Minna Canth-a finn nök egyenjogúságáért 263.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Márciusban egy olyan nap van, amikor lobognak a finn zászlók és ez a nap: Március 19.  Minna Canth napja, a mai nap.  A 2003 óta zászlós ünnepnap mely az írónö 175.  születésnapja egyben a nöi egyenjogúság napja Finnországban.

lataus

Minna Canth

Ki volt Minna Canth?

Lánynevén Ulrika Wilhelmina Johnson Tampere-ben született 1844 március 19.-én . Édesapja az ottani Finlayson textilgyár irodájában dolgozott . Itt kezdte iskolai tanulmányait 7 éves korában.

A család 1853-ban Kuopio-ba költözött, ahol Minna édesapja méter- árú és fonalüzletet nyitott. Minna itt folytatta tanulmányait svéd nyelvü iskolában, ami a ” civilizált szülök leányainak ” iskolája volt. Ide az egyszerü családból származó Minna csak azért jutott be, mert édesapja  sikeres üzletember volt . Ebben az iskolában föleg ”nöi dolgokat ” tanítottak: hímzést, zongorázást és szép, udvarias nöi viselkedést.

Minna azonban tanítónö szeretett volna lenni és ezért 1863-ban  felvételt kért – és kapott _  a Jyväskylä városában müködö tanítóképzö szemináriumba. Ez volt Finnország elsö olyan föiskolája ahol nök is tanulhattak.

Jyväskylän lyseo

Jyväskylä, liceum

Ez a tanintézet sorsdöntö volt Minna életében

Minna Johnson egyike volt az 1863-ban indult szeminárium elsö hallgatóinak. Ez volt az ország elsö olyan tanintézete, ahová nök is járhattak és ahol finn nyelven folyt a tanítóképzés.

Minna Johnsonin luokkakuva Jkylä

Osztálykép , Jyväskylä. Minna Johnson a középsö sorban jobb oldalon áll.

A nagy lelkesedéssel kezdett tanulmányok azonban két év mulva  megszakadtak, mivel Minna házasságot kötött a természettudományokat oktató tanárával, Johan Ferdinand Canth-tal.

Minna ja Ferdinand Canth

Minna és Ferdinand Cant, eljegyzési kép

Férje  közremüködésével került Minna Canth az újságíráshoz és együtt szerkesztették a Keski-Suomi nevü újságot. Itt jelent meg 1874-ben Minna elsö cikke „Tyttäriemme kasvatus “Leányaink nevelése ” címmel.

Az erös akaratú Minna Canth több éleshangú  cikket is írt az újságba, nyiltan  állást foglalva az égetett szesz fogyasztása ellen. Közben azonban  elfelejtette, hogy az újság tulajdonosának szeszfözdéje is volt ! Így azután a Canth házaspárnak le kellett mondania az újságírásról. Nem sokkal késöbb azonban  Jyväskylä-ben két új újság indult Keski-Suomi és Päijänne néven és itt jelentek meg Minna Canth elsö novellái.

Agnes c. novelláját 1892-ben adták ki elöször egy novellagyüjteményben, késöbb a100-oldalas novella különkiadásban is megjelent.

Agnes

A legjelentösebb változás Minna Canth életében akkor történt amikor 1878 -ban  nem sokkal hetedik gyermekük születése elött meghalt a férje .

Az óriási megrázkódtatás minden téren sok problémát jelentett a fiatal, sokgyermekes özvegynek. Két évvel késöbb, 1880-ban Minna Canth Kuopioba költözött és átvette a szülei ottani üzletét. Akkoriban vált ugyanis lehetövé Finnországban, hogy egy özvegy asszony mint önálló kereskedö dolgozzon. Szívós és kitartó munkával fellendítette az üzletet úgy, hogy az megélhetést biztosított a családjának.

Az utca, ahol az üzlet volt, jelenleg Minna Canth nevét viseli a ház neve: Kantila.

800px-Kanttila_-_Minna_Canthin_katu_22_-_Kuopio

Minna Canthin utca  22 Kuopioban.

Minna Canth rendkívüli asszony volt. Novellákat, kisregényeket, tíz színdarabot és kb. 70 újságcikket írt. Cikkeiben foglalkozott a lányok iskoláztatásával , és az erkölcsi nöi-férfi egyenjogúsággal. Elsö, finnül írt színdarabját Murtovarkaus = Betörötolvajlás a Finn Irodalmi Társaság kitüntetésre érdemesitette. Tudomásom szerint Minna Canth müveit senki nem fordította magyar nyelvre, ezt az információt Salamon Ágnes tanárnö 2105-ben  megerösítette – köszönöm szépen. Hogy azóta fordította-e valaki magyarra Minna Canth müveit arról sajnos nincs tudomásom. Hálás vagyok az eetleges információért.

Minna Canth nagy érdeme a nök iskoláztatásának terén végzett munkája és  a nök egyenjogúságáért vívott harca.

Minna szalonja Kuopioban fogalommá vált, számos, késöbb híres író fordult meg ebben a szabadelvü társaságban, ahol a beszélgetések a nöi mozgalmakkal söt a darwinizmussal is foglalkoztak. Minna Canth az un. abszolut nemi erkölcs híve volt, ami tiltja a házasság elötti szexuális kapcsolatokat. Ezen nézete miatt összetüzött egy másik íróval, Juhani Aho-val aki a relativ nemi erkölcs eszmét képviselte, mely  férfiaknak megengedi a házasság elötti szexuális kapcsolatokat, de a nöknek nem.

Az írónöt 1897-ben szívroham vitte el, 53 évesen. Emlékét sokféle formában örzi az utókor.

Minna Canth-ra emlékezik az utókor

Minna Canth szobrok

Három városban láthatunk Minna Canth szobrokat, ezek Kuopio– ban, Tampere-ben és Jyväskylä-ben láthatók. Kuopio- Emil Halonen szobrász müve a Minna Cantról elnevezett parkban áll, 1937-ben az írónö halála után 40 évvel leplezték le ezt a szobrot.

Minna_Canthin_patsas_Eemil_Halonen_1

Emil Halonen: Minna Canth

Ennek a szobornak miniatür mását – a neve Minna- a Kuopioi Müvésztársaság 1947 óta vándordíjként ítéli oda minden második évben a tájegység zenében, irodalomban képzömüvészetben, irodalomban és a színházmüvészetben érdemesült müvészeinek.

Tampere – Minna Canth szülövárosa 1951-ben állított szobrot Nuori Minna – Fiatal Minna néven a Hämeenpuisto nevü parkban. Ez a szobor Lauri Leppänen müve.

Lauri leppänen Minna Canth

Lauri Leppänen : Minna Canth

Jyväskylä – a Kirkkopuisto-ban Pauli Koskinen szobra 1961 óta emlékezteti Minna Canthra az utókort.

Pauli_Koskinen-Nuori_Minna_Canth-Jyväskylä_Kirkkopuisto-DSC80_1040410

Pauli Koskinen : Minna Canth

Minna Canth utcák – Kuopioban Jyväskylä-ben, Tampere-ben és Helsinkiben is található Minna Cantról elnevezett utca.

Minna Canth-ról elnevezett iskola– 1960 ban alapitották ezt az iskolát Kuopioban. Jelenleg gimnáziumként müködik, kb. 400 diák jár ide. A Kelet-Finnországi Egyetem Kuopioban müködö részlegének föépületét róla nevezték el Canthia-nak.

 

 

Minna Canth bélyeg – az elsö bélyeget Minna Canth emlékére 1944-ben adták ki.

282-1944_MED

Ezt a bélyeget az irónö 100. születésnapja alkalmából hozta forgalomba a finn posta.

Minna Canth a szelek szárnyán Minna Canthra emlékezett 2013-ban a Norwegian nevü légitársaság is. A norvég színeket viselö légitársaság gépeit az északi országok nemzeti höseinek képei díszitik. Ök életmüvükkel befolyásolták és vitték elöre a tudományokat és müvészeteket, a zenét és a sportot valamint a társadalom szempontjából fontos kérdéseket.Finnországot két személy képviseli a norvég repülögépeken, nemzeti költönk J.L. Runeberg és Minna Canth!

Norwegian_Minna_Canth

Minna Canth – Norwegian airline gépe

Végül,de nem utolsó sorban említem a Minna Canth társaság-ot Az 1946-ban alapított,  társaság tagjait meghívással válogatja ki.

 Minna Canth díjak

Finnország centenáriumának évében. 2017-ben került elsö alkalommal kiosztásra ez a 10 000 euróval járó díj, melyet olyan valaki kap, aki munkásságával jelentösen hozzájárult  Minna Canth képviselte értékek ismertté tevéséhez.  A díj létrehozója a Finn Vásáralapítvány = Suomen Messusäätiö.

Az elsö díjat Irja Askola emerita püspök kapta, második alkalommal Kaarina Hazard iró volt a díjazott.

 

A díjhoz a Kalevala koru ékszervállalat  Canth –nevü ezüst ékszerei tartoznak. Ezek egy függö és fülbevalók.Tervezöjük Kirsti Doukas.

 

A díjat az öszi  könyvvásár alkalmával osztják ki, az idei díjazottat még nem ismerjük.  

Idén ma Minna Canth születésnapján  Jyväskylä-ben egy másik díj is kiosztásra került, ennek neve Minna Canth-egyenjogúság díj. A kitüntetett Finnország elözö elnöke Tarja Halonen volt. A díjat Jyväskylä egyetemének  tanárképzö tanszéke ítéli oda az arra érdemesnek.

 Kedves Olvasók !

Minna Canth munkássága elválszthatatlan a nök egyenjogúságáért folytatott harctól. még van kívánnivaló az egyenjogúság terén. A finn nök még mindíg kevesebbet keresnek mint a férfiak és ez nem az alacsonyabb iskolázottságból adódik. Ez azonban  nem ennek a levélnek a témája.

Soraimat azzal zárom, hogy hamarosan lesz egy lelkes magyar fordító aki Minna Canth müveivel megismerteti majd  a magyar olvasóközönséget .

 

Judit Mäkinen

 

 

 

Reklámok

Március 15 Magyarország nemzeti ünnepnapja

Kedves Olvasók !

Ma, szülöhazám nemzeti ünnepének napján szeretettel üdvözlöm Önöket Finnországból.

 

Tulipán2 cümárc

 

Kívánok minden kedves Olvasómnak napsugaras ünnepnapot.

 

Judit Mäkinen

Ünnepi hangverseny Helsinki sziklatemplomában. 262.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Március 13.-án 13.03 órás kezdettel 105 percig tartó hangverseny lesz Helsinki egyik leglátogatottabb nevezetességében a Temppeliaukio sziklatemplomában.

Hogy miért ezen a napon és miért ebben az órában ? Mert ezen a napon ebben az órában  lett vége Finnország un. téli háborújának, mely 105 napig  (1939 november 30 – 1940 március 13.) tartott.

Egy kis történelem

Három hónappal a téli háború kezdete elött kezdödött a II. világháború  azzal, hogy Németország és a Szovjetunió megszállták Lengyelországot. A Szovjetunió  1939 november 30.-án Finnországot hadüzenet nélkül támadta meg és Finnország szinte emberfeletti  áldozatokat követelö hösies védekezése 105 napig tartott. Ez a háború tette a finnek  egyik legjellemzöbb tulajdonságát  a sisu-t ismertté az egész világon. Mert ennek köszönhetö, hogy  a Szovjetunió óriási túlerejével sem tudta soha megszállni az önnállóságért harcoló Finnországot. Itt kínálták  a finnek ellenfelüknek elöször  a Molotov coctail néven azóta is ismert ”italt” .

Az 1939-1940 -es tél rendkívül hideg volt, Kuusamoban  a hömérö -37,6 C fokot mutatott 1940 január 17.-én. Ugyanezen a napon Helsinkiben -32,9 C fok volt.

Talvisota 12.1.1940

1940 január 12. Finn katonák a harctéren

A Moszkvában kötött békeszerzödés értelmében Finnország elvesztette területének 11 %-át és második legnagyobb városát : Viipuri-t

Helsinkiben a téli háború befejezésénak napjára emlékezünk március 13.-án. Az emlékhangversenyt egy egyesület :

Suomen Isovanhemmat ry = Finnország nagyszülöinek egyesülete szervezi.

Suomen Isovanhemmat ry

Erröl  az egyesületröl egy pár szó:

Az eszmei egyesületet 2002 szeptember 9.-én alapították  Anja Lehtijärvi és Pekka Leinonen tanárok. Céljuk többek között az volt, hogy felhívják  a figyelemet a nagyszülök jelentöségére mind az unokák mind pedig a társadalom szempontjából.   Igyekeztek felvenni a kapcsolatot a hatósági szervekkel és mindazokkal a felnöttekkel , szülökkel és nagyszülökkel akik a gyerekek érdekeit képviselik és azokat elösegítik. Támogatják a napköziotthonokat  és iskolákat azok nevelési feladatainak megvalósításában és a nemzeti  hagyományok továbbvitelében. Az utóbbi célt szolgálják a 2003 óta a téli háború befejezésének napján  szervezett emlékhangversenyek , melyek neve:

Sininen hetki  – konsertti / Kék pillanat hangverseny

A hangversenyen szereplö  zenekar évek óta a Helsinki Rendörség Fúvószenekara, idén karmesterük Sami Ruusuvuori volt. A hangverseny Leevi Madetoja (1887-1947) Alkusoittofatasia /Nyitányfantázia c.  müvével kezdödött. Itt hallható : https://www.youtube.com/watch?v=9IxrRtcFoBY

Az idei hangversenyen felléptek Jorma Hynninen és Johanna Tuomi operaénekesek.

Jorma-Hynninen-ja-Johanna-Tuomi

Jorma Hynninen és Johanna Tuomi operaénekesek

Ök az egyik legismertebb finn zeneszerzö Oscar Merikanto ( 1868-1924)  Onnelliset=Boldogok c. dalát és  Jerry Bock  Hegedüs a háztetön c. müvéböl a Szeretsz engem ?  dalt adták elö.

A hangverseny egyik legmeghatóbb zeneszáma a Veteraanin iltahuuto / A veterán esti takarodója c. dal volt , amit a 77 éves Jorma Hynninen operaénekes és a 7 éves, elsöosztályos Anton Häkkinen együtt adtak elö.

Hynninen ja Anton Häkkinen

Jorma Hynninen operaénekes és Anton Häkkinen elsös

Az elöadás itt hallható : https://www.kaleva.fi/uutiset/kulttuuri/oululaisen-anton-hakkisen-8-ja-jorma-hynnisen-yhteinen-iltasoitto-kajahti-temppeliaukion-kirkossa-katso-video/816814/.

A fellépés háttere:

Anton négy éves volt, amikor 2015-ben  a függetlenség kivívásának emlékére rendezett december 6.- i ünnepélyes elnöki fogadást az ö oului otthonában is követte a család a televizió adásán át. Akkor hallotta Anton elöször ezt a dalt  Armas Ilvo háborús veterán elöadásában  és nem tudta levenni a szemét a televizió képernyöjéröl. Megtanulta a dalt és tavaly , 2018 december 6.-án ö énekelte el Kaarlo Manelius 95 éves Muhosban élö veteránnak .

 

A kisfiú kedvenc énekese a nemzetközileg ismert  finn bariton,  Jorma Hynninen. Anton néha ír neki és az együttes fellépés az operaénekes ötlete volt miután tavaly  hallotta, hogyan énekli a kisfiú ezt a híres dalt. Az együttes fellépés rendkívül sikeres volt, a zsúfolásig telt templomban felhangzó tapsnak nem akart vége lenni.

A mostani templomi hangversenyen a dal  refrénje  sokaknak könnyeket csalt a szemébe. Szövege  az én fordításomban így hangzik :

  • Hoivatkaa, kohta poissa on veljet     Távoznak a bajtársak öket gondozzátok
  • Muistakaa, heillä kallis ol`maa          Drága volt nekik a haza , eszetekbe tartsátok
  • Kertokaa, lasten lapsille lauluin         Unokáitoknak dalokkal mondjátok
  • Himmetä ei muistot koskaan saa       Homályosodni az emlékeket soha ne hagyjátok.

A dal zeneszerzöje és egyben szövegének írója is Kalervo Hämäläinen ( 1917 – 2015 )  zenetanár volt az1980-as évek végén. Ez a dal jelenleg a legtöbbet énekelt veteránokra emlékeztetö dal. Mauno Koivisto finn elnök temetésén is elhangzott Jorma Hynnynen operaénekes  és a Helsinki Cantores Minores kórusának elöadásában.  Szeretettel ajánlom meghallgatásra : https://www.youtube.com/watch?v=d2rfC3YMboM

Kedves Olvasók !

A hangverseny számoma maradandó élmény és minden évben szívesen vagyok a templomban ezen a hangversenyen. Mai levelemmel arra a sokszor feltett kérdésre szeretnék ismételten válaszolni hogy : Milyenek a finnek ?

A választ a fentiek fényében Önökre bízom.

 

Judit Mäkinen

A tavasz elsö jelei Finnországban

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Még hótakaró alatt van egész Finnország, de már látjuk a tavasz elsö jeleit. Ezekhez elsösorban a hosszabbodó napok tartoznak. Egy  másik csalhatatlan jele a közelgö tavasznak az, hogy egyes vándormadarak már megérkeztek .

A finnek legnagyobb része érdeklödik a természeti jelenségek iránt és a Birdlife nemzetközi  szervezet finnországi csoportjának számos aktív tagja  van.

BirdLife_Suomi

 

A  megfigyelések már több madárfaj érkezéséröl adtak hírt. Ezek között van a mezei pacsirta ( kiuru) , a bibic ( töyhtöhyyppä /töühtöhüüppe)  , a vetési lúd ( metsähanhi /métsehanhi)  és  a pehelyréce (haahka /(hááhka).

 

Most már csak a hóolvadást várjuk és a virágos, tavaszi réteket. De egyenlöre még szinte teljes a tél. Ezeken a képeken az én kertem látható 2019 március 10.-én és 2018 május végén..

 

Ma, március 11.-én szállingózik a hó és mínusz 6 C fok van Helsinki környékén.

Judit Mäkinen

 

Nemzetközi Kodály – hét Finnországban 261.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Mai levelem egy világhírü magyar zeneszerzö finnországi ünneplésével foglalkozik, nevezetesen az immár 30.alkalommal megrendezendö Kodály Zoltán tiszteletére rendezett  ünnepi héttel.

Kodály_Zoltán_1930s

Kodály Zoltán

Egy kis történelem

A legtöbb zene iránt érdeklödö magyar tudja, hogy ki volt Kodály Zoltán (1882-1967).   Az ö neve arany betükkel íródott nem csak a magyar zene hanem  a zeneoktatás történelmébe is. A témában írt könyvei és esszéi ismertek az egész világon.  Zeneoktatási módszere Kodály-módszer néven mindenütt ismert, müveit milliók éneklik  szerte a világban.

Kodály hét Finnországban

Finnországban Szilvay Csaba csellómüvész, a Sibelius akadémia és a Kelet-Helsinki zeneiskola  tanára vetette fel 1989-ben a Kodály-hét létrehozásának ötletét. Alapja ennek a gondolatnak az, hogy Kodály Zoltán szerint ”A zene mindenkié”. Azóta ezt, a már nemzetközileg is ismert ünnepi hetet a Kelet-Helsinki Zeneiskola rendezi.

Kodalyviikko2019

XXX. Nemzetközi Kodály hét Finnországban

 

Az immár harmincadik  Kodály hét  idén március 3.-án ünnepi megnyitó hangversennyel  kezdödik Helsinkiben a Magyar Tudományos- és Kultúrális  központban ( Kaisaniemenkatu 10 )

A hangversenyen a Kelet-Helsinki Zeneiskola  jelenlegi es régebbi diákjai valamint tanárai lépnek fel, bemutatva a Kodály elvei szerinti zeneoktatás fényes eredményeit. Itt említem meg,  hogy az iskolai diákjainak jelentös része választotta/választja  a zenei pályát és Finnországban nincs olyan zenekar, melynek zenészei között ne lennének ennek az iskolának tanítványai.

A most kezdödö  ünnepi héten minden nap lesz egy Kodály Zoltánra emlékeztetö hangverseny vagy Helsinkiben vagy Espooban. Minden  hangverseny ingyenes !

A finnországi Kodály hét programja

Az ünnepi hét március 3.-án a Magyar Kulturális és Tudományos Központban (Kaisaniemenkatu 10) délután 3 órai kezdettel rendezett hangversennyel kezdödik.

10498342_10152229844796850_8142190983017986540_o.jpg

Magyar Kulturális és Tudományos Központ 

 Március 4.-én hétfön  Helsinki központjában az un. Hakasalmi villában ( Mannerheimintie 13 B) ifjú virtuózok adnak esti 7 órai kezdettel  hangversenyt.

hakasalmen_huvila-8478-Edit

Hakasalmi villa

Március 5.-én kedden  nagyszabású ünnepi hangverseny lesz Finnország legnagyobb kötemplomában  a Johannes templomban ( Korkeavuorenkatu 12 )

 

johanneksenkirkko_001

Johannes templom

Ezen a hangversenyen fellép a Kelet-Helsinki Zeneiskola Itätuuli = Keleti szél  nevü  ifjúsági fúvószenekara , az iskola ifjúsági vonószenekara : Juniorjouset .

Juniorjouset

Juniorjouset – Fiatalok vonószenekara

Közremüködik itt a finnországi Kodály Kórus is. A kórust 1992-ben alapította  Matti Koivisto – aki jelenleg is énekel a kórusban – és egy japán kórusvezetö Chifuru Matsubara . Jelenleg a kórusban 26 tag van , vezetöjük Kaija Sidoroff  A kórus tagja a finn SULASOL nevü szövetségnek. ( Suomen Laulajien ja Soittajien Liitto = Finn Énekesek és Zenészek szövetsége )

Kodály kuoro

Kodály kórus

Március 6.-án  este 7 kor kezdödik Helsinkiben az un. Balder teremben ( Aleksanterinkatu 12)   a müvészek  kamarakoncertje.

balderin_sali_c_300

Balder terem helye

Itt lép fel Szilvay Réka hegedümüvész a Sibelius akademia profeszora,  Haffner Eszter hegedümüvész a Grazi Egyetem és a Dán Királyi Zeneakadémia professzora, valamint  Marko Ylönen csellómüvész a Sibelius akademia professzora.

 

 

Müsorukban Bartók, Kodály és Dohnányi művei szerepelnek. Erre a hangversenyre is ingyenes a belépés.

Március 7 – én  esti 7-órakor kezdödik Helsinki Laajasalo nevü városrészének templomában  az Énekesek estje hangverseny.  (cím : Reposalmentie 13)

Laajasalon kko

Laajasalo temploma

Március 8. –án az ünnepi hetet bezáró hangverseny Espooban lesz a Sello nevü bevásárlóközpont mellett levö hangversenyteremben : Sellosali (Soittoniekanaukio 1 )

sellosali-latauskuva

 

Itt a  Kelet-Helsinki Zeneiskola Gyermek- és Ifjúsági Vonószenekarai, valamint az espooi Juvenalia Zeneiskola kamarazenekara lép fel.

 

Kedves Olvasók !

Befejezésül  egy pár szó a Kelet-Helsinki Zeneiskoláról, az ünnepi Kodály hét szervezöjéröl.

Itähelsingin musiikkiopisto

Kelet-Helsinki Zeneiskola

Ebben az iskolában kezdte egy lánglelkü magyar testvérpár Dr. Szilvay Géza hegedümüvész és Szilvay Csaba csellómüvész finnországi életét a  hetvenes évek legelején. Fáradhatatlan és áldozatos munkájuk  eredményeként lett ismert  a zeneiskola az egész világon. Ez az iskola  Finnországban Kodály Zoltán zeneoktatási módszerének bölcsöje és terjesztöje ahol számos külföldröl érkezett zenetanár is ismerkedik  a világsikereket elért módszerrel és az iskola számos zenekarával.

Az eltelt évtizedek során a Kelet-Helsinki Zeneiskola fiatal diákjai  saját példájukkal bizonyították  Kodály Zoltán örökérvényü szavati : „A zene mindenkié „.

 

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

Varázsének – Keresztes Dóra magyar grafikusmüvész kiállítása Helsinkiben

 

Kedves Olvasók !

Február 28.-án nyílt meg Keresztes Dóra grafikusmüvész kiállítása Helsinkiben a Magyar Kulturális-  és Tudományos Központ gallériájában (Kaisaniemenkatu 10 ). A kiállitás április 18.-ig látogatható .

DSC02399

Keresztes Dóra müvésznö  és Dr. Richly Gábor igazgató

A sokoldalú  müvésznö kiállításán plakátokat, könyvillusztrációkat és animációkat is láthat a vendég. Képei megismertetik a látogatót a magyar népi kultúra hagyományaival, könyvillusztrációi a nagy magyar mesélök világával.

Keresztes Dóra neve ismert a világon, 2009-ben az ö plakátjával nyilt meg a NewYorki Print magazin európai különszámában a magyar anyag. Öt évvel késöbb, 2014-ben a Hirosimában rendezett Animációs Filmfesztiválon önálló kiállítása volt Magyarország képviselöje.

Számos díj fémjelzi alkotó munkásságát, ezek között van a Ferenczy Noémi díj, a Balázs Béla díj és az  ”Èv  illusztrátora ” – Magyar IBBY díj.

A mellékelt kis képkavalkád csak ízelítö a kiállítás gazdag anyagából.

 

A kiállított képeket és plakátokat  meg lehet vásárolni és biztosra veszem, hogy sok gyerekszoba falait vidámítják majd fel.

 

Judit Mäkinen

 

Kalevala napjára készül Finnország 2019-ben.

 

 

Kedves Olvasók !

Finnország nemzeti eposza a Kalevala  magyar fordításai már több  generáció részére tették ismertté  ezt,  az Elias Lönnrot által kiadott alkotást.

 

Egy évvel ezelött február 28.-án írt levelemben részletesebben írtam a Kalevala-ról, itt olvasható :  https://finnorszagilevelek.com/2018/02/28/a-kalevala-napjan/

Február 28.-át azért tekintik a Kalevala születésnapjának, mert 1835-ben ezen a napon írta alá Elias Lönnrot a Kalevala elsö kiadásának  elöszavát. Ez a nap már az 1920-as években is zászlós ünnepnap volt, ezt 1978-ban rendelettel erösítette meg a kormány. Finnországban ezen a napon számos helyen tartanak megemlékezési ünnepségeket mivel a Kalevala egyben a finn kultúra napját is jelenti. .

Egy kis történelem

Az 1835-ben kiadott Kalevalát ”Régi Kalevala” néven ismerjük, az un. Új Kalevala 1849-ben került kiadásra. Mindkét kiadást láthatóan ünnepelte az ország különösen azok 100 éves születésnapjan 1935-ben és 1949-ben.

Az elsö nagyszabású ünneplés az 50. születésnap évében volt 1885-ben. Helsinkiben két ünnepet is rendeztek, a Finn Irodalmi Társaság és a Savokarjala diákszövetség szervezésében.

A Régi Kalevala 100 éves születésnapja ünneplésében 1935-ben  már az állam is részt vett.

vanha-kalevala

Az ünneplés 4 napon át tartott. Emlékezetes marad ez a születésnap azért is, mert a finn kultúra ünnepének jegyében a Suomalaisuuden Liitto azaz  Finnség Szövetsége  a családnevek finnesítésének kampányát szervezte és annak keretében 100 000  svéd vagy orosz családnév változott vagy teljesen  finn családnévre vagy a finn irásmód és kiejtés  szerinti névre.  Így lett pl. Lind-böl Linnilä vagy Linnansaari, Borg-ból Jokisalmi, Böök-böl Vasari

.Kalevala napja Helsinkiben

A Kalevala társaság vezetösége megkoszorúzza Elias Lönnrot szobrát  déli 12-kor a róla elnevezett parkban . A koszorúzással összekötött ünnepségen Niina Hämäläinen fil.dr. mond beszédet : A Kalevala most / Kalevala nyt címmel.

800px-Lönnrot_statue_(cropped)

Elias Lönnrot emlékmü, Helsinki

Az esemény szervezésében  a Finn Irodalmi Társaság / Suomalaisen Kirjallisuuden Seura is részt vesz. Egyben nyilvánosságra hozzák az internetes Avoin Kalevala / Nyitott Kalevala nevü oldalt. Ezen a Kalevala verseit lehet olvasni. Az interneten már egy pár éve elérhetö az un. Aino vers, ami a 4. ének elsö 30 szakasza és Rácz István fordításában így kezdödik :

  • ” Ajnó, Joukahainen húga , szemérmetes szüzleányka ,
  • kiment a közeli nyíresbe, hogy szaunavirgácsot szedjen. “

 

aino-etusivun_kuva

Aino vers 1-30

 Ez az oldal a hozzáfüzött magyarázatokkal  mind a kutatók mind pedig a nagyközönség részére érdekes lehet.

Délután 2-4 között a Finn Irodalmi Társaság dísztermében ( Hallituskatu 1 ) lesz ünnepség lesz, ahol több elöadást is hallhatnak a vendégek.

Délután ½6 órai kezdettel Kalevala-napi ünnepélyt rendeznek a Vihreä Sivistys-ja Opintokeskus / Zöld Müveltség- és Tanulmányi központ- ban (Fredrikinkatu 33 A). Ennek címe a ”Finn- és rokonnyelvek jövöje ”.

52861828_2359867097370305_4092570453984411648_n

Nagyszabású ünnepség lesz többek között  Kajaaniban is, Elias Lönnrot lakóhelyén délutáni 6 órás kezdettel.

k

kalevalajuhla2019 Kajaani

Kalevala-ünnep Kajaaniban 2019 febr.28

A Kalevala manapság  is jelen van a mindennapi életben.

Az eposzban szereplök nevei közül sok név ma is él. Ilyenek pl: Aino , Ilmari, Kullervo, Kalervo,  Ahti,  Annikki, Antero, Kyllikki, Tellervo, Tapio.  Hasonlóképpen Finnország számos területén vannak olyan nevek, melyek feltehetöen kalevalai eredetüek.

A  kalevalai kultúrát ápolja több szervezet is, ilyenek a Kalevalai Nők Szövetsége (Kalevalaisten naisten liitto) ,  Kalevala Koru (Kalevala Ékszer) vállalat. Ezekröl fentemlített levelemben lehet többet olvasni.

Az egyik legjelentösebb szervezet, mely a finn kultúra ápolója a

Kalevala társaság 

Bár a társaság szabályzatát csak 1919-ben hagyták jóvá, a társaság születésének idejét   1911-re teszik. Az alapító tagok közötti müvészek : Akseli Gallen-Kallela és Alpo Sailo, a népöltészet kutatója Väinö Salminen és Matti Äyräpää valamint Emil Nestor Setälä professzorok egy beszélgetés során megállapították, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a tudomány és müvészet területén munkálkodók együttesen foglalkozzanak hobbiként a finn népköltészettel és az ahhoz kapcsolódó témákkal. Az alapító gyülésen Matti Äyräpää professzort választották pénztárosnak  és összesen 420 finn márkát tettek a kasszába.

A társaság logjára Akseli Gallen-Kallela 1919-ben többféle  változatot is készített 1919-ben.

merkkiluonnos_IV_einroa_b-620x458

Gallen-Kallela tervei a Kalevala-társaság logjára

Jelenleg Ossi Gustafsson grafikus terve szerinti logot használják.

Kalevalaseura_logo1-150x150

Óssi Gustafsson logóterve

A Kalevala társaság vezetöségének meghívására lehet valaki a társaság tagja, jelenleg 469 tagot számlál a társaság.  A tagok között finnek , külföldiek és dísztagok  is vannak. A tagságra azok lesznek érdemesek, akik tudományos vagy müvészi munkájukon át jelentösen hozzájárultak  a Kalevala kultúrájához és a finn kultúrhagyományokhoz

Kedves Olvasók !

Sokszor felmerül a kérdése annak, hogy milyenek is a finnek ? A Kalevala kultúrájának tisztelete, ápolása és továbbvitele  egészséges nacionalizmusra mutat. Ez is a finnek egyik alapvetö tulajdonsága.

 

Judit Mäkinen

Mindenféle iskolai  szünet – síszünet. 260.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Mig Önöknél már szinte tavasz van, hiszen már a hóvirágok is kibújtak a földböl, nálunk Finnországban a tél közepén járunk. Most van a legjobb szezonja a téli sportoknak, ezek között elsösorban a sielésnek.

lataus

A finn iskolások egy hétig  élvezhetik a téli, síszünetnek nevezett iskolai szünetet, erröl szól mai levelem.

Egy kis történelem

Ez az egyhetes téli szünet idén februárban  84. alkalommal valósul meg Finnországban.  Santeri Hirvonen (1881-1959) kouvolai tornatanárnak 1926-ban  támadt olyan ötlete, hogy  iskolások a tavaszi terepen sielve jobban részesei lehetnek a friss levegönek, egyben energiát gyüjtenek az iskolai év hátralévö részéhez. Ennek azért is volt nagy szerepe, mivel abban az idöben a lakosság egészségi állapota közel sem volt olyan jó mint most hiszen pl. a tuberkulózis finn népbetegségnek számított. Santeri Hirvonen 1926-ban  a Kasvatus ja Koulu / Nevelés és Iskola nevü újságban írt a síszünetröl .

A Kauniainenben levö iskola: Grankulla Samskola 1927 ben tartott egyhetes sportszünetet az év 8. hetében, februárban.Ez az iskola specialitása volt egészen addíg, mig a téli szünet az egész országban általánossá vált.

Az ötlet széleskörü megvalósítása Lauri ”Tahko” Pihkala (1888-1981) nevéhez füzödik. A harmincas évek elején közelebbröl 1933-ban nyilvánossagra hozott rendelet szabályozta a síszünetet  a gimnáziumokban. Két évvel késöbb élvezték mind az elemi iskolák, mind pedig a gimnáziumok tanulói az elsö síszünetet.

Síszünet jelenleg

Idöközben  a szünetröl mint téli szünetröl beszélnek de az  ideje és tartama nem változott. Finnországban számos, modern  liftekkel felszerelt lesiklópálya létesült és a sifutókat már gépekkel készített sínyomok várják.

 

 

A képeken látható gépek : Pikku Kunkku = Kis Király és Iso Kunkku = Nagy Király Finnországban készülnek, a gyártást szabadalmazta  a Hailuotoban levö  cég : Korjaamo E. Kuusisto ky.

Lesiklópályákat a legtöbb nagyobb finn városban találunk és a Lappföldön nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas központok is vannak. Ez a kép Timo Newton-Syms fotoja a Rukatunturiról.

 

Rukatunturi

Rukatunturi. Foto : Timo Newton-Syms

Jelenleg az egész ország diákjai élvezhetik a síszünetet úgy, hogy az ország déli részén a szünet az év 8.hetében van, idén február 18-i kezdettel. A következö héten sportolhatnak Finnország középsö részén lakó diákok és az északi országrészben a síszünet az év 10. hetében lesz. Hogy miért nincs az egész országban azonos idöben, annak gyakorlati okai vannak. Az okok részben az idöjárással függnek össze, részben pedig kerülni akarják a lappföldi siközpontok zsúfoltságát .

Februári idöjárás

Finnország területén a februári középhömérséklet változik, hiszen az ország egyharmada az északi sarkkör fölött van és É-D irányban 1160 km hosszú. Délen Vantaa városában februárban kb. – 6 C fok a februári középhömérséklet, Ouluban kb. -9.5 C és még északabbra Sodankylä-ben csak mínusz 12 C fok. A napi hömérséklet Dél-Finnországban is 0 és mínusz 20 C fok között változhat függöen a tenger felöl érkezö melegfronttól és az arktikus hidegáramlatoktól. Itt a napi hömérséklet középértéke mínusz 3 C . Az ország északi részén nincs ilyen nagy napi höingadozás, egyenletes hideg van, kb. minusz 10 C fok.

Változó síszüneti szokások

Míg régebben a  februári szünetben kizárólag  téli sportoknak adóztak a finnek, az utóbbi évtizedekben már sok család nem északon, hanem délen tölti ezt a hetet. Hogy sokan fáradtak a rövi napok és erös fagyok idején az könnyen érthetö. Vágynak a napsütés és a meleg után, szeretnék kihasználni  a homokos tengerpartok és a hullámok adta élvezetet.  Egyre kevesebben vannak az olyan családok, akiknél a nagyszülök vidéken élnek és szívesen vállalják az unokákat egy téli hétre. Serdülö fiatalok nem akarnak okvetlenül a nagyszüleiknél vakációzni.

Az utazási irodák csalogató hirdetései  megtöltik az újságok oldalait.

 

A déli utak sokszor egyáltalán nem drágábbak, mint a szállás és liftjegyek a  finn síközpontokban, ahol különösen ennek a szünetnek idején magasabbak az árak, mint máskor.  Az ország déli részeiböl északra utazni sem olcsó, saját autóval menni nem egyszer fárasztó és nehéz az idöjárásviszonyok miatt.

Síszünet a városban

Mivel Finnországban kevés az 1 km2-re esö lakosok száma a legtöbb város területén vagy legközvetlenebb közelében van alkalom a sportolásra az év minden szakában, így télen is lehet szánkózni, sielni, korcsolyázni.

Sokféle lehetöség van azok részére is, akik nem engedhetik meg maguknak a drága síközpontokat, vagy a déli utakat. De még azok is akik egyáltalán nem kedvelik a sielést találnak sokféle szórakozási lehetöséget a finn városokban.

Mivel a síszünet jelenleg  a déli országrészen van, az alábbiakban egy pár tipp a fövárosban és az azzal összeépült városokban, Espooban és  Vantaaban .

Helsinkiben remek lehetöség egy téli kirándulás az Állatkertbe, ahol a hóba többféle állat is  kimerészkedik  meleg alvóhelyéböl.

 

 

 Espoo- ban a Villa Elfvik nevü természetházban játékokat szerveznek a hóban.A Nuuksio nevü  természetvédelmi parkban levö Solvalla Swinghill síközpontban a síszünet idején árkedvezmények vannak. A 6-13 évesek féláron  élvezhetik a sílesiklás örömeit és a 6 éven alulik ingyen tanulhatják a lesiklás  minden csínját –bínját.

 

Swinghill_hiihtoloma_1200px

Féláron siklanak a kisiskolások

Ugyancsak Espooban az Oittaa nevü kirándulóközpontban Muumi – sítanfolyamok vannak ezen a héten és azok a 6-10 évesek, akik részt vettek a tanfolyamon vagy már tudnak síelni  mehetnek már vezetett sítúrára is .

 

hemuli-hiihtaa-544x449,c

Vantaa-ban

A Tikkurila-ban és Myyrmäki-ben levö uszodák biztosítanak élményeket az 1-4. osztályosok részére, a múzeumban pedig iskolások barkácsolhatnak a szünet napjaiban. A Heureka nevü tudományos központ számtalan érdekes élményt kínál a legfiatalabbaktól a legöregebbekig minden látogatónak.

Heureka talvella

Heureka várja a gyerekeket !

 

Kedves Olvasók !

Fenti soraimmal remélhetöleg hozzájárulok ahhoz, hogy a havas Finnországot senki sem képzelje téli álmot alvó mackónak. Télen is számos lehetöség van  aktiv életre és föleg a friss levegön töltött egészséges szórakozásra. A hideg mint ugye tudjuk nem probléma Finnországban csak öltözködés kérdése .

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Finnországban még javában tart a tél !

Kedves Olvasók !

Míg Önöknél már elöbújtak a hóvirágok, nálunk most van a tél közepe. Az alábbi képen a hóréteg vastagsága látható 2019 február 18.-án

lumen_syvyys (1) 18.2.

Hóréteg vastagsága Finnországban 2019 február 18.-án 

Ezen az alábbi  képen pedig az egész februári helyzet látható. Könnyen észrevehetö, hogy mikor esett sok hó és az utóbbi napokban már látható egy kis olvadás is.

lumisumma

Statisztikailag a leghavasabb hónap a március, hogy ez idén milyen lesz az egyenlöre még a jövö zenéje. De a tavasz mégis közeleg, ezt a hosszabbodó napokon át érzékeljük a legjobban, A hideg is enyhült, de azért még minden éjszaka fagy, nemcsak északon, hanem az ország déli részein is.

 

Judit Mäkinen

Forrás : http://www.eeki.biz/lumen_syvyys.php