Téli – nyári höingadozás : 60 C fok !

 

Kedves Olvasók !

Nálunk jelenleg nyár van – ritka májusban a 25 C fok fölötti hömérséklet errefelé.  Ezen a két képen a Finnországi levelek szülöhelye látható nyáron és télen .

 

 

Az évszakok közötti   höingadozás az ország déli részén is eléri a 60 C fokot, északon lehet több is.

A lassan közelgö hétvégére szivélyes üdvözlettel:

 

Judit Mäkinen

 

 

Reklámok

Nárciszerdö : megvalósult álom Finnországban

Kedves Olvasók  !

Tammisaari nevü kis finn város közelében Gullö szigetén – híd vezet oda-  van egy nyírfaerdö, ahol Lena Aschan agrológus  az álmát valósította meg

Lena Aschan

Lena Aschan 

Kb.. 35 000 nárcisz virágzik az erdö fái között. Tegnap- 2018 május 17.-én jártam ott, Lenyüghözö a  látvány, bódító az  illat , itt-ott a fák vetnek árnyékot a tengernyi virágzó nárciszra.

Nárciszerdö

 

Az elsö hagymákat 2007-ben ültették el, azaz a többezer hagymát letették  itt-ott az erdöben és földet tettek rájuk.Tápszer  segíti a koratavasszal virágzó hagymákat.

Leírhatatlan élmény ez az erdö, bódító az illatr. Többféle nárcisz virágzik itt a fehéreken kivül a sárga minden árnyalatában.

Ez az erdö a Gullö gård-birtok magántulajdona, az ö valósággá lett mese-erdöjük. A virágzás idején – kb. 2 hétig  szabadon látogatható, bárki részére. Belépöjegy nincs.

 

 

Az erdöben egy 500 m hosszú , ápolt ösvény kanyarog a látogatók nagy örömére. A területén egy remek kávézó is várja a vendégeket. A több mint 100 éves régi istállóból átalakított modern vendéglöben  nagy  étterem van, táncparkettal.

Tegnapi – 2018 május 17- felvételeim a képek.

 

Judit Mäkinen

Forrás:

https://www.meillakotona.fi/artikkelit/kukkaloistoa-silmankantamattomiin-gullon-kartanon-mailla-lainehtii-narsissimeri

 

 

 

Cseresznyefavirágzás Finnországban

Kedves Olvasók !

Vajon ki gondolta volna, hogy ha valaki Finnországban szeretné látni a japánok világhírü hanami ünnepét, a cseresznyefák virágzásának idején, akkor nem kell a világ másik végébe utazni.

Elég ellátogatni Helsinki egyik keleti városrészébe nevezetesen  Roihuvuoriba az ottani víztoronyhoz. Annak környékén idén 350 cseresznyefa virágzásában gyönyörködhet a természetet kedvelö.

 

DSCF6167a

Cseresznyefavirágzás Helsinkiben

Ez a cseresznyefa-park egy ittélö japán kereskedö – az üzletének neve Tokyoka –   Norio Tomida nevéhez füzödik, neki köszönhetjük ezt az egyedülálló élményt.

NorioTomida2

Norio Tomida

Norio elöször az 1970-es években diákként járt Finnországban, majd ezután  6 évet töltött Svédországban. A sors azonban egy finn kislányt vitt az útjába- jelenleg a felesége – és vele költözött Finnországba. Itt az élete símán folyt és Norio elhatározta, hogy az ittélö japánokkal együtt hálából megajándékozza Helsinkit 50 cseresznyefával. A cseresznyefapark végleges helye Roihuvuoriban lett, ahová elöször 150 fát ültettek Tomida kezdeményezésére az ajándékozó privátszemélyek, Finnországban müködö japán cégek és egyesületek közremüködésével.

Én ma , 2018 május 15.-én jártam ott, édesapám születésnapja ez a nap. Meleg van, + 28 C, ragyogóan süt a nap. Rengetegen voltak ott a virágzó fák alatt ülve csodálva a gyönyörü fákat.

Önöknek vettem lencsevégre ezeket a képeket.

 

Kedves Olvasók !

Talán ezek a képek is bizonyítják, hogy erre északon is gyönyörü élményekben lehet része az ide látogatónak.

 

Judit Mäkinen

 

Forrás: http://vihreatsylit.fi/kirsikkapuisto/

 Érettségi vizsga Finnországban. 234. levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

   

Kedves Olvasók !

Finnországban is erösen közeledik az iskolai év vége – június eleje – ezért mai témám az iskolával foglalkozik, közelebbröl a finn érettségiröl írok ma.

Ennek a témaválasztásnak több oka is van, az egyik az észrevehetö érdeklödés a több állam gyakorlatától  eltérö  finn iskolarendszer iránt.

A másik ok az,  hogy Finnországban viszonylag magas az érettségizettek aránya , 2015-ben  a lányok 59% -a érettségizett. A fiúk 39 %-a tett érettségi vizsgát. Ez egyben azt is jelenti, hogy magas a föiskolát vagy egyetemet végzettek száma,  2014-es adatok szerint a lányok 45%-a végzett felsöfokú tanulmányokat, a fiúk pedig 37 %-ban végeztek egyetemeken vagy föiskolákon.

Egy kis háttér

Finnország önállóságának éveiben – ez az eltetl 100 évet jelenti –  a népesség iskolázottsága fokozatosan növekedett.  Az elsö években a cél az volt, hogy mindenki végezzen általános iskolai tanulmányokat. A II.világháború utáni években a középiskolát és gimnáziumot végzettek száma nött és az 1960-as évektöl kezdve a föiskolát végzettek aránya is gyarapodott.

A finn érettségi története

Turkuban kezdödött, az ottani Akadémia és késöbb a Császári Alexander egyetem felvételi vizsgáival. Ezek célja az volt, hogy kiderüljön, bír-e a föiskolákra igyekezö olyan alapismeretekkel, melyek elengedhetetlenek a magas fokon végzendö tanulmányokhoz.  Abban az idöben a vizsga kizárólag szóbeli volt, ehhez 1853-ban két írásbelit is füztek nevezetesen anyanyelvböl és egy idegen nyelvböl- ez általában a latin nyelv volt- kellett vizsgát tenni. Így ezt az évet tartjuk a finn érettségi születése évének.

Az 1800-as években egy rövid ideig az érettségizettek egyenruhát is viseltek.

250px-Ylioppilaat_univormuissa

Egyenruhás érettségizök

A érettségi vizsga 1874-töl nem az egyetemeken történt, hanem a gimnáziumokban. Akkori határozattal elrendelték, hogy az érettségizönek írásbeli vizsgát kell tennie matematikából,  finn- és svéd nyelvböl és ezen kivül egy idegen nyelvböl is , ami lehetett német, francia, orosz vagy latin.

Matematikát kétféleképp oktattak, egy un. hosszú matematikát   és egy, rövidebb ideig – és kisebb óraszámú –  tartó un. rövid matematikát.  Ez jelenleg is így van. Hátránya, hogy a diák választhat melyiket akarja. DE ! sok egyetemen a felvételi vizsga matematikából van amin azok, akik az un. rövid matematikát végezték képtelenek résztvenni. A választás a gimnázium elsö osztályában történik és azok akik hajlamosak arra, hogy könnyebbé tegyék az iskolát a rövid matematikát választják. Így azonban sok egyetemi ajtó bezárul elöttük. Felmerül ezzel egyidejüleg az a kérdés is, hogy tudja-e a 16 éves ( a finn gyerekek 7 éves korukban kezdik a 9 osztályos általános iskolát), hogy “mi lesz, ha nagy lesz”  azaz milyen további tanulmányokat szeretne majd az érettségi után végezni.

Az 1900-as évek elején az írásbeli vizsga után szóbeli vizsgák is voltak, ezeket az egyetemek rendezték. Azok akik mind az írásbeli mind pedig a szóbeli vizsgán is megfeleltek beiratkozhattak az egyetemere és  használhatták az ylioppilas = egyetemi hallgató címet.

Eredetilaeg a nök csak külön engedély birtokában vehettek részt az érettségi vizsgán , az elsö érettségizett nö Wilhemine Sofia af Gadolin ( 1802-1845 ) volt. Az 1874-es év újításainak értelmében a nök érettségizhettek, de egyetemi tanulmányok folytatására ismét külön egedélyre volt szükségük egészen 1901-ig.

Érettségi a függetlenség éveiben

Az önálló Finnországban a Császári  Alexander Egyetem neve Helsinki Egyetemre változott. Az érettségi rendezését teljesen a gimnáziumokra bízták  1921 –ben és megszüntek az egyetemeken rendezett szóbeli vizsgák is . Ezek helyett a gimnáziumokban voltak szóbeli vizsgák.  Egyben az érettségi vizsga eredményének  értékelése egy központi  bizottsághoz ( Ylioppilastutkintolautakunta ) került.

Gyakorlattá vált, hogy a gimnáziumokban az érettségizök már februárban befejezték az iskolábajárást és ezt egy finnül

penkinpainajaiset-nek nevezett vidám ünneppel zárták.( Egy kis finn nyelvlecke : penkki = pad , painajainen = rémálom, de itt azt jelenti, hogy nem nyomják már többet az  iskolapadot A szó rövidebb formája : penkkarit = tsz )  Ez a szokás jelenleg is él, nem lehet a magyarországi ballagáshoz hasonlítani, mert ez inkább egy karneválszerü nem egyszer szilaj ünneplés.

Ilyenkor- egy februári napon – az érettségizök teherautókon állva- mindenféle vicces öltözékbe és az autókat díszítö plakátokkal – autóznak körül a városban.

 

maxresdefault

 

Ezután kezdödik az érettsegi szünet ami az otthoni tanulást jelenti.

Az  1921-es rendelet értelmében az érettségihez öt tantárgy tartozott: anaynyelv, az ország  másik hivatalos nyelve  ( ez finn anyanyelvüek részére a svéd nyelvet jelenteti és a svéd anyanyelvük nek a finn nyelvet ) , egy idegen nyelv, matematika és az un. reál tantárgyak vizsgája ami a természettudományokkal kapcsolatos tantárgyakat jelentette  ( fizika, kémia, biologia és földrajz ) valamint történelem és hittan.

Érettségi vizsgákat nem csak tavasszal hanem összel is tartottak, de azokon csak azok vettek részt akik tavasszal megbuktak valamilyen tantárgyból és esetenként azok, akik betegség miatt nem tudtak a tavaszi vizsgán résztvenni. Késöbb ezt úgy változtatták meg, hogy azok akik valamelyik tantárgyból jobb jegyet akartak szerezni, abból a tantárgyból összel újra vizsgázhattak a jobb jegy reményében. Arra is lehetöség volt, hogy még egy tantárgyból vizsgázzanak ha akarnak , mivel az un. reál tárgyak nem voltak teljes összességükben kötelezöek.

A régi gyakorlat- hogy mindenki aki érettségizett és egyetemen akart továbbtanulni egyenesen beiratkozhatott az egyetemre – még egy ideig tartott, de mivel rohamosan nött az érettségizettek száma bevezették az egyetemek által rendezett felvételi vizsgákat.

A Ii. világháborúban a fronton szolgált fiatalok – önkéntesként voltak 16 évesek is a fronton az elsö vonalban ! – részére könnyített érettségi visgákat rendeztek, un. katonaérettségit, amiben csak 3 tantárgy volt, anyaneyelv. idegen nyelv és vagy matematika vagy valami az un. reál tantárgyak közül. Hogy ezek közé mi tartozott azt fentebb már említettem. Az 1940-es és 1942-es évben egyáltalán nem rendeztek érettségi vizsgákat, akkor a gimnázium utolsó évének bizonyítványát az érettségivel megfelelönek nyilvánították.

Változást az 1947-es rendelet hozott. Kötelezöen 4 tantárgyból kellett érettségizni, egyben megengedték azt is, hogy akik akartak még 2 szabadon választott tantárgyból is érettségizhetek. Így a legjobb eredményt 6 laudatur jelentette.

Az érettségi osztályzatokat nem számok jelzik, hanem latin nyelvü szavakkal jelölték ez  jelenleg is  így van. A rangsorolás a kitünötöl az élégtelenig Finnországban ilyen :

  • Laudatur
  • Exima cum laude approbatur
  • Magna cum laude approbatur
  • Cum laude approbatur
  • Non sine laude approbatur
  • Lubenter approbatur
  • Approbatur
  • Improbatur

 

Az 1970-es években lehetövé vált, hogy hatnál több tantárgyból is érettségizzen az ezt óhajtó, de ezeket a tantárgyakat nem foglalják bele az érettségi bioznyítványba, hanem az érettségizett diák ezekröl külön bizonyítványt kap.

Az érettségi vizsga újítása

Az 1990- es és 2000-es években az érettségi vizsgát jelentösen megújították. Lehetövé tették, hogy aki akarja annak nem kell egyszerre érettségizni minden tantárgyból, hanem több egymás  után következö érettségi  “szezonban”  lehet érettségizni. Pl. már összel lehet érettségizni egyes tantárgyakból és tavasszal a többiböl. Ez a diákok megterhelését jelentösen csökkenti és egyben  lehetövé teszi a jobb felkészúlést.

Ezen kívül több változás is történt.

2005-ben egy már 1996 óta kipróbált új vizsgarendszert vezettek be. Ez azt jelenti, hogy minimum 4 tantárgyból kötelezö az írásbeli érettségi vizsga ( Finnországban nincs szóbeli érettségi ) . A tantárgyak közül kizárólag az anyanyelv kötelezö mindenkinek, a többi három tárgy választható és lehet az ország másik hivatalos nyelve (finn anyanyelvüeknek svéd, svéd anyanyelvüeknek finn nyelv) , matematika és az uin. reál tantárgyak közül valami. Az utóbbi élénk vitát váltott ki, mivel kötelezöen nem kell már az ország mindkét hivatalos nyelvéböl érettségizni .

Érettségi vizsga számítógép segítségével

Ezt az újítást 2016 óta fokozatosan  vezetik be úgy, hogy 2019 tavaszán már minden tantárgyból számítógépen írják majkd  a diákok az érettségi feladatokat és ezzel megszünik a papír használata és a kézírás !

ìlyenek a lépések. Az egyes “labdák “ az egyes tantárgyakat jelzik.

Basic RGB

Fokozatosan bevezetett számítógépes érettségi . Syksy = ösz, kevät = tavasz

Hogyan zajlik az érettségi ?

A diákok saját, hordozható gépükkel érkeznek az iskolába. A gépeket csak az iskolában  kiosztott memory stick/pendrive által létrehozott hálózatban lehet a vizsga idején  használni. Ez egy zárt hálózat minden külsö kapcsolat nélkül.  (Most a kedves Olvasók megtanulhatnának egy finn szót : muistitikku = memory stick azaz pendrive  Muisti = emlékezet v. memória,   tikku = szálka , szóval memóriaszálka a neve ennek. Bár a finnek sokszor használnak angol szavakat, a muistitikku finn szó teljesen átment a gyakorlatba)

A vizsga idején a diák nem fér hozzá a saját gépén található linkekhez/ forrásokhoz  csak azok a programok elérhetök,  amik az iskolai muistitikku hálózatában vannak. Az irásbeli vizsga idötartama 6 óra, a diákok szigorúan elöírt csomagolási szabályokat betartva – semmi felirat a csomagoláson – visznek tízórait a vizsga idejére magukkal.

A vizsga kiértékelése szintén elektronikus úton történik.

Az elektronikus érettségire egy külön program az Abitti készíti fel a diákokat.

Abitti

Abitti

Ez lehetövé teszi a gimnáziumokban  a gimnáziumokban olyan dolgozatírások  rendezését melyek segítségével a diákok az érettségire gyakorolnak teljesen az érettséginél használt feltételeknek megfelelö körülmények között.

Hogy hogyan történik ez a gyakorlás azt mutatja be  az alábbi képes példa az abitti.fi internetees oldalról:

A tanárnö neve : Onerva , a szamítógépes szakember : Ilpo , a diákok : Anna, Toni, Pekka

  1. Onerva felteszi az otthoni számítógépére a vizsgakérdéseket / KOE ) és az anyagot muistitikku – ra menti el.
sarjis1_560

Onerva elökészíti a vizsgát

2.Ilpo segítségével Onerva elökészíti a vizsga –hálózatot . Ehhez kell: áram, hálózat és a diákok muistitikku-jai

 

sarjis2_560

Ilpo segít Onervának

3.Onerva a dolgozatírás közben  saját gépén figyeli a diákok munkáját és a válaszokat a hálózatból saját muistitikkujára menti el.

 

sarjis4_5601

Onerva követi  a diákokat

4. Onerva a dolgozatokat muistitikku-ról az Abitti rendszerbe viszi be . Az anyagot otthon értékeli ki = ARVIOINTI (Ezt az igazi érettséginél nem a tanárok, ha nem egy központi rendszer végzi, ahová elküldik a visga-anyagot  )

sarjis5_560

Onerva az anyagot beviszi az Abitti rendszerbe

5. Anna örül a sikeres eredménynek.

sarjis6_5601

 

Az érettségi vizsga vezetéséért, rendezéséért és  kivitelezéséért az Országos  Érettségivizsgabizottság = Ylioppilastutkintolautakunta felelös. Hogy ennek kik a tagjai az ezen a linken érhetö el : https://www.ylioppilastutkinto.fi/tietopalvelut/tietoa-ylioppilastutkinnosta/lautakunnan-kokoonpano

 

Kedves Olvasók !

A fentiek csak vázolják Finnország érettségi vizsgáinak rendszerét . Szóbeli érettségi nálunk nincs. Az iskolai tanárok személyes véleménye az egyes diákokról nem befolyásolja a központilag, számítógépes programok segítségével  kiértékelt vizsgát. A gépek senkivel nem kivételeznek !

A nyelvvizsgák a puszta  írásbeli vizsgák mellett használják a hallott beszéd megértését vizsgáló módszert is, aminek a lényege,  hogy a diákok hangszalagra felvett szöveget hallgatnak meg és utána az anyag tartalmára vonatkozó ellenörzö kérdésekre válaszolnak írásban.

Kedves Olvasók !

Idén tavasszal lesz 60 éve annak, hogy letettem az érettségi vizsgát Budapesten a Veres Pálné leánygimnáziumban – akkor oda fíúk még nem jártak. Amikor a ballagáskor az  Elvándorlok, elmegyek / várnak rám a kék hegyek / vár reám egy ismeretlen táj kezdetü dalt énekeltem nem sejtettem, hogy milyen igaz daltól lett könnyes a szemem.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

Finnországban ma : Anyák napja

 

Kedves Olvasók !

Míg Magyarországon mult Vasárnap volt Anyák napja, nálunk ma van ez az ünnep. Az ö tiszteletükre lobognak ma a zászlók az országban.

Finnországba az Anyák napja ünneplése egy tanitó és egyben parlamenti képviselö és az Otthoni Nevelés Egyesületének (= Kotikasvatusyhdistys) titkára:

Vilho Reima ( 1867-1948)  nevéhez füzödik.

Vilho_Reima

Vilho Reima 

Ö 1910-ben ünnepelte ezt a napot az Egyesült államokban és hazatérte után itthon  kezdett dolgozni ezért az ünnepért. Neki is nagy családja volt, feleségével együtt 8 gyereket nevelt. Vilho Reima- nak köszönhetö, hogy az  édesanyákra Finnországban  1918 óta emlékeznek májusban, 1927 óta május 2. Vasárnapján. Ez a nap 1947 óta hivatalos,  zászlós ünnepnap.

Nemcsak családi ünnep ez a nap, az állam is emlékszik az édesanyákra, akik közül a kiválasztottakat a Finn Fehér rózsa I. osztályú, aranykeresztes érmével tüntetnek ki.  A kitüntetéseket Sauli Niinistö Finnország államelnöke adja át.

pic_5_866011_k866038_651

Ezzel a gesztussal Finnország  felhívja a figyelmet arra, hogy az édesanyák családokban végzett munkája egyike a legértékesebbeknek, amit az utánunk következö generációért tehetünk.

Ezúton köszöntöm mindazokat a magyar édesanyákat akik Finnországban ünneplik ma az Anyák napját .

DSCF3681

 

Judit Mäkinen

 

 

Finnországban már nyár van !

 

Kedves Olvasók !

Tíz nappal ezelött írtam arról, hogy nálunk még nincs nyár. Most örömmel írom, hogy szinte az egész országban nyár van, mint a mellékelt térkép mutatja.

 

 

 

Csak a legészakibb részeken van még hó ! Viszont ott sokkal hosszabb a nap, mint az ország déli részein.

32087225_1670842346336152_1650930740763820032_n

A finn nyár szerintem a legkellemesebbek közé tartozik. Ritkán van kánikula ha van, az sem tart hetekig. A viszonylag sok esö miatt szinte trópusi a növényzet.

Nálunk holnapután lesz Anyák napja. Ezúton is üdvözlöm azokat a magyar anyákat, ekik ezt az ünnepet Finnországban ünneplik.

 

Judit Mäkinen

Forrás :

http://ilmatieteenlaitos.fi/

 

Finnország kitüntette Dr. Szilvay Gézát

 

Kedves Olvasók !

Május 8.-án Finnország budapesti nagykövete Petri Tuomi-Nikula átadta Dr. Szilvay Géza hegedütanárnak  Finnország egyik jelentös kitüntetését : A Finn Fehér Rózsa lovagrend elsöfokú lovagkeresztjét .

SVR-R-I

Dr, Szilvay Géza a Kelet-Helsinki zeneiskola nyugalmazott igazgatója – évtizedeken át tanította a finn fiatalokat . Az ö által kidolgozott Colourstrings / Színes Húrok oktatási módszer ma már világhírü, az általa alapított Fiatalok vonószenekara / Juniorjouset felvitte a fiatalokból álló zenekart a világ figyelemreméltó zenekarai közé .

Az alábbi kép a Finn nagykövetség facebook oldalán jelent meg .

Géza Szilvay

Petri Tuomi-Nikula nagykövet és Dr. Szilvay Géza hegedütanár 

Ha valaki Önök közül szívesen olvasna Dr. Szilvay Géza és testvére Szilvay Csaba zenetanárok finnországi müködéséröl egy kicsit többet,  itt lehet tájékozódni : http://www.parlando.hu/2017/2017-6/Judit_Makinen-Szilvay.htm

Kedves Olvasók !

Mindíg öröm magyar sikerekröl olvasni, és személy szerint nekem örömet jelent ilyenröl írni is. Külön öröm, hogy Finnország elismerte Dr. Szilvay Géza  évtizedes, áldozatos és fáradhatatlan munkáját. Sok szeretettel gratulálok a kitüntetéshez.

 

Judit Mäkinen

 

 

Anyák napjára

Azalea

2018 május 5. Anyák napja

Kedves Olvasók !

Ma Magyarországon, a szülöhazámban az Édesanyákat ünneplik. Nálunk Finnországban ez az ünnep május 2. Vasárnapján lesz.

A mai napon Lauri Viita finn költö soraival köszöntöm a magyar édesanyákat . Ezt verset az édessanyjáról, Alfhildröl  írta. Nem találtam magyar fordítást erröl a versröl az én fordításomban így hangzik az elsö négy sor

Lauri Viitta : Alfhild

Äidit vain nuo toivossa väkevät                                 Csak az anyák, kik erösek a reményben

Jumalan näkevät                                                           Vannak az Isten közelében

Heillä on an anettu voima ja valta                              Nekik adatott erö és hatalom

Kohota unessa pilvien alta                                           Álmukban felemelkedni a felhök alól

Ja katsella korkeammalta                                              És lenézni a magasból

 

Ezek a sorok különosen minket idösebbeket érintenek meg, hiszen a mi édesanyáink már a magasból kísérnek  minket.

Mert igaz az a finn mondás, hogy a gyerekeink csak kölcsönben vannak nálunk, de én úgy gondolom, hogy  anyának lenni mindörökre szóló feladat és egyben kegyelem is.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

Finnország elnökének hivatalos portréja – 233.levél

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra 

Kedves Olvasók !

Finnországban régi gyakorlat az elnök hivatalos portéjának elkészítése és annak ünnepélyes leleplezése.

Ezeknek a képeknek az elkészítése Janne Myllynen fiatal festömüvész szerint a festmények legnehezebbje. Ö a festészet királyának nevezi ezeket a portékat, melyeknek több célja is van . A kép nézzen ki úgy, mint az, akit ábrázol, tisztelje a modellt, legyen egyben korának tükre is kifejezve a kor értékeit.

Az  elözö elnök képei kivétel nélkül klasszikus  olajfestmények aranykeretben, Kivételt képez ezek közül Tarja Halonen képe, de az is olajfestmény.

 

Az egyes képekre kattintva megjelenik az elnök neve.

Tegnap került leleplezésre a jelenlegi  elnök,  Sauli Niinistö hivatalos arcképe. Minden eddigi fstménytöl  eltér Sauli Niinistö képe. A képet nézve sok minden jut az ember eszébe.

 

Sauli-Niinistö-muotokuva

Sauli Niinistö

Ez a kép nem olajfestmény, 100  müvész munkája, 100 kis mozaikból álló kép. Kifejezi a százéves független állam ünnepi évének mottoját : Yhdessä – Együtt.  Mindnyájan együtt ! Maga az elnök is elöször látta a képet annak leleplezésekor.

A projekt tavaly tavasszal kezdödött. Az egyik cél az volt, hogy hangot adjon snnak a sokféle érzelemnek, ami az elnöki tiszthez és az elnök személyéhez füzödik. A képet Atro Linnavirta és Anita Naukkarinen száz fiatal müvész segítségével alkotta.

A projektben nem csak  festök vettek részt, hanem  voltak közöttük szobrászok, video- performanszmüvészek, fényképészek és grafikusok is. A legtöbb erre a projektre kiválasztott müvész annak idején a  sajnos már megszüntetett Lahti Müvészeti Intézet ( Lahden Taideinstituutti ) tanítványa volt.

A kép így jött létre :

Az elnököt elöször lefényképezték.

A képet 100 egyenlö darabra osztották és ezeket a kis darabokat kisorsolták 100 fiatal , kiválasztott müvész között. Az ö feladatuk volt a megkapott kis darab tartalmának kifejezése kép formájában. A müvészek nem tudták, hogy az ö kis darabjuk a fényképnek pontosan melyik részéröl való.

Egyetlen kikötés volt : a kis kép nem lehet sértö és nem ellenkezhet a jó izléssel. Az elkészült kis darabokat a fényképnek azon helyére helyezték, ahonnét a darab szzármazott. Így jött lére ez a modern mozaiknak is nevezhetö arckép, Finnország elnökének hivatalos portréja.

Ha  alaposan megnézzülk a képet minden kis darab valami mást ábrázol, melyek látszólag összefüggestelenül kapcsolódnak egymához.

Sauli Niinistö örömmel üdvözölte az alkotást kifejezve azt a gondolatot, hogy a kép nem csak: “kuin vain yhden presidentin pärstä”  egy elnök fizimiskája, hanem a kép mögött sokféle gondolat rejtözik megmutatva, hogy minden emberben többféle dimenzió van amik egy átlagos fényképben vagy láthatók,  vagy sem.

Kedves Olvasók !

Ha valakit érdekelne Önök közül, hogy kik voltak azok, akik résztvettek ebben az alkotásban, a résztvevö müvészek névsora ebben a linkben van :https://www.is.fi/kotimaa/art-2000005667792.html

A kép végleges helye az Államtanács /Valtioneuvosto épületében lesz, de idén  összel majd látható a nagyközönség részére az Ateneum múzeumban, Helsinkiben.

 

Judit Mäkinen

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Finnországban még nincs nyár !

Kedves Olvasók !

Ezeken a képeken a május elsejei idöjárás és a hótakaró vastagsága látható Finnországban.

 

Még nincsenek levelek a fákon az ország déli részein sem és a Lappföldön teljes a síszezon.

 

Judit Mäkinen

Forrás : http://www.multi.fi/~mkaipio/saa/Saa_ITL_Lumitilanne.html