Lassan olvad a hó !

Kedves Olvasók  !
Finnország É-D irányban kb. 1300 km hosszú, ezért az idöjárás is nagyon különbözö az ország egyes részein. A képek a 2018 ápr. 21.-i helyzetet mutatják. A hó lassan de biztosan olvad.
Míg tegnap a déli országrészen 18-20 fokot is mértünk, ma süvít az északi szél és 10 C alatt van a hömérséklet.
De a legelsö tavaszi virágok már kibújtak a földböl. Ezen a képen a májvirág  Anemone hepatica  – finnül sinivuokko a neve – látható .

 

Sinivuokko c

Sinivuokko /Májvirág 

 

Kellemes hétvégét kívánva szivélyes üdvözlettel :
Judit Mäkinen
A térképek forrása http://ilmatieteenlaitos.fi/:
Reklámok

Milyenek a finnek ? Találékonyak 231.levél

 

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

A Finnország iránt érdeklödök köreiben számos elképzelés kering arról, hogy milyenek is a finnek ? Vannak már begyökeresedett szterotipiák is a zárkózott, szükszavú, melankolikus, alkoholizmusra hajlamos ,az  idegeneket maguktól taszító  finnekröl, akikkel barátságot kötni majdnem a lehetetlennel egyenlö. Ezek az elképzelések nem felelnek meg a valóságnak és nagy kár lenne, ha ezek alapján ítélnék meg a finneket azok, akik érdeklödnek a finnek és Finnország iránt.

Mai levelemben a finnek egy jellemzö tulajdonságáról  írok két példa segítségével és ez a

Finn találékonyság.

Hogy a finnek innovativak azt a magyar olvasók is tanulányozhatják 2016-ban  Ilkka Taipale szerkesztésében megjelent könyv segítségével : 100 szociális innováció Finnországból ( Nestpress nyomda, ISBN szám : 978-952-99772-8-4) a könyv címe.

100461

De létezik számos finn találmány is. Ezek között van az

Abloy zár – Abloy lukko

neve a cég svéd és finn nyelvü nevéböl Ab Låsfabriken-Lukkotehdas Oy vezethetö le.

abloy

Abloy zár 

A zár egy henger alakú, rúgók nélküli forgó lemezes szerkezet, mely egy blokkoló rendszerrel kis rendelkezik. Utóbbi segítségével megáll a zár, ha abba nem megfelelö kulcsot tesznek. Egy kulcs több zárhoz is alkalmazható ezért a finn kulccs-csomók nem állnak több, különbözö nagyságú kulcsból. Az Abloy zár Magyarországon is ismert és széleskörü forgalmazásnak örvend. A zár Emil Henriksson ( 1886-1959) finommechanikus  1907-böl származó ötletének köszönhetö.

Zöldtakarmány sílózása

Artturi Ilmari Virtanen ( 1895 -1973 )  finn vegyész nevéhez füzödik a finnül csak AIV rehu / AIV takarmány néven ismert zöldtakarmány. Virtanen  1945-ben kapta meg a  kémiai Nobel-díjat azért, mert kidolgozta a zöldtakarmány silózásának tudományos hátterét.

150px-A-I-Virtanen-1980

A.I.Virtanen 

Virtanen találmánya  szabadalmat nyert és 1929  óta elérhetö a  kereskedelem céljaira. Ha Finnországban jár valaki, sok helyen láthatja a silókat, melyek Virtanen módszerét használva biztosítják télen is a zöld takarmányt az állatoknak.

Számos, más  finn találmány ismert a világon, ilyen pl. a Molotov –koktélnak nevezett robbanó üveg is , mely a II. világháborúban került bevetésre a finn hadseregben.

Mai levelem célja , hogy a finnek, találékonyságát két új példával mutassam be.

Ezek közül az egyik a finnül

Karjaharja –nak nevezett kefe , mely a marhák jólétéhez járul hozzá

A  szó összetett szó karja = marha harja = kefe.-

Mindenki aki egy kicsit is ismeri a háziállatokat tudja, hogy a marhák a legelökön szívesen vakarják magukat úgy, hogy  fatörzsekhez dörzsölik az oldalukat. Mivel a finn tehenek az év egy jelentös részét istállókban töltik a hosszú tél miatt ezt a szokásukat nem tudják gyakorolni

Egy kis hattér :

Történt 2013-ban, hogy Juha Kultanen a saját gazdaságában kefét szerkesztett a marháinak. Tulajdonképpen egy söprögépet épített és az ahhoz alkalmazott kefékböl maradt egy pár fölösleges.  Ezeket a legelön egy szabadon álló oszlopra erösítette és hamarosan észrevette, hogy a tehenek lemondtak régi szokásukról,  nem fákhoz dörzsölték magukat, hanem ehhez a keféhez.

Kultanen marhái – egy ösi, skót eredetü fajta –  a finn neve : Ylämaankarja egyenes fordítása az angol névnek: Highland Cattle.

Highland cattle

Highland cattle 

Legnagyobb elönye ennek a vastag szörrel és nagy szarvakkal megáldott  fajtának, hogy rendkivül szívós és rideg körülmények között is tartható a szabadban.

Juha Kultasnen ötletét  2013-2015 között fejlesztették,  többek között egy Tohmajärviben levö cég : Tokki Oy segítségével-  és ebböl az ötletböl jöttek létre   a manapság EasySwing néven árult nagysikerü kefék , amiket már 50 országba exportálnak.

Már régebben is voltak elektromos árammal müködö kefék a legelökön, de azoknak ártott  a nedves levegö és viharos idö esetén a villámcsapások is veszélyt okoztak.

A fejlesztéssel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy lehetne-e az istallókban is használatos keféket kitalálni ?  Erre azért lett volna Finnországban nagy szükség,mert a hosszú téli miatt a finn marhák hónapokat töltenek istállóban.

Nos, elkészült az istállókban is könnyen alkalmazható kefe, hogy ez hogy s mint müködik, azt itt lehet látni :

www.youtube.com/watch.

Itt két video is van, az egyiken a kefét használó tehén látható, a másikon pedig a kefe összeszerelése – rendkivül egyszerü !

A kefét más állatok is használják sikeresen.

hevosheiluri_2___2.6

EasySwing maxi 

 

A gyakorlat azt mutatja, hogy a találománynak sok elönye van , többek között biztonságos, könnyü felszerelni és tisztán tartani, nem kell hozzá elektromos áram, gondozza  a szört és az állatok a hátukat is megvakarhatják vele.  Nem utolsó sorban az is fontos, hogy nagyban hozzájárul az állatok  pszichés jólétéhez is, mivel a kefe részben foglalatosságot részben pedig szórakozást jelent az állatoknak.

A másik mai példa a  finn találékonyságra szintén a mezögazdasághoz kapcsolódik, ez a

Föld nélküli krumplitermesztés / Ilmaperunat = levegöburgonya

Az ötlet abszurdnak tünhet, de nem az. Ez az eljárás egyenlöre a jó minöségü, nagy biologiai értékkel rendelkezö és egészséges vetögumók ( finnül :  siemenperuna ) elöállítását szolgálja. A  más közegben  mint földben termelt vetögumó  ötlete nem új, termeltek már áramló, folyékony tápanyagban is vetögumókat, de a finn eljárás újnak számít.

Finnországban ez a krumpli : ilmaperuna ( ilma = levegö, peruna = krumpli )

nevet kapta, mivel  a gyökerek a levegöben lógnak. Tudományosan az eljárást aeroponikus módszernek hívják.

aeroponinen-kasvatusmenetelmae

Levegökrumpli /Ilmaperuna 

A technikát Finnországban elsösorban Tyrnävä helységben fejlesztették ki az ott müködö Suomen siemenperunakeskus / Finnország burgonyavetögumó központ nevü vállalkozásban. A kísérlet 8 évvel ezelött kezdödött.

Hol van Tyrnävä ?

Tyrnävä  Finnország északnyugati részén, Pohjois-Pohjanmaa –ban  van, Helsinkitöl 513 km távolságban. Lakosainak száma 6720 lélek.

Legfontosabb termék itt a burgonya, ezxen a területen több burgonyatermelö vállalkozás is van. Ezek közül az egyik a fennt említett burgonyavetögumó központ, vezetöje Paula Ilola

logo tänne

A központot 1976-ban alapították azzal a céllal, hogy gondoskodjon  jóminöségü vetöburgonyáról a finn burgonyatermesztök szükségleteinek megfelelöen. Eredetileg állami intézményként müködött, 2002 óta  kizárólag finn tulajdonosok részvénytársasága.

 

Siemenperunakeskus

Finn Vetöburgonyaközpont

Hogyan történik ez a burgonyatermelés ?

A termelés üvegházakban történik, a sötét évszak  fényproblémáját erös Led-lámpákkal oldották meg.

A  krumplipalántákat olyan ládákba ültetik, melyekben minden palánta részére egy lyuk van  A palánta növekedése úgy indul meg, hogy a gyökerek lefelé a sötét ládába nönek, maga a palánta pedig a világos üvegházban a tetö felé növekszik. A palánták óriásiak, magasságuk eléri a 3 m magasságot is az  üvegház magasságától függöen.

 

A krumpli  1-2 hét mulva már készen  van, a gumókat úgy szedik le, mintha fejnék a gyökereket. Egy növényen  így kb. tizszerannyi gumó nö, mintha ugyanaz a palánta a földben lett volna.  Egy tö hozama kb. 100 krumpli.

A magas hozam mellett az eljárás egyik nagy elönye a tisztaság.

A gyökereket tápszeres vízes oldattal fecskendezik , ezt a tyrnäväi központban számítógépes program  irányítja. A berendezést legnagyobb részben a helybeliek szerkesztették és fejlesztették. Az oldat összetétele nem nyilvános.

Egyenlöre az így termelt burgonya drága, az eljárás ebben a formában még nem hoz egyenesen a fogyasztók részére burgonyát. Ezzel szemben gondoskodik a jóminöségü vetögumóról  megfelelve a  gazdák szükségleteinek.

Jelenleg  az üzletekben árult krumpli egy része – 100 krumpliból 4 –  már a ”levegökrumpli” utóda, mert ez a technika hozta létre a vetögumókat.

A jövöt illetöen több terv is van :

Ezzel a módszerrel szinte minden otthonban is lehet majd  saját krumplit termelni, egész évben pl. a lépcsöházakban is a lépcsök alatt. Új hobbi ?

A módszer használható lesz környezeti katasztrófák idején is, nem kell okvetlenül üvegház a termeléshez, erre a célra bármilyen csarnok is megfelel.

Kedves Olvasók !

Befejezésül egy finn krumplirecept. Körités, bármilyen húsételhez.

Tejszínes. fokhagymás krumpli

Mi kell hozzá  ?

14 közepes nagyságú krumpli, 6 gerezd fokhagyma, 4 dl tejszin, só és tört feketebors.

Hogy készül ?

A krumplikat meghámozzuk és vékony szeletekre vágjuk. Apróra vágjuk a fokhagymagerezdeket is.

Kizsirizott tüzálló edénybe tesszük a krumliszeleteket és a fokhagymát  rétegesen.

A tejszinbe keverjük a füszereket és ezt a krumplira öntjük.

175 fokos sütöben 1-1½ óráig sütjük.

kermaperunat.

Tejszínes-fokhagymás krumpli 

Jó étvágyat !

 

Judit Mäkinen

 

Magyar gyerekek szavalódélutánja Helsinkiben

 

Kedves Olvasók !

A magyar költészet napja alkalmából családi szavalódélután volt 2018 április 14.-én Helsinkiben a  Magyar Kulturális és Tudományos Központban. Ezt a nagysikerü délutánt a Finnországi Magyarok Egyesülete szervezte. Finnországi gyerekek léptek fel magyar versekkel és a szülök egy része is szavalt. Egy –egy családból többen is szerepeltek, a Dósa család együtt énekelve adta elö Weöres Sándor Csiribiri címü költeményét. Hódi Isabella nemcsak szavalt, hanem fuvolázott is, a Kiskece lányom- at adta elö.-

Mellékelten egy képkavalkád a mai kedves és sikeres szavalódélutánról.

 

 

A szervezésért köszönet többeket is illet, A Finnországi Magyarok Egyesületének részéröl Bakos Zsuzsi és Vilisics Ferenc érdemelnek külön köszönetet.

. A szavalók oklevelet és könyvjutalmat kaptak, voltak verses játékok és a szavalás után büffé is várta a résztvevöket.

A délután sikeréhez a kultúrközpont munkatársai , az igazgató Dr. Richly Gábor és vele Pojják Klári és Somhegyi Kata a Finnországi Magyarok Egyesületének ösztöndíjasa  is nagyban hozzájárult.

Köszönöm minden résztvevönek és szervezönek  ezt a kedves délutánt.

 

Judit Mäkinen

 

Április 9. Mikael Agricola és a finn nyelv ünnepnapja

Finnországi levél hazámból Finnországból szüilöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók!

Ma zászlós ünnepnappal gondolunk a finn nyelv atyjára Mikael Agricolára. Róla szól az alábbi szöveg, egy régebbi levelem  – a 136.levél – részlete volt. Ez ma is aktuális.
Mikael Agricola napja, április 9.
Ki volt Mikael Agricola?
Röviden összefoglalva : ö volt a finn írott nyelv és egyben a finn nyelvü irodalom szülöatyja.
Mikael Agricola( 1510 – 1557) Turku püspöke bibliafordításával megalapozta az irodalmi, írott finn nyelvet. Könyvfordításainak köszönhetjük az elsö nyomtatott formában megjelent, finn nyelvü könyveket, melyeket nagyrészt a saját költségén adott ki. Mikael Agricola a reformáció két fö vezetöjének Martin Luther-nek és Erasmus Rotterdam-nak volt a tanítványa.
Sajnos egyetlen korabeli kép nem maradt róla, az alábbi, fantázia szült képet Finnország egyik legnagyobb festöje, Albert Edelfelt rajzolta róla :

250px-Mikael_Agricola_by_Albert_Edelfelt

Ugyancsak viszonylag keveset tudunk a családjáról, édesanyja neve sem ismert. Pernaja járás Torsby helységében született, három névszerint ismeretlen leánytestvére volt. Elsö tanítója a helybeli pap, megpróbálta rábeszélni a szüleit, hogy a tehetséges fiút taníttassák – akkoriban a tanulás csak kiválasztottak elöjoga volt és olyan férfiak támogatását igényelték a tanulnivágyók, akik maguk is tanult emberek voltak. Így került Mikael Viipuriba, az ottani latiniskolába. Ott vette fel Mikael Olavinpoika/Olavi fia családnevének az édesapja foglalkozására utaló latin nevet: földmüves- agricola.
A feltevések szerint Agricola anyanyelve svéd volt, hiszen születésének helye svéd nyelvü környék volt akkoriban. Feltehetö azonban, hogy már kisgyerek korában megtanult finnül is, erre azok a kifejezések utalnak az ö szövegeiben, melyek jellemzöek a Pernaja körüli tájnyelvre.
A finn és svéd nyelveken kívül Agricola jól bírta a német és latin nyelvet.
Nyolc évi intenzív tanulás után, 18 éves korában Agricola Turku püspöke, Martti Skytte titkára lett.
Akkoriban már fújtak a reformáció szelei és Agricola ennek központi alakja volt. Németországban, Wittenbergben 1536 -1539 között tanult, emlékét a wittenbergi egyetem falán emléktábla örzi.

250px-Mikael_Agricola_Wittenberg

Az 1530-as évek elején avatták pappá. Ezután a turkui katedrális-iskola rektoraként dolgozott egészen 1548-ig.
Agricola vaolt az elsö az olyan papok között, akik a reformáció szellemében házasságot köthettek és ö 1550-ben vette feleségül Birgitta Olavintytär-t. Ugyanebben az évben meghalt Turku püspöke Skytte és Agricola látta el a püspöki teendöket 1554-ig, amikor a király Gustav Vasa hivatalosan is püspökké nevezte ki. Résztvett az oroszokkal folytatott béketárgyalásokon 1557-ben és Moszkvából lovaskocsival hazafelé jövet egy begtegségrohamban halt meg Viipuriban. Több mint valószínü, hogy az ottani, régi katedrálisban temették el, sírjának pontosabb helye ismeretlen.

A reformáció legjelentösebb újításai közé tartozik a Biblia és más latin nyelvü egyházi szövegek lefordítása a nép nyelvére. Luther tanításának szellemében az istentiszteletek nyelvét a nép minden tagja részére érthetövé kellett tenni. Ebböl lett Mikael Agricola életmüve. Az Újtestamentum fordítása az eredeti görög szöveg és Luther német fordításának alapján történt és 1548-ban “Se Wsi testamenti” Az Új testamentum néven jelent meg.

250px-Se_Usi_Testamenti

A teljes Biblia fordítása pénzügyi akadályokba ütközött, de ettöl eltekintve több rész jelent meg az Ótestamentumból . Agricola munkáját dícsérik a templomi szertartások leírása is. A munka célja nemcsak a mindenki számára hozzáférhetö szöveg, hanem az olvasásra való tanítás is volt.
Mint másokkal is elöfordult, Agricola-val is megtörtént, hogy kortársai nem értették meg, söt lenézték munkáját. Ez érzödik az 1544-ben megjelent Rukouskirja/Imakönyv-ben ahol ezt olvashatjuk:
”Älä polje kirjaa kuin sika, vaikka siinä on jokunen vika.” azaz szabadon fordítva: Ne rugdosd a könyvet mintha disznó lenne még akkor sem, ha hibát találsz benne.

Mikael Agricola nagyságát és jelentöségét halála után többszáz évvel ismerték fel, a finn nacionalizmus erösödésének idején. A nevével fémjelzett ünnepi év 2007 volt, halála után 450 évvel. Halálának napja, április 9 zászlós ünnepnap és egyúttal a finn nyelv ünnepnapja.
Nevéröl Pernaja Torsby helységén kívül az ország több városában neveztek el utcát, ezek Helsinki, Turku és Lohja. Az ö nevét viseli egy helsinki evangelikus egyházközség és egy templom, az Agricola kirkko.

225px-Helsinki_Mikael_Agricola_church

A vörös, téglából épült templom 97 m magas, Lars Sonck építész tervezte. Tornyának 30 m hosszú csúcsát le lehet venni, elfér a toronyban. Ez megtörtént a téli- és folytatólagos háborúk idején azzal a céllal, hogy a magasra nyúló csúcs ne legyen könnyü támaszpontja az ellenség bombázóinak.
Agricolát számos szobrász örökítette meg, ezek között vannak Finnország legismertebb szobrászai: Ville Vallgren, Carl Eneas Sjöstrand és Emil Wickström. Oskari Jauhiainen Agricola szobrát 1952 óta láthatjuk a turkui katedrális fala mellett.

Oskarii Jauhiaisen Agricolan patsas

A Suomen pipliaseura/Finn bibliatársaság 2014-ben cukrászversenyt rendezett Agricola-ról elnevezett sütemény receptjére.

agricola4

Agricola sütemény

Ezzel a kedves Olvasó a budapesti finn nagykövetség internetes oldalán ismerkedhet itt:

http://www.finland.hu/public/default.aspx?contentid=324374&nodeid=39291&culture=hu-HU

 

Ha esetleg valaki elkészíti ezt a süteményt Önök közül, kérem írjon, ízlett-e ?

 

Judit Mäkinen

A jólét fonákja a pazarlás. 230.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Mai levelemben egy olyan problémával foglalkozunk ami sajnos  a világ több országában is elöfordul akkor, amikor még több ország lakosai éheznek. Hogy milyen ez Finnországban arról írok ma.

Egy kis háttér

Statisztikai adatok szerint a világon kb. 805 millió ember él, aki nem kap elég élelmet ahhoz, hogy egészséges legyen. Ez azt jelenti, hogy minden 9. ember éhesen fekszik le. A  Szaharától délre fekvö afrikai államokban minden negyedik ember alultáplált. Az ötéven aluli gyerekek 45 %-ának halálát az alultápláltság okozza.

aliravittujen-osuus-vaestosta-slide (1)

Alultápláltak a világ egyes országaiban

Ezzel szemben sok országban  az elhízás  jelent problémát , annak minden következményével és a túlsúly okozta betegségekkel.

Top 10 fattest images (1)

Hol van a legtöbb elhízott ember ?

Virágzó üzletet jelentenek a fogyasztószerek, a személyes edzöket foglalkoztatók számának növekedése  és a kondicionáló termek.

Pazarlás 

A világviszonylatban nagyfokú éhezés mellett a termelés és fogyasztás egyes fázisaiban összesen 1300 millió tonna élelmiszer megy a szemétbe, ami az egész  világon   elöállított élelmiszerek 25- 30%-t jelenti. Az Élelmezésügyi és Mezögazdasági Világszervezet ( Food and Agriculture Organisation – FAO ) felmérése szerint ezzel a mennyiséggel 2 milliárd embert lehetne ellátni élelemmel.

Az un. jóléti  államokban túl sok élelem áll a lakosok rendelkezésére, és az élelmiszerek egy része egyenesen a szemétbe kerül.

Kidobnak az üzletek is sok mindent, aminek az un. felhasználási ideje “lejárt” ez azonban nem jelenti azt, hogy ehetetlen vagy károssá vált  élelmiszerekröl van szó.

A kidobott élelmiszerek gyüjtöneve finnül ruokahävikki (kiejtés: ruokahevikki)  = élelemveszteség.

Pazarlás Finnországban

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a finn háztartások  évente 120-160 millió kg élelmiszert dobnak ki a szemétbe, ami kb. 7800 teherautónyi élelem.  ez lakosonként kb. 23 kg élelmiszert jelent. Pénzre átszámolva azt jelenti, hogy mindenegyes finn pénztárcája kb. 125 euroval könnyebbedik meg egy évben.

saasyoda_graafi

Mit dobunk ki ?

 

Az így  fölöslegessé vált élelmiszerek gyártása terheli az élelmiszeripart  és az ipari termelés által kibocsátott széndioxid mennyiség hozzájárul a levegöszennyezés fokozásához , ezen át a klimaváltozáshoz.

Nemcsak a háztartásokból kerül szemétbe a még felhasználható élelem, az iskolai étkeztetés , a kórházak, állami intézetek és a vendéglök is szemétbe teszik a megmaradt  élelmet. Ez azt jelenti, hogy kb. négyszer annyi a kidobott élelmiszer, mint amennyi a háztartásokból kerül a szemétbe.

Finnországban 2015 január 1.óta  a Földmüvelési és erdögazdasági minsztérium ( Maa- ja metsätalousministeriö ) fennhatósága alatt  müködik egy intézet, a neve

Luonnonvarakeskus Luke  / Természeti kincsek központja

Ebben az intézetben vizsgálták a kidobott élelmiszerek mennyiségét, a szemétbekerülés okait és a kidobott élelmiszerek megoszlását a háztartások, vendéglök , üzletek és az élelmiszeripar különbözö ágai között.

luke

Természeti kincsek  központja

Ez az intézet azt is tanulmányozza, hogy hogyan lehetne csökkenteni ezt a pazarlást és mi lenne a módja az újrafelhasználásnak. A cél az, hogy a még ehetö élelmiszerek ne kerüljenek a szemétbe, hanem pl. a mezögazdaságban és iparban  is felhasználhatók lehessenek.

Legjobb esetben ebböl a törekvésböl már új kereskedelmi cikkek söt új vállalkozások  is születtek. Ezek közé sorolható az az étterem, melynek a neve is az újrafelhasználásra utal, nevezetesen úgy hívják, hogy

Loop /  Kanyar v. hurok

Loop

Loop vendéglö konyhája

Ez a vendéglö ( Lapinlahdenpolku 8 D ) egy nagyon érdekes épületben müködik Helsinki központjában. Az épület ugyanis egy használaton kívüli elmegyógyászati kórház

:Lapinlahden sairaala

Finnország elsö elmegyógyintézetnek épült kórháza, Európa legrégibb ilyentípusú intézményei közé tartozott. A tervezö èpítész ugyanaz a német származású építész: Carl Ludvig Engel volt, aki Helisinki empire belvárosának legjelentösebb tervezöje is.

Lapinlahden sairaala

Lapinlahden sairaala / Lepinlahti kórház Helsinkiben

A kórház a tengerparton épült, 1841-ben adták át és egészen 2008-ig müködött. Azóta változatos az épület  sorsa, az ott müködö kisebb vállalkozások bérleti szerzödés keretein belül müködnek, á védett épület sorsáról a helsinki városi tanács  mindíg nem döntött véglegesen. Az itteni

Vendéglö  From Waste to Taste /  Hulladéktól az ìzekig

elvet vallja. Születése egy kereskedö megjegyzéséböl fakadt és így történt : Johanna Kohvakka 2015-ben Helsinkiben a Narikkatori nevü központi térre egy eseményt szervezett, ami a kidobásra ítélt élelmiszerekkel foglalkozott. Egy  kereskedö azt mondta neki, hogy “Teidän pitäisi organisoitua vähän paremmin, juuri heitin parin lavallista ruokaa roskiin ” Maguknak szervezettebbnek kellene lenniük, pont most dobtam ki egy pár rakományravaló  ételt a szemétbe “ .

Egy év mulva ez a mondás  volt az alapja egy Michelin csillaggal kitüntetett szakács: Markus  Aremon válllakozásának, egy vendéglönek , ami  2016 júniusában nyitotta meg ajtaját a közönség elött. A gourmet ételekhez  90 %-ban olyan nyersanyagokat használnak fel, amiket az üzletek már kidobásra  ítéltek. Ez így zajlik : Két dolgozó Sami és Marika minden reggel körüljárnak hét  Helsinkiben levö S –Market nevü boltban, ahonnét beszerzik az éppen kidobásra ítélt nyersanyagokat. Ezek pl. a csúnya sárgarépák , un. túl görbe uborkák, esetleg felsö leveleiknél kissé fonnyadt saláták, stb. Ezekböl a nyersanyagokból remek ételeket föznek, sütnek.

Az étterem rövid idö alatt nagyon kedvelt lett, a vendégek csodálkoznak azon, hogy mi mindent lehet készíteni a már kidobásra ítélt nyersanyagokból.

Egy ebéd : Waste du Jour  ára 9.50 euro, gyerekek ebédje 5 euro vagy a koruk szerint :  1 euro/ év . Az ebédhez leves, meleg étel, salátabár, kávé / tea és valami desszert tartozik.

Aki nem akar meleg ételt enni a levesen kivül : Soup du Jour az 7,50 eurot fizet.

Mivel a  háztartások dobják szemétbe a legtöbb még ehetö élelmiszert a Természeti Kincsek központja  – Luke – egy  listát tett közre arra vonatkozólag, hogy mit tehetünk mi azért, hogy csökkentsük a kidobásra itélt élelmiszerek mennyiségét.

Hogy csökkentsük a kidobandó élelmiszereket ?

Mielött bevásárlásra indulunk nézzünk körül- elsösorban a jégszekrényben és  gondolkozzunk azon, hogy mit lehet készíteni az abban levö élelmiszerekböl.

jaakaappi

Mi minden van még a jégszekrényben ?

Tipp : A gyorsabban romlandókat a jégszekrénybe tegyük a polcok elejére, nehogy elfelejtödjenek valahol hátul.

Az üzletben nézzük meg a csomagolásokat pontosabban: mikor jár le az amit veszünk ? Ne vegyünk annyit a leárazott élelmiszerekböl – azért mert olcsóbbak –  amennyit nem tudunk felhasználni egyszerre.

Mielött kidobnánk valamit a jégszekrényböl alaposan nézzük meg, szagoljuk meg és kóstoljuk is meg.  A száraz kenyérböl vagy a fonnyadt salátából és gyümölcsböl még sok mindent lehet készíteni.

Finnországban nagy mértékben megy a felvilágosító munka az élelmiszerek érdekében. Ezért kerül már évek óta megrendezésre a

Veszteséghét / Hävikkiviikko

Egy kis háttér

Finnországban 1957 óta müködik egy szervezet, mostani nevén Kuluttajaliitto = A fogyasztók szövetsége . Ez egy politikailag független finn egyesület, melynek célja a fogyasztók érdekeinek képviselése és védelme.

kuluttajaliitto_logo

Fogyasztók szövetsége egyesület

Az egyesület müködése  részben saját újság :Kuluttaja /Fogyasztó segítségével, részben pedig különbözö események , felvilágosító szemináriumok segítségével történik. Ilyen az az eseménysorozat, mely évente egy héten át az élelmiszerekkel foglalkozik, különösen azok szemétbe kerülésével. Ez az eseménysorozat

Hävikkiviikko /Veszteséghét néven kerül megrendezésre

hävikkiviikko

Veszteséghét

Tavaly ez a hét a szeptember 11-17 közötti hét volt. A fö cél az étel értékére való figyelmeztetés , egyben felhívás arra, hogy milyen fontos a fogyasztók részére akidobásra kerülö  ételek mennyiségének csökkentése. Résztvettek ezen az élelmiszergyártók, az üzletek, étkezdék és a legkülönbözöbb, az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülö  fórumok is.

Külön felvilágosítást rendeztek az iskolákban. Finnországban az általános iskolákban  van egy kotitalous / háztartástan nevü tantárgy, melynek óráin erre különös figyelmet fordítottak. ( Megjegyzés : Ez a tantárgy nem csak a lányok részére kötelezö ! )

 

 

Ennek azért is van jelentösége, mert a finn iskolákban a tanulók minden nap ingyen meleg étkezést kapnak és sajnos az ételek egy része a moslékba kerül.  Ezen a héten a diákok az iskolai konyhákban maguk is készítettek ételeket a már kidobásra ítélt nyersanyagokból és meg is ették azokat, söt mi több jó étvággyal.

Kedves Olvasók !

Az utóbbi mondatra gondolva két  receptet ajánlok, egy édességet és egy körítést. Mind a kettö már “lejárt ” nyersanyagokból készül.

Szegény lovagok / Köyhät ritarit

Miböl készül ?

Már kissé megszáradt kenyér, 1 tojás, 2 dl tej, 1 evökanál vaniliáscukor, olaj v. vaj a sütéshez.

Hogyan készül ?

A kenyeret szeletekre vágjuk, a tojást felverjük, hozzátesszük a tejet és a vaniliáscukrot. Ebbe  a kenyérszeleteket szeleteket röviden beáztatjuk és olajban vagy vajban szép barnára kisütjük.

7587

Szegény lovag / Köyhä ritari

Tálalhatjuk bármilyen gyümölccsel, lekvárral vagy/és tejszínhabbal. Nagyon finom.

 

Körítésnek mindenféle már kissé fonnyadt zöldségfélét használhatunk, a tepsiben sütjük meg azokat . Így készül

Tepsiben sült zöltségek / Uunivihannekset

A zöldségek lehetnek többfélék, maradékok is, pl egy-egy paprika vagy sárgarépa, cékla,  hagyma és krumpli, paprika és zuccini , szinte bármilyen zöldség. Bármilyen húsételhez vagy  sült halhoz is készíthetjük .

uunijuureksia-11516

Tepsiben sült zöldségek

A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk és kb. egyforma nagyságú darabokra vágjuk , hogy egyszerre legyen kész az étel. Mindent egy kizsírozott, vagy sütöpapírral kibélelt tepsibe teszünk, megsózzuk és tört borssal meghintjük . Ezután egy kevés  olajjal meglocsoljuk . Kb 40 percig sütjük 200 fokos sütöben. Sütés közben megforgathatjuk a zöldséget, de az nem fontos. Egy villával  kipróbálhatjuk, hogy puhák-e már a zöldségek.

 

Kedves Olvasók !

Mai levelemet zárva vidám sütést-fözést kívánok Önöknek.A hétvégi menüben ki is lehetne  próbálni a fenti recepteket.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás :

 

 

 

Díszoklevél  a “Finnországi levelek”-nek “Kirjeitä Suomesta” sai kunniakirjan  ! 

 

 

Kedves Olvasók !

Örömmel írom, hogy a mai postával meglepetés érkezett az államtanács titkárságáról. A meglepetés itt látható

Kunniakirja Suomi 100

A szövegben az áll, hogy a Kirjeitä Suomesta – Finnországi levelek is hozzájárult ahhoz, hogy az önálló Finnország fennállásának 100. évét  a lehetö  legsokrétübben és legszélesebb körben ünnepelhettük együtt – yhdessä az év témájának megfelelöen.

Részemre öröm volt a levelek írása és még nagyobb örömre adott okot az a nagy érdeklödés amivel Önök a centenáriumi év finnországi leveleit követték.

 

Szivélyes üdvözlettel – Parhain terveisin

 

Judit Mäkinen

Húsvéthétfö finn módra

Kedves Olvasók  !

Ilyen a helyzet Délfinnországban Húsvéthétfön 2018 ápr.2. napján. Ömlik a hó, a Finnair több járatot nem indít ma a hóvihar miatt, az utóbbira nagyon ritkán van példa. Helsinkiben a hömérséklet minusz 1 C fok. A többnapos húsvéti ünnepekre vidékre utazott fövárosi lakosok ilyen utakon jönnek hazafelé.

5908917_

Húsvéthétfö , 2018

Ugye Önök közül senki nem csodálkozik azok, hogy miért nem szokás a locsolás Finnországban

Az elörejelzés szerint 15 – 20 cm friss hó várható.  A meteorologiai intézet kis videoja a mostani finnországi idöjárásról itt látható

https://www.is.fi/kotimaa/art-2000005626236.html

Remélem kinyílik a link Önöknél is.

Szivélyes üdvözlettel:

 

Judit Mäkinen

Kellemes Húsvéti Ünepeket !

Kedves Olvasók 1

Mivel nálunk még havas a táj, egy Talvimuna / Télöi tojásnak hívott tojással kívánok ma Önöknek kellemes húsvéti ünnepeket.  Ezt a húsvéti tojást Alma Pihl finn ékszerész készítette 1913-ban Péterváron Carl Fabergé , cári udvari ékszerész  mühelyében.

Talvimuna Winter egg

Talvimuna / Téli tojás 

 A hegyikristályból , platinából és gyémántokból készített remekmü II.Nikolai cár húsvéti ajándéka volt Maria Fjodorovnanak.
Ha valaki Almaról többet is szívesen olvasna, nézzen be ide : http://www.magyarfinntarsasag.hu/nyomtatasi_kep.php?hirszama=48766&nyelv=0&oldalid=3
Mindnyájuknak napsugaras és örömteli   ünnepeket kívánva :
Judit Mäkinen

Húsvéti sütemény : Citromos kuglóf

Kedves Olvasók !

Közeleg a húsvét. Finnországban húsvétkor sokféle süteményt sütnek, az egyik ilyen kedvelt sütemény a citromos kuglóf. Ha valakinek Önök közül kedve támadna sütni, ime a recept.

 

Citromos kuglóf

 

Sitruunakakku

Sitruunakakku / Citromos kuglóf

Mi kell hozzá ?

Három tojás, 2½dl cukor, 5 dl liszt, 1½ kávéskanál sütöpor, 1 kávéskanál vaniliáscukor, 1 dl citromlé,15 dkg margarin vagy vaj, 1 citrom lereszelt héja. ( A citromot a reszelés elött alaposan ! mossuk meg, meleg vízben )

Hogy készül ?

A cukrot és a tojásokat kikeverjük. A lisztet,sütöport és a vaniliáscukrot összekeverjük . A felolvasztott margarint/vajat és a citromlevet a lisztkeverékkel felváltva hozzáadjuk a cukorral kikevert tojásokhoz.

A tésztát egy kivajazott és zsemlemorzsával meghintett kuglóf-formába tesszük. Jól emelkedik, a forma legyen kb. 1½-2 literes.

175 fokos sütöben kb. 45 percig sütjük.

Tipp: tegyük hideg sütöbe, a tészta így lassan melegszik fel a sütövel együtt és nem “ugrik meg”. Akkor van készen, amikor egy kés élére nem tapad semmi tészta, ha megszúrjuk a kuglófot egy késsel. Lassan kell hüteni, akkor nem esik össze: a sütöt elzárjuk, ajtaját kinyitjuk és a kuglófot hagyjuk a sütöben, lassan hül így le.

Jó étvágyat !

Judit Mäkinen

 

Forrás:

https://www.myllynparas.fi/reseptit/sitruunakakku

 

Közelgö Húsvét 229.levél

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 

Kedves Olvasók !

Közeledik a Húsvét , ami  azért is érdekes ünnep Finnországban, mivel egyesíti a pogány és keresztény szokásokat. A pogányoknál a tavasz a varázslatok idejét jelentette, melyhez a boszorkányok természetszerüen hozzátartoztak. Mai levelem a húsvéti szokások egy részére világít rá.

A holnapi nap, azaz március 25.-e Vasárnap  két szempontból is fontos nap.

Holnap hajnalban állítjuk át az órákat az un.

Nyári idöszámítás-

ra, azaz egy órával elöbbre. Sokan nem tudják, hogy az órát elöre vagy hátra kell-e állítani, erre van egy nagyon jó emlékeztetö. Az órát mindíg a nyár felé állítjuk.

Ha a nyár elöttünk van, az órát elöre állítjuk és összel, amikor a nyár mögöttünk van az órat egy órával hátrább állítjuk.

1641670_

Irány a nyár ! Laura Virtanen képe

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Finnország Magyarországhoz viszonyítva egy órával elöbbre van, mivel az ország a keleteurópai zónába esik, mint pl. Görögország. De vajon ki gondol arra, hogy finnországi  és dél-afrikai idö  között nincs különbség .

A másik dolog ami jelentössé teszi ezt a Vasárnapot az az, hogy ez a húsvét elötti utolsó Vasárnap,  magyarul Virágvasárnap a neve. Finnül

Palmusunnuntai = Pálmavasárnap– nak hívjuk.

Mai bejegyzésemben erröl lesz egy kicsit többet szó. Ez a Vasárnap más néven is ismeretes Finnországban, azaz Virpa- vagy Virposunnuntai néven. Ez a szó az orosz füzfa = vérba szóra vezethetö vissza, a szokás Kareliából került Finnországba.

Az  ortodox egyházi hagyomány

Finnország keleti részein, Kareliában és Savo megyében szokás volt, hogy a Nagyhét elötti Vasárnap a fiatalok korán felkeltek és feldíszített füzfaágakkal  meglegyintették a még alvó családtagokat miközben a helyzetnek megfelelö versikét mondtak. Ezt nevezték virpominen-nek, mely az orthodox egyház húsvéti szertartásaihoz is hozzátartozott – és a mai napig is hozzátartozik. A pap megáldja a feldíszített, barkás füzfaágakat és azokat szétosztják a szertartáson résztvevök között. Virágvasárnap az orthodox egyház virágokkal diszített ágakat szentel meg és azokat elosztják a szertartáson résztvevök között. A  megszentelt ágak lengetésének a régiek a rosszat elüzö hatást tulajdonítottak.

Mivel  Finnországban húsvét idején még tél van, az egyetlen élö ág vagy a szobában kihajtatott nyírfagaly vagy pedig a barkás füzfavesszö volt.

A virágokkal díszitett ág neve: virpomisvitsa.

IMG_20170405_151653_570_virpomisvitsat

 

A virágok nem élö virágok, hanem kreppapírból barkácsolt színes virágok. Ezeket az orthodox egyházközségekben már jóval Virágvasárnap elött barkácsolják  az egyházközség tagjai.  Nagyon szép virágok születnek így és az idösebbek tanítják meg a fiatalokat is ilyen virágok készítésére . Így megy a hagyomány tovább generációról generációra.

IMG_3614

Ez a kép Tampereben készült, az ottani virág- barkácsólókat mutatja. A fényképész: Marja Hattunen .

A szokás  gyökerei a második évszázadra vezethetök vissza emlékezve arra, hogy Jézus szamárháton érkezett Jeruzsálembe  és a Megváltót  pálmaágakat lengetve várták az emberek . Az északi országokban pálaágak helyett a legelsö tavaszi ágakat, a barkás füzfaágakat használták és a mai napig is használják  erre a célra. Az ágak lehetöleg háromágúak legyenek emlékeztetve ezzel a Szentháromságra. A kétfelé ágazó vesszök Krisztus két vonására az emberire és az istenire emlékeztetik a hívöket.

Amikor a megszentelt virágos ággal meglegyintenek valakit akkor egy kis verset is mondanak hozzá. A versnek többféle változata van. Az egyházi vers szövege ilyen : ”Virvon varvon vitsasella, tällä pajun oksasella Herramme Jeesuksen Kristuksen Jerusalemiin ratsastamisen muistoksi. Jumala sinua siunatkoon.” . A szöveg megemlíti, hogy a szokás a jeruzsálemi bevonulást idézi és Isten áldását is kéri.

Az ortodox egyház tagjai általában csak a családtagokat a  keresztszülöket vagy az egyházközség tagjait üdvözlik így . A szokáshoz nem tartozik a jelmezes öltözék  vagy a házról- házra járás.

A modern idökben

elterjedt azonban, hogy a gyerekek házról házra járnak , ha a verssel egészséget kívánnak akkor a díszes ágat oda-adják a ház népének és valamit kapnak helyette, újabban általában csokoládét, esetleg egy kis pénzt, régebben festett tojást kaptak. Az elmondott versike általában így hangzik : “Virvon varvon tuoreeks terveeks tulevaks vuodeks, vitsa sulle, palkka mulle”.
Szabadon fordítva: Kívánok jövöre jó egészséget, az ágat neked adom, én cserébe a bért kapom.

virvon9-1024x611

Virvon,varvon……

 

Ezek a gyerekek legtöbbször boszorkánynak öltöznek, ami összefügg azzal a régi , pogány hittel, hogy húsvet táján repdesnek a boszorkányok, akik mindenkinek csak rosszat akarnak.

A régiek hittek a seprünyélen repdesö rosszindulatú boszorkányokban, akik föleg Nagypéntek éjszakáján az ördöggel való találkára repültek, útközben mindenféle kárt okozva. Az emberek ilyenkor védtelennek érezték magukat és mindent megpróbáltak, hogy a jószágtól távoltartsák a kártevöket. Az istállókat jól bezárták, szénnel, krétával vagy kátrány segítségével keresztet rajzoltak az istállóajtó fölé. A boszorkányok féltek az istálló tetejére kiszögezett bagoly tetemétöl vagy egy döglött ragadozómadártól is és elkerülték az így ” díszitett” istállókat.

 

boszi

Húsvéti boszorkány

Finnül a boszorkány neve  : trulli. A  szó a svéd nyelvböl került hozzánk, régiesen svédül a boszorkány = trull/troll. Ennek finnes formája a trulli, Nyugatfinnországban: rulli.
A boszorkányjárással kapcsolatos finnországi hiedelmekhez hasonlókkal találkozunk más országok szokásai között is, így pl. Svédországban, Németországban és Angliában is repdesnek boszorkányok a húsvéti égen.

A jövö hét már közvetlen a húsvét elötti,

Nagyhét  azaz finnül Piinaviikko = Kínszenvedés hete

vagy ismert Hiljainen viikko = Csendes hét néven is.
A finn nyelvben a

Nagyhét hétköznapjai – nak külön nevük van, ezek a következök:
 Malkamaanantai a  Nagyhét Hétföjének neve

Malk , mai néven inkább hirsi vastag fát jelent, gerendát. Jézust, a büntetlent bünökkel vádolták azaz a vádlók látták a szálkát más szemében, de nem látták a gerendát a sajátjukban. A finn szónak van egy olyan magyarázata is, hogy ”Jeesusta malkattiin ” azaz csipkelödve, gúnyosan beszéltek hozzá a keresztúton.

Tikkutiistai  a nagyhét keddjének finn neve

Tikku finnül szálkát vagy vékony faágat is jelenthet. A régiek ezen a napon hasítottak  vékony forgácsokat alágyujtósnak,  amikkel a kányhákban a tüzet gyorsan meg lehetett gyujtani. A hiedelem szerint ezen a napon faragott alágyujtóshoz különös szerencse is társul.

Kellokeskiviikko  a nagyhét szerdájának finn neve

A  ”kello” szó finnül nemcsak órát, hanem harangot és kolompot is jelent. Ezen a napon tették fel a gazdák a tehenek nyakára a kolompot a hosszú tél után és gyakran ilyenkor engedték ki az állatokat elöször az istállóból a téli , istállói” fogság” után  a szabadba.

Kiirastorstai = Tisztítócsütörtök, a nagyhét csütörtökjének neve
Ezen a napon a vidéki házak udvarából elkergették a kiirát. Hogy a kiira szó mit jelent azt nem tudták biztosan, de valami olyan rossz szellem lehetett, amit el kellett a tavasz elején kergetni valahová, lehetöleg mélyen az erdőbe. Kiirastorstai napján tűzzel és vassal kergették el a rossz szellemet úgy, hogy egy szánkóra felhalmozták az összegyűlt szemetet és azt égő, kátrányos fáklyával a kézben, körbehúzták az udvaron.

kiira

A fenti képet Samuli Paulaharju készítette az 1910-es években. Kaisa Takalo húzza a kiira-t az udvaron Paavola-ban, Forssa városában.

Ezzel kapcsolatban megjegyzést érdemel, hogy a tisztítótűz, azaz purgatórium finnül: kiirastuli ( tuli = tűz) szószerinti értelmezésben a kiirastorstai megtisztulási, tisztitó csütörtököt jelent.

Nagypéntek neve finnül: Pitkäperjantai = Hosszúpéntek
Nagypéntek, a protestáns, egyházi világ legnagyobb ünnepnapja, itt munkaszüneti nap. Az üzletek zárva lesznek, elcsendesül a forgalom. Mivel az év ezen időszaka a legjobb síszezon az ország északi részein, sokan síznek, azaz szabadságon vannak, hiszen mivel a hétfő is ünnepnap, egy pár nap hozzátételével már majdnem egy héten át lehet élvezni a finn tél legjobb oldalát, azaz hosszú és világos napokat, remek sílesiklópályákat és gondozott – géppel előre kitaposott – sífutásra alkalmas pályákat.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az iskolákban Nagypéntektől húsvét keddig van tanítási szünet.

Lankalauantai  a nagyszombat finn neve

Ez a nap neve arra vezethetö vissza,  hogy ilyenkor mosták és festették a télen font fonalakat. Lanka = fonal finnül.

Sukkasunnuntai – húsvét Vasárnap

A név szószerinti fordítása : zoknivasárnap. Ennek a szónak két magyarázata is ismert, az egyik szerint csendesen viselkedünk, zokniban vagyuink . A másik magyarázat azt mondja, hogy úgy ünneplünk, hogy táncolás közben még a zoknik is lerepülnek a lábunkról . A régiek ezen a napon  ünneplöbe öltöztek és mezítláb mentek táncolni napfelkeltekor. Húsvéti tojásokat ettek- a tojás ugye a termékenység szimbóluma – tánccal és  mindenféle játékkal ünnepelték a húsvétot. A tojás, egyben  mint az új élet szimboluma is  Krisztus feltámadását is jelképezte.

Mint említettem a finn húsvét tradiciói kevertek, a pogány és a keresztény világ hagyományai  keverednek ilyenkor.  A pogány világ egyik , ma is élö hagyománya a

Pääsiäisvalkea-t vagy pääsiäskokot / Húsvéti máglyák gyujtása

Ez a szokás föleg Finnország Pohjanmaa nevü északnyugati részén terjedt el. Az óriási máglyákat lankalauantai/nagyszombat – on gyujtják meg. A máglya fekete, csipös füstje elkergeti az ilyentájt repdesö boszorkányokat.

33759844780_1b0c01bda0_o

Húsvéti máglya

A tüzet a környék lakosai nagy számban figyelik , ha 200-al több személyt várnak a tüzhöz akkor rendörségi engedélyre és esetleges veszélyre számítva menekülési tervezetre is szükség van.

Kedves Olvasók !

Mai soraimat zárva  kívánok Mindnyájuknak békés és napsugaras közelgö húsvéti ünnepeket.

 

Judit Mäkinen