországban, a neve Aila a mai névnap szerint. Jelenleg több mint 80 000 háztartásban nincs áram.
A képeken jól látható a szél sebessége és a leesett esö mennyisége is. A vihar egyenlöre még tart, a végleges károk ésöbb derülnek majd ki.
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba, Magyarországra
Kedves Olvasók!
Ha Finnországról hall vagy beszél valaki, bizonyára az” ezer tó országa” jut az eszébe. Finnország azonban sok minden országa a tavak mellett az erdők, rozskenyér, rongyszőnyegek és a gyapjúzoknik országa is. De vajon gondoltak-e Önök arra, hogy a finnek isszák a legtöbb kávét a világon, azaz 10 kg/évente személyenként!
Mai levelem egy újabb oldaláról ismerteti meg Önökkel Finnországot, nevezetesen a kávéivók országával lehet ismerkedni mai levelem segítségével.
Egy kis történelem
A kávé felfedezésével kapcsolatban többféle monda is kering. Az egyik ilyen az, hogy Etiópiában egy kecskepásztor észrevette, hogy ha a kecskék egy bizonyos bokor bogyóit megették, éjjelente virrasztottak.
Feltételezik azt is, hogy Etiópiában már az első évezredben is használták a kávébogyókat az utazók, így terjedt el a kávé használata az arab világban és Jemenben már az 1200-as évek táján pörköltek kávébogyót. Az első kávézók Mekkában nyíltak.
Európába négyszáz évvel később, 1600 körül jutott el ez az ital mégpedig velencei kereskedők hozták, az első években orvosságként árulták. A papok a kávét a” Sátán keserű találmánya!” néven nevezték. Amikor VIII. Clemens pápa (1536-1605) megkóstolta és jónak találta, akkor szűnt meg ez, a kávéval kapcsolatos hiedelem. Velencében nyílt meg Európa első kávézója 1683-ban. Ezután a rohamosan elterjedt kávézók az európai kultúra szerves részévé váltak.
Kávé Finnországban
Irodalmi források szerint az első finn a turkui Axel Kärg volt, aki inasként jutott el Perzsiába. Ott kóstolta meg a kávét 1637-ben. A kávé Finnországot az 1700-as években érte el és az urak itala volt egészen az 1800-as évekig. A kávét akkoriban olyan fontosnak tartották, hogy a napi, rendszeres kávéivás lehetőséget munka szerződésekben is megemlítették.
A svéd birodalomban- melynek Finnország is része volt, kávéivási tilalmat vezettek be. Ennek pénzügyi okai voltak ugyanis a kávét, mint drága importárut valutával kellett fizetni. A tilalomnak 1802-ben lett vége.
Az 1800-as évek végén már vidéken is bevett szokás lett a reggeli kávé, majd az 1900-as években divatba jött a délutáni kávé is. Az utóbbi években finn kávézókban sokféle kávét lehet kapni, ezekről egy kis összefoglaló kép itt látható.
Kávé helyett
A II. Világháború idején pontosabban 1939-töl kezdve Finnországban korlátozták a kávé vásárlását, hiszen mindenből hiány volt. Így a találékony finnek mindenféle mást használtak kávé helyett” kávénak”.
Két évvel később, 1941-ben a kávét pótló anyagok közé tartozott a pörköt rizs, árpa, bab, pitypang gyökere sőt a karórépa is. Akkoriban az így nyert ”kávé”-nak negyedrésze volt igazi kávé.
Eljött azonban az az idő is, amikor már ilyen ”kávét” sem lehetett kapni és 1943- tól általános lett a cikória használata.
Az ebből készült kávénak az igazi kávéhoz hasonlóan van egy savanykás utóíze. Legnagyobb előnye azonban az, hogy olcsó.
A kávé és az egészség
Az orvosi irodalomban számos megbízható beszámolóval találkozunk, melyek a kávénak az egészségre gyakorolt hatásával foglalkoznak. Az egyik legismertebb belgyógyászati lap: JAMA Internal Medicine 500 000 ember vizsgálatának segítségével arról számolt be, hogy a mérsékelt kávéfogyasztásnak előnyös hatása van: kevesebb az ilyen kávéfogyasztók között a hirtelen halál. A cikk itt olvasható:
JAMA Intern Med. 2018;178(8):1086-1097. doi:10.1001/jamainternmed.2018.2425
A mérsékelt kávéfogyasztás napi 3-5 csésze kávét jelent, ezzel az elfogyasztott koffein mennyisége nem haladja meg a kb. 400 mg-t naponta.
Hol és mennyi kávét isznak a világon?
A 2017-es adatok szerint abban az évben 159 millió zsáknyi (egy zsákban 60 kg) volt a világ nyerskávétermelése. A legnagyobb kávé termelő államok: Brazilia, Vietnam és Columbia, ezek az össztermelésnek kb. 60 %-át produkálták.
A kávét termelő országokat az ICO = International Coffee Organisation = Nemzetközi Kávészervezet tömörít.
A szervezet rendezi a Nemzetközi kávénapot, ami a legtöbb országban október 1. napja
Finnország első helyen áll a világon, ha arra gondolunk, hogy mennyi kávét isznak személyenként egy-egy ország lakosai. Ez a mennyiség 2017-es adatok szerint 9,6 kg volt. A többi északi országban 7-8 kg a kávéfogyasztás személyenként. Statisztikai adatok szerint a kávéfogyasztás világméretű középértéke 1,25 kg / személy.
Kávézási szokások Finnországban
Először említem azt, hogy a finn kávéscsészék általában nagyobbak, mint az eszpresszó kávé csészéi.
Ezekből a nagy csészékből általában nem egy csészényit isznak a finnek. Ha vendégek vannak a háziasszonynak kötelessége legalább megkérdezni, hogy iszik-e a tisztelt vendég még egy csészényit – és általában igen a válasz.
A legtöbb finn otthonban a felnőttek reggel kávét isznak, ami nem olyan erős mint az eszpresszókávé, sokan ezt is tejjel hígítják.
Munkahelyeken mindenütt van kávéfőző és sokszor együttes délutáni kávézás.
Ezzel ”pótoljuk” sokszor az értekezleteket, mert az együttes kávézás alatt meg lehet beszélni a megbeszélendőket. Ilyenkor nem csészéből, hanem bögréből isszuk a kávét, általában mindenkinek saját bögréje van.
Finnország centenáriumi évében az Arabia porcellángyár nagyon szép bögresorozatot tett piacra, a bögréknek óriási sikere volt, manapság már nem kaphatók.
Mire jó a kávézacc?
Finnországban Sokféle süteményben és krémben is lehet ízesítőiül kávé, de a zaccot is sok mindenre lehet használni.
Mivel Finnországban a legtöbben olyan kávéfőzőket használnak, melyekben szűrőpapír van és a kávé nincs olyan finomra darálva, mint az eszpresszó főzőkben használt ezért többszörös napi kávézások után viszonylag sok zacc marad vissza. Ezt a jól tájékozott háziasszony soha nem dobja egyenesen a szemétbe, hanem valamilyen formában hasznosítja. De mi mindenre használható a zacc?
Végül, de nem utolsó sorban a zaccot lehet hús elő kezelésénél is használni. Finn recept szerint a pác ilyen:
1 evőkanál zacc, 2 evőkanál olíva-olaj, 2 evőkanál mustár, 3 evőkanál paradicsomszósz, 2 gerezd összenyomott fokhagyma.
Ezzel kenjük be a húst és legalább 2-3 óráig hagyjuk így állni a sütés elött.
Kedves Olvasók!
A finnek ivással kapcsolatos szokásairól sokszor lehet olvasni, de főleg az alkoholfogyasztásról tájékoztatnak a közlemények. Remélem, hogy jelenlegi levelemmel egy másik, ivással kapcsolatos finnországi gyakorlatra világítottam rá. Kívánok mindnyájuknak kellemes kávézást finn barátok társaságában.
Judit Mäkinen
Forrás :
https://info.warriorcoffee.com/useinkysyttya
https://fi.wikipedia.org/wiki/Arabiankahvi
https://www.kahvi.fi/kahvi-lukuina/tilastot.html
https://fi.wikipedia.org/wiki/Kahvi
https://www.tiedetuubi.fi/index.php/taxonomy/term/564
https://www.kahvi.fi/kahvi-lukuina/tilastot/maailman-kahvintuotanto.html
https://www.terveyskirjasto.fi/terveyskirjasto/tk.koti?p_artikkeli=dlk01000
http://www.ico.org/international-coffee-day.asp
https://www.toptaste.fi/artikkeli/110-on-kansainvalinen-kahvipaiva-heitetaan-poytaan-faktat-suomalaisesta-kahvikulttuurista/
https://yhdessa.fortum.fi/keittion-biojatteista-hyotyaineiksi-ala-heita-naita-pois
https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/ala-heita-pois-9-katevaa-kayttotapaa-kahvinporoille/5629970#gs.eywgj6
https://www.is.fi/ruokala/ajankohtaista/art-2000000792542.html
https://www.hedelmiaovelle.fi/page/23/infoa-kahvista
Kedves Finn nyelv után érdeklödök !
Az ösz közeleg és Finnországban már sárgulnak a fák, egyesek inkább pirossá változnak, mint a kép is mutatja. A fákat nálunk zöld aranynak is hívják. A faipar Finnország egyik legfontosabb iparága. Ezért a ma kezdödö kis szógyüjteményünk azoknak az összetett szavaknak egy részét tartalmazza, amik úgy kezdödnek, hogy Puu = fa. A gyüjtemény mától kedve tíz napon át minden nap három szóval bövül.
Judit Mäkinen
Így kezdödik :
2020 szept. 5 : Puutarha = kert, puuhevonen =faló, puukirkko = fatemplom
szept.6 : Puuhella = fával fütött tüzhely, puupenkki = fapad, puurakennus = faépület
szept.7 : Puutalo = faház, puuseppä = asztalos, puusilta = fahíd
szept. 8 : Puuristi = fakereszt, puutaimi = facsemete, puukenkä = facipö
szept.9 ; Puuhiili = faszén, puulaatikko = faláda, puulattia = fapadló
szept. 10. Puuruuvi = facsavar, puupalikka = fa építökocka, puupiirros = fametszet ( piirros = rajz)
szept.11. Puulaji = fafajta, puupinta = fafelület, puupaneli = fapanel
szept 12. Puukenkä = facipö. puuleikkaus = fafaragás, puuhiomo = facsiszoló üzem
szept 13. Puumerkki = kézjegy, puuliiteri = fáskamra, puusiru= faszilánk
szept.14.2020 szept. 14. Puupino = farakás, puupurkki = fadoboz, puuse = budi
szept. 15. Puulämmitys = fafütés, puukaasu = fagáz, puukasa = farakás
szept.16. Puutarhajuhla = kerti ünnepély, puutarhakaupunki = kertváros, puutarhakasvi =kerti növény.
Ezzel ma befejeződik a Fából vaskarika nevű kis szótárunk. Remélem, hogy több új szóval is bővült a szókincsük.
A legjobbakat kívánva
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra
Kedves Olvasók !
Nálunk már lassan bekopog az ösz, az iskolák elkezdödtek és a legtöbb családban vége van a nyári szabadságnak is. Az ösz Finnország legszínesebb évszaka, ennek egyik oka a fák színpompája, aminek saját finn neve is van : ruska (kiejtés:ruszka)
Ruska
Mivel a finnek életformájának egyik sarokköve a természettel való szoros kapcsolat, sokan járják az erdöket élvezve a csend országának légkörét. A nyárvég- koraöszi erdö azonban nem csak kirándulóhely. A finn erdök egyben kerteknek is tekinthetök, melyekben sokféle gyümölcs várja az oda érkezöt. Iyenek a fekete- és piros áfonya, a szamóca és a málna.
Az öszi erdöben más is van, nevezetesen gomba. Pontosabban gombák, gombák, gombá , gombák. Nem véletlenül írtam ennyiszer le ezt a szót. Mai levelemben
Finnországgal mint a gombák országával foglalkozunk.
Tudvalévö, hogy Finnország erdeiben és mezöin 2 000 különbözö gombafajta található, ezek közül kb. 200 fajta az ehetö gombafajták száma. Az évi gombatermés 1500 – 5000 millió kg ! között változik, a termést leginkább az idöjárás befolyásolja. Meleg éjszakák és sok esö a legkedvezöbb. Gombászni július végétöl még november végéig is lehet. Ennek oka, hogy vannak olyan gombafajták – közöttük az egyik legkedveltebb a tölcséres rókagomba – ez késö összel is szedhetö.
Kuva suppiksesta
Tölcséres rókagomba = Suppilovahvero
Toivo Rautavaara (1905-1987) erdö-és mezögazdasági dr. volt az aki 1947-ben írt doktori értekezésében hívta fel a figyelmet Finnország gombáira. Ö az ízük szerint osztályozta a gombákat így: nagyon fínomak 14 fajta, kitünöek 77 fajta, jók 178 fajta, használhatók 222 fajta, rosszak 46 fajta. Arra is felhívta a társadalom figyelmét, hogy milyen kis mértékben gyüjtik a gombákat Finnországban. Húsz év telt el Rautavaara doktori disszertációja óta, amikor az Erdöügyi föigazgatóság / Metsähallitus elkezdte az eladásra alkalmas gombákat illetö tanácsadást. A kezdeményezésnek nagy sikere volt, jelenleg több fórumon is folyik az un gombatanácsadás =sienineuvonta és a gombaszakértök képzése. Ebben fontos szerepe van a
Martta-szervezetnek /Marttajärjestö. Az egész országot felölelö Martta hálózat 1994 óta évente rendez az ország legtöbb részén Rovaniemitöl a délfinoországi Sipoo-ig augusztus 29.-án kezdödö gombatanácsadási eseménysorozatot. Ez a piacokon történö gombatanácsadástól a szakértök által vezetett gombászó kirándulásokig minden a gombákkal kapcsolatos tudnivalókra kiterjed.
Sieninäytely
A gombanapon az ország több helyén is rendeznek gombakiállításokat, ahol a látogatók szakértöi vezetés segítségével ismerkedhetnek a gombák világával. Tanítják a gombák ”befözésének ” legfontosabb formáit : a szárítás és a sózás helyes módszereit. Ezeket videofilmek segítségével népszerüsítik . A filmek itt láthatók :
https://youtu.be/12qODLCQCtA, https://youtu.be/tL8_h3I0bC4
Országos Gombanap/Valtakunnallinen sienipäivä nevü eseményt. Idén ez augusztus utolsó szombatján, 29.-én lesz, melyet aug 30 -szept 6 közötti gombahét követ. Augusztus 29. napja zászlós ünnepnap, mivel ez a nap egyben a
Finn természet napja / Suomen Luonnon päivä. Finnország volt a világ elsö országa, mely hivatalos, zászlós ünnepnappal tiszteli a természetet.
Gombákkal nem csak a konyhákban találkozunk.
A textilipar már évszázadokkal ezelött felhasználta a gombákból nyerhetö festékanyagokat selyem festésére hiszen tudjuk, hogy a szintetikus festékeket csak az 1850-es évek közepe óta ismerjük. Ez elött minden festéket a természetböl nyerték.
A mai modern világban sokan fordulnak a természet felé, keresve és felhasználva annak számtalan ajándékát. Így pl. Finnországban a gombászás nem csak a gombák sokaságával nyügözi le az érdeklödöt, az azokból nyerhetö színek változatossága is meglepö. A gombákból nyerhetö gyapjúfonál festésére alkalmas színek gyönyörü, meleg színek. A sárga, barna és vörös számtalan árnyalata jellemzö ezekre a természetes festékayagokra. De gombákból a zöld és kék árnyalatok sem lehetetlenek
A festékek elöállítása, közelebbröl fözése nagy munka, szakszerü irányítás mellett történik és az országban számos gombásztársaság tanítja ezt a régi és sok türelmet igénylö jelenlegi ”szórakozást ”.
A gombászás nem csak emberek szórakozása
Az egyik legértékesebbnek tartott gomba, a szarvasgomba föld alatt nö. Nincs föld feletti kalapja. Így ennek megtalálására olyan jó szimatra van szükség, melynek segítségével meg lehet találni a földben rejtözö gombát. A gomba illatát az ember nem érzi, de az ember legjobb és legöszintébb barátja a kutya- igen !
Sienikoira
Finnországban leginkább a Lagotto Romagnolo fajtájú kutyákkal lehet így gombászni, de más fajtájú kutya is alkalmas erre. A szarvasgomba ugye jól ismert Magyarországon annál is inkább, mivel az ország az egyik legnagyobb exportöre ennek a gombának a világon. Ha Önök közül valaki ezzel szeretne jobban ismerkedni olvassa el Bagi Istvánról és a kutyájáról Mokkáról az alábbi linken található cikket : http://malackaraj.reblog.hu/a_kutya_amelyik_kiassa_a_penzt
A gombák ismerte minden gombászónak elengedhetetlen. Az ehetö gombák mellett számos olyan gomba van, melynek mérge halált is okozhat és okozott is nem egyszer. De ugyanilyen fontos annak az ismerete is, hogy hogyan kell kezelni a gombát ? Kell-e bö ,forró vízben fözni és ha igen mennyi ideig mielött levesbe vagy tejszínes mártásba tesszük, vagy lehet-e nyersen, azonnal felhasználni ? Finnországi példa erre a kucsmagombákhoz tartozó Gyromita esculeta = Redös papsapkagomba , finnül: Korvasieni , ami májat és vesét károsító, halálos mérget- tartalmaz.
Korvasieni
Többszöri forrázás a mérget eltávolítja és Finnországban a gombából készült vajas, tejszínes mártás a legtöbb vendéglö étlapján megtalálható. És nagyon fínom !
Gombászni senki, kezdö gombászó ne menjen egyedül és senki, gyakorlott gombászó se szedjen olyan gombát, amit nem ismer százszázalékos biztonsággal.
Gomba mint finn exportcikk
A legnagyobb mértékben exportált finn gomba a vargánya, amit az erdei gombák királyának is tartanak. Elsösorban Olaszországba exportálja Finnország .
Az export-piac legkeresettebb és legdrágább azonban kiszámíthatatlanul termö gombáját elsösorban a japán felvásárlók keresik, ez a japánul matsutake – nak nevezett gomba. Finnneve = Tuoksuvalmuska , magyarul a neve : Foltostönkű gyűrűspereszke
Matsutake
Ennek a gombának az ára elérheti az 100 €/kg -t. Finnországban él egy Loreno Dalla Valle nevü olasz vállalkozó – ex rendörtiszt , finn becenevén ”tattikeisari” = vargányacsászár – akit a szíve hozott hozzánk.
Miután észrevette a gombákban rejlö üzleti lehetöséget 1997-ben céget alapított Dalla Valle Oy / Dalla Valle részvénytársaság néven és ezzel megkezdödött a gombaexport Olaszország felé.
Már két évvel késöbb 420 000 kg vargányát vitt Olaszországba. Jelenleg hütött teherautói az egész országot járják felvásárolva egyenesen a gombaszedöktöl a termést.
Az autók útvonalát a pontos dátumokkal a cég internetes oldalán lehet követni. A gyüjtöknek az eladott gombából befolyó jövedelem a Finnországban érvényes un. mindenki joga alapján adómentes.
Kedves Gombászó Olvasók!
A gombák közül vargányán kívül az egyik legkedveltebb, összel található gomba a Tölcséres rókagomba- Suppilovahvero
Suppilovahvero
Még a késö öszi fagyos éjszakákat is kibírja. Nehéz megtalálni, a lehullott falevelek között , de ha valaki talál egyet, okvetlenül érdemes körülnézni, mert egy vödörnyit is lehet találni kis területen. Felhasználható elökezelés nélkül, azonnal. Lehet belöle sütni, fözni, Szárítva évekig eltartható. Remek füszerként is, a szárított gomba összetörve levesnek, fasirozottnak nagyon finom ízt ad.
Befejezésül egy bármilyen gombából készíthetö, nálunk tölcséres rókagombával sütött
Gombás-pite recept,
Mi kell hozzá ?
Tészta : 125 g vaj, 3 dl liszt, ¾ dl hideg víz, egy kávéskanál só
Töltelék : 1 liter apróra vágott gomba, 2 hagyma, 2 tojás, 2 dl tej, 2 dl reszelt sajt, 1 teáskanál só ,kevés örölt fehérbors.
Így készül : Elöször a tészta anyagait keverjük gyorsan össze a hideg vizzel és a tésztát egy tüzálló formába nyomkodjuk, megszurkáljuk és 225 fokos sütö also részén 10 percig sütjük.
A töltelékhez a gombát forró serpenyöbe tesszük, ha a benne lévö víz elpárolgott hozzátesszük a hagymát és a vajat és a hagymát átlátszóra pároljuk, majd megsózzuk és a borsot is hozzáadjuk.
Ezután a tojásokat, a tejet és a reszelt sajtot összekeverjük . A gombát a tésztán elterítjük és ráöntjük a tojás-sajt-tej keveréket.
Irány a 225 fokos sütö 30 percre !
Jó étvágyat !
Kedves Olvasók !
Végül kedves Mindnyájuknak szép öszi napokat kívánok. A gombászóknak sok jó gombát, a konyhatündéreknek finom gombaillatot.
Judit Mäkinen
Forrás :
Kedves Olvasók !
Az utóbbi idöben sokszor dörög és villámlik. Vannak olyanok is, akik szeretik ezt az idöt és nagy érdeklödéssel figyelik a villámokat.
Ezek közé tartozik Mila Kosonen, aki Vantaaban mobil-telefonjával örökítette meg egy érdekes villám képét. A kép itt található:
https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006612318.html
Sajnos nem engedik a kép egyenes másolatát, de a fenti cimre kattintva megnézhetö. Érdemes kattintani.
Azt hiszem, hogy Önök közül többen is felismerik azt az országot, aminek a képét mutatta egy pár pillanatra a villám.
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók !
Augusztus 20 szülöhazám, Magyarország nemzeti ünnepnapja. Szeretettel köszöntöm Önöket ezen a napon.
Judit Mäkinen
Kedves Olvasók !
Mai levelem címe azért aktuális, mert a vírusjárvány miatt mindnyájunk körül kissé elcsendesült a világ. De vajon mit is jelent a csend nálunk Finnországban ?
Miért csendes Finnország?
Az ország gyéren lakott, a települések egymástól sokszor nagyobb távolságban vannak. A kisebb helyeken sincs magyar értelemben vett föutca, ahol a házak szorosan egymás mellett sorakoznak. A családi házakat nem veszi körül kerítés , maximum élösövény. Szomszédok nem tartanak csevegö-kapcsolatot a kerítésen át.
Úgy középeurópai értelemben véve nincsenek nagy városok nálunk Ez azonban csak a lakosok számára vonatkozik, mivel az un. kis városok is nagy területen helyezkednek el. Pl: Kuusamo városa 4978,52 km2 alapterületü és lakosainak száma 15 135. Ezzel szemben Helsinkiben 655 281 lakos él 214,25 km2 területen.
Minden település körül sok az erdö, ,ezen a képen Jyväskylä városa látható a levegöböl nézve.
A forgalom kisebb, mint Európa fövárosaiban, a nehéz teherforgalom a föváros körüli országutakon zajlik, Így mindent összevetve Finnország sok más országnál már eleve sokkal csendesebb.
Finnek és a csend
Finn felfogás szerint a csend a béke és a természetes életorma mellett gazdagságot jelent, amiböl manapság egyre kevesebben részesülnek. A finn természet élö és egyben érintetlen csendet jelent. Finnországban több millió éves tavakkal és sziklafalakkal találkozik az utazó, az erdök egy része többszáz éve érintetlen ugyanúgy mint az abban élö állatok. Ezért finnek az erdöben általában csendesen viselkednek, nem kiabálnak egymásnak többszáz méterröl és ezzel tisztelik a természet békéjét.
Az erdön kívül egy másik hely ahol a finnek általában nem beszélgetnek, ez a szauna. Ettöl eltekintve azonban üzletfelek sokszor szaunában tartanak hosszú és bizalmas megbeszéléseket is. Meztelenül!
Ez külföldiek szemében teljesen érthetetlen viselkedés. De azt, hogy a finn szaunának a szexualitáshoz semmi köze nincs a külföldiek legnagyobb része nem hiszi el. Addig míg nem volt 100 fokos szaunában. A fenti kép U.K. Kekkonen finn államelnök szaunájában készült egy tárgyalás alkalmával.
Külföldiek véleménye a finnek hallgatásáról
Minthogy sok kultúrában sokkal többet beszélnek, mint Finnországban, a finnek hallgatását sokszor félreértik az idegenek. Egy finn ha akkor hallgat, mig mások beszélnek odafigyel arra amit hall és nem szakítja félbe mindenféle kérdésekkel a beszélöt. Finn társaságban a hallgatás nem számít udvariatlanságnak. Ezért finnek teljesen természetesnek veszik a beszélgetések során fellépö hallgatást is.
A finnek hallgatását külföldiek sokszor tudatlanságnak és az önérzet hiányának tartják. Ez téves felfogás, akik így gondolkoznak azok nem tudják, hogy milyen az aktív csendesség. Finnek az ilyen hallgatást megértik és nem tekintik sem tudatlanságnak, sem pedig udvariatlanságnak.
A finnek un. hallgatagságának okairól
Finnország lakosainak legnagyobb része sokáig nem a nagyobb városokban élt. Vidéki gazdaságokban nem volt szükség csevegésre vagy un. lelkizésre a fö hangsúly a munkavégzésen volt. A városiasodással kapcsolatban új szokásokat kellett felvenni, azaz kialakítani. Ilyen a “small talk”-nak nevezett beszélgetés, amit Finnországban még ma is sokan teljesen fölöslegesnek és üres, semmitmondó halandzsának tartanak. Ha valaki megkérdezi, hogy hogy vagy arra ugye általában nem vár a kérdezö más választ, mint azt, hogy köszönöm jól és erre a kérdésre nem is szokás a tényeknek megfelelö választ adni. De akkor mi szükség van ilyen kérdésre?
Egy másik oka a hallgatásnak az, hogy a finnek nem szeretnek semmiröl véleményt nyilvánítani, amiröl nincs biztos, megalapozott tudásuk. Inkább hallgatnak, minthogy “ lejárassák “magukat.
Finnek nem, akarnak semmilyen társaság központja lenni és ott jólértesültségükkel tündökölve kivívni mindenki csodálatát. Saját magukról a legkevesebben beszélnek társaságban, személyes életük részleteit, mind jó és kellemetlen élményeiket a legtöbben maguknak tartják meg.
Magyarok és a csend országa
Azt ugye tudjuk, hogy a finnek és a magyarok között nyelvrokonsági kapcsolatok vannak, sok magyar megfordult Finnországban is ismerkedve a rokonnép életével.
Kodolányi János (1899-1969) a jelenkor egyik legjelentösebb magyar írója a harmincas években járt Finnországban. Hires könyvének címe foglalja össze itteni tapasztalatai közül a legfontosabbat: A Csend országa.
Finnország csendje és nyugalma nagy hatást tett rá. Ö az itteni csendet nem negatívumként értelmezte, hanem a béke és a természethez közeli életforma egyik fontos jelének tartotta.
Hang és csend
A hang nem szöges ellentéte a csendnek, a hang csendre is serkenthet. Gondoljunk csak a világ sok országában énekelt karácsonyi dalra : Csendes éj… Magyar gyerekek elöadásában itt hallható :https://www.youtube.com/watch?v=ESGOna3OYXg
Kövi Szabolcs ( 1972 – ) zenész és zeneszezö albuma Csend országa címmel jelent meg 2001-ben. Sikeres útja azóta is tart.
Szeretettel ajánlom mindazoknak a kedves Olvasóknak, akik nem csak a csendet, de a pánsíp hangját is szeretik. https://www.youtube.com/watch?v=geOncwOPaRQ&list=RDgeOncwOPaRQ&start_radio=1&t=0
A szerzö azt mondja, hogy ö a zene felemelö, pozitív hatására törekszik a lélek belsö csendjének birodalmába szeretné bevezetni a hallgatót.
A csend és a túrizmus
Sok milliós nagyvárosban, tengernyi ember között élök nem egyszer szeretnék kipróbálni, hogy milyen a finnországi csend. Ide érkezve azonban nem mindenki érzi jól magát, mert fél a csendtöl. Ilyen volt egy holland társaság, melynek tagjai egy napig bírták ki egy erdöben a finn nyaralót körülvevö csendet. Vagy az a japán túrista aki kétségbeesve nézett ki az ablakon a csendes tájra, ahol egy lelket nem látott.
Vannak azonban olyanok, aki szeretik és élvezik a csendet. Ezek keresik fel azokat a többnapos “táborokat”, melyeknek több szervezöje is van. Ezeket hívják
Hiljaisuuden rettriiti– Csendes napok
Finnországban már 30 éve müködik egy egyesület, a neve: Hiljaisuuden Ystävät ry = A csend barátai regisztrált egyesület.
Ez egy keresztény spiritualizmust ápoló egyesület, melynek célja a csend jelentöségének, megismertetése, egy pár napi, internet és okostelefonmentes nyugalom segítségével a hétköznapi rohanásban . Leginkább lelkigyakorlathoz hasonlítható, de a résztvevök mindenféle háttérrel rendelkezhetnek. Müködésének évei alatt az egyesület ismert lett az egész országban, elismerésül a Suomen Luonnonsuojeluliitto / Finn természetvédelmi szövetség 2015-ben díjazta az egyesületet. A díjat minden évben október 10.-én osztják ki Hilja névnapján.
Ez a nöi név a csendesség = hiljaisuus szóból vezethetö le és az 1900-as évek eleje óta használatos Finnországban. A nap egyben a csend napja az országban.
Van egy újfajta joga is Finnországban a neve: Hiljaisuuden jooga = A csend jógája. Megtalálható a facebookon is itt :https://www.facebook.com/harjunpaaheli/ Létrehozója és fejlesztöje Heli Harjunpää evangélikus lelkész és jógatanár, a fenti linken a gyakorlatokat ö mutatja be.
Vannak más szervezésü csendes napok is, melyeknek nincs a vallással kapcsolatuk. A cél azonban közös, a belsö megnyugvás és béke elérése a csend segítségével. Egy kis szünet az idegességgel, a jövötöl való félelemmel és bizonytalansággal telített hétköznapok között.
Kedves Olvasók!
Finnország a csend országa sok látogatónak nyújt valami olyat amire otthonukban nincs lehetöségük. Ilyen a béke, nyugalom és a csend. Remélem, hogy Önök közül sokan fogják a jövöben ezt egy finnországi úton nálunk tapasztalni.
Judit Mäkinen
Magam tanulok
Kedves Finn nyelv itánt érdeklödök !
Finnországban ezen a héten kezdödnek az iskolák. Ezért arra gondoltam, hogy mi is folytatjuk a finn összetett szavak gyüjtögetését. Ezek segítségével bövíthetjük szókincsünket, hiszen a nagy szókincs a jó nyelvtudás egyik mércéje. Ha az összetett szó elsö részét tudjuk, a második rész segítségével egyszerre két legyet ütünk és a szavak megjegyzése sokkal könnyebb lesz. Ezt bizonyára Önök, akik követték ezt a témat már tapasztalták, hiszen sokféle kis szótárt gyüjtöttünk már itt össze.
Mai kis szótárunk finn címe : Opin itse = Magam tanulok
Kiinduló szavunk az önmaga szó finn megfelelöje : Itse ( kiejtés: itszé)
Szótárunk a mai naptól kezdve tíz napon át minden nap 3 szóval gyarapszik.
Vidám tanulást kívánva üdvözlettel :
Judit Mäkinen
2020 8.20.
Kedves Finn nyelv után érdeklödök ! Ma zárul ez a kis szótár. Az utolsó szavak mind az önkiszolgálással függnek össze, melynek számos formája van Finnországban. Ilyenek pl. a benzinkutak is, ahol gyakorlatilag megszünt a kiszolgálás. Mindenki maga tankol.
Mai szavaink: Itsepalvelumyymälä = itse + palvelu + myymälä = ön + kiszolgáló+ üzlet, itsepalveluravintola= önkiszolgáló étterem, itsepalvelupesula=önkiszolgáló mosoda.
Remélem, hogy több új szó is gyarapította a finn nyelv után érdeklödök szókincsét.
Szivélyes üdvözlettel
Judit Mäkinen
Kedves Olvas+ok !
Finnországban nem terem meg a sárgabarack az öszibarack a szölö és a dinnye .
Vannak azonban más gyümölcsök es ezek között az egyik legértékesebbnek tartott amocsári hamvas szeder. Mint mindennek amit szeretünk ennek is több neve van a finnek szótárában. Leggyakoribbak Kelet-Finnországban a lakka az ország észzaki részén a hilla és a suomuurain. Utóbbi adta a nevét a középfinnországi Muurame nevü településnek, melynek címerében is látható ez a gyümölcs.
A lakka értékei között említendök a vitaminok : A,C.E,K, B1, B2,B3 és a nyiomelemek : foszfor, jód, kálium, magnézium, nátrium,. Vas, szelén és cink. Száz gramm gyümölcs tápértéke 55 kcal.
Nevéhez hüen mocsarakon , tözeglápokon nö. Termésének mennyisége évente változik, az idöjárás függvénye. Az alábbi képen egy ”normélis ” év képe látható
A termést nagyon jónak tartják, ha 1 m2-en 10 gyümölcs van.
Idén azonban a lakka szempontjából is rendkívüli évünk van. Emberemlékezet óta nem termett ennyi gyümölcs. Erröl számolt be július végén Janne Kummala aki Észak-Pohjoismaa tájegységében közelebbröl Pudasjärviben ment a lápra gyümölcsöt szedni. Olyan kép tárult elé, melyet soha nem látott, így nézett ki a narancssárga mocsár
Pudasjärvi lakka-láp. Foto : Janne Kummala
A lápra többször is kiment, mivel egyszerre nem tudta hazacipelni a „zsákmányt” és nem is volt nála csak egy pár vödör. Összesen többszáz kiló gyümölcsöt szedett ! Hogy egész pontosan hol van ez a láp azt nem árulja el. Akit érdekel, próbálja megkeresni.
Finnországban a természetben szedett gyümölcsöket – áfonya, málna , szeder – és gombákat el lehet adni úgy, hogy a befolyt jövedelemröl nem kell említést tenni a különben nagyon pontos adóbevallásban. Ez az un. ” mindenki joga ” fogalomkörbe tartozik, ha Önök között esetleg vannak olyanok, akiket érdekel ez, erröl többet is írhatok majd.
A lakka drága gyümölcs, jelenleg a Lappföld nagyobb üzleteiböl rendelni is lehet ilyen áron : 3 kg = 69 euro. Postán szállítják házhoz. Az ár nagyon változó, Ranua-ban pl. 1 kg ára 22-24 euro között van. Annak aki szedte 14 eurot fizetnek 1 kg gyümölcsért. Ez idén a szorgalmasoknak jó jövedelmet jelent. De természetesen tudni kell, hogy hova megy valaki, a lápon baktatva, lefelé nézve nagyon könnyü eltévedni ! És egy eltévedés a legrosszabb esetben végzetes körülményekkel is végzödhet.
Sokféle a lakka felhasználása
Készül a lakkaból lekvár, használják torták díszítésére , yoghurtban és desszertekben, fagylaltban.
De felhasználja a kozmetikaipar is. A finn Lumene nevü kozmetikai cikkek között – krémek, szérumok – is sok olyan börápoló termék van, melyekhez lakka-t használnak fel
Kuvat
Végezetül de közel sem utolsó sorban említem a finn lakkalikört.
Lakka liokör
Soraimat zárva remélem, hogy Önök közül sokan megkóstolhatják majd ezt a remek italt
Judit Mäkinen
Finnországi levél hazából Finnországból szülöhazámba, Magyarországra
Kedves Olvasók !
Mai levelem egy finn mondásból indul ki: Oma maa mansikka, muu maa mustikka azaz : Saját országom eper, más ország áfonya.
Ha a mondás értelmére gondolunk akkor a “Mindenütt jó, de legjobb otthon” finn változatára kell gondolni, mert erre utal a finn mondás. Az eper édesebb mint az áfonya !
Mai levelemben azonban nem erröl filozofálok, nem arról lesz szó, hogy máshol zöldebb a fü. Különben erröl az az itteni vélemény, hogy ha a fü zöldebb máshol, akkor nem locsoltad/ápoltad rendesen az otthoni kertedet. Ezen is el lehet gondolkozni.
Ma azonban Finnországot, az eper országát pusztán gyakorlatilag közelítjük meg.
Honnét került az eper Finnországba?
Állítólag Amerikából került Európába az eper és két fajta keresztezésének eredménye a mai édes és betegségeknek ellenálló fajta. A kérdéses keresztezett vad eperfajták a chilei Fragaria chiloensis és az északamerikai Fragaria virginiana.
Finnországban jelenleg több mint tízféle epret termelnek, a fajták felsorolása itt található : https://fi.wikipedia.org/wiki/Mansikkalajikkeet
Leggyakoribbak a Polka és a Senga sengana fajták.
A legjobb eperszezon nálunk július elején kezdödik és kb. Egy hónapig tart.
Az eper hatása az egészségre
Az eperben viszonylag kevés az energia, magas a C vitamintartalma ( 45,6 mg/ 100 g) . Tartalmaz B vitaminokat, fontos nyomelemeket és ásványi anyagokat. Rost-tartalma 1,9 g / 199 g jó hatással van az emésztésre. Élénkíti a bört is, ezt a tulajdonságát a kozmetika-ipar használja fel.
Mióta termelünk epret Finnországban ?
Ismereteink szerint az 1800-as években voltak konyhakertekben eperbokrok, de az eper termelése nagyobb szántóföldeken az 1920-as években kezdödött. Ez az utolsó években már nem csak szántóföldeken, hanem télen fütött üvegházakban is folyik.
Jelenleg Finnországban kb. 4000 hektáron termelnek epret, a legtöbb eperföld
Suonenjoki-ban van.
Suonenjoki egy 8500 lakost számláló kis város Kuopio városától 54 km távolságban, Helsinkitöl 331 km-re észak-keletre.
Suonenjoki
Suonenjoki életében az epernek fontos szerepe van, hiszen megélhetést jelent. Ezt 1970 óta Eperkarnevállal ünneplik: Suonenjoki Strawberry Carnival. Mivel a karneválnak idén van az 50. születésnapja háromnapos ünnepre készült a város. Ezt a vidám nyári eseményt idén nem tartják meg, oka a koronavirus. De az optimisták hisznek abban, hogy jövöre annál nagyobb ünneplésre kerül majd sor.
Mindenféle eperföld
Mivel Finnországban sok esö esik, az eperföldeket, azaz a termést védeni kell a sártól. Ez többféleképp történik.
A palántákat müanyaggal fedett földre ültetik, így a gyümölcs nem érintkezik egyenesen a föld felszínével és esös idö után is tiszta marad. Ez azért is fontos, mert az epret általában egyenesen abba a dobozba vagy ládába szedik, amiben eladják
A fekete müanyag alatt napsütéses idöben a fold melegebb és ennek jó hatása van a palánták növekedésére.
Az utóbbi években elterjedt az un.
Alagút módszer. Ez azt jelenti, hogy az eperföld fölé könnyü, fémvázas “sátrat” építenek, ez védi a növekvö palántákat az esötöl. A palánták lehetnek a szabad földön, vagy állványokon levö ládákban, ami megkönnyíti a szedést.
Idén pl. annyi esö esett, hogy a becslések szerint kb. 2 millió kg eper rothadt el a földeken. Ez milyen óriási kárt jelent, a termelöknek. Ez a forma annyira elterjedt, hogy jelenleg 25 hektáron termelnek epret “alagútban”. Elönye az is, hogy a könnyü szerkezet sokkal egyszerübben tehetö át más helyre, mint egy üvegház.
A biotermelés is hódit, 195 hektáron van ilyen epertermesztés.
Hobbikertészeknek ajánlják a felfüggesztett kosarakba, teraszokon is szépen terem.
Ezek olyan fajták, amik egész nyáron teremnek.
Nehéz idénymunka az eperszedés
Mivel az eperszezon Finnországban kb. 5-6 hétig tart, nagy szükség van idénymunkásokra. Ez egy kis településen nem tartozik a legegyszerübb dolgok közé. Az eperszedést nem lehet gépesíteni. A sok hajlongást és guggolást nem mindenki bírja.
Finn gazdák véleménye szerint az utóbbi két évtizedben már külföldi idénymunkásokra is szükség van. Hogy a finnek miért nem mennek idénymunkára annak több oka van, részben a munkanélküliek segélyrendszere, részben pedig a fiatalok megváltozott életmódja szerepel az okok között.
Míg régen a szülök fontosnak tartották, hogy a fiatalok saját nyári munkájukon át megtanulják a pénzkeresést, manapság azok a fiatalok is, akik koruknál fogva képesek lennének a 12 hetes iskolai nyári szünet legalább egy részében dolgozni, otthonról kapnak zsebpénzt. És ezért a pénzért a dolgozó szülök semmilyen ellenszolgáltatást nem várnak ! Hogy ezzel hosszabb távon jót tesznek-e a család fiataljainak, annak elbírálását Önökre bízom.
Idén a koronavirus-helyzet miatt rendkivüli állapotok vannak. A Finnországba már kb. 20 éve érkezett idénymunkások – az eperföldeken föleg ukrajnaiak- sem saját hazájukból való kiutazási, sem pedig Finnországba beutazási engedélyt nem kaptak a kezdödö eperszezon elején. A helyzet kétségbe ejti a termelöket és már azt is felhozták, hogy nyugdíjasokat kell felvenni dolgozni a földekre.
De ez sem egyszerü, mivel Finnországban a nyugdíjakat is adóztatják és a nyugdíjasok minden esetleges extra jövedelem után is adóznak-progresszíven !
Mindenki kedvence az Epertorta
Ennek a fínomságnak számtalan változata ismert. Étvágygerjesztöül egy pár kép. A hagyományos tortakrémek Finnországban nem vajas krémek, hanem tejszínhabosak .
Ezek a torták nem valók azoknak akik fogyókúráznak.
Eperböl készült termékek
Az eper nagy részét frissen fogyasztják Finnországban. Az utóbbi évtizedekben egyre ritkább lett a lekvár otthoni befözése. Ennek talán egyik oka az is, hogy a legtöbb finn lakásban nincs kamra(spájz). A jégszekrény és mélyhütök világa nem kedvez a befözésnek. Az eper drága gyümölcs, jelenleg 5 kg ára több mint 30 euro.
Az eper felhasználása rendkívül sokoldalú. Erre egy pár példa az alábbiakban.
Eperfagylalt nyáron tölcséres fagylalt formájában , egész évben a legkülönbözöbb csomagolásokban, leginkább 1 kg-os csomagolásban.
A finnek télen is esznek fagylaltot és azt is hallani, hogy akkor tudsz beilleszkedni ide, ha megtanulsz télen is fagylaltozni.
Eperjoghurt – kis pohárszerü kiszerelésben de lehet kapni egyliteres dobozokban és iható formában üvegekben is
Epres fogkrém a hatéven aluli gyerekeknek ajánlják, hogy megkönnyítsék és megszerettessék a fogmosást
Epres fogkrém
Epres arcápoló krémet /pakkolást otthon is lehet készíteni. Ehhez az epren kívül zabpehely, méz és egy teáskanál kókuszolaj kell.Kapható epres hajápolószer is, ami leginkább a fejbörnek tesz jót.
Végezetül de közel sem utolsó sorban megemlítendö, hogy van
eper-allergia is. Finn börgyógyászok nem az eper teljes mellözését ,hanem inkább azt ajánlják, hogy ha az allergia nem nagyon erös, a szervezetet apránként és lassan-lassan- lassan hozzá lehet szoktatni az eperhez .
Kedves Olvasók !
Remélem ebböl a levelemböl kiderül, hogy Finnország nem csak ezer tó és az erdök országa. Finnország mansikkamaa azaz eperország is! Remélem, hogy idén Önök közül többeknek is volt alkalma megkóstolni a fehér éjszakák napsütésében érett édes, finn epret. És ha idén nem is, de jövöre az eperkarneválon lesz erre a legjobb alkalom.
Judit Mäkinen
Forrás:
