Kedves Olvasók !

Azt mondja a finn mondás, hogy amit/akit szeretünk annak több neve is van. Ez nem csak a családtagokra vagy a barátainkra vonatkozik.  Állatoknak is lehet több neve pl. Finnországban a medve ismert karhu, otso, kontio, ohto és mesikämmen néven is. Utóbbi mézestenyeret jelent: mesi = méz, kämmen ( kiejtés : kemmén) tenyér.

A nyár is több néven ismert: a nyár elejének neve  = kevätkesä (kiejtés kévetkése) közepe a keskikesä (keszkiése) és a vége

loppukesä vagy syyskesä (szüüszkése)= nyár vége

vagy szószerinti fordításban: „ösznyár”. Nálunk most  elkezdödött a finn nyár utolsó része. A nap sokszor süt, de már nincs olyan ereje mint a nyár elején. Az évnek ezt a szakaszát leginkább a vénasszonyok nyarához lehet hasonlítani.

Syyskesä a címe Eeva Joenpelto ismert finn író 1960-ban megjelent könyvének is. Syyskesä cimmel került a finn olvasók kezébe Johan Bargum svéd író Sensommar nevü regénye.

A Lappföldön ilyentájt már megjelennek az ösz elsö jelei és elöforfulhat éjszakai fagy is. Megszüntek a teljesen fehér éjszakák. Tegnap azaz július 27.-én napkelte 1h 46`kor volt és napnyugta 0 h 34 `-kor.  Ezután már rövidülnek a napok.   

Napnyugta Utsjoki 2020 7.27.

A nyár vége július 25.-én kezdödik Jaakko azaz Jákob Zebedeus fiának  névnapján. A régiek azt tartották, hogy Jaakko ezen a napon dobja be a hideg követ a tavakba, azaz ezzel a nappal kezdödik a víz lehülése ami a 18 C foknál hüvösebb vizet jelent. Ez a hiedelem erösen cáfolható, mert legtöbbször ilyenkor még meleg a tavak víze és fürdésre nagyon is alkalmas

Ha jó meleg volt a nyár, a nagyobb tavak vizének hömérséklete eléri a 21 Celsius fokot, de ez csak a víz felszíni rétegére vonatkozik. Egy erös széljárás elég arra, hogy a felkavart víz gyorsan lehüljön. A melegrekord  Tuusulaban volt 2001-ben , amikor a tuusulai tó vizének hömérséklete elérte a  28.1 C fokot. Ettöl idén nagyon messze elmaradtunk.

Hideg kö hüti a tavakat ?

Finnországban Jaakko napján több helyen manapság is szokás bedobni a “hideg”  követ a vízbe, nem csak tóba, hanem pl. Helsinkiben a tengerbe. A játékos ceremónia  rendezöje a Suomen Epätieteellinen Seura = Finn Tudománytalan Társaság .

A hagyomány Szt.Jakab zarándokútjához kapcsolódó szimbólum, a kö a bünöket szimbolizálja, amit eldobva megszabadulhatunk  büneinktöl. Erre azonban manapság nem emlékszünk, a hideg kö  nem jelenti a bünöket. Mint ahogyan azt sem jelenti, hogy nem lehet már fürödni a hideg víz miatt.

Milyen a syyskesä ?

Ilyenkor már sötétednek az esték, rövidülnek a napok és egyre hüvösebbek lesznek az éjszakák. Regelente már a tavak közelében köd is elöfordul mint az alábbi képeken látjuk ( Foto: Kikka Lehto )

Köd a víz felett

Köd a víz felett

Szeptemberben pedig lassan vége lesz a rövid, de szép finn nyárnak, ami legjobb esetben is csak 10 hétvégéig tart.

Kedves Olvasók!

Aki már volt Önök közül nyáron Finnországban bizonyára ismerkedett  Finnország egyik legszebb arcával. Remélem, hogy jövöre még többen lesznek nálunk magyar vendégek.

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Jaakonp%C3%A4iv%C3%A4
• https://www.mtvuutiset.fi/artikkeli/jaakko-heittaa-kylman-kiven-mutta-ei-hataa-vesi-lampenee-viela/6002394#gs.b9p3ev
• https://www.vantaansanomat.fi/paikalliset/1780332
• https://fi.meteotrend.com/sunrise-sunset/fi/utsjoki/https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006582998.html
• https://siida.fi/vierailijalle/siidaan-oppimaan/saamenmaan-kahdeksan-vuodenaikaa/syyskesa/

Kedves Olvasók !

Ha Önök közül valaki kirándulási célt keres Finnországban , szeretettel ajánlom Hattula régi templomát, a neve Hattulan Pyhän Ristin kirkko / Hattula Szt.Kereszt temploma.

A templom kulcsa

Helsinkitöl autóval  a 3.sz föúton másfél óra alatt elérhetö. Hämee tájegysegének legrégibb temploma, történelme a XIII. századra nyúlik vissza. A templom a turkui katedrálison kívül az egyetlen olyan középkori temploma Finnországnak, mely téglából épült.

Hattula-harangtorony

Bejárat a templomba

Építésének idejéröl változók a vélemények, a Múzeumigazgatóság (Museovirasto) az építkezés idejét 1440 -1480 -ban határozta meg.

A templom hires falfestményeiröl, Lohja temploma mellett Finnország legjelentösebb ilyentípusú temploma. A szószéket díszítö kis szobrok rendkívül érdekesek, a  Szüzmária faszobra 1200-ból van.

A templom zarándokhely is volt, középkori dán adatokból kiderült, hogy Margaréta kiránynö ajánlotta ezt a templomot a zarándoklást tervezöknek. Itt május 5.-én voltak keresztút-zarándoklások , ezekben a keresztrefeszített Jézus, valamint Szüzmária szobrait vitték.

A templom védöszentje a Szent kereszt. A hattulai templom keresztjének csodatevö eröt tulajdonítottak.

A templom minden látogatóra nagy hatással volt és van, mint tudjuk a Bauhaus híres magyar alkotója Moholy -Nagy László  a lányát nevezte el erröl a templomról Hattula-nak !

Hattula Moholy-Nagy 

A mellékelt képeket ottani kirándulásomon fényképeztem.

Hattula Moholy-Nagy képének forrása: http://www.gimagine.com/gimagine/Kiallitasok/2006/Moholy-Nagy_Laszlo/default.htm

A templom látogatható augusztus 15.-ig 11-17 óra között.

Judit Mäkinen

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Ha Finnországról mint az ezer tó országáról beszélünk, beszélhetnénk arról is, hogy Finnország az erdök országa. Erröl szól mai levelem.

Finnország Európa legerdösebb országa

Ha valaki repülögéppel érkezik Finnországba és ott ablak mellet ülve kinéz, szinte csak erdöket lát. Ez a látvány különösen összel nagyon szép, mivel a lombos fák öszi színpompája és a tülevelüek zöldje felejthetetlen látványt nyújt.

Finnország alapterületének 73 %-a az erdö. Szakértöi vélemény szerint, ha az ország klímája nem lenne ilyen hideg és talaja nem lenne ilyen köves, az évszázadok folyamán már sokkal több erdöböl szántóföld lett volna. Az erdök megmaradását az is befolyásolta, hogy Finnország ritkán lakott ország, 1 km2 alapterületre 17 lakos esik.

Hogy mennyi itt az erdö, arra egy kis gyakorlati példa talán ez lehet: minden finnországi lakosra átlagban 4,1 hektár erdö jut.

Finnországban az erdöket zöld arany néven is ismerjük. A név egy ilyen címü, 1939-ben bemutatott nagysikerü filmnek köszönhetö. A filmet Valentin Vaala rendezte.

Zöld arany c. film reklámja

Fiatalok között kedvelt a zöld aranynak hívott fülbevaló is.

Zöld arany  fülbevaló

Az erdö hatása az egészségünkre

Finnországban ismert ténynek számít, hogy az erdönek kedvezö hatása van az egészségre. Hogy ezek mik, azt így foglalták össze:

Az erdönek vidámító hatása van, már 5-10 perces erdöben való tartózkodás  enyhíti  a depressziót. Az erdögazdasági kutatóintézet – Metsätutkimuslaitos – kísérlete szerint öt óra az erdöben csökkentette a városi stressz hatását, az erdönek észrevehetö nyugtató hatása  van.

Ezzel kapcsolatban alacsonyabb lett a vérnyomás, az erdö illata, a táj és az erdei hangok kedvezöen hatnak a pulzusra és lazítják az izmok görcsös állapotát. Már csak ezért is érdemes rendszeresen sétálni az erdöben.

Tari Haahtela professzor vizsgálatai szerint a városi környezet csökkenti a körülöttünk lévö mikrobákat és ezzel szervezetünk érzékenyebb lesz a különbözö gyulladásokra és allergiás állapotok is létrejöhetnek. Az erdöben az ember több mikrobával kerül l kapcsolatba és ezek hatására egy erösebb ellenállóképesség fejlödik ki. Ez a gyakorlatban az asztmás betegeknél észlelhetö, akikre a rendszeres erdei sétáknak kimutathatóan kedvezö hatása van.

Az erdö termékeinek jó hatása a bélmüködésre ismert. Erdei gyümölcsöket-és gombákat tartalmazó étrend a gyulladásos bélbetegségekre és a székrekedésre is jó hatással van.

Az erdöben való tartózkodás és az ottani séta a mozgás különbözö formái közül a legjobbak közé számít. Az egyenetlen talajon erösödik az egyensúlyozás biztonsága és ez jobb ” edzés” mint a kondicióterem futószalagján történö gyakorlás.

Megfigyelték azt is, hogy hosszabb távon a rendszeres erdei kirándulások az emberi kapcsolatokra is pozitívan hatnak. Ehhez hozzájárul a erdei csend és ezzel a meditálásra való lehetöség. Mindíg érdemes elgondolkozni azon, hogy mi lényeges és mi lényegtelen mind a munkahelyi, mind pedig az egyéni élet kapcsolataiban. Sokan az erdöben jönnek rá arra, hogy min érdemes változtatni és arra, hogy mik azok a változtathatatlan dolgok, miket úgy kell elfogadni, ahogy vannak.

Az erdö élesíti az agy müködését. Ez nem szólam vagy hiedelem, hanem bizonyított tény. Ezt használják fel már a gyerekek óvodai nevelésében is. Finnországban számos helyen vannak un. erdei óvodák = metsäpäiväkoti , ezekben a gyerekek az idö legnagyobb részét a természetben töltik.

Metsäpäiväkoti / Óvoda az erdöben

Megfigyelték, hogy ezek az óvodások biztosabban és könnyebben mozognak, söt a kognitív képességeik is jobbak mint azoké a gyerekeké akik az óvodai napjukat leginkább bezárt helyen töltik. Az erdei óvodák gyerekeinek jobb az egyensúlyérzékük és a kordinációs képességük.

Végül.de közel sem utolsó sorban az erdönek az alvásra is hatása van. Friss erdei séta könnyebb elalvást és szebb álmokat nyujt. Van is egy finn szó a friss levegön való mozgásra és ez a happihyppely ( happihüppelü) azaz szószerinti fordításban:  oxigénugrálás. Mindenkinek ajánlatos, ilyen gyakorlat után altatószerre sem lesz szükség.

Kedves Olvasók !

A természetnek mindíg jó hatása van az egészségre, ezért a parkoknak is nagy a szerepük. De a parkok nem helyettesítik az erdöt. Finnország lakosai kiváltságos helyzetben vannak mivel minden lakott településhez közel van az erdö, elérhetö gyalog és biciklivel. Nem kell messzire menni – autóval – a kiránduláshoz. Talán ez is a magyarázata annak, hogy a finnek korra való tekintet nélkül élvezhetik a mindennapi mozgás örömét.

Milyenek a finn erdök?

Körülbelül harmincféle fa található a finn erdökben. Ezek legnagyobb része lombos fa. Tülevelü fáink a lucfenyö, boróka és az erdei fenyö.

Boróka – Kataja

Lehtikuusi – Tiszafa

Van még egy fa, ami föleg Ahvenanmaa -ban található, ez az európai tiszafa. Ezek közül az utóbbi és a boróka sokszor csak bokor nagyságú.

A lombos fák közül a leggyakoribb a nyírfa, melynek fajtáji közül a közönséges nyír = rauduskoivu (Betula pendula ) Finnország nemzeti fája. A másik nyírfától, aminek magyar neve molyhos nyír = hieskoivu (Betula pubescens) könnyü megkülönböztetni az ágak növésére és a levelek formájára figyelve.

Bal oldalon: közönséges nyírfa levele

Az erdök pozitiv hatása nem csak a friss levegönek és nyugodt atmoszférának köszönhetö. Biztosra veszem, hogy ebben magának a zöld színnek is van jelentösége

A zöld szín az élet színe. Világviszonylatban is a biztonságot jelenti, gondoljunk csak a közlekedési lámpákra.

A legtöbb kórházban zöld köpenyben operálnak a sebészek, sokszor zöld csempe fedi a mütök falait.

Zöld mütö

Zölddel jelzik a kijáratok helyét is lépcsöházakban, mozik lámpáin. Finnországban a szabadba vezetö emelet helyét zöld gombbal jelölik a liftekben is

Kié a finn erdö ?

Finnország erdeinek 60%-a magánszemélyek birtokában van.  Statisztikai adatok szerint kb. 632 000 személynek van legalább 2 hektár erdeje. A finn állam tulajdona 4 millió hektár erdö, ezen kívül különbözö cégek, egyházközségek és járások is erdötulajdonosok,

Finnországban mindenkinek joga van a természethez, ezt az un

Jokamiehen oikeus = mindenki joga

Ez többek között azt jelenti, hogy az erdöben való tartózkodáshoz nincs szükség az erdötulajdonos engedélyére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárhol lehet sátorozni vagy tüzet gyujtani.

Mit szabad ?  

Mozogni/közlekedni gyalog,sível és biiciklivel az erdön mezön és a vizen csónakkal /hajóval. Szabad lovagolni, átmenetileg éjszakázni. Szabad szedni erdei bogyókat, gombákat és olyan virágokat amik nem tartoznak a védett növényekhez. Szabad horgászni és halászni bizonyos feltételek mellett, ezekröl pontos utasítások találhatók internetes portálokon.

Mit nem szabad?

Járkálni, sátorozni, gombászni mások udvarán és házának legközelebbi környezetében .Járkálni/ közlekedni  vetések között és müvelt földeken. Nem szabad növekvö fákat kivágni, vagy elvinni száraz vagy kidölt fát. Nem szabad mohát és zuzmót gyüjteni és más földjén tüzet gyújtani. Szemetelni az erdöben, motorbiciklivel közlekedni az utakon kívüli terepen. Zavarni fészkelö madarakat vagy azok fiókáit, rongálni a fészkeket vagy azokból tojásokat gyüjteni nem szabad. Tilos halászni mással, mint gilisztás horoggal és vadászni engedély nélkül.

Nem szabad kutyákat szabadon engedni strandokon, gyerekek játszóterein vagy sportpályákon. Kutyát nem szabad szabadon sétáltatni március 1- augusztus 18 között.

Talán soknak is tünnek ezek a tilalmak, de a gyakorlatban ezek olyan dolgok, amiket itt a legtöbben természetesnek tekintenek.

Kedves Olvasók !

Befejezésül még annyit, hogy Finnország jóléte az erdöktöl függ. Nem csak a fa értékéröl, a faipar sokoldalúságáról van szó, hanem az erdöknek a levegöszennyezésben és ezen keresztül a klímaváltozásban is nagy szerepe van.  Ezért is hívják itt az erdöket ”hiilinielu”-nak szabadon fordítva széndioxidtorok-nak.

Remélem, hogy Önök közül többen is vannak azok, akik sétáltak finn erdöben és még többen vannak azok, akiknek erre a jövöben lehetöségük lesz.

Judit Mäkinen

.Forrás:

• http://www.metla.fi/suomen-metsat/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Suomen_mets%C3%A4t
• https://www.aivoliitto.fi/aivoterveys/artikkelit/metsa-rauhoittaa-stressaantuneet-aivot/
• https://www.duodecimlehti.fi/duo14421
• https://taigachild.fi/paivakoti-meni-ihan-metsaan/
• https://www.luke.fi/tietoa-luonnonvaroista/metsa/puulajit/
• http://www.luontoportti.com/suomi/fi/puut/manty
• https://www.sedu.fi/fi/Tuomarniemen-puulajipuisto-/45
• https://askelterveyteen.com/varien-psykologia/
• https://pxhere.com/fi/photo/1271077
• https://yle.fi/aihe/artikkeli/2012/12/10/varit-ovat-ikivanha-visuaalinen-kieli
• https://www.piqsels.com/fi/public-domain-photo-fjvpq
• https://www.mhy.fi/metsatietoa
• https://www.vantaa.fi/instancedata/prime_product_julkaisu/vantaa/embeds/vantaawwwstructure/138785_jokamiehen_oikeudet_esite_A6_web.pdf

Kedves Olvasók !

Mindnyájan tudjuk, hogy a jelenlegi évszázad legnagyobb vívmányai közé tartozik a kommunikáció fejlödése. Az okostelefonok világában élünk.

De nem csak a telefonok okosak, sok mindent tudnak más gépek is.Vajon gondoltak-e Önök arra, hogy a fünyíró gép is az okos gépek közé tartozik ?  Nos, erre a legjobb példa Pori városában ban történt, Finnországban.

Okos fünyírógép

Július 11.-én szombaton  délután Poriban  az ügyeletes rendörtiszt  Joonas Tikka tette közzé az alábbi hírt.

A fünyíró okosabb volt a tolvajnál !

Ügyeletes rendörtiszt  híradása

A fünyíró “ válaszolt “ az e-mailre !

Új hir,  hogy újabban a távirányítású  fünyírógépekben is van GPS azaz helymeghatározó rendszer . Ennek segítségével találtuk meg a Pori város tulajdonában levö fünyírógép tolvaját.

Csak elképzelni lehet a tolvajt arcát, amikor megjelent nála a rendörség és a fészerböl elvitték az ellopott gépet. De nem csak azt vitték magukkal , a tolvajt is.

Kedves Olvasók !

Ilyen a modern Finnország. Ki hitte volna ?

Judit Mäkinen

• Forrás:
• https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006569179.html

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

Kedves Olvasók !

Ha valaki Finnország nevét hallja legtöbbször az „Ezer tó országa „ jut Az eszébe. De vajon mi van e mögött ? Erröl szól mai levelem.

Ezer tó országa

Egy kis háttér

Finnország nemzeti költöje Runeberg Maamme laulu / Vårt land / Országunk dalának tizedik szakasza így kezdödik  : Ö svédül írta  :O land, du tusen sjöars land, Der sång och trohet byggt,

Finnül így szól “Totuuden, runon kotimaa, / maa tuhatjärvinen – és magyarul az én fordításom: Ó ezer tó országa, vers és igazság hazája.

Ennek a versnek elsö és utolsó szakasza Finnország himnuszának szövege.

Nagybritanniában az M. Harald & Son kiadó 1899-ben angol túristák számára kiadott utazási könyvének neve : Finland : the land of a thousand lakes- Finnország az ezer tó országa volt. Ebben a könyvben Runeberg versének mind a 11 szakasza megjelent angol fordításban.

Az „ezer tó országa „ név azóta általánossá vált, holott közel sem ezer tó létezik Finnországban.

Finnország tavainak száma  

Az Országos földmérö hivatal – Maanmittauslaitos – megkülönbözteti az 1 hektárnál nagyobb alapterületü tavakat és ezek száma kb. 57 000 .

A minimun 500 km2 alapterületü tavak  száma kb. 168 000 (Itt jegyzem meg az összehasonlítás kedvéért, hogy a Balaton alapterülete kb. 592 km2)

Milyen a finn tavak vizének minösége  ?

Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a finn tavak vize tiszta. Évszázadokon át itta a lakosság a tavak vizét mindenféle elökezelés nélkül.

Jelenleg azt ajánlják, hogy a tavak vizét nyugodtan lehet használni mosásra, mosogatásra, öntözésre vagy szaunában söt az újkrumpli megmosására is.

Ezzel szemben nem ajánlatos egyenesen inni a tavakból. Ennek okául felhozzák, hogy a tavak menti legelökröl és a partokkal határos szántóföldekröl szivárognak a vízbe a szennyezö anyagok pl. trágyalé és mütrágyamaradváyok.

Milyen mélyek a finn tavak ?

 E.Kuusisto és J.Hakala írtak 2008-ban arról, hogy elöször 1856-ban mérték meg Tampereben a Pyhäjärvi mélységét,. Ennek a tónak legmélyebb része 50,1 m mély.A tavak mélységének feltérképezése a mai napig nem teljes, ennek oka a nagyszámú tó, melyek közül a 200 hektárnál nagyobb tavakról tudjuk a legtöbb adatot.

Sajnos 2008-ban a SYKE = Suomen Ympäristökeskus = Finn környezetvédelmi központ döntésénekj értelmében a tavak mélységének rendszeres és szervezett.feltérképezését megszüntették.

Finnország legmélyebb tava a 119 km hossú Päijänne tó, mely 95,3 m mély.

Pirossal: Päijänne

Milyen a finn tavak vízének hömérséklete ?

 Egy régebbi Finnországról szóló magyarul írt beszámolóban azt olvastam, hogy az itteni tavak vize olyan hideg, hogy fürdésre alkalmatlanok. Ehhez azt szeretném hozzáfüzni, hogy a tavak vizének hömérséklete az országrész és az idöjárás függvénye. A felszini vízréteg sokkal melegebb, mint a mélyebb, a szél felkorbácsolja a vizet és ezzel lehülést okoz.

Idén, 20230 júniusában három hétig tartó kánikula volt Finnországban. Juhannus idején – június végén – Dél- és Közép-Finnország egyes helyein 20 C fokos volt a tavak  vize – fürdésre nagyon alkalmas.

Rauhanniemi strand

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a finnek általában szaunázáshoz kapcsolódva fürdenek a tavakban. A 80 C fokos szaunából a 14 fokos vízbe fürödni jó érzés, a víz egyáltalán nem tünik hidegnek.

Érdekes megfigyelni, hogy a gyerekeket a hüvösebb viz sem zavarja. Még libabörösen is azt válaszolják, hogy nem fáznak .

Milyenek a finn tavak télen ?

 Úgy általában elmondható, hogy a finn tél olyan hosszú és olyan hideg, hogy az ország tavait télen jégpáncél fedi. Ezen a tényen az utóbbi években a klímaváltozás hatása érzödik, egyáltalán nem biztos, hogy az ország déli részén befagynak-e a tavak és ha képzödik is jégréteg  rajtuk, az milyen vastagságú lesz.

Ez azért is fontos, mert a befagyott tavak jegén közlekedni is lehet , lovas – vagy motoros szánnal,  söt teherautóval is . A szigeteken épült nyaralók – mökki- építöanyagát leginkább télen szállították az építkezés helyére- a befagyott tó jegén közlekedve.

Közelekedni lehet autóval, söt teherautóval is . Ilyen lehetöség van pl. Oulu városa és  és Hailuoto szigete között.

Jég”országút “

A befagyott tó sportolási lehetöséget is biztosít. Finnek szívesen sielnek a befagyott tavakon. Van azonban olyan tó is, ahová külföldröl érkeznek túristák – korcsolyázni ! Ez a tó a Kuopioban lévö Kallavesi nevü tó . Ennek a tónak jegén holland túristák rendeznek korcsolyaversenyeket, söt mindenki részére gyorskorcsolyaversenyeket és korcsolyamaratont is.

Holland sportolók 1984-ben vették fel a kapcsolatot Kuopioval . Ennek a finn városnak régi hagyományaivannak, Kuopioban az elsö korcsolyaegyesületet- Kuopion Luisteluseura – 1900-ban alapították .

Jégmaraton versenyen  nem csak korcsolyával, hanem biciklivel is részt lehet venni.

Jégmaraton biciklivel

Finnországban a halászat télen sem szünetel. Ennek föleg két formája van. A sporthorgászok kis lékeken át eresztik le a horgot, ennek neve: pilkkiminen.

Pilkkiminen

Halásznak a befagyott tavak jege alatt hálóval is. Hogy ez hogyan történik arról itt látható egy kis film.

https://www.youtube.com/watch?v=ldvVR9swUUc

 Befejezésül egy pár szó Finnország egyik legjelentösebb taváról

A Saimaa tóról.

Ez a tó Finnország legnagyobb és európai sorrendben a negyedik legnagyobb európai tó. Alapterülete 4400 km2, partjainak összhosszúsága 13 700 km. Legnagyobb mélysége 84 méter.

Saimaa tórendszere

Egy óriási, összefüggö, jégkorszaki eredetü  tórendszerröl van szó, mely vizét legnagyobb mértékben a Pielisjoki nevü folyóból kapja. Levezetö folyójának neve  Vuoksi, vizét a Nevajoki viszi a tengerbe.

Finnország nagyobb városai közül Lappeenranta, Mikkeli és Joensuu épültek a Saimaa tó partján.

A Saimaa tó rendkivüli jelentösége részben  az abban élö édesvizi fókáknak köszönhetö.

Fókka a Saimaa tóban 

Lappeenranta városánál kezdödik a

Saimaa csatorna, mely Viipuri városánál éri el a Balti tengert. Viipuri Finnország második legnagyobb városa volt, jelenleg Oroszországhoz tartozik.

Saimaa csatorna

Az 1856 szeptember 7.-én ünnepélyes keretek között felavatott csatorna 59, 3 km hosszú. A csatorna a cári Oroszország  erejét és dicsöségét szimbolizálta, mint tudjuk Finnország abban az idöben Oroszországhoz tartozott,A csatorna  föleg teherforgalmt bonyolít le, de aktiv része a türizmusnak is. Építése óta több javításon esett át, szélesebb és mélyebb lett. A hajóforgalom  több zsilipen át történik, hogy ez milyen arról ezeken a filmeken lehet tájékozódni

• https://www.youtube.com/watch?v=gyw2LtC7qoc
• https://www.youtube.com/watch?v=VbUFIXYlXsQ

Kedves Olvasók !

„Finnország, az ezer tó országa „ tavainak sokfélesége lenyügözö. Idén, amikor a virusjárvány miatt a külföldi utazások lehetösége erösen korlátozott,  nagyban nött a belföldi túrizmus . Ìgy most érkezett el az ideje annak, hogy a finnek is jobban megismerjék saját hazájukat. Hogy az milyen, azt egy közismert finn mondás tömöríti : Oma maa mansikka, muu maa mustikka” , magyarul : A saját országunk  eper, más országok: áfonya. Azaz pontosabban : Mindenütt jó, de legjobb otthon !

Judit Mäkinen

• Forrás:
• : https://sananjalka.vuodatus.net/lue/2005/12/maamme-6-12-2005
• https://www.aamulehti.fi/a/23761367
• https://www.natureandwinetravel.com/balaton-jarvi-unkarihttps://www.maanmittauslaitos.fi/ajankohtaista/suomi-57-000-168-000-jarven-maa
• https://yle.fi/uutiset/3-11372938
• https://www.kirjastot.fi/kysy/kuka-kaytti-ensimmaisena-suomesta-ilmaisua
• https://bin.yhdistysavain.fi/1588164/2YmA6Mjf3lKiEUbG2wHj0SpIeg/Marathon-historia-8.3.2018.MH.pdf
• https://www.etlehti.fi/artikkeli/poistetut/muut/ajankohtaista/aiotko_pilkille_tassa_armoitetun_kalamiehen_vinkit
• https://www.savonsanomat.fi/savo/Vaajasalon-j%C3%A4%C3%A4tie-avattiin-uudelleen-%E2%80%93-autoilijoiden-pysytt%C3%A4v%C3%A4-tiell%C3%A4-j%C3%A4%C3%A4-voi-olla-petollisen-ohutta/1325582
• https://www.ess.fi/paikalliset/158899
• https://www.ess.fi/paikalliset/158899
• https://www.hagerlund.net/fi/oittaa
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Saimaa
• https://www.flickr.com/photos/liikennevirasto/29091332207

Kedves Olvasók, Kedves  Finn nyelv után érdeklödök !

Bizonyára Önök is észrevették, hogy a kedvelt Duolingo nevü program finn vátozata is megjelent. Ez egy magasszínvonalú nyelvoktatási oldal, sok kedvelövel. Ez az oldal azonban nem akadályoz meg abban, hogy folytassam a magyarajkú,  finnül tanulók szókincsének bövítését egy újabb kis gyüjtemény segítségével.

Az összetett szavakat gyüjtögetve két legyet ütünk egycsapásra. Az egyik az elsö szó, a másik pedig az ahhoz kapcsolódó második szó. Az elsö része az összetett szónak mindig ugyanaz, megkönnyítve ezzel az új, idegen szóra való emlékezést. Ez az én tapasztalatom és feltételezem, hogy mások is osztják velem ezt a véleményt.

Az új témakör a munka = työ (kiejtés: tüö) szóval kapcsolatos. Ez azért is aktuális, mert lassan mint Finnországban, mint pedig bizonyára Magyarországon is enyhült a járványhelyzet és egyre többen mennek vissza otthoni távdolgozás után a munkahelyükre.

A gyüjtemény minden nap bövül.

További kellemes finn tanulást kívánva üdvözlettel :

Judit Mäkinen

Június 29  Työ ( tüö ) : munka. Lehet mü is pl. egy müvész alkotása, vagy feladat, mint pl. a férfiak vagy a nök feladata : miesten – naisten työ.

Június 30  Työaika = munkaidö, työpaikka = munkahely, työkalu = szerszám

Július 1 Työkokemus = szakmai tapasztalat, työkone = munkagép, työpalkka = munkabér

Július 2 Työlupa = munkavállalási engedély , työmaa = épitési terület , työmäärä (kiejtés: tüömeere) = munka mennyisége

Július 3 Työmies = munkás, työmatka = út a munkahelyre, työmoraali = munkaerkölcs

Július 4  Työmarkkinat = munkaeröpiac, työkieli = az a nyelv amit a munkahelyen leginkább használnak, Finnországban manapság sok helyen ez az angol. Työmyyrä = hangyaszorgalmú dolgozó. DE! Finnül a myyrä (kiejtés: müüre) nem hangya, hanem:pocok.

Július 5  Július 5 2020 Työasu = munkaruha/viselet. työpuku = munkaruha- ez a nök ruháját jelenti .Mert ugye volt olyan idö, hogy a dolgozó nök nem nadrágot viseltak, hanem szoknyát Pl: az ápolónök nem jártak hosszúnadrágos viseletben. Työasia= munkaügy

https://www.facebook.com/media/set/edit/a.1221360541394781/

Finnországi levél hazámból Finnországból szülöhazámba Magyarországra

 Kedves Olvasók !

Mivel most vagyunk a nyár közepén, úgy gondoltam, hogy itt van az ideje annak, hogy közelebb hozzam a finn nyár képét Önökhöz. Ez azért is aktuális, mivel sokan vannak , akik abban a tévhitben ringatóznak, hogy északi országban minden évszak hideg- a nyár is. Ezért hallani sokszor azt, hogy ” Mi csak délre szeretünk utazni “. 

Milyen a finn nyár ?

A nyári hónapokhoz nálunk, a földteke északi részén általában június- július és augusztus tartozik , ezek a déli féltekén a telet jelentik. A nyárra több módon is lehet gondolni, a naptár, az éghajlat vagy az idöjárás szempontjából.

A régi , csillagászati meghatározás alapján az északi féltekén a nyár az un. Nyári napéjegyenlöségtöl kezdödik. Június 21. vagy 22.  Napján és az öszi napéjegyenlöségkor van vége szeptember 22.-én  Vagy 23.-án.

Nyári napéjegyenlöség

Az  Termikus nyár akkor kezdödik, ha az éjszakai hömérséklet állandó jelleggel + 10 C fok  fölött van. Ez Finnország déli részén 4 hónapig tart, a Lappföld északi részén csak két hónapig. Hogy ez mikor kezdödött tavaly, az az alábbi képen látható

Kezdödik a termikus nyár

Nem egyszer nyár alatt csak azt az idöszakot érjük, amikor az iskolások a Nyári szünetet élvezik, ez Finnországban június elején kezdödik és jelenleg az évtöl és a helytöl függöen 9 – 11 hétig tart. Ennek oka, hogy az iskolák a helyi döntések alapján augusztusban nem kezdödnek mindenütt ugyanabban az idöben. Visszatérö téma, hogy megváltoztassák-e a nyári szünet kezdésének idöpontját, azaz eltolják-e az öszi félév  kezdetét két héttel augusztus felé . Ez a számítások szerint meghosszabbítaná a turizmus forgalmát és így  több munkahelyet ( nyári munkák ) jelentene. Döntés egyenlöre nincs.

Milyen meleg a finn nyár ?

Finnországban kánikulának a 25 C feletti hömérsékletet nevezik. Az ilyen meleg napok száma az É-D irányban kb. 1300 kim hosszú országban változó. Az egyfolytában tartó ilyen meleg napok száma általában kevés, az egy hétig tartó szakasz általános, de a két hétig tartó finn kánikula a statisztikai adatok szerint csak 5-10 évenként. egyszer fordul elö , Három hétig vagy annál tovább tartó ilyen meleg idöszak a rendkívüli ritkaságok közé tartozik.

Kánikulai napok száma május – szeptember

Dél-Finnország megyéjében átlagosan 15 ilyen nap van, az északi sarkkörön Rovaniemiben 7. Az utóbbi években nött a meleg napok száma, de Finnországban általánosan elfogadott tény, hogy a klímaváltozás hatása erösebben érzödik télen, mint nyáron.  

Mikor van höség Finnországban?

A klímaváltozás azt hozta magával, hogy míg régebben augusztusban volt nagyon meleg, újabban már májusban is lehetnek igazán meleg napok.

Idén május melegebb volt az átlagnál, de most, amikor ezeket a sorokat írom- június végén – már napok óta + 30 C fok fölötti értékeket mutatnak a hömérök. Ez Finnországban szokatlan ilyen formában, mivel a höség már második hete tart egyfolytában.

A nagy meleg a Lappföldön sem ritkaság. Az északi sarkkörön fekvö Rovaniemi város strandján készült tavalyi kép a világsajtót is bejárta.

Mindenki strandja Rovaniemiben

Sokszor éjszaka sem megy le a hömérséklet + 20 C fok alá, az ilyen éjszakákat nálunk trópusi éjszakáknak nevezik.

Trópusi éjszaka Finnországban

A fenti kép június 24-25 közötti éjszakai kép. A nap nem nyugszik le, most van az un.  fehér éjszakák ideje.

Helle és halla – kánikula és éjszakai talajmenti fagy

A  sokáig egyfolytában  tartó höségben többet párologtatnak a növények és ha ez hosszú ideig tartó esötlen idöszak is egyben, a természet károsodik. Van azonban még egy jelenség, ami Finnországban még ritkán  nyáron is elöfordulhat és ez a halla = éjszakai talajmenti fagy. Általában összel- szeptember-októberben fordul elö, védekezni ellene – kis mértékben-  locsolással lehet. A finnül tanulóknak egy könnyü mondatot ajánlok ezzel kapcsolatban. A meteorológiai jelentésekben már az 10930-as évektöl kezdve elöforduló mondat ez: „alavilla mailla hallanvaara„ = az alacsonyan fekvö földeken fagyveszély .

Fagyveszély nyáron !

 A nyári napok hosszúságágáról

A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlöséggel kezdödik és a nyári napéjegyenlöségkor – június 21- végzödik. Helsinkiben akkor a nap a laghosszabb, kb. 19 óra és az éjszaka a legrövidebb. Ezután a napok hosszabbodnak, az éjszakák tovább rövidülnek és az északi sarkkör felett elkezdödnek az un. fehér éjszakák. Ez az idö  északon, Nuorgamban május 15.-én kezdödik és ezután a nap legelöször július 27.-én nyugszik le elöször.

Fehér éjszaka

A nyári napéjegyenlöség után a napok lassan rövidülnek, így elmondhatjuk, hogy a finnországi nyár 94 napig tart.

Az esö mennyisége

A legtöbb esö  júliusban és augusztusban esik. Ez furcsának tünhet, oka a záporokban és zivatarokban keresendö. A esö mennyisége nagyban változik az ország különbözö részein.

Nyári zivatar

A fenti kép 2018 július 21.-én készült Kouvola városának Anjala nevü helységében. Aznap 81,1 mm esö esett.

A nyár az esküvök és a babák  ideje

Finnországban a boldogító „Igen”-t a legtöbben júlus- augusztusban mondják ki. Sok éven át JUhannus idején volt a legtöbb esküvö. Helsinkiben Seurasaari múzeum-sziget régi, kis fatemplomában a juhannusi esküvöt a televizió is közvetítette és a friss,  fiatal házaspár nagy ünneplö közönség jelenlétében gyújtotta meg az ünnepi Juhannus.máglyát.

Esküvö Seurasaari templomában

Az idei különleges helyzetben ez az esemény elmaradt.

Finnországban 1900 óta vezetnek statisztikát a kisbabák születésének idejéröl. Ezek sserint a legtöbb  kisbaba május- június augusztusban születik.

Idén a finnek nem külföldön, hanem itthon töltik nyári szabadságukat. Az ország számos helyén,  a tenger és a tavak menti

Nagy homokos partok erre remek lehetöséggel szolgálnak.

Helsinkiben a belvároshoz közeli tengerpart- Hietaniemi– busszal is elérhetö

Hietaniemi “Hietsu” Helsinki

Ez egy rendkivül kedvelt part, hangversenyeket és más eseményeket is rendeznek itt.

Hanko, Bellevue

Finnország legdélibb,  tengeri homokpartja, 1,5 km hosszú.

Hankoo, Bellevue

Alacsony partja és kristálytiszta vize föleg a kisgyerekes családok kedvence.

Homokos partok vannak a tavak mentén is. Ilyen többek között a

Huuhanranta nevü több mint 1 km hosszú homokos part Ruoholahti-ban,  a Saimaa tó partja. A parton tábortüzet is lehet gyujtani kolbászsütésre.

Huuhanranta

Grillhely

A Saimaa tó Európa 4. legnagyobb és Finnország legnagyobb tava, 4400 km2 alapterületü, az édesvizi fókák hazája.

A számos , nagy homokpart közül megemlíteném még az egyik legszebbet Ouluhoz közel Hailuoto szigetén –

Hailuoto, Oulu

Hailuoto

És utoljára, de közel sem utolsó sorban Pori városának nemzetközi fesztiváljairól is ismert tengerpartjának

Yyteri- nek képével zárom ezt a ,kis felsorolást.

Pori, Yteri

Kedves Olvasók !

Finnország ugyan északi ország, de ebben a levélben megpróbáltam egy kicsit rámutatni arra, hogy nálunk is van nyár. Igaz, hogy rövidebb és kiszámíthatatlanabb mint a tölünk délebbre fekvö országokban, de annál intenzívebb. A sok esönek, a hosszú napoknak és  a rengeteg napfénynek köszönhetöen a természet  olyan üde és buja, hogy az ember szinte a trópusokon képzelheti magát.  

Remélem, hogy ha idén nem is, de jövöre Önök közül többen is élvezhetik majd a finn nyár szépségeit.

Szivélyes üdvözletet küldve  a finn nyárból : 

Judit Mäkinen

 Forrás :

• https://www.stat.fi/tup/tilastokirjasto/kesatilastot_2019
• https://www.ilmatieteenlaitos.fi/kesatilastot
• https://kirjasto.vaasa.fi/work/alavilla-mailla-hallanvaara?id=51a120c1-5c5e-378e-2f2c-f93cd17b43f8
• https://yle.fi/uutiset/3-10333183
• https://www.rantapallo.fi/suomen-matkailu/vieta-unohtumaton-rantaloma-kotimaassa-suomen-kymmenen-parasta-hiekkarantaa/
• https://retkipaikka.fi/huuhanranta-on-yksi-saimaan-pisimmista-hiekkarannoista-voi-pojat-mika-paikka/
• https://alasaari.com/haavalokuvaus/dokumentaarinen-haakuvaus-helsinki-seurasaari/
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Helle
• https://yle.fi/uutiset/3-10368999
• https://fi.wikipedia.org/wiki/Hietaranta_(Helsinki)

Kedves Olvasók !

Finnországban jelenleg meleg van, tegnap a Lappföldön is 26 C fokot mutatott a hömérö. Ennek ellenére még fél méter hó volt egy helyen. nevezetesen annak keleti részén levö Sorsatunturi nevü magaslatán.

Ott járt Pasi két kutyájával és egy müanyagzacskót segítségül véve még ” szánkózott” is.

Erröl számolt be ma az Iltasanomat nevü újság itt : https://www.is.fi/kotimaa/art-2000006552865.html?fbclid=IwAR24NLh8GdtOM3AjlG_GVjN646ijzxN20hWK9bMl0VizSp3ufeMkGvbBzxY

Remélem, hogy a fenti link kinyílik Önök elött és megnézhetik a élményhez kapcsolódó videót is. Ha itt nem sikerül, akkor a facebookon a Finnországi levelek oldalán látható a kis film.

Judit Mäkinen